Kelenvölgy a XIX. század végén kialakult városrész, első lakói többségében vasutasok voltak. A közelében fekvő Albertfalva nevét Albert szász-tescheni hercegről kapta. A herceg Promontor (a mai Budafok) egy részén 1819-ben egy ötven házból álló falut hozott létre, amely a XIX. század végére jelentős településsé fejlődött. Napjainkban mind Alberfalva, mind Kelenvölgy a Budapest XI. kerületének része.
A XX. század elején Albertfalva és Kelenvölgy református lakosai istentiszteletre a budafoki protestáns (közös evangélikus-református) imaházba jártak. A rendszeres vallásoktatás 1914-től mind Albertfalván, mind Kelenvölgyben megkezdődött, Marjay József budafoki lelkipásztor szolgálatával. Hitéleti célt szolgáló állandó épületet először Kelenvölgyben emeltek, amelyet 1927. november 5-én szenteltek fel. Az imaház kertjében 1928. december 9-én helyezték el azt a vas haranglábat, amely két harangot tart. A harangokat Szlezák László (1870-1953) budapesti aranykoszorús harangöntő mester készítette.
A harangszentelésre a kelenvölgyi reformátusok lelkigondozását hosszú évtizedeken át ellátó budafoki lelkész, Demjén István gyülekezettörténeti írásában a következő képen emlékezett vissza: „Kelenvölgyi híveink lelke nem tudott addig megnyugodni addig, míg harangot nem szereztek. Panda András buzgó presbiter atyánkfia vette fel a haragbeszerzés gondját, 1928. augusztus hó végén megindította a gyűjtést, december 9-én pedig feledhetetlenül szép ünnepség keretében avatta fel a két harangot Göde Lajos budapesti püspöki másodlelkész."
Albertfalván 1941-ben épült imaház, amelynek belsőtere hatvan férőhelyes. A Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Missziói Református Egyházközség 1999. június 1-én alakult meg a Budapest-Budafoki Református Egyházközségből való kiválással. 2002-ben lett önálló anyaegyházközséggé.
Millisits Máté