Feltámadt a mi életünk

Azt mondják, egy énekeskönyv élettartama harminc-negyven év. A mi, 1948 óta használt régi református énekeskönyvünk a maga hetven évével már két „énekeskönyvöltőt” is megért. Most lesz az első húsvét, amikor az új énekeskönyvet használhatjuk. Vannak-e kiemelten kedves énekei a húsvéti ünnepkörből?

Magam is része voltam a Generális Konvent Liturgiai és Himnológiai Bizottságának, amely összeállította az új Református énekeskönyvet. Igaz, csak egy ideig, mert úgy éreztem, át kell adnom a stafétabotot a fiataloknak, hadd hozzák a friss ötleteiket. Énekeskönyvünk megújítását sokan, sokféle igénnyel és reménnyel várták.

Egyházunkban évszázadokon át megőriztük az első reformált nemzedékek korában kialakult énekanyag nagy részét. Ennek felelősségét szem előtt tartva igyekeztünk válogatni a magyar egyházzenei anyanyelviség elsőbbségének jegyében, Kodály és tanítványainak szellemében. Kimaradtak a könyvből az alig használt énekek, de benne van sok ismert, gyakran felcsendülő dallam. Gazdagodott a gyűjtemény a hazai testvérfelekezetek énekkincsével, a 16–17. század többnyire a magyar evangélikus énekeskönyvből átvett korálénekeivel, a protestáns világkeresztyénség alapénekeivel.

Kiemelném a gyűjteményből nagyhét közeledtével a 68. genfi zsoltár dallamára énekelhető passióéneket Szenci Molnár Albert négy evangéliumból összeállított versével. Régi gyöngyszemek a Krisztus feltámadott, a Jézus Krisztus, szép fényes hajnal, a Jézusom, ki árva lelkem kezdetűek.

Új tételként említem a Mind jöjjetek, örvendjetek, a Ma örvendezzetek vagy a gyermekeknek is tanítható Krisztus virágunk kezdetűeket.

Magam a reformáció korabeli énekeket kedvelem, és örülök az új énekeskönyvbe szép számmal bekerült népdalzsoltároknak is, hiszen általuk megőrződnek a legszebb népi dallamaink, amelyek új zsoltárfordítást kaptak. A Feltámadt a mi életünk, amelynek Pécselyi Király Imre írta a szövegét, az egyik legszebb húsvéti énekszövegünk. Különösen a második versszaka gyönyörű természeti kép, a tavaszt, az élet megújulását hozza elénk. A húsvét egyébként is az élet győzelme a halál felett. Minden szava költészet a javából:

Ha éneklem, szinte érzem a tavasz illatát. Ha festő lennék, biztosan gyönyörű képet festenék a költői mondatok ihletéséből.

A kétezres évek elején szerkesztett ifjúsági énekeskönyvet Az Úrnak zengjen az ének címmel.

Nagyon szerettem dolgozni a gyűjteményen, mert meggyőződésem, hogy az éneklés a leghathatósabb módja az ifjúság bekapcsolásának a gyülekezetbe. Az istentiszteleten a gyülekezet hogyan vesz részt aktívan? Az Úr imádságával, az apostoli hitvallással és a közös énekléssel. A szerkesztéskor igyekeztem figyelni az egyensúlyra. A gyakori zsoltárok, dicséretek közül a „beszoktatás” szándékával sok éneket közöltem, mellette az értékorientált új magyar anyag dominált.

A ma ifjúsága a holnap gyülekezete! Hogyan válhat a holnap méltó gyülekezetévé?

Ha igyekszik átvenni az előző nemzedékektől mindazt, amit megszentelt századok hagytak ránk. Ezt a kincset őrizni, gyarapítani mindannyiunk kötelessége. Amikor a teológián tanítottam Debrecenben, hallgatóimnak gyakran emlegettem, hogy a sok száz éves énekeinket, különösen a húsvétiakat, úgy énekeljük és tanítsuk, mintha „ifjúsági énekek” lennének. Frissen, lélekkel. Ez a lelkész, a kántor, a hittantanár feladata, felelőssége.

Ki volt hatással önre az egyházzenei élet megújításában?

