Érdekegyeztetés a Parlamentben, a történelmi egyházak is szerepet kaptak

Kik a tagjai a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak?

Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanács helyét vette át. Míg az előző tömörülés háromoldalú volt, a kormányon kívül a szakszervezetek és a munkaadók képviselői vettek benne részt, a mostani szervezet kibővült a civil szervezetek, a tudományok és az egyházak, egyelőre még csak a történelmi egyházak képviselőivel. Ha csak arra gondolunk, hogy a 2001-es népszámlálásnál az emberek 75 százaléka valamelyik egyházhoz, felekezethez tartozónak nyilvánította magát, akkor különösen fontosnak kell tartanunk, hogy mi is ott lehetünk ebben a konzultációban, ahol befolyásolhatjuk a kormány döntéseit.
Összességében harminc-harmincöt tagot számlál a Tanács, az egyházi oldalt jelenleg négyen képviseljük, a református, az evangélikus, a katolikus egyház és a Mazsihisz egy-egy tagja.

Mi a Tanács feladata?

Az NGTT nem döntéshozó, hanem egy olyan konzultatív testület, amelyik minden fontosabb stratégiai, gazdasági, társadalmi kérdést megbeszél a kormány képviselőivel, az elképzelésekről véleményt nyilvánít. A tanácskozásban minden egyes oldal külön-külön kialakítja az álláspontját, amit minden oldalnak az elnöke ad elő. Az elnököket minden szárny saját tagjai közül választotta meg. Természetesen a szólás joga nem csak a vezetőket illeti meg, az ülésekhez a Tanács bármely tagja hozzászólhat. Ezeken kívül minden oldal hívhat külön szakértőket, akinek a tanácsát kikérheti a témákban, de a szakértők nem szólalhatnak fel a konzultációban.

Kik az egyházi oldal képviselői

A katolikus Beran Ferenc atyát választottuk elnökünknek, aki a Budapest-újlaki templom plébánosa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, az egyház társadalmi tanításának témakörében ad elő. Az evangélikus egyházat Joób Máté képviseli, aki régebben a kelenföldi gyülekezetnek volt lelkésze, jelenleg a SOTE mentálhigiénés tanszékén oktat. A Mazsihisztől Paszternák Tamás érkezett, ő a Komáromi Zsidó Hitközség koordinátora, valamint gazdasági kérdésekkel is foglakozik felekezetében. Engem a Református Egyház Zsinati Elnöksége jelölt. Lelkészcsaládból származom, a hagyományokat fiam és vőm viszi tovább. Én presbiter vagyok, de elsősorban egyháztársadalmi munkáim miatt jelölhettek. Több egyházi, protestáns kiadványt szerkesztettem, köztük a Keresztyén nevelés című lapot, valamint a Societas et Ecclesia könyvsorozatot. Kuratóriumi titkára voltam a Protestáns Tanulmányi Alapítványnak, a Doktorok Kollégiuma pedagógiai szekcióját is vezettem. A 2001-es népszámlás tanulságairól készítettem előadást. Meglátásom szerint az egyházak olyan embereket választottak az érdekegyeztetésre, akik társadalmi, gazdasági kérdésekkel foglakoznak, de egyházon belüli magas pozícióval, funkcióval nem rendelkeznek.

Hogyan kell elképzelnünk a Tanács munkáját?

A tanácsülések szervezője, és azok működtetője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága. Egyelőre a megalakuló ülésről tudok beszámolni, aminek rangját emelte, hogy számos jelentős kormánytag is megjelent rajta. Először Orbán Viktor miniszterelnök tartott egy összefogott tájékoztatót elsősorban gazdasági, stratégiai kérdésekről, az ország helyzetéről, majd az ülés levezető elnöke, a munkavállalói oldal elnöke, Parragh László kapott szót. Ezután meghallgattuk Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését a jövő évi költségvetésről, a gazdasági helyzetről, az azt érintő tervekről, elképzelésekről. Ezt követően Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az új munka törvénykönyvének tervezetéről tartott beszámolót. Végezetül Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a várható egészségügyi reformot és az egészségügy elég nehéz helyzetét foglalta össze.

Ezekbe a súlyos kérdésekbe mekkora beleszólása lehet az egyházak képviseletének?

Beran Ferenc, az elnökünk, aki a szóvivőnk is volt, minden témakörhöz hozzászólt. Minden témakört, a munkát, az egészségügyet és a gazdaságot érintő kérdéseket is azon a megközelítésen keresztül vizsgáltuk, hogy az ember Isten teremtménye, és ebből származtatható az emberi méltóság. A munkával kapcsolatos meglátásunk, hogy az alkotó munka az emberi méltóságnak egyik fontos megnyilvánulása. Éppen ezért támogatjuk azt a kormányzati elképzelést, hogy az emberek ne segélyekben részesüljenek, hanem lehetőleg a munkán keresztül jussanak hozzá azokhoz a javakhoz, amelyek az emberi élet méltóságát is biztosíthatják számukra. Az egészségügynél felvetettük azt a kérdést, hogy készül-e olyan terv, ami meghatározza azt a minimális egészségügyi szolgáltatást, ami minden embert megillet. A gazdasági és munkajogi kérdéseknél azt is elmondtuk, hogy számos helyen már a második, harmadik nemzedék nem látja a szüleit munkába menni. Az ő munkába terelésük nem egyszerűen gazdasági, hanem lelki kérdés is.

Milyen időközönként fog összeülni a Tanács?

Évente legalább négyszer, de szükség szerint gyakrabban. Úgy gondolom, hogy az alakuló ülésen kívül, ebben a negyedévben még lesz tanácskozás, mivel sok olyan sarkalatos törvény, távlati elképzelés van, amit év végéig döntésre akarnak vinni a parlamentben.

Lehet már tudni, mi az a téma, amivel legközelebb foglakoznak majd?

Szócska Miklós államtitkárral abban egyeztünk meg, hogy az egészségüggyel kapcsolatban hamarosan tartunk egy újabb tanácskozást. De hogy egyébként milyen kérdést hoznak elénk, ezt még nem tudhatjuk. Mi is kezdeményezhetünk megbeszélést, de itt természetesen az a fontosabb, hogy a kormány mit szeretne megtárgyalni ezzel a Tanáccsal.

Az egyházi oldal tagjai, külön, mikor találkoznak ismét?

Minden oldal megkapta feladatául, hogy alakítsa ki saját működési szabályzatát. Ez nálunk hamarosan megtörténik. Működőképes szervezeti rendet akarunk létrehozni. Minderre azért is van szükség, mert oldalunk várhatóan hamarosan bővülni fog más egyházak tagjaival is.

Kováts Annamária