Felelősséggel egymásért

kelenfold_02.jpg

Két hónapja tart a járványügyi veszélyhelyzet Magyarországon, március közepétől a református templomok zárva tartottak, a hitéleti alkalmak az online térbe költöztek, a gyülekezetekben pedig egyre inkább nőtt az igény a személyes találkozásokra. Az Elnökségi Tanács május 11-i ülésén hozott állásfoglalásában azt kérte, nyissák meg a vidéki templomokat. Utánajártunk az eddigi tapasztalatoknak és a kapcsolattartási módoknak – vidéken és Budapesten egyaránt.

Április végén a kormány új védelmi intézkedéseket vezetett be a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, amelyek érintették az egyházak, köztük a Magyarországi Református Egyház és gyülekezeteinek működését is. Az új rendelet említést tesz arról, hogy megtarthatók a vallási közösségek szertartásai, ha biztosítják a résztvevők közötti védőtávolságot. Erre reagálva Zsinatunk Elnökségi Tanácsa is azt javasolta a vidéki gyülekezeteknek, hogy az előírások betartásával nyissák meg templomaikat – így két hónap után végre személyesen is találkozhatnak a közösségek.

A józanság lelke

– Ez a járvány nemcsak arról szól, hogy én elkaphatom, hanem hogy tovább is adhatom a betegséget – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István, emlékeztetve: felelősek vagyunk mindenki egészségéért, nem csak önmagunkért, ezért továbbra is nagyon fontosak a biztonsági intézkedések mind vidéken, mind pedig Pest megyében és Budapesten.

A Zsinat lelkészi elnöke erről úgy nyilatkozott: lehetett volna még várni a vidéki templomok megnyitásával, de mivel az utóbbi időben ezeken a településeken számtalan könnyítés lépett életbe, nem tűnt bölcsnek azt mondani, hogy épp a templomokban nem lehetnek együtt a közösségek. – Nagy volt már az igény a gyülekezeti tagok és a lelkipásztorok részéről az újbóli találkozásra, emellett úgy láttuk, a hatóságok kellőképpen kommunikálták a szabályokat, a tapasztalatok alapján ezeket a többség meg is tanulta – foglalta össze Bogárdi Szabó István. Hozzátette: a biztonsági szabályozásra oda kell figyelnie a gyülekezeteknek, a tervek szerint a kerületek azok betartását segítő útmutatót készítenek.

bszi6.jpg.500x500_q85.jpg

Fotó: Archívum

A jelenlegi szabályozás szerint Pest megyében és Budapesten a nagy létszámra való tekintettel még nem lazítanak a szabályozáson, a Zsinat Elnökségi Tanácsa ezt is figyelembe vette döntésénél. – Reméljük, a Dunamelléki Református Egyházkerület elnöksége hamarosan javasolhatja azt is, hogy a biztonsági szabályok betartásával a fővárosban és környékén is újra tarthassanak istentiszteleti alkalmakat – tette hozzá a dunamelléki püspök.

Bár az elmúlt két hónap teljesen új helyzet elé állította a gyülekezeteket, Bogárdi Szabó István szerint nagyon sok a pozitív tapasztalat: – Sok lelkész, presbiter, hitoktató, gyülekezeti munkatárs értette meg tökéletesen a felelősségét, és igyekezett azt közössége érdekében érvényre juttatni. A korlátozások közepette sokan keresték és találták meg a kapcsolattartás, a kommunikáció módját, így juttatták el az üzenetet a gyülekezeti tagokhoz. A tanulságokat a járvány elmúltával érdemes levonnunk, de az igyekezet és a szándék személy szerint minden várakozásomat felülmúlta.

Autós istentisztelet a templomkertben

Néhány hete beszámoltunk arról, hogy a Budai Református Egyházközség lelkésze az őrmezői P+R parkolóban tartott autós istentiszteletet. Végül ez adott lökést annak, hogy ilyen istentiszteletre hívja tagjait a Szank-Kiskunmajsa-Móricgátpuszta-Jászszentlászlói Református Egyházközség is. Ezen a héten a megfelelő előírások betartásával már a templom falai között is találkozhatnak, erre készülve megkérdeztük, hogyan teltek az elmúlt vasárnapok – a tapasztalatok pedig azt igazolják, valóban nagyon vágyott már közösségbe a gyülekezet.

– Nagy változásokat hozott a gyülekezetünk életébe a járványhelyzet. Nagyon furcsa volt, hogy szünetel az a kialakult, hagyománytisztelő, szinte ösztönös szokás, hogy vasárnap templomba megyünk, én készülök az igehirdetésre, a hívek pedig ott ülnek a padokban – ehelyett az interneten kell igehirdetést keresni – emlékezett vissza Kósa István, a missziói egyházközség lelkipásztora. Felidézte, hogy miközben a zsinati ajánlásnak megfelelően online istentiszteletet tartott, már azon gondolkodott, hogyan lehetne legalább szabadtéren öszszegyülekezniük.

