Ajánlás az úrvacsorás istentisztelet rendtartására

14. Imádság

(Az imádság végén a lelkipásztor és a gyülekezet mondja együtt, fennhangon)

„Könyörülj rajtam, én Istenem, a Te kegyelmességed szerint és töröld el az én bűneimet! Tiszta szívet teremts bennem és az erős lelket újítsd meg bennem! Ámen.”

„Úr Isten, örökkévaló és mindenható Atyánk! Íme, egybegyűltünk itt és a szentek egyességében, az angyalok és idvezült lelkek társaságában trónusod elé visszük áldozatunkat. Megvalljuk és megismerjük Szent Felséged előtt, hogy szegény bűnösök vagyunk, bűnben fogantatva hajlandók minden rosszra, és soha meg nem szűnünk áthágni szent rendeléseidet. Mikor ezt cselekedjük, igazságos ítéletedből romlást és kárhozatot vonunk magunkra. Mindazáltal, Uram, bánjuk, hogy téged megbotránkoztattunk, s kárhoztatjuk magunkat és bűneinket, igaz bűnbánattal kérve, hogy a te kegyelmed jöjjön segítségül minékünk. Alázattal kérünk, szerető, irgalmas Atyánk, hogy könyörülj rajtunk. Töröld el bűneinket, növeld és sokasítsd meg rajtunk napról napra Szentlelked ajándékait, hogy igaz bűnbánatunk teremje a megtérés gyümölcseit, amelyek kedvesek teelőtted. Vallást teszünk azért a Te színed előtt, hogy egyszülött Fiadba, a mi Urunk, Jézus Krisztusba vetjük egyedül hitünket és reménységünket, bizonyosak lévén afelől, hogy hit által részeseivé lehetünk a te benne kijelentett kegyelmednek, melyet adj meg nekünk itt és az örökkévalóságban, az ő nevéért. Ámen.” (Forrás: A Magyar Református Egyház Istentiszteleti Rendtartása, második kiadás, Kolozsvár, 2010)

Vagy:

„Úristen, örökkévaló és mindenható Atyánk, színlelés nélkül megvalljuk és megismerjük a te szent Felséged előtt, hogy mi szegény bűnösök vagyunk, bűnben és kárhozatban fogantattunk és születtünk, minden jó ellenére hajlamosak vagyunk rosszat és haszontalant cselekedni, és vétkeink által szent parancsolataidat vég nélkül megszegjük. Mivel ezt cselekedjük, a te igazságos ítéleted által pusztulást és romlást vonunk magunkra. Mindazonáltal, Urunk, megvetjük magunkat, mivel megsértettünk téged, igaz bűnbánattal elítéljük magunkat és bűnös voltunkat, és azután vágyakozunk, hogy a te kegyelmed a mi nyomorúságunkban segítségünkre legyen. Szánj meg minket, jóságos és könyörülő Istenünk és Atyánk, a te Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Töröld el hibáinkat és tisztátalanságunkat, és növeld bennünk a te Szentlelked kegyelmi ajándékait, hogy mi teljes szívből igaztalanságunkat felismerjük, és a magunk miatt érzett töredelem vezessen el az igaz bűnbánatra, amely megöl bennünk minden bűnt, és az igazságosság és ártatlanság gyümölcseit termi meg bennünk, akik előtted Jézus Krisztusért kegyelmet találtunk. Ámen.” (Forrás: Genfi Egyházi Rendtartás, 1542, modern fordítás)

Vagy:

„Ó, mi kegyelmes és irgalmas Urunk, türelmes, kimondhatatlan könyörületességű és igazságú Istenünk, aki a te Szentlelkedet ígérted azoknak, akik téged segítségül hívnak, és bűnük bocsánatát ígérted azoknak, akik bűnüket megvallják. Kérünk, Urunk, téged, add minekünk a te Szentlelkedet, akinek indításából és bennünk munkálkodásából a mi bűneinket igazán megismerjük, és tenéked minden ellened elkövetett vétkünket nyilván és igazán megvalljuk. Sokféleképpen vétkeztünk, ó, Úr Isten, gonoszul cselekedtünk, és a te szent parancsolataidat áthágtuk, amint te mind jól tudod, mert minden szívnek átlátója vagy. Könyörülj rajtunk, ó, kegyes Isten, és kegyelmezz meg minekünk, ne fizess minekünk a mi cselekedeteink szerint. Bocsásd meg a mi vétkeinket, és ne veszíts el minket a mi hamisságainkért. Kérünk azért is téged, adj igaz hitet minekünk, mely által elhihessük, hogy minekünk minden bűnünk megbocsáttatik a te szent ígéretedből az Úr Jézus Krisztus érdeméért. Add, hogy a mi életünket igazán megjobbítsuk, és tehozzád megtérjünk, hogy a mi szívünk ne teremjen tövist és kórót, tűzre való dolgot, hanem igazságban és szentségben igaz lelki gyümölcsöt hozzon az örök életre a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.” (Bullinger Henrik imádsága után. Forrás: Imádságos könyvecske Szenci Molnár Albert fordításában, Kolozsvár, 1999)

