Belelátni a teremtésbe

Este hatra érkezünk a svábhegyi bemutató csillagvizsgálóba. Átsétálunk a parkon a Budapest kupolához. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója fogad bennünket. Erősen sötétedik kint, mire belépünk. Csillagvizsgálót és bolygókat jöttünk nézni. Lépcsőn vezet az emelvényig. A feljárat és a vizsgáló különálló alapokon nyugszik, hogy a léptek által okozott rezgések ne zavarják a távcsöveket. A látvány monumentális. A nagy távcső hossza legalább három méter, szerelvény mozgatja. Hatvan centiméter átmérőjű főtükrével az egyik legnagyobb bemutató távcső az országban. Mellette öt különböző, kisebb távcsövet szereltek fel párhuzamosan. – Van naptávcsövünk, vezető és hosszú fókuszú lencsés távcsövünk. Ezek gyönyörű képet adnak, vizuális megfigyelésekre is kiválóan alkalmasak. Továbbá egy kisebb és egy nagyobb keresőtávcsövet látunk, amelyek muzeális értékűek. Nem csak éjszaka lehet csillagokat vizsgálni, nappal is. Megnézhetjük a Napot is – mutatja be a csillagász az eszköztárat.

Megengedik, hogy kinyissam a kupolát. Nem teszek mást, mint nyomva tartok egy gombot. Felettünk elkezd forogni a mennyezet. Szó szerint szédületes a látvány, és valamiért varázslatos is. A Budapest kupola építésekor, 1926-ban még hosszú farúdba kapaszkodva, vállal forgatták el a 16 tonnás mennyezetet a csillagászok. A park kisebb csillagvizsgálójában ez még ma is kipróbálható.

Laptopról állítják be a többtonnás távcsövet. Könnyedén, egyenletesen mozdul a levegőben. Hangjától és a látványtól sci-fiben érzem magam. Súlyt látunk a távcső tengelyének másik oldalán, azzal egyensúlyozták ki a mechanikát. Akár fél kézzel is megmozgathatnánk, tudom meg Szabó Róberttől. – Így van ez a világ legnagyobb távcsöveinél is. A nyolc-tíz méteres, sok száz tonnás berendezések olajfilmen futnak, éppen ezért egy ujjal is el lehetne őket mozgatni. Azonban pontos célratartással, számítógéppel vezéreljük őket – részletezi. Száz évvel ezelőtt kézzel mozgattak minden távcsövet. Az intézet megőrizte a finoman megmunkált fém csavarógombokat, -szerkezeteket, amelyek különböző áttéteken keresztül követték a csillagok mozgását.

A Budapest kupola csillagvizsgálóját ma már kifejezetten bemutatókon használják, tíz évvel ezelőtt még aktívan kutattak vele. Felnőttek és gyermekek látogatnak el Budapest szélére, a Normafához, a pilisi parkerdő mellé, hogy megcsodálják az égboltot. – Mindig varázslatosan hat, amikor kinyílik a kupola. Én már látom is a Szaturnuszt ott, a fák között. Különösen szép, derült éjszakánk van ma. Ezt szeretjük mi, csillagászok – osztja meg az igazgató. Az égbolt bármely pontjára beállítható a távcső. Vannak olyan obszervatóriumok, ahol nem kupola védi a szerkezetet, hanem letolható tetőzetű házikó.

Az asztronómia szerteágazó tudomány. A csillagászattal foglalkozó legnagyobb magyar kutatóintézetben elsődlegesen a csillagok szerkezetét, működését, születését és halálát vizsgálják. Naprendszereket figyelnek meg. Nukleáris asztrofizikával is foglalkoznak, amely a kémiai elemek születését kutatja. Ezek a csillagok belsejében mint valami hatalmas kohókban képződnek. Exobolygókat, távoli naprendszereket fedeznek fel. Kutatják a galaxisok felépítését. – Napunk aktív csillag, ezért időnként kitör. Érdemes odafigyelnünk a naptevékenységre, hogy megvédhessük a földi energia- és kommunikációs infrastruktúrát. Ahhoz, hogy jobban megérthessük a jelenségeket, távoli csillagokat tanulmányozunk – magyarázza.

A csillagászati távcsőnek egyszerű a felépítése. Két fontos eleme a fénygyűjtő lencse vagy tükör, amelyet okuláron keresztül szemlélünk. Azzal nagyítjuk fel a képet, hogy szabad szemmel is láthassuk az égitesteket. A modern eszközökben ennek helyére digitális képrögzítő eszköz kerül, hasonló, mint amilyen az okostelefonokban is található. A csillagászok az optikain túl röntgentávcsöveket is építenek. Vannak ultraibolya, infravörös vagy éppen rádiótartományban működő eszközök is.

