Háromezer roma származású fogvatartott kivégzésével számolták fel az auschwitzi cigánytábort 1944. augusztus 2-án. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a holokausztra, ahogy ők nevezik a porajmosra, lovári nyelven, a pharrajimosra, az elpusztításra. Magyarországon mindmáig számos olyan feltáratlan tömegsír van, ahol jeltelenül fekszenek a népirtás roma áldozatai. Balogh Róbert váchartyáni református lelkésszel a holokauszt áldozataira emlékezünk.
„A roma holokauszt elnémított holokauszt…” – hallottam korábban egy roma kisebbségkutatótól. Mintha a romák elpusztítása más lett volna, mint a haláltáborba hurcolt és meggyilkolt többi áldozaté.
Azt gondolom, hogy a holokauszt traumája hatalmas megrázkódtatás, amelyet csak és kizárólag az evangélium és Jézus Krisztus tud felszabadítani az emberben. Ő az egyetlen, aki segíteni tud abban, hogy képesek legyünk szembenézni a felmenőinket ért borzalmakkal és feldolgozni azokat.
A magyarországi roma közösségek pharrajimosként emlegetik a holokausztot. Talán ezért is tudnak kevesek a cigányságot ért szörnyűségekről.
A parajmos kifejezés a cigány nyelv egyik balkáni dialektusából származik, magyarországi lovári alakja a pharrajimos. Eredeti jelentése „elpusztítás”. A magyarországi cigányságot sújtó pharrajimos története csak megközelítően dokumentálható. Széles körben elterjedt vélekedés szerint Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően – jelentős mértékben a zárt cigánytelepekről – mintegy 30-70 ezer romát, köztük gyerekeket, nőket és időseket deportáltak különböző koncentrációs táborokba. Tapasztalatom szerint a cigányságot ért borzalmakról a ma élő romák és nem romák egyaránt tudnak.
Az üldözöttség érzése a holokauszt után is megmaradt a romákban?
Úgy fogalmaznék, hogy a szembenézés a holokauszttal olyan, nemzedéken átívelő lelki törés, amely benne van a roma társadalmunkban, de össztársadalmunkban is. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy ezeket a be nem forrt sebeket mindenképpen a gyógyító Isten elé vigyük és kérjünk vigasztalást, megbocsátást.
„A roma holokauszt elnémított holokauszt…”
Pharrajimos – A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a vándorló cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, a „rendbontók” állami munkatáborba helyezésére. 1941-ben a magyar hatóságok a német hadműveleti területekre hajtottak több mint ezer kárpátaljai romát, ahol az Einsatzgruppék többségüket kivégezték. 1943-tól folyamatosan hurcoltak romákat kényszermunkára, 1944-től pedig országszerte cigány gyűjtőgettókat hoztak létre.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a romák sokszor saját magukat is kirekesztik, nem ritkán önmagukat kárhoztatják a múltban elkövetett bűnök és hibák miatt. A roma családok sokasága mindmáig nem dolgozta fel az auschwitzi borzalmakat. Mi lehet a vigasztalás számukra?
A hétköznapi életben az a vigasztalás, amit a Biblia A jelenések könyvében ígér nekünk: „És az Isten letöröl minden könnyet az ő szemeikről.” És ha az ember ennek a vigasztalásában él, akkor el tudja fogadni saját identitását is. Ha annak az örömében élünk, hogy „én az Isten megváltott gyermeke vagyok”, akkor a krisztusi vigasztalás a miénk lesz. Ha Istennel kéz a kézben járunk, akkor annak az öröme, ereje át tudja hatni a családjaink hétköznapi életét, és ennek mentén az ember értelmezni tudja a múltját, és tervezni tudja a jövőjét is.
Mit üzen ma a romáknak és nem romáknak augusztus másodika?
Mindenképpen a kiengesztelődés fontosságát: megbékélést Istennel, megbékélést a másik emberrel és önmagunkkal. A szörnyűségeket nehéz, nem is lehet elfelejteni, de a történelmi tények azt is üzenik, hogy a megbékélés minden másnál fontosabb, és hogy Istennel mindig lehet újat kezdeni. A régmúlt fájdalmai mind a mai napig kihatnak ránk, de ezekre a fájdalmakra is van gyógyulás az Úr Jézusban. Ezt üzeni augusztus másodika a ma élő nemzedéknek is. Váchartyánban, mint minden vasárnapon, úgy ezen is az Isten megbékítő kegyelme fog megszólalni a prédikációban. A holokauszthoz kapcsolódó legfontosabb vigasztalásunk meg van írva A jelenések könyvében: „…halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” Ez az Ige az, amely nagyon közel áll a szívemhez, nem véletlenül olvasom fel gyakran ravatalok mellett is. A jelenések könyve megmutatja azt, hogy aki hisz az Úr Jézusban, az átmegy a halálból az életbe.
A roma holokauszt áldozataira emlékezünk – videó
A Református Szeretetszolgálat - Országos Református Cigánymisszió az alábbi videóval hajt fejet az áldozatok emléke előtt és hív imádságra mindenkit a megbékélésért.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!