Pályázati pénzből felújították a régi parókiaépület tetőzetét, közösségi teret alakítottak ki, és tizenegy alkalomból álló programsorozatot is szerveztek: a Reformátusok Lapja a Medinai Református Leányegyházközségnél járt. A gyülekezet a Covid után is él, a „falak” erősek.
A „falak”: a Tolna megyei Medina református gyülekezetének tagjai
Kellemes időjárás fogadja a lap munkatársát Medinán augusztus első vasárnapjának délelőttjén. Az 1790-ben épült, dombtetőn álló templom két harangja istentiszteletre hívogat, az idősebb falubeliek szerint hangjuk azt mondja: „búzakenyér, jókenyér”. Medinán minden második vasárnap tart istentiszteletet Ujlaky Tibor, aki a négy kilométerrel arrébb fekvő Szedres parókus lelkésze. Ezúttal a szőlősgazda példázatát hozza a gyülekezet elé, akik figyelmesen hallgatják a prédikációt, majd a záróének után a kedvünkért néhány percig velünk maradnak a templomban, hogy elmondják benyomásaikat a tavalyi programsorozatról.
A hősök emlékére
Az egyházi-kulturális programsorozat egy teljes évig tartott Medinán, ahol 2019 októberében rendezték meg az első pályázati pénzből finanszírozott eseményt, a Medinai református gyülekezet napját. Ezen a napon a helyiek hálával gondolnak vissza őseikre, akik templomot építettek, illetve akik hősi halált haltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az első és a második világháború alatt. Az alkalom nemcsak a megjelentek nagy száma miatt volt különleges, hanem azért is, mert a hősi halottakról katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg.
Ujlaky Tibor, aki a négy kilométerrel arrébb fekvő Szedres parókus lelkésze, ezúttal a szőlősgazda példázatát hozta a gyülekezet elé
Bibliai alapokon
– Az egyházi kulturális programsorozat mottóját a Példabeszédek könyvéből választottuk: „Aki másokat felüdít, az maga is felüdül.” (11,25) Végül bátran mondhatom, hogy ez valósággá is vált, mert boldogan jöttek, és boldogan is mentek el előadásainkról az emberek – mondja az újságnak Topánka-Révai Lilla Irén egyházi közösségszervező, aki összeállította és megszervezte a programokat.
A gyülekezeti nap után, novemberben a Vizsolyi Biblia 1990-es hasonmáskiadását mutatta be Szabó András irodalomtörténész, decemberben pedig megszervezték az I. Adventi Kórustalálkozót. A következő előadást februárban Fráter Erzsébet, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora, a Növények a Bibliában című könyv szerzője tartotta. Több gyülekezeti tagnak is ez az előadás volt az egyik kedvence.
Az egyházi kulturális programsorozat mottóját a Példabeszédek könyvéből választották: „Aki másokat felüdít, az maga is felüdül.” (11,25)
Közbeszól a koronavírus
A cikkből kiderül, hogy mialatt a gyülekezet a programsorozatra készült, elkezdődött a régi parókiaépület tetőzetének felújítása, valamint az egyik nem használt szoba közösségi térré alakítása is. A munka megakadás nélkül zajlott a tervek szerint, viszont 2020 márciusában felütötte fejét a COVID-19 és a szigorú járványügyi intézkedések miatt a programokat szüneteltetni kellett. Így hiába készültek el a munkálatokkal, az augusztusban újrainduló esemény alkalmait nem tudták a nehezen szellőztethető, új helyiségben megtartani. A tizenegy programot négy helyszínen rendezték meg.
Topánka-Révai Lilla Irén egyházi közösségszervező, Barteczka Mária nyugdíjas tanítónő és Godóné Varga Piroska, a medinai gyülekezet gondnoka
Hittel, hit által
– Ezek a programok hozzájárultak ahhoz, hogy a megváltottság örömét a szívünkben hordozhassuk, és segítették hitünk megerősödését is – mondja a Reformátusok Lapjának Topánka-Révai Lilla Irén. – Ha ezt mi tovább tudtuk adni gyülekezeten belül, illetve azoknak az embereknek, akik részt vettek ezeken, akkor azt mondom, megérte megtartani azokat – teszi hozzá. A közművelődési szakértő úgy véli, ezen az úton továbbhaladva lehetne erősíteni a keresztyén identitástudatot is.
Barteczka Mária nyugdíjas tanítónő bár Szedresen él, és katolikus vallású, egy kivételével az összes előadáson jelen volt. – Sok mindenre rácsodálkoztam, amit eddig nem tudtam, vagy nem így gondoltam. A bibliai témák, a Szentföld képei, a zenei anyagok felemelő, lélekmelengető hangulatot teremtettek. Ehhez persze szükséges volt az előadók felkészültsége, és a hallgatók befogadókésége, nyitottsága – foglalja össze a programsorozat alatt szerzett tapasztalatát.
Hétköznapok között
Godóné Varga Piroska, a medinai gyülekezet gondnoka bizakodó a jövőt illetően. Úgy véli, hogy egy feladat áll a gyülekezet előtt a következő években. – Az alapok szilárdak, a falak állnak, a tetők pedig megújulnak felettünk. Igaz ez átvitt értelemben is: a szilárd alap az őseink hite, amelybe kapaszkodhatunk. A falak mi magunk vagyunk, akik megtartjuk azt, amit kaptunk. A tető pedig az ifjúság felettünk. Jelen pillanatban az a feladatunk, hogy legalább ezt a szintet megtartsuk, és kivárjuk azt az időt, amelyet már az Úr elkészített – hiszen miért rakott volna szilárd alapon álló falakra új tetőt?
A medinai templom, melynek harangjai a helyiek szerint azt mondogatják: „búzakenyér, jókenyér”
A teljes cikket elolvashatják a Reformátusok Lapja legfrissebb számában, melyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!