Az anyakép a Bibliában és az irodalomban

Az alkalmon Szalay László Pál lelkipásztor Asszonyember vagy Éva címen tartott előadást. A személyes hangú, lírai bevezetőt az anyává válás heroikus küzdelmének bemutatása követte Anna példáján keresztül. Az előadó kihangsúlyozta, hogy Elkána felesége a meddőség poklát csak a feltétel nélküli Istenre hagyatkozás révén tudta elhagyni. „Azután elment az asszony a maga útjára, evett, és nem volt többet szomorú az arca.”

A gyermek hitben való nevelésének következő lépcsőfokát Mónikával, Augustinus egyházatya édesanyjával illusztrálta. Elhangzott, hogy az anya még az afrikai pogány anyaistennőnek, „Dea Caelstis”-nek tisztelete ellenére, Mónika Istennek ajánlotta gyermekét, és szentül hitte, hogy „nem kallódhat el a könnyek fia.”

Dr. Tusnády László Anyakép a török és olasz irodalomban címmel tartotta meg előadását. Előterjesztésében kihangsúlyozta, hogy „az anyaság az emberi lét megmaradásának kontinentális alapzata.” Többek között elmondta, hogy a török „anayasa”szó alkotmányt jelent, viszont szó szerint anyatörvénynek fordítjuk. Fájlalta, hogy a mi törvényeinkben nincs ilyen becsülete az anyáknak. A Torquato Tasso monográfia írója, kiemelte a tragikus sorsú költő egyik vesének anyaábrázolását: A nő gyönyörűségéből valamicskét a tükör is visszaad, de teljessége leánya szemében fénylik fel. Az előadást Cengiz Hancıoğlu és a magát magyar származásúnak valló Giuseppe Ungaretti versei színesítették.

Dr. Laczkó András Jókai Mór kapcsán egy határozott, céltudatos, akaratát a végsőkig érvényesítő édesanya képét rajzolta elénk. Pulai Máriát kardos menyecskének, vicispánnak, Jókayné uramnak is nevezték következetes természete miatt. Az anyai hatás Jókai regényeiben, különösen a Kőszívű ember fiaiban szemléletesen kimutatható.

Az előadások után sor került a Fehér Mária–díj ünnepélyes kiosztására. A NAP Alapítvány képviseletében Maczó János laudálta a 2011-es kitüntetetteket. A díjat az 1956-os forradalom 50. évfordulójára alapították Idén dr. Varga József írót, dr. Tusnády Lászlót az irodalomtudomány kandidátusát és Szalay László Pál lelkipásztort érte a megtiszteltetés, hogy megkaphatták a Szemesi György által készített emlékplakettet. A kísérő oklevélen pedig az odaítélés indoka olvasható: „Példamutató emberi életéért és alkotó tevékenységéért tüntette ki a NAP alapítvány.”

Az alkalmon résztvevő édesanyák egy szál fehér szegfűt kaptak, megemlékezve ezzel is a gyermekekért hozott áldozatukról. Az előadások között Maczó János és Fehér Mária anya témájú versei hangoztak el, majd Fazekas József mutatta be a Tőkesúly című kötetét. Az est zenei felhozataláról Simon Norbert komáromi teológushallgató gondoskodott, aki trombitajátékával okozott felejthetetlen perceket a résztvevőknek.

Az együttlét végén a lelkészházaspár látta vendégül a gyülekezetet, mert már egy éve annak, hogy elsőszülött gyermeküket, Szalay Emma Zádorkát a keresztvíz alá tarthatták.

Szalay László Pál, lelkipásztor