A Nemzeti Alaptanterv átdolgozásában és a hátrányos helyzetűek támogatásában is számít az egyházakra Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter tegnap este fogadták a történelmi egyházak vezetőit. A kormány biztosította az egyházakat, hogy az érvényben lévő megállapodásokat tiszteletben tartja, de az ország anyagi helyzetére való tekintettel mértékletességre kérte őket.
A Magyarországi Református Egyház képviseletében Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke vett részt a találkozón. Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke egy korábban leszervezett hivatali úton van Dél-Koreában. Rajtuk kívül egyházi részről Erdő Péter bíboros, érsek, Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Szemerei János, Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke és Frölich Róbert országos főrabbi voltak jelen.
A találkozón elhangzottakról Fekete Károly és Barna Sándor püspököket kérdeztük, akik úgy jellemezték a megbeszélést, hogy a célja a bizalomépítés volt.
Barna Sándor és Fekete Károly püspökök a Miniszterelnökség előtt a találkozó után
– Minden olyan megerősítés fontos nekünk, amikor elhangzik, hogy az állam és egyház között fennálló megállapodásokat, szerződéseket tiszteletben tartja a kormányzat, mert ez egyházunk és intézményeink biztonságos működését nagyban érinti – mondta Fekete Károly püspök, aki szerint minden kormányzati váltáskor van egyfajta aggodalom és bizonytalanság, és az egyház vezetői érzik a felelősséget azok iránt, akik a református egyház szolgálatában állnak.
A miniszterelnök kifejezte, hogy elismerik az egyházak szolgálatát, és fölmerült, hogy az egyházellenes hangulat sem érdeke senkinek, mert árt az országnak, hogyha keresztyének és nem keresztyének szemben állnak egymással. Fekete Károly hozzátette, hogy az egyházat természetesen kritizálni lehet, mert „mi is emberek vagyunk, akik megváltott bűnösként élünk ebben a világban”.
A kormányfő számít az egyházakra abban is, hogy ha a kormány átlépne valamilyen határt, akkor emeljék fel a hangjukat, de a kormányzat is jelzi majd, ha az egyház olyan határt lépne át, amivel az állam feladataiba avatkozna be. Elhangzott ugyanakkor, hogy a hitéleti szolgálat is közszolgálatnak tekintendő, és ebben fontos a hívő emberek tartása, mértéktartása a társadalom jelenlegi mentális állapotának javításában.
A miniszterelnök számít az egyházakra a hátrányos helyzetűek segítésében, felzárkóztatásában is. Kiemelt területként említette a gyermekvédelmet, és elmondta, hogy olyan komplex rendszerben gondolkodik, ahol minden szereplőnek meg lenne a feladata, így az egyházaknak is.
Elhangzott, hogy a kormány készül a Nemzeti Alaptanterv átdolgozására is; Magyar Péter jelezte, hogy az egyházakra is számítanak bizonyos tantárgyi kérdésekben.
A két püspök azt is elmondta, hogy a miniszterelnök beszélt az ország anyagi helyzetéről, és hangsúlyozta: visszafogottságot, mértéktartást vár el az egyházaktól. A finanszírozással kapcsolatban pedig az hangzott el, hogy differenciált támogatást adnának: ahol nagyobb a szükség, ott többet, ahol kisebb, ott kevesebbet. Ígért pályázatokat is, amelyeken az egyházi szereplők indulhatnak.
Szóba került az iskolai szegregáció is: a püspökök szerint van teendője az egyháznak, de arról számoltak be, hogy a miniszterelnök tisztában van vele, hogy a felekezetek, köztük a reformátusok rengeteg eredményt értek el a hátrányos helyzetű gyerekek felkarolásában. Ez a két jelenség egyszerre van jelen, és fontos feladata az egyháznak, hogy a sikerekről és a példamutató kezdeményezésekről is tudjon a közvélemény, ne csak a hibákról – hangsúlyozta Fekete Károly.
Barna Sándor megosztotta, hogy a társadalmi béke jegyében a kormány azt kérte, hogy a lelkipásztorok a szolgálatukban legyenek pártfüggetlenek, és ha ebben valamelyikük hibázik, azt az egyház ne hagyja szó nélkül.
A tiszáninneni püspök szerint közös alap lehet, hogy a kormány kifejezte, hogy a társadalom javát kívánják szolgálni, és a református egyház az imádságos háttér mellett cselekvő szolgálatot is végez. Barna Sándor elmondta, hogy a kormány nem akar beleszólni az egyház belső ügyeibe, és stratégiai partnerként tekint az egyházakra. Fekete Károly azt is megjegyezte, hogy a miniszterelnök nem kívánt fedezet nélküli ígéreteket tenni, egyelőre ezért esett szó kevés konkrétumról, de kaptak ígéretet arra, hogy a felekezeteknek lesz még lehetőségük arra, hogy a problémáikról egyeztessenek a kormányzattal.
„Elismerjük a vallási közösségek értékteremtő munkáját, szándékunk az átlátható együttműködés, amely továbbra is biztosítja a felekezetek oktatási, kulturális, karitatív és szociális területen végzett munkájának kereteit” – írta a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményében a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium. A miniszterelnök a találkozón tájékoztatta az egyházak képviselőit az ország állapotáról, és együttműködésüket kérte a nemzet előtt tornyosuló feladatok megoldásában – áll a közleményben. Kiemelték, hogy az elmúlt tizenhat évben egy-két protokolláris találkozástól eltekintve nem került sor hasonló, magas szintű egyeztetésre az állam és a vallási közösségek képviselői között, az egyház és állam kapcsolatát a függőségi viszony jellemezte. A minisztérium arról is tájékoztatást adott, hogy Magyar Péter miniszterelnököt szeptember 24-én XIV. Leó pápa magánaudencián fogadja, majd Pietro Parolin bíborossal, a Vatikán diplomáciai és kormányzati vezetőjével egyeztet.