Vagy:

„Urunk! Hozzád emeljük lelkünket, és Téged magasztalunk! Mert igaz és méltó, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk neked, Urunk és Atyánk, mindenható és örök Isten! Téged magasztalunk, mennynek és földnek teremtőjét, aki az embert a magad képére és hasonlatosságára teremtetted, és aki szereteteddel és hatalmaddal mindeneket fenntartasz. Ezért az angyalokkal és minden mennyei seregekkel együtt dicsérünk, magasztalunk és áldunk Téged: „Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind az egész föld az Ő dicsőségével.” Dicsőség legyen néked, magasságos Isten! Áldott, aki jön az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!

Nagyok és csodálatosak a Te dolgaid, mindenható Isten! Igazak és igazságosak a te utaid, ó szentek Királya! Ki ne félne Téged, Uram, és ki ne dicsőítené a Te nevedet, mert csak egyedül te vagy szent! Köszönjük, hogy irgalmasságra indult atyai szíved és elvégezted a teremtett világ megváltását, és megszabadítottál minket a bűn és a halál rabságából.

Úr Jézus Krisztus, Istennek Báránya, áldott légy, hogy elvetted a világ bűneit, méltó vagy, hogy Tiéd legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és hatalom, az igazság, a dicsőség és az áldás.

Istennek Szentlelke, köszönjük, hogy jelen vagy közöttünk és a szent vacsora jegyei által emlékezetünkbe idézed megváltó Urunk értünk hozott áldozatát. Légy segítségül nékünk abban, hogy eljussunk a bűn nyomorúsága miatti megszomorodásra, és így imádkozhassunk együtt:

Könyörülj rajtam, én Istenem, a Te kegyelmességed szerint és töröld el az én bűneimet! Tiszta szívet teremts bennem és az erős lelket újítsd meg bennem! Ámen.”

16. Kérdések

Úrvacsorához kapcsolódó kérdések

• Istentiszteleti Rendtartás („Ravasz-ágenda”, 1930)
• Istentiszteleti Rendtartás (1985)
• Az egyes egyháztestek által elfogadott hivatalos ágendák/istentiszteleti rendtartások szövegei
• Továbbá:

Isten szent orcája előtt megvalljátok-e, hogy ti mindenestől fogva gyarlók, esendők és bűnösök vagytok, és ha Isten rajtatok meg nem könyörül, [romlott állapototokban*] büntetést, halált és kárhozatot érdemeltek? Válasz: Megvallom.

[* elhagyható]

Hiszitek-e, hogy Istennek ez a könyörülő kegyelme megjelent a Jézus Krisztusban, aki az ő kereszthalála és feltámadása által bűnbocsánatot és örök életet szerzett a Benne hívőknek? Válasz: Hiszem.

Ígéritek-e, hogy ti e kegyelemért háládatosságból egész életeteket az Úrnak szentelitek, és már e jelenvaló világban, mint az Ő megváltottai az Ő dicsőségére éltek? Válasz: Ígérem.

(Forrás: Ravasz László [szerk. ]: Istentiszteleti rendtartás a magyar református egyház számára, Budapest, [1950])

21. Hálaadó imádság (lehetőség szerint a Zsolt 103 alapján):

„Áldjad, én lelkem, az Urat és egész valóm az Ő szent nevét! Áldjad, én lelkem, az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Áldunk Téged, jóságos Istenünk, mert Te megbocsátod minden bűnünket, meggyógyítod minden betegségünket; megváltod életünket, s kegyelemmel és irgalommal koronázol meg minket.

Hálát adunk Neked, Urunk Jézus Krisztus, hogy hirdetett Igédet megerősíted a sákramentumok pecsétjével is és ezzel kiábrázolod a Veled és egymással való egységünket: „Mert egy a kenyér, egy test is vagyunk sokan, mert mindnyájan az egy kenyérből eszünk. Mert egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, és mindnyájunkat egy reménységre hívtál el.”

Dicsőítünk ezen a napon, hogy a Feltámadott Krisztus bűnből és halálból szabadító érdeméért bátran jöhettünk a kegyelem asztalához! Atyánk, fogadd el, amikor ezért önmagunkat ajánljuk fel először dicsőséged és felebarátaink javának szolgálatára. Hadd legyen egész életünk bizonyság Krisztus nevéről. Ezért kérjük Szentlelked erejét. Ámen.”