A hitvalló római katolikus Kodály Zoltán életművében a református zenei örökség sokféle formában van jelen. Hatalmas műveltsége kiterjedt a genfi zsoltárok alapos ismeretére. Amikor a zeneakadémista Ádám Jenő egy új zenekari művét vitte neki zeneszerzés órára, az egyik tételbe belekomponálta a 90. zsoltárt kiegyenlített, uniformizált csupa fél kótával.

Kodály indulatosan rárivallt: ennek a zsoltárnak ritmusa is van!

Egy másik példa: Arany Sándor művet kért a Mestertől a budapesti Pozsonyi úti templom orgonájának szentelésére. A zeneszerző ötletet kért, melyik zsoltár legyen a feldolgozandó alapdallam. Arany Sándor a 141. genfi zsoltárt javasolta, mire Kodály azonnal válaszolt: az nem jó, abban sok a szinkópa!

Kodály világosan látta, hogy ha a magyar iskolai énekoktatás módszertanának kidolgozását karizmatikus diákjára, Ádám Jenőre bízza, a legalkalmasabbat találta meg a feladatra. Galyatetőn néhány hét alatt elkészült az azóta világsikerré lett munka: Módszeres énektanítás. Kodály Zoltán élete főművét, a Psalmus Hungaricust Trianon sokkja hatására Kecskeméti Vég Mihály 16. századi prédikátor 55. zsoltárparafrázisára írta.

Idén éppen 50 esztendeje, hogy a debreceni Nagytemplomban először dirigálhattam Kodály remekművét a Kollégiumi Kántussal, Simándy József felejthetetlen szólójával.

Híres Kodály-tanítvány volt Árokháty Béla későbbi lelkipásztor, sokoldalú egyházzenész is.

1939-ben, pontosan a háború kitörésének esztendejében a Jugoszláv Királyságban lévő Szabadkán kiadták Árokháty magyar református énekeskönyvét. Ez már tartalmazta a hiteles, eredeti genfi dallamalakot, ritmust, amely különbséget tesz hosszú és rövid értékek között. A korábbi énekeskönyvünk minden dallamot a moll és a dúr felé uniformizált, ezzel beszűkítette a hangnemi sokféleségét. Árokháty Béla visszaállította a reformáció korabeli egyházi hangnemeket.

Ezeknek görög elnevezései vannak, a jón, dór, fríg, mixolíd, eol. Ez a sokszínűség benne volt a reformáció hiteles dallamvilágában, a genfi zsoltárokban, sokszor a történelmi dicséretekben is.

Bartók írja önéletrajzában, hogy számára az ősi magyar parasztzene felfedezésében a megújulás lehetőségét ezek a régi görög hangnemek adták. Kodály intenzív kapcsolata a genfi zsoltárokkal minden bizonnyal ezzel a hangnemi megújulással is magyarázható. 1943-ban megszületett kétkötetes Iskolai énekgyűjteményében tíz genfi zsoltárt közöl. Továbbá hetet talált alkalmasnak arra, hogy kórusfeldolgozást készítsen belőlük különféle apparátusra.

A genfi zsoltárok Kálvin ösztönzésére készültek. Francia szövegüket Clément Marot, valamint Kálvin tanítványa, lelkésztársa és egyben utódja, Théodore de Bèze írták. Csodálatos magyarra fordításukat Szenci Molnár Albertnek köszönhetjük. A reformáció egyik sokat emlegetett, emblematikus mottója a sola Scriptura, egyedül a Szentírás.

Kodály vegyes karai közül is kiemelkedik a Károli Gáspár bibliai szövegére épülő monumentális mű, a Jézus és a kufárok. Kodály tanítványai, mindenekelőtt Gárdonyi Zoltán, Bárdos Lajos, Vass Lajos, Szokolay Sándor teljesítették ki a század református kórusirodalmát.

Hogyan látja az egyházzene helyzetét a 21. században?

Luther szigorú határozottsággal kijelentette, hogy „fiatal teológusok sem valók a prédikátorságra, ha még előbb az iskolában az éneklést nem tanulták és nem gyakorolták”. Ez a lutheri mondat magasra teszi a mércét.

Az egyházi zenének, a gyülekezeti éneklésnek a liturgiában a tőlünk telhető legmagasabb szintet kell képviselnie. Az Istent tisztelni kizárólag csak így szabad! Erről beszél Luther.

Vajon lelkészeink tisztában vannak-e azzal, mit kell elvárni a kántortól, hogy a gyülekezetének énekes imádsága méltó legyen? Sok lelkész maga is tudja tanítani, vezetni gyülekezetének színvonalas éneklését. Az orgonakíséret „hab a tortán”.

