Károli Gáspár és lelkésztársai Vizsolyban közreadott első teljes magyar nyelvű Szentírása minden idők legnagyobb hatású bibliafordítása magyar nyelvterületen. A fordítási és nyomdai munkálatokról, a fordítók kilétéről, a korabeli viszonyokról és a vizsolyi biblia hatásáról beszélt Szabó András irodalomtörténész a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Az első teljes magyar nyomtatott bibliafordítás Károlyi Gáspár és fordítótársai munkája – kezdte előadását Szabó András. Az irodalomtörténész mindjárt az elején felhívta a figyelmet arra is, hogy a 16. századi református lelkész nevének eredeti írásmódja és helyes ejtése is az ly-os alak, hiszen a 16. században élt református lelkész nagykárolyi születésű volt. Az általa jegyzett szentíráskiadás korában pedig még nem volt egységes a helyesírás, a bibliák címlapjain ezért a Károli (pontosabban Caroli) alak rögzült. Igaz, az is csak a vizsolyi Biblia kiadása után több mint száz évvel terjedt el, hiszen a címlapon eredetileg sem Károli, sem a többi fordító neve nem szerepelt.
Ki volt Károli Gáspár?
Károli Gáspárról nincs hiteles ábrázolás, külsejéről egy elképzelést egykori szolgálati helyén, a gönci református templom kertjében ma is látható szobor jelenít meg. Annyi bizonyos, hogy tehetős mezővárosi polgári család sarja volt, és fiatalon az egyik legjelentősebb protestáns oktatási intézményben, a brassói gimnáziumban tanult. 1556-ban a reformáció szülővárosába, a wittenbergi egyetemre is eljutott. „Luther ekkor már nem, de pályatársa, Melanchton még élt. Károlyi Gáspár nála és más reformátoroknál tanult csaknem hat esztendőn keresztül. A bibliafordításra az ott szerzett tudása tette felkészültté."
Károli Gáspár a gönci gyülekezet lelkipásztora 1563-ban lett. „Akkor épp kialakulóban volt a református egyház azon a vidéken. A tokajhegyaljai régió a magyar reformátusság egyik szülőföldje lett Gönc központtal, csakúgy, mint Debrecen és környéke, Észak-Magyarország és környéke Tokaj központtal, valamint Dél-Baranya és környéke. Északkelet-Magyarországon nem volt egyházkerület, csak esperességek, amelyeknek a vezetői püspöki hatáskörrel bírtak, vagyis önállóak voltak. Károlyi Gáspár az abaúji esperesség vezetője lett."
A fordítók
A bibliafordításhoz az 1570-es években kezdhetett hozzá. „Az első tiszáninneni zsinatot Göncön tartották, az ott hozott egyházi törvények egyike előírta, hogy minden lelkésznek legyen Bibliája. Addig ugyanis az oktatás és a tudomány nyelvén, latin nyelven írt Bibliát használtak, a lelkészek az istentiszteleten is abból olvastak fel, fejből fordítva magyarra a kijelölt igeszakaszt."
A teljes Szentírás egységes magyar nyelvre fordítását többen végezték, erről Károli az első kiadás előszavában írt. „Utólagos következtetések szerint a munkálatokban részt vevő lelkészek felosztották egymást között a bibliai könyveket, és a végén egybeszerkesztették külön fordításaikat" – magyarázta Szabó András.
Jakus Ágnes, fotó: Füle Tamás, parokia.hu