– A szolgálatotok valójában Isten dicsérete, és egyedül az ő dicséretéből fakadó lelkesedéssel lehet végezni – fogalmazott Steinbach József püspök az idei Országos Katechetikai Konferencián. Az élő Ige éve tematikájához kapcsolódó találkozót a Református Pedagógiai Intézet szervezte mintegy kétszázötven résztvevővel, előttük adták át a Molnár Miklós-díjat, amellyel a hittanoktatók kiemelkedő szakmai munkáját ismeri el az egyház, de most vehették át elismerésüket az Él az Ige! pályázat nyertesei is.
Ha már ott állunk elhunyt szeretteink sírjánál, ne a halottainkkal beszéljünk, ami önbecsapás
volna, hanem róluk beszéljünk Istennek – tanácsolja Kovács Gergely pesthidegkúti esperes-lelkipásztor a halottak napja alkalmából.
Luther 1517. október 31-én a wittenbergi templom kapujára kitűzött kilencvenöt pontja nemcsak vallási reformot indított el, hanem lehetőséget adott számára, hogy a nyomda segítségével közvetlenül szóljon az emberekhez, megkerülve az egyházi hierarchiát. Ez hozzájárult a tömeges írástudás elterjedéséhez, a modern nemzetállamok, köztük Németország kialakulásához és az európai birodalmak megszületéséhez. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint a reformáció eszméi ma is élők, a megújulás iránti vágy pedig segítette a protestantizmus virágzását, különösen a gyors társadalmi változások idején.
A védőbástyák a biztonságot, védelmet adó erős vár falának meghatározó részét adják – mondhatjuk, hogy elsőként szembetűnő részei. Több tekintetben is igaz ez. Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperesének írása a Reformátusok Lapjából.
Október 31-én a szerzetes Luther Márton, a humanista Zwingli Ulrik, a jogász Kálvin János, a lelkipásztor Bullinger Henrik és a professzor Béza Tódor súlyos alakjai előtt tisztelgünk.
A dél-olaszországi Pugliát, amely az ország jellegzetes csizmájának sarkában található, gyakran emlegetik új Toszkánaként. Lecce, a régió szívében elhelyezkedő, krémszínű mészkőből épült gyönyörű barokk város Dél Firenzéjeként vonult be a köztudatba. Salento levegője különleges, valami megfoghatatlan vibrálás járja át. Legdélebbi csücskében, ahol nyugaton a Jón-tenger, keleten az Adriai-tenger hullámai találkoznak, a tájat kőfalak, csavart olajfák, aranyló fű és vadvirágok díszítik, festői szépséggel körbeölelve a vidéket. Itt él misszionáriusként Vincenzo Coluccia és felesége, Coluccia-Móréh Judit. Korábbi életüket felszámolva költöztek ebbe a különleges régióba, ahol minden jelen van, ami arra késztet, hogy lassítsunk, megálljunk és elmerüljünk a szépségben.
Pető-módszerrel evangelizálni? Kis túlzással, de mondhatjuk, hogy a Szatmári Református Egyházmegye így tesz: Isten szeretetét igyekszik közvetíteni a központi idegrendszerükben sérült gyermekeknek, felnőtteknek, valamint hozzátartozóiknak. A terápiás folyamatokba nekünk is betekintést engedtek, ahol egy-egy megrendítő élettörténetet ismerhettünk meg a Királyhágómelléken.
Luther Márton wittenbergi szerzetest bátor lépésre indította az Isten 1517 októberében. Az egyetem teológustanára úgy döntött ugyanis, hogy a vártemplom kapujára kifüggeszti azokat az elképzeléseit, amelyek megvalósításától az akkori egyház reformját várta. A forradalmi változások Európában lavinaként söpörtek végig, Angliától Erdélyig éreztette hatását a német egyházújító tette. A híressé vált kilencvenöt pont ismertetésének napján emlékeznek meg a protestáns közösségekben a reformáció ünnepéről.
A keresztyén és a szekuláris szabadság fogalmai látszólag messze állnak egymástól, de vajon lehetséges-e valódi párbeszéd közöttük? A szabadság mindig is központi kérdés volt, de talán soha nem osztotta meg ennyire a társadalmat, mint most. A nyugati kultúrában különféle formákban jelent meg, és ma már egyesek szerint az egyéni függetlenség hangsúlyozása a totalitarizmus veszélyét hordozza. Füsti-Molnár Szilveszter szerint a keresztyén szabadság nem elszigeteltséget, hanem elköteleződést jelent Isten és embertársaink iránt, és felelős életre hív ebben az értékválságos világban.
Kistarcsa gyülekezetvezetése tudatosan igyekszik tenni a megújulásért. Nemrég olyan egyházközségi diagnosztikának vetették alá magukat, amelyet külső személy alkotott meg és elemzett ki első körben.
