Csaknem négy és fél évtizede él hazánkban Monty Taylor amerikai misszionárius, a református egyház hűséges „társutasa”, az általa létrehozott Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány könyvkiadójának vezetője. Portréinterjú evangéliummal, sztorikkal, karácsonnyal kapcsolatos tanáccsal.
Egy jászolban fekvő csecsemőnek bizonyára nincs mit tanítania, csak ha mint a pásztorok és a bölcsek, térdre borulva imádjuk, és elfogadjuk őt királyunknak, megváltónknak. Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Az ifjúság szolgálatának éve lesz 2025. A következő tematikus egyházi esztendő céljairól, programjairól és kiemelt témáiról a szervező együttes két tagja, Oláh Luca vallástanár és Ablonczy Áron lelkipásztor, a Zsinati Hivatal Ifjúsági Osztályának munkatársai számoltak be lapunknak.
A remény gyertyáját gyújtották meg advent második vasárnapján a nyírpazonyi testvérek: a Nyíregyháza melletti, csaknem négyezer lelket számláló település négy főbb útvonalát járták végig, és dicsőítő énekkel szolgálták Istent. 2015-ben kezdődött az első kántálás az akkori lelkész, Nagy József szervezésében. Azóta hagyománnyá nemesedett, és már várja a falu apraja-nagyja, hogy a decemberi vasárnapokon fényt vigyenek a helybeliek az adventi készülődésbe. Victor László lelkipásztort az egyházközség és a település szimbiózisáról kérdeztük.
Rohamosan szekularizálódó világunkban sokan a pszichológiától, spiritualitástól, önsegítő könyvektől várják lelki sebeik gyógyulását. A felszínes emberi kapcsolatok korában viszont egyre kevesebben fordulnak traumáikkal a gyülekezetekhez vagy egyházi lelkigondozókhoz. A Wycliffe nemzetközi misszió több mint száz országban alkalmazott bibliaalapú traumakezelő programja csoportalkalmak segítségével kínál reményt a gyógyulásra. A Magyarországon nemrég elindult kezdeményezésről Krett Tiborné Ziba csoportvezetővel beszélgettünk.
Mit hagyunk magunk mögött? Mi jellemzi a legjobban a mögöttünk álló évtizedeket? Más tőke után kell néznünk, amely mindig megvolt, meglehetett, de az utóbbi időben háttérbe szorult. Ez pedig az a fajta erő, amely közösségeink szolgálatában, az emberekkel való találkozásokban, telefonbeszélgetésekben, üzenetváltásokban kézzelfogható szolgálatokban mutatkozik meg, amely élővé formálja a közösségeinket. Bán Csaba Attila lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából.
A pápai Pannonia Reformata Múzeum a megalapítása óta olyan egyházi kulturális tér a dunántúli reformátusok szellemi-lelki központjában, