A reformáció elindítói meghallották Isten üzenetét

Kondor Péter igehirdetéséhez Máté evangéliumából a hegyi beszédet választotta alapigének. A püspök kiemelte, hogy a reformáció Isten igéjére figyelve született, és nagy lépést tett azzal, hogy nem toldozott-foldozott, hanem új fejezetet nyitott. Kondor Péter emlékeztetett, hogy a reformáció a maga idejében a legkorszerűbbet alkotta meg, és a kor egyik fő kérdésére, az egyéni üdvözülés mikéntjére adott választ: a hit általi megigazulás hirdetésével Luther és társai meghallották Isten üzenetét. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a reformáció nem lezárt folyamat, Isten minden korban munkálkodik, és a mi dolgunk az, hogy meghalljuk hangját, és igyekezzünk követni akaratát.
Meg vagyok győződve róla, hogy ilyen nehéz időkben, amikor háború, járvány dúl, a rezsikérdésekről kell beszélnünk, menekülteket kell segítenünk, Isten a cselekvő közösség jobb megértésének és igazabb megélésének irányába terel minket – mondta Kondor Péter, aki szerint semmi másra nincs akkora szüksége a világnak, mint a hegyi beszéd szellemében cselekvő emberekre, akik szeretik és lefegyverzik az ellenségeiket, és megtörik a bűn hatalmát. Persze ebbe a harcba nem pusztán a szeretettel, fegyvertelenül mennek, hanem Jézussal, aki azért jött a Földre, hogy előkészítse az embereket a mennyre: ő azt akarja, hogy a menny előbb legyen bennünk, mint mi a mennyben. „Ez az evangélium az, amit a reformáció újra felfedezett. A boldogok evangéliuma.”

Koldusok vagyunk mindnyájan, mégis gazdagok, boldog örökösök. Mert miénk a mennyek országa, mindannyiunké – jelentette ki az evangélikus püspök, aki szerint a reformáció nem a dicsekvésről vagy a hivalkodásról szól. „Isten igéje kötelez bennünket múltunkat ismerni, és ösztönöz ma is a megújulásra, és bátorít, hogy meghozzuk Isten igéjéért akár a legnagyobb áldozatot is, örvendezve, hiszen miénk az evangélium”.
Az istentiszteleten részt vett Steinbach József református püspök is, a MEÖT elnöke is.

A zene és az ének összeköt, hiszen az egyházzene múltjában is rengeteg közös kincs van – mondta el nekünk az esemény után Bódiss Tamás református egyházzenei vezető. A Baptista Kórus például tudatosan mind a négy felekezet repertoárjából választott egy-egy kórusművet. „Ezek ilyen egymás felé nyújtott kezek”.
Arról is beszélt, hogy az új Református Énekeskönyv Reformáció, anyaszentegyház része ad egy programot arra, hogy most egy kicsit nézzünk efelé a téma felé. Nem csak a reformációban tapasztalt áldásokra gondolva, hanem azért is, hogy legyen egy egyházfogalmunk.
„Nagyon fontos a saját egyéni lelki életünk, a gyülekezetünk, a kis közösségek élete, de éreznünk kell azt, hogy mi egy nagyobb, ökumenikus közösségbe, a magyarországi, sőt a világkereszténységbe tartozunk bele. És ezt élhetjük át ebben a hónapban, hogyha egy kicsit az egyházról gondolkodunk, és kicsit kitekintünk.”
Bódiss Tamás szerint azért is jó, hogy ez a program megvalósult, és a reformációról megemlékezünk, mert erősíti az embert, hogyha rámutatunk a reformáció tanításaira, ajándékaira, és gyakoroljuk közösségünket a reformáció egyházaival.