„Milyen egyház kell e nyüzsgő városba?” – hangzott el a kérdés a Reformációi emlékparkban október 31-én délután. Újvári Ferenc szerint Budapestnek cselekvő egyházra van szüksége, mely megérinti az embereket. Az úrvacsorás istentiszteletet megelőző ökumenikus megemlékezésen Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház világi elnöke mondott beszédet.
A Pápán tartott országos reformációi istentisztelet után egy nappal fúvószenével, virágokkal, performansszal és úrvacsorai közösséggel emlékeztek a fővárosban a reformációra. A Városligeti fasorban lévő reformációi parkban tartott megemlékezésen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) protestáns tagegyházainak lelkipásztorai és vezetői szolgáltak.
A Baptista Központi Fúvószenekar, az Üdvhadsereg fúvószenekara és a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes közös játéka után Bóna Zoltán, a MEÖT főtitkára köszöntötte a megjelenteket, akik több mint százan voltak. „A különböző felekezetű protestánsok emlékezzenek testvéri szeretettel azokra az értékekre, melyek ötszáz éve megmozgatták a világot” – kívánta a református lelkész.
„Nemcsak a reformáció szereplőit ünnepeljük, hanem keressük az Istent is, aki cselekszik a történelemben” – mondta Újvári Ferenc. „Milyen egyház kell-e nyüzsgő városba?” – tette fel a kérdést az áhítatot tartó lelkipásztor. Szerinte Budapestnek cselekvő egyházra van szüksége, mely megérinti az embereket. A József Utcai Baptista Gyülekezet lelkésze azt kérte, legyen ez az ünnep fohász az Istenhez, hogy tudjon cselekedni a népe által. Az alkalmon imádságot mondott Aradi György, fasori evangélikus és Somogyi Péter, fasori református lelkész.
 |
 |
Huszár Pál dunántúli főgondnok és Bóna Zoltán, a MEÖT főtitkára elhelyezik rózsájukat a reformáció emlékművénél
„Az egyház Ura mindig az egyház mellett volt, megtalálta azokat az embereket, akik által megjobbította azt” – kezdte ünnepi beszédét Huszár Gál. A Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka szerint a XV. század erkölcsi mélyrepülését adósságcsapdának is lehet tekinteni. Míg azt tanították a népnek, hogy pénzért meg lehet váltani a belépőt a mennyországba, az Úristen talált valakit, aki ki merte mondani, „a bűnt pedig egyedül Isten bocsáthatja meg”. Emlékeztetett rá, Luther hallatlan tépelődés után jutott el arra a felismerésre, hogy egyedül Isten kegyelméből, az Új Jézusba vetett hit által üdvözülhet az ember.
A Dunántúli baptista mobil evangelizációs csoport előadásával felidézte Luther Márton életének állomásait és tanítását. Utánuk a szolgálattevők egy-egy szál rózsát helyeztek el a reformáció emlékművén. Az ünnepség a szomszédos evangélikus templomban folytatódott, az úrvacsorás istentiszteleten Somogyi Péter református lelkész hirdetett Igét a Luk 12,1-10 alapján.
Szöveg: Feke György, fotó: Kalocsai Richárd