– Több milliárd galaxist térképezett fel az emberiség eddig. Chilében olyan, amerikai vezetésű, nemzetközi égboltfelmérő program kezdődik két év múlva, amely húszmilliárd galaxist szeretne katalogizálni. Ehhez minden eddiginél mélyebbre kell hatolni a világűrben. 17 milliárd csillagot is rögzíteni fog. A Földön élő összes ember választhat magának egy-egy galaxist és egy-egy csillagot – fejtegeti. A homogén égboltfelmérés előreláthatóan tíz év alatt éri el ezt a célját, de ma is sok milliárd égitestről beszélünk már.

A kérdésre, hogy ma ugyanazt az égboltot látjuk-e szabad szemmel, mint amelyet Jézus anno, a csillagász azt válaszolja, igen is meg nem is. – Az „állócsillagok”, amelyek a csillagképeket formálják, már kétezer évvel ezelőtt is ott ragyogtak. Szabad szemmel nem látni, de irdatlan sebességgel mozognak a világűrben. Olyan messze vannak tőlünk, hogy az elmozdulásuk néhány évszázad alatt sem tűnik fel távcső nélkül. A bolygók viszont mindig más és más helyen találhatók meg. Megnevezésük éppen abból ered, hogy elmozdulnak az állócsillagukhoz képest a naprendszerben. Mozgásukban periódusok és ismétlődések követhetők nyomon. – Azt gondoljuk ma, hogy a Szaturnusz és a Jupiter, a Naprendszer két meghatározó bolygójának együttállását látták betlehemi csillagnak a napkeleti bölcsek. Legutóbb 2020 karácsonyán volt megfigyelhető. A múlt jelenségei megismétlik önmagukat, ezeket előre tudjuk jelezni. A Bibliában leírt napfogyatkozások, holdfogyatkozások és a hozzájuk kapcsolódó események időpontja napra és percre pontosan kiszámolhatók – magyarázza Szabó Róbert.

Ráfókuszálunk okulárral a Szaturnuszra, a gyűrűs bolygóra. Majd az igazgató tovább bontja egocentrikus világképünket azzal, hogy Naprendszerünk egészen jelentéktelen helyet foglal el az univerzumban. Csillagvárosunk külső harmadában, a „külvárosban” lakunk. Éltető Napunk teljesen átlagos galaxisunk kétszázmilliárd csillagához képest. – Hosszú és érdekes intellektuális utat tett meg az emberiség a felismerésig, hogy nincs kitüntetett helyen a világmindenségben. Évszázadokig az univerzum középpontjába helyeztük el magunkat. Aztán kiderült, hogy saját Naprendszerünk középpontjában sem mi vagyunk, hanem a harmadik bolygón keringünk a Nap körül. Egyfajta trónfosztásként élte meg ezt az ember – teszi hozzá a csillagász.

Szinte minden csillag körül találni bolygórendszert, derült ki az utóbbi egy-két évtizedben. A Földhöz hasonló égitesteket is felfedeznek. – Izgalmas kérdés, hogy ezek között van-e lakható. Vannak-e óceánjaik, barátságos-e a légkörük? Ami eddig filozófiai kérdés volt, azt ma tudományos eszközökkel vizsgáljuk. A csillagászati műszertechnológia fejlődésével ez már nem science fiction, tudományos fantasztikum, hanem fantasztikus tudomány. Kiszámíthatjuk, a Naphoz hasonló csillagok hány százaléka körül kering föld típusú bolygó, azok közül mennyi lehet lakható. Olyan európai űreszköz megépítésén dolgozom magyar koordinátorként, amely ezer távoli bolygónak fogja a légkörét megvizsgálni a 2020-as évek végétől – magyarázza.

Ezeket hallva felmerül a kérdés, hogy a tudományos adatok, magyarázatok megerősítik vagy inkább megkérdőjelezik egy keresztyén ember hitét. – A kettő jól megfér egymás mellett. Soha nem tartottam kizárónak, egymásnak ellentmondónak a keresztyén tanításokat és a tudományos eredményeket. Ha keresztyén szemmel fordulunk a tudományos eredmények felé, megerősítik a hitünket, ha nem keresztyénként, akkor nem térít meg, valószínűleg nem bír más belátásra a tudományos eredmény – véli Szabó Róbert. Hozzáteszi, tudósként fantasztikus privilégiumnak érzi, hogy belelát a teremtés folyamatába. – A Biblia kezdőlapjain – úgy gondolom – Naprendszerünk keletkezése olvasható. Manapság távoli naprendszerek keletkezését követjük nyomon valós időben – magyarázza az igazgató.

