A hidakat a jövőnek építjük

Egyházunk harminc évvel ezelőtt kapta vissza a balatonszárszói Soli Deo Gloria konferencia-telepet, valamint idén fejeződtek be a területen működő Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központ felújítási munkálatai, ebből az alkalomból Zsinatunk a Balaton melletti településen tartja őszi ülésszakát. Az kétnapos ülés napirendjén törvénymódosítások szerepelnek és átadják a zsinati alapítású kitüntetéseket.

„Mostani zsinatunkon is törvényeket alkotunk, módosítunk és eltervezünk további módosításokat, hogy jó rendben éljünk és szolgáljunk – a jó rendet pedig igazítanunk és formálnunk kell” – kezdte köszöntőjét Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke. A dunamelléki püspök arra kérte a zsinati tagokat, hogy „mindent küldetésünk és missziónk felől nézzünk, így a vitáinkat is azzal az indulattal folytassuk le, hogy ezt az ügyet szolgáljuk!” Mint mondta, senki sem hibátlan, a feladatokat végezve és számba véve elfoghat minket a szorongás és a félelem, hogy elhibáztunk valamit, pedig ez a munka velejárója. „Nem titkolom, hogy ez velem is előfordul, magamra is tudok mutatni, de pont ezért fontos, hogy osszuk meg egymással szorongásainkat. Hiszen azért vagyunk együtt, hogy az egyház jólétét szolgáljuk” – tette hozzá az egyházi vezető.

Az alkuformák nem segítenek

Bogárdi Szabó István azt is hangsúlyozta: az egyház „jólétének” szolgálatához hozzátartozik keresztyénségünk kétezer éves tapasztalata is. Ebből jól látszik, hogy miközben a keresztyénség Krisztusnak szeretné megnyerni a világot, a világ le akarja rombolni a keresztyénséget. „Ez a két opció van: küldetésünket betöltve Krisztusnak hívunk meg életeket, sorsokat és kultúrákat, vagy hagyjuk, hogy lerombolják a kereszténységet – folytatta a dunamelléki püspök. – A keresztyénség pedig hajlamos arra, hogy a szokásokat, a hagyományokat és a kultúrát krisztianizmusnak tekintse, azonban ne feledjük, hogy ezek hordozhatják a keresztyénséget, de nem feltétlenül azonosak vele.”

Az egyházi vezető emlékeztetett, nehéz időkben, „ameddig ütnek”, könnyebben tudjuk, merre tartunk, de aztán a világ hajlik rá, hogy kompromisszumot kössön a keresztyénséggel és ennek eredménye lesz a szekularizáció. Mint mondta, hazánkban még emlékezhetünk, milyen az, amikor egy ateista állam programjába foglalja a keresztyénség megsemmisítését, majd ha ez nem a számukra megfelelő ütemben történik, kompromisszum köttetik – ami nem segíti a misszió ügyét. „Azt vártuk a rendszerváltozáskor, hogy belevethetjük magunkat a nyugati keresztyének karjaiba, de a kompromisszumaiknak köszönhetően lassan úgy tűnik, mintha mi tartanánk ki jobban" – idézte fel. „Nagy baj, ha azt hisszük, hogy a kompromisszumok és az alkuformák alkalmasak arra, hogy Krisztus országát képviseljék” – tette hozzá.

Mulandó döntésekkel az örökkévalóság szolgálatában

„Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek” – idézte Bogárdi Szabó István Pál apostol efezusiakhoz írt levele második fejezetének 19. versét, mely alapján hangsúlyozta: „Legyünk szerények, hiszen a szenteknek vagyunk polgártársai és Istennél vagyunk betelepülő cselédek. Hasson át munkánk végzése során, hogy a mulandók között élünk a maradandók várományával, mulandó dolgokról döntünk, de úgy, hogy ezzel az örökkévaló dicsőségét akarjuk hirdetni.”

Kálvin János szerint a gondviselés áldásai – ha jól szemléljük azokat – az eljövendő világ „előízei”. Bogárdi Szabó István arra biztatta a testület tagjait, fordítsák meg ezt a gondolatot: „Egyházunk jólétéért való gondosságunk és igyekezetünk legyen a mennyei haza előíze!” Így kívánt bölcsességet és testvéri odafigyelést a tanácskozásra, nem feledve Ravasz László püspök egykori gondolatát sem, mely szerint „a jövendőnek szeretnénk hidat építeni”. „A törvényhozásban, az intézményeink megerősítésében és a beszámolók megvitatásában úgy legyünk együtt, hogy egyházunk javát szolgálhassuk” – zárta gondolatait a Zsinat lelkészi elnöke.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Kalocsai Richárd