Napjainkban a föld számos pontján dúl háború, elég csak a szomszédos orosz–ukrán fegyveres konfliktusra gondolni, ami miatt át-, valamint felértékelődött a biztonság fogalma. A Világ/nézet legfrissebb adásában Kaló József vallás- és biztonságszakértővel beszélgetett Molnár Ambrus műsorvezető a többi között arról, hogy miként alakítja át a biztonságról való gondolkodásunkat az egyre növekvő és az egyre közelebb kerülő fizikai fenyegetettség.
Biztonságosabb lett-e a világunk, mint egy évvel ezelőtt? – tette fel a kérdést a műsor elején Molnár Ambrus műsorvezető. Kaló József vallás- és biztonságszakértő erre azt válaszolta: attól függ, hogy ki az érzékelő, és hogy az mit érzékel. – Hogyha az egyes ember szempontjából nézzük, és nem a világpolitikai folyamatokat, akkor lehet, hogy biztonságosabbá vált a világ, mert anyagi előrehaladás történt, gyarapodott a család, és hasonló tényezőket sorolhatnánk fel az egyes ember szemszögéből. Ha a világ szemszögéből nézzük, akkor feltételezem, hogy nem. Amennyiben megnézzük az elmúlt egy év történéseit, akkor a fegyveres konfliktusok eszkalálódását figyelhetjük meg, például nem sikerült lezárni az orosz–ukrán konfliktust. Október 7-én, a Hamasz terrortámadását követően kitört egy közel-keleti konfliktus, ami Irán proxyszervezeteinek a beavatkozása miatt egyre terebélyesedik. Hogyha ezeket a szempontokat nézem, akkor azt gondolom, hogy nem vált biztonságosabbá a világ. De tényleg azt kellene először is tisztázni, hogy mit tartunk, mit gondolunk biztonság alatt, mit jelent maga a fogalom, és hogy kiknek a szempontjából érzékeljük a biztonságot – fejtette ki a szakértő.
Ezt követően a műsorvezető megkérdezte: Milyen távon kell magamat jólétben éreznem ahhoz, hogy ki tudjam mondani, biztonságban vagyok? Biztonságban lehet-e az egyén, függetlenül a közösségtől? A szakértő ennek kapcsán elmondta, hogy valamilyen formában tudjuk függetleníteni magunkat a közösségünktől, de ezek a határok egyre inkább elmosódnak. Ahogy globalizálódik a világ, úgy ezek az események egyre inkább hatnak az egyes emberekre is. A szakirodalom a globális kockázatközösség társadalmáról szokott beszélni – emelte ki. Ha a Közel-Keleten konfliktus robban ki, akkor az üzemanyagárak emelkednek, ezt pedig a világ szinte bármelyik pontján megérzik az emberek. Ebben a tekintetben egyre inkább egymásra vagyunk utalva, és az éles határok, amelyek az egyéni és közösségi, lokális, regionális, kontinentális vagy globális közti határt jelentették, egyre inkább elmosódnak – magyarázta.
A XXI. században a biztonságunkat nem feltétlenül a természeti változások, a természet működése fenyegeti – mint oly sokszor a múltban –, hanem az emberi konfliktusok. Mit tudunk tenni akár egyénileg egy ilyen helyzetben? – hangzott el a kérdés a műsorban. Felmerült az is, hogy miként alakítja át a biztonságról való gondolkodásunkat a fizikai fenyegetettség közeledése, és hogyan jelenik meg a kultúránkban ez a változás? Átalakul-e ennek következtében az értékrendünk? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ a Világ/nézet legutóbbi adásában.