Általuk erősödhet a kötődésünk egyházhoz, múlthoz, identitáshoz – mondja 1956 református jeleseiről Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára az ünnepi nagyinterjúban.
A tanév elején felröppent a híre, hogy az egyik nagy egyetem gólyatáborában a szokásosnál is megalázóbban bántak az elsős egyetemistákkal. Kiderült, hogy bár az eset kirívó, de nem először történt ilyesmi, és más egyetemeken sem nagyon különbözik a helyzet. Számtalan, sőt egyre több ilyen történet van manapság, amelyek arról szólnak, hogy valakik, akiknek hatalom adatik a kezébe, ezzel visszaélve arra használják, hogy embertársaik fölé kerekedjenek, és megalázzák az alájuk vetetteket. Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
Az áldozatban nem önsajnálattal adjuk az időnket, a tudásunkat, a munkánkat Istennek, hanem hálából – emlékeztet bennünket Hajdúné Tóth Lívia. A lovasberényi lelkipásztor szerint az áldozat nem cserebere, hanem olyan ablak, amelyen keresztül beengedjük az Úr áldását az életünkbe. Hangsúlyozza, ha a körülöttünk lévők nem értékelik a teljes odaszánásunkat a szolgálatban, gondolkodjunk el, a helyünkön vagyunk-e.
– Azt szeretnénk mutatni a rádióban is, amilyenek valójában vagyunk, hogy ha valaki véletlenül a következő vasárnapon idejön, ne csalódjon – mondja Nagy János, a Madocsai Református Egyházközség lelkipásztora, akinek igehirdetését október 20-án, vasárnap délelőtt tíz órától közvetíti a Kossuth rádió.
Dicsőítés töltötte be a pápai Malom-tó partját egy szeptemberi szombaton. A Pápai Református Egyházmegye első missziói napjára négyszáz gyülekezeti tag jelentkezett Soprontól Ajkáig, minden korosztályból. Az élő Ige éve jegyében szervezett programba huszonhat gyülekezet kapcsolódott be, hogy megéljék Istennel és egymással a dunántúli kisgyülekezetek fő erősségét, a személyességet. A napon összegyűjtött adományokkal azokat a fiatalokat támogatják, akik az egyházmegyéből a jövő évi Csillagpont ifjúsági fesztiválra szeretnének menni.
Melyik életszakasz milyen kihívásokat hozhat a házasságban élőknek, gyermeket nevelőknek? Ezt járjuk körbe Komlósi Piroska klinikai szakpszichológussal, pár- és család-pszichoterapeutával.
Már zajlik a Szülőföldön magyarul című program 2023/24-es tanévben igényelt támogatásainak kifizetése. A százezer forintnyi összeget azok a külhoni szülők, illetve felsőoktatásban tanuló diákok igényelhetik, akik magyar nyelvű intézményt választanak. Interjúnkban Nagy Tibor Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referense nemcsak arról beszél, mire elég a támogatás összege, hanem bemutatja a program egy másik vonatkozását is.
A gyermekek a népszerűbb közösségi oldalakat folyamatosan használják, például a TikTokot a tizenhárom és tizenhét év közötti fiatalok hatvanöt százaléka, míg az Instagramot hatvankét százalékuk látogatja meg naponta legalább egyszer. De nemcsak a fiatalok életét befolyásolja a közösségi média, hiszen Magyarországon az ötven–hetvenkilenc éves korosztályba tartozó internethasználók kilencvenhét százaléka naponta gyakorolja ezt. T. Németh László az ebből következő feladatról írt a Reformátusok lapjában.
Ha igen, honnan tudjuk, hogy valóban Isten szavát közvetítik? Homoki Gyula úgy véli, Krisztus követésében nem különül el élesen az intézmény a karizmától, a próféta a lelkipásztortól. A Sárospataki Református Hittudományi Egyetem oktatója az elmúlt években az ó- és újszövetségi, illetve az ókeresztyén próféták életét, sorsuk történelmi összefüggéseit tanulmányozta. Két és fél ezer éve ugyan nem írtak a próféták külön művet arról, miképpen kapták az isteni kijelentéseket, mi mégis utánajárunk, ahogy annak is, miért került ez a téma a református élet peremére.
Miközben egyre többet beszélünk az emberi jogokról, a mindennapokban továbbra is látunk méltókat és méltatlanokat. Nem lenne egyszerűbb megbékélni azzal, hogy mégsem tekintjük minden ember életét értékesnek? Hogy nem létezik abszolút, mindenkire érvényes emberi jog, hanem csak relatív méltóság? Ha azonban ragaszkodunk az általános emberi méltósághoz, akkor abból az emberen kívüli, abszolút isteni lényeg következik. Éppen az, amit a Bibliában találunk.