Az éneket tanítani kell! Különösen most, amikor megújult énekeskönyvet vehetünk kézbe. Tudom, sok helyen, különösen a kis falvakban nincs kántor. Az egyházkerületek nyári kántorképző tanfolyamai már gyermekkortól várják az egyházzenei szolgálatra örömmel vállalkozókat.

Egy másik megközelítés szerint elmondhatjuk, hogy Kodály Zoltán és Ádám Jenő jóvoltából világhíres iskolai énektanítási módszerrel rendelkezünk. Ezzel szemben az alap- és középfokú iskoláinkban az ének vagy hiányzó tantárgy, vagy heti egy óraként eredménytelen, sokszor ellenszenves. Hosszú nemzedékek máig így szocializálódtak.

Lelkészképzésünknek, egyházzenei koncepciónknak mindezek tudatában kell tervezni, hathatósan dönteni. Napjainkban gyülekezeteinkben az egyházi könnyűzene egyre divatosabb. Ne féljünk attól, ha igényes, stílusos gitárzene vagy egyéb hangszer kíséri az éneket! A baj akkor jelentkezik, ha akár a szöveg, akár a zene, netán mindkettő értéktelen, méltatlan, infantilis.

Arra kell vigyáznunk, amire Kodály Zoltán hívta fel a figyelmet: „A modernitás azt jelenti, hogy minden eddigi értéket megtartunk, és valamit hozzáteszünk.” Hinnünk kell abban, hogy az idő könyörtelenül megméri, mi az, ami értékes, és kirostálja az értéktelent.

Örömmel mondhatom, hogy világhírű zeneszerzőink, élő klasszikusaink, mint Orbán György, Vajda János, Gárdonyi Zsolt ma is képviselik a kálvini örökséget bibliai témájú oratóriumaikkal, orgonaműveikkel. Orgonistáink, mint Pálúr János, Fassang László, Karasszon Dezső, Alföldy-Boruss Csilla és mások, nemzetközileg elismert színvonalon koncertező művészek, egyszersmind gyülekezetben szolgáló kántorok.

Egész életét a kóruséneklésnek szentelte. A Magyar Örökség Díjas Debreceni Református Kollégium Kántusának karnagya volt. Hogyan látja a kórusok helyzetét napjainkban?

A kórusok szolgálatában legfontosabbnak a kis gyülekezeti kórusok, a derékhad felemelését látom, hogy a zene betölthesse szerepét a hazai és a határainkon túli régiókban. Újra Kodályt idézem: „Nem az a fontos, hogy ki az Operaház igazgatója, hanem hogy ki az énektanár Kisvárdán! A rossz igazgató előbb-utóbb megbukik, a rossz énektanár évtizedekig is kártékony lehet.” Szeretném átkódolni a Mester szavait: nem az a fontos, hogy ki a Zeneakadémia professzora, hanem hogy ki a kántor Hajdúbagoson.

Húsz évig tanítottam karvezetést Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen, ahol kórust is építettünk. Egykori diákjaim közül sokan visszamentek szülőföldjükre, az erdélyi Maros, Hargita megyékbe, hogy a végeken szolgálják „a templom és az iskola” lélekerősítő misszióját. Majd tíz évig gyümölcsöző kapcsolatba kerülhettem a Felvidéken a Fiatal Reformátusok Szövetségének (Firesz) kóruscsaládjával. Ők, de a régió gyülekezetei is, már a kezdettől fogva használták az 1948-as énekeskönyvünket. Remélem, az újat is megkedvelik.

Új énekeskönyvünk akkor tölthetné be történelmi feladatát, ha a Kárpát-medence összmagyar reformátusságának lehetne közös énekes-imádságos könyve. Ezt nemcsak a kerületi kántorképző tanfolyamok munkálhatnák, hanem egyházmegyei énekes napok is, avatott énektanítókkal, valamint a regionális kórustalálkozók. Lelkészeink, kántoraink, óvodai és iskolai énektanáraink, hitoktatóink, ifi- és cserkészvezetőink hűséges, kitartó szolgálata hosszú távon meghozhatja az eredményt.

Így az új énekeskönyvünk lelki áldássá válhat a protestáns énekes anyanyelv ajándékával gazdagítva istentiszteleteinket, liturgiánkat.