Az elvetett mag előbb-utóbb kikel – harmincéves a Hajdúnánási Református Általános Iskola

A harmincas szám bűvöletében telnek a mindennapok a Hajdúnánási Református Általános Iskolában. A jubileumi év alkalmából az iskola vezetősége és a diákok olyan ünnepi programokat szerveznek, amelyek valamilyen formában tartalmazzák a harmincas számot. Ennek köszönhetően látott napvilágot a „30 év – 30 program” tanulói emlékfüzet, emlékkönyv, ahogy a „30 év képekben” az intézmény elmúlt évtizedeit bemutató fotókiállítás is.

Az iskola hivatalosan 1995-ben került vissza a Hajdúnánási Református Egyházközséghez, ebben nagy szerepe volt Gacsályi Gábor vezető lelkipásztornak. A három évtizeddel ezelőtt történtekre így emlékezett vissza: – Mikor idekerültem, tudtam, hogy a templom mellett református iskola volt, és ha ez az egyházé volt, akkor az legyen újra az egyházé. Az az épület, ahol a gyerekeket hitre lehet nevelni, ahol Isten országát lehet hirdetni. Ez mindig hozzátartozott a református egyház életéhez, és tudtam, kötelességem, hogy mindent megtegyek azért, hogy visszakerüljön. Ebben a fontos küldetésben inspirált Reményik Sándor verse: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!”

A kezdeti nehézségek miatt azonban korántsem volt egyszerű ez a folyamat. Az épületet az első években még nem tudták használni, így az első osztály 11 fővel egy óvodában indult. Sokéves kitartó küzdelmet követően 2002-ben lett a teljes épület egyházi tulajdon, miután a városban állami segítséggel felépült egy másik általános iskola.

– Hála Istennek – erősíti meg Gacsályi Gábor tiszteletes – mind a családi, mind a hétzáró istentiszteletek, nyári táborok azt mutatják, hogy tudjuk az evangéliumot a mai gyermekek nyelvén hirdetni és közelebb hozni hozzájuk az Isten országának lelkiségét, szeretetét. Mindig azt mondom, hogy a mi dolgunk a magvetés, és amelyik mag el van vetve, az ki fog kelni, amelyik nincs, az nem tud. Ha egy gyermek szívében egy-egy hitoktató, pedagógus vagy az iskola szellemisége által sikerül elvetnünk ezt a magot, akkor a Jóisten feladata lesz az, hogy a Lelke által majd megérintse az életének egy pontján.

A magvető példázatával azonosul az iskola vezetője, Farkas Ferenc is: – Minél több gyerekhez jut el Isten Igéje, annál nagyobb az esély, hogy valakinél ki is hajt az a magvacska. Nem tudhatjuk, hogy ez öt, tíz vagy húsz év múlva bontakozik ki, de törekszünk arra, hogy mindenki részesüljön ebben – mondta. Az igazgató szerint ez azért is különösen fontos, mert a hit minden helyzetben megerősít és átsegít a nehezebb időszakon: – Egy hívő ember sose adja fel, mert erős és tudja, imádságaiban mindig odafordulhat Istenhez. Szeretnénk, ha ezt a diákjaink is megélnék. Az iskola fő célja tehát, hogy a gyerekek megkapják azt a lelki útravalót és erkölcsi nevelést, amire a későbbiekben szükségük lehet, ezért is nagy jelentőségű ez a harminc év – hangsúlyozta.

Pál apostol figyelmeztetése – „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1Kor 16,14) – mind a vezetőség, mind a pedagógusok számára fontos iránymutató, ennek megfelelve igyekeznek a mindennapokban élni és ezt a szemléletet átadni a gyerekeknek.

Hit és elköteleződés az oktatásban

– Református pedagógusnak lenni felelősség – hangsúlyozta Lukácsné Tompa Zsuzsanna, aki elmondta, hogy szerencsésnek érzi magát a munkájában. – Nemcsak abban érzem, amit én adok, mert én a szívemet és a lelkemet adom, de amit kapok, az a lelki többlet, a stabilitás, a támogatás, az, hogy a mindennapjainkat Isten Igéje vezeti, hogy mindenben ott van a megértés, a megbocsátás, az elfogadás és a szeretet, ezt pedig mind megkapom a tanítványaimtól, a munkatársaimtól és a vezetőimtől. Ezek miatt érzem úgy, hogy a helyemen vagyok, de inkább úgy fogalmaznék, valami miatt ajándékba kaptam ezt Istentől – sorolja az iskolával kapcsolatos érzéseit.

– A világunk állandóan változik, éppen úgy, mint a hajdúnánási református iskola az elmúlt harminc év alatt. Ezért fontos egy keresztyén intézményben megtanítani, ami biztos pont az életünkben, és stabil alapot ad a cselekedeteinknek – állítja Lukácsné Tompa Zsuzsanna. – Ez pedig nem más, mint az Isten szeretete és megtartó ereje. Azon túl, hogy történelmet, magyart tanul, ami önmagában is egy csodálatos dolog, ám ezeken a tantárgyakon keresztül is kitűnően át tudom adni mindazt, ami egy református iskolában alapvető érték. Mit jelent a családnak, a közösségnek a megtartó ereje és az a szilárd alap, amit a mennyei Atyánk és Krisztus tanításai munkálnak az életünkben. Ha ezt a diákjaink a későbbiekben magukkal viszik, akkor a legfőbb értéket adtuk a kezükbe, és így lesz értelme annak a harminc évnek, aminek most ennyire örülünk – tette hozzá a tanárnő.

Lukácsné Tompa Zsuzsanna tanítványai megerősítik az elmondottakat. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számukra egy keresztyén intézmény tanulójának lenni, így válaszoltak: – Emberként tekintenek ránk, rengeteg lehetőség van a számunkra, mindenféle technika, új termek, étkező és tornaterem – sorolják.

A Hajdúnánási Református Általános iskola elmúlt harminc éve azt bizonyítja, hogy ha Istenben bízunk, ő megőriz és hordoz bennünket. „Hagyd az Úrra utadat és bízzál benne, mert ő munkálkodik...” (Zsolt 37,4) Ez az évforduló bizonyíték arra, hogy a református oktatási intézmények fontos szerepet töltenek be a keresztyén értékek átadásában és a jövő generációinak formálásában.