Szabó Róbert nem szó szerint értelmezi a Biblia kezdőlapjait. Fantasztikus metaforának tekinti a teremtéstörténetet, amelynek az az üzenete, hogy a Föld bolygó minden szempontból alkalmas arra, hogy emberként éljünk rajta, továbbá, hogy a teremtés nem pillanatszerű. – Naprendszerünk négy és fél milliárd éves, ez hosszú előkészítési folyamat ahhoz, hogy értelmes élet jelenjen meg. Ma már rekonstruálhatjuk magát a teremtési folyamatot a csillagászat és a geológia révén. A csillagok születnek, sok milliárd évig élnek, majd elpusztulnak. Az utóbbi azokat a csillagokat érinti, amelyek a Napnál és a Földnél is idősebbek – mondja az igazgató. Úgy véli, a tudománnyal olyan eszközt adott kezünkbe az Úr, amellyel az ő teremtő munkáját ismerhetjük meg.

Csillagászati tudományos megfigyelésekre ma már nem használják a Svábhegyi Csillagvizsgálót. Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének megfigyelőbázisa a Mátrában található. A Piszkéstetői Obszervatórium Magyarország legnagyobb és legjobban felszerelt csillagvizsgálója. – A magyar kutatók rendszeresen használnak távoli eléréssel akár nyolc–tíz méter átmérőjű óriás távcsöveket Chilében, a Kanári- vagy a Hawaii-szigeteken, ahol a Mauna Kea vulkán tetején, 4200 méter magasan találhatók a csillagászati obszervatórium műszerei. Rutinszerű, hogy működésben lévő űrtávcsövek adatait elemzik a kollégák – részletezi Szabó Róbert.

2021 karácsonyán indult útnak sok év késedelem, újratervezés, újraépítés és pluszköltség bevonása után a James Webb űrtávcső. – Drága ünnepi ajándék volt ez a csillagászoknak. Ennek az infravörös űrtávcsőnek a színes képei eredetileg egyszínűek, csakúgy, mint a Hubble fotói. A több hullámsávban készült felvételekből szakemberek csoportja állít elő lélegzetelállító színes felvételeket, de ettől még a valóságot mutatják – részletezi a csillagász, és kiemeli, hogy a kutatók áttörést várnak a kozmológiában, azaz a világmindenség kialakulásának tudományában, a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének kutatásában, illetve az exobolygók légköri összetételének megállapításában az új űrteleszkóp révén.

A csillagvizsgálóban elforgatják a távcsövet, és Naprendszerünk legnagyobb bolygóját, a Jupitert állítják a látómezőbe. – A bolygók királya több szempontból is különleges. Ismerünk más naprendszerekben akár több tízszeres Jupiter tömegű bolygót, amelynek mérete viszont körülbelül megegyezik a Jupiterével. Ebben a mérettartományban a legkisebb csillagok és a legnagyobb bolygók között folytonos az átmenet. Hogyha egy Jupiter méretű égitestnek nagy a tömege, akkor valószínűleg egy kisméretű csillaggal van dolgunk – hangsúlyozza.

Szabó Róbert személyes vágya, hogy egy érdekes felfedezésben vehessen részt ismét, újra kutathasson. Igazgatóként kevés ideje marad a csillagok megfigyelésére. Az exobolygók felfedezése többségében nemzetközi kutatócsoportok együttműködésén alapul. Magyarországon ezzel szemben kollégája rendszeresen fedez fel kisbolygókat. Az egyik 2022 márciusában, két órával felfedezése után csapódott földbe. – Bolygóvédelmi programként is felfoghatjuk. Nem jelentett valós veszélyt a két-három méter átmérőjű égitest, semmi nem zárja ki azonban, hogy a jövőben nagyobb égitest tartson a Föld felé. A NASA olyan kisbolygó-eltérítési kísérletet végzett szeptemberben, amelyben űrszondával akarták kimozdítani pályájáról a Dimorphos aszteroidát. A kísérlet sikerült – fejti ki. Az igazgató szerint erkölcsi kötelessége az emberiségnek az ilyen vizsgálatok végzése és ezáltal, ha lehetséges, a katasztrófák megelőzése. – Eszembe jut egy tanulságos mese. Az árvízben a háztetőbe kapaszkodó ember elutasítja a mentőcsónakot, mondván: „Istentől várom a segítséget”. Nem száll be a harmadik csónakba se, majd megfullad. A mennyországban számonkéri az Urat: „Hittem benned: miért nem mentettél meg?” „Hiszen három csónakot is küldtem!” Ha van tudásunk és eszközeink, akkor használnunk kell azokat – hangsúlyozza az intézet vezetője. Hozzáteszi, ettől még vehetünk tartós tejet, mert néhány millió évenként következnek be olyan katasztrófák, amelyek nagy hatással vannak a Föld élővilágára. Kisebbek viszont előfordulhatnak, ahogy 2013-ban Cseljabinszkban okozott légköri detonációt egy kisebb égitest. Több ezer ablakot tört be, rengeteg könnyebb sérülést okozott, de súlyosabb következményei is lehettek volna. – Nem tudjuk pontosan, hány ilyen égitest közeledik a Föld felé. Tudományos kihívás és kérdés, ezen is dolgozunk.