– Négy gyülekezet tartozik hozzánk, és mind a négy helyen szép, parkosított udvarunk van, közte két kézilabdapálya méretű parkolóval. Kiülhetnénk a madárcsicsergésbe, a napsütésbe padokra, lócákra, és a természet templomában hallgatnánk az Igét. De nem tudtuk még, mit és hogyan tehetünk.

kiskunmajsa.JPG

Autós istentisztelet Kiskunmajsán

Fotó: Youtube

Ám miután tudomást szereztek az őrmezői parkolóban tartott autós istentiszteletről, attól kezdve csak két napba került megszervezni egy hasonló alkalmat a kiskunmajsai református templom udvarán. – Nagyon jó volt végre gyülekezet előtt prédikálni, Igét hirdetni és istentiszteletet tartani, látni a híveinket, akik nagyon hiányoztak, és hiányzott a találkozás is. Ellenben különös volt autóknak prédikálni. A szélvédőn keresztül nem lehet őket olyan jól látni, nem lehet hallani az éneklésüket, az imádságukat – mondta a lelkipásztor.

Kósa István szerint komoly érdeklődés mutatkozott a közösségi alkalom iránt, az eddig megtartott szabadtéri istentiszteletekre kétszer annyian jöttek el a négy településről, mint ahányan egy átlagos vasárnapon szoktak. – Van néhány környező település, ahol nincs rendszeres református hitélet, de ott is élnek reformátusok, akik érdekes módon erre a különleges alkalomra eljöttek – osztotta meg észrevételét a lelkész.

A gyülekezetek felelőssége

A jelenlegi szabályozás szerint Budapesten még nem találkozhatnak személyesen a gyülekezetek tagjai, ezért közösségi alkalmaikat továbbra is az online térben tartják meg. Bár a közel kétezer tagot számláló Budapest-Kelenföldi Református Egyházközség is fontolgatta már a templomnyitást, az egymás iránti felelősségtudatuk erősebbnek bizonyult. – Különösen húsvétkor merült fel, hogy az egészségügyi előírásokat biztosítva mégiscsak találkozzunk és úrvacsorázzunk, mert ez a digitális gyülekezeti lét csak pótléknak jó – emlékezett vissza Takaró János Lajos, a gyülekezet vezető lelkipásztora. – Én nem hiszek a digitális gyülekezetben, ez nem jövőkép. Nem mondhatunk le a személyes találkozásról – tette hozzá. Elmondása szerint végül azért maradt zárva a hatszáz férőhelyes templom ajtaja, mert felelőtlenség más életét kockáztatni. – Azzal lehet az embereket leginkább motiválni, hogyha azt mondjuk: „Vigyázz, mit csinálsz, mert a szeretteid fizethetnek érte!” Ennek elképesztő ereje van. Ezt látjuk az egész világban és a gyülekezetekben is.

kelenfold_03.jpg

Fotó: Sebestyén László

A kelenföldi gyülekezet döntésében közrejátszott az is, hogy hiába a nyitott templom, a hatvanöt év feletti tagok nem jöhettek volna el az istentiszteletekre. Ők ugyanúgy kimaradtak volna belőle, mint ahogy ők maradnak ki leginkább az online közvetítésekből is, mert kevésbé mozognak otthonosan a digitális térben.

Nem marad így örökké

Takaró János Lajos elmondta azt is, hogy több idős gyülekezeti tagnak biztosítottak olyan eszközt, amellyel követni tudják a vasárnapi istentisztelet-közvetítéseket, illetve aki kérte, annak a fiatalabb gyülekezeti tagok vagy valamelyik rokona megmutatta, hogyan lehet telefonon vagy számítógépen nézni a vasárnapi alkalmat.

kelenfold_01.jpg

Fotó: Sebestyén László

Kiderült az is, hogy a kelenföldi gyülekezet már évek óta közvetíti az interneten a vasárnapi istentiszteletet, így nem a nulláról kellett felépíteniük a digitális szolgálatukat, amely most már nem csak a vasárnapi istentisztelet közvetítéséből áll.

– Indítottunk egy sorozatot is a YouTube-csatornánkon, ahová minden reggel hétkor felteszünk egy reggeli rövid áhítatot, valamint kedden és szerdán élőben közvetítjük a bibliaórákat is – mondta Takaró János Lajos. – Tudakoljuk Istentől, mire való ez az időszak, és szeretnénk megtalálni, mi az, amit most kényszerűségből el kell hagyni, mit kell mindenáron megtartani, és mit lehet végre átgondolni. Érdekes annak az elképzelése is, hogy milyen lesz az új „normális”. Ha ilyen járványos jövő vár ránk, vagy csak hosszabban, például az év végéig elhúzódik a járványhelyzet, akkor nem lesz elegendő az, hogy virtuálisan találkozunk. Meg kell találnunk annak módját, ahogy a lehető legkevesebbet kockáztatva, de az emberi közösséget megtartva gyakorolhatjuk a hitünket – jelentette ki a lelkipásztor. – Biztos vagyok benne, hogy ha ez a helyzet hosszú távon megmarad, akkor a szükséges óvintézkedések mellett újra tudunk és fogunk istentiszteleteket tartani.

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2020/20. számában.