A Budapest–Baross téri Református Egyházközség 1933 májusától harminchárom éven át egy hordozható acélvázas barakképületet használt templomként, amelyet Zuglóban a Dózsa György út és a Thököly út sarkán állítottak fel. Az ideiglenes épületet, városképi okokra hivatkozva, az 1966-os budapesti Atlétikai Európa-bajnokság előkészületei során lebontották, a gyülekezet pedig a Magyarországi Református Egyház Zsinatának a közelben található székházába költözött.
Május 31-én 16 órakor emlékkövet avattak az egykori fatemplom helyén. Az alkalmon igét hirdetett Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, aki Karácsony Gergellyel, a XIV. kerület polgármesterével együtt leplezte le az emlékkövet. Szabó István prédikációjának textusát az Apostolok Cselekedeteiről írott könyvből vette. A püspök igemagyarázatában párhuzamot vont az óegyház és a XX. századi magyar református egyháztörténelem hitvalló időszakai között. A Zsinat lelkészi elnöke kiemelte, „ha emberekre hallgatunk, akkor hallgatni fogunk, ha Jézusra hallgatunk, beszélni fogunk. A tanú nem hallgathat!"
Karácsony Gergely polgármester az emlékkő leleplezése után elmondott köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a prédikációban nem csak a „lerombolt templom" emléke és és a régi idők tanúságtétele szólalt meg, hanem a jövőbe tekintés is. Kifejezte kívánságát, hogy ez az emlékkő egy majdan megépítendő templom alapköve is legyen. Biztosította a jelenlevőket arról, hogy Zugló önkormányzata – csakúgy, mint az emlékkő állításához és az ünnepség lebonyolításához –, lehetőségeihez mérten a jövőbeni templom építéséhez is hozzá kíván járulni. A polgármester hangsúlyozta, hogy emlékezés nélkül nincs közösség, közösség nélkül nincs értelmes emberi élet.
Az ünnepség Szilágyi-Sándor András, a Budapest-Északi Református Egyházmegye lelkészi főjegyzőjének igei köszöntőjével folytatódott. Millisits Máté, a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely vezetője egyháztörténeti áttekintésében kiemelte, hogy a hordozható templom eredetileg 1910-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült, amikor „itt volt már ugyan a háború szele, de még béke volt, és gazdasági fellendülés jellemezte az országot". Emékeztetett arra, hogy az épületet 1933-ban szentelték fel Zuglóban, túl a nagy gazdasági világválságon, a szomorú vég pedig 1966-ban jött el, amikor elbontották. (A gyülekezet történetéről bővebben korábbi összeállításunkban olvashat.)
Az alkalom Nemes Gyulának, a Budapest-Baross téri Református Egyházközség főgondnokának köszönő szavaival zárult.
Millisits Máté