Október 1-én megtartották az első Egyetem Napját a Károli Református Egyetemen. 1993-ban ezen a napon fogadta el az Országgyűlés az előterjesztést, amely a felsőoktatási intézmény megalapítását kodifikálta. A rendezvény helyszíne a frissen átadott Ráday Ház volt, amely azért is szimbolikus, mert 1993. október 11-én a Ráday Kollégiumban nyitották meg az első tanévet az intézményben.
Köszöntőbeszédében Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, hangsúlyozta, hogy az élet nem velünk kezdődött és nem velünk végződik, de abban az időben, amely adatott, el kell végezzük, amit ránk bízott az Isten.
Kiemelte, hogy a reformátusság lényege egyszerre konzerválni és innoválni. Hozzátette, ezt a szemléletet akarják képviselni az egyház és az egyetem életében is, valamint szeretnék megerősíteni a lelki dimenziót.
Leszögezte, a Ráday Ház az egyetemé is, minden egyetemi polgáré, oktatóé, intézményi dolgozóé. Reményét fejezte ki továbbá az iránt, hogy a tágabb református közösség lelki csomópontjává válik az épület. Kifejtette, hogy lelki dimenzió nincs közösség nélkül, a közösségépítés pedig az ő nagy feladatuk. Megjegyezte, hiába gyarapszik az egyház épületekben, ha a híveik fogynak. – Azzal a mondattal szoktunk egy megbízatást átadni, hogy »Isten dicsőségére és az emberek javára«. A hitünk lényege, hogy ez a kettő nem kerülhet egymással szembe. Nem tehetünk az Isten dicsőségére, ha embertársaink felé nem szolgálunk, de fordítva sem működik, az emberek javára sem lehet tenni, ha Istent kihagyjuk a képből – zárta gondolatait a püspök.
Egyszerre konzerválni és innoválni
Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora beszédében rámutatott, szellemi értelemben a református kollégiumok tudós oktatóinak utódai ők. Küldetésükként jelölte meg, hogy jó szakembereket képezzenek, és utat mutassanak több mint nyolcezer diáknak. Hangsúlyozta, hogy a keresztyén értékrendet kell képviselniük, ám ez nem azt jelenti, hogy nem nyitottak a világra. – A hit, a nemzet és a család értékei nem egyenlőek a bezárkózással – nyomatékosított.
A rektor kiemelte, olyan egyetemet szeretnének, ahol a tudomány magas szintű művelése mellett a közösségi érzet is erősödik a diákok, az oktatók és az intézmény egyéb dolgozói között. – A diákok nem csak számok és érdemjegyek, felelősek vagyunk értük – mondta. Továbbá beszélt az oktatás különböző szintjei közötti együttműködés fontosságáról. Szerinte már az általános iskolákban ott kell lenniük, hogy a diákok ismerjék meg a Károli nevét. Végül leszögezte, az egyetem napján fontos, hogy beszámoljanak arról, hol tartanak az intézmény fejlesztése terén, illetve mit tekintenek a jövőben hasznosnak.
A diákok nem csak számok és érdemjegyek
A Károli egyetem napján kitüntetéseket, díszpolgári címeket és a támogatói díjakat is átadtak az azokra érdemeseknek.
Pro Universitate díjban részesült Németh Dávid, aki közel harminc éven át oktatott az egyetem Hittudományi Karán. Munkája és országos, valamint nemzetközi szintű szakmai elismertsége növelte a kar szakmai és tudományterületi értékét. Munkájának köszönhető, hogy megalakult a Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszék, amely kuriózum a magyar nyelvű református teológiai oktatás palettáján. Emberi és szakmai, tudományterületi ismerete és elismertsége méltán járult hozzá az egyetem Hittudományi Karának elismertségéhez, hírnevéhez.
A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) díszpolgári címét idén Szilágyi Áron háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar kardvívó, a KRE pszichológia szakon végzett egykori hallgatója, Gór-Nagy Miklós világbajnok magyar vízilabdázó, jogász, közgazdász és Szentgyörgyvölgyi Péter jogász, az Állam- és Jogtudományi Kar korábbi megbízott dékánja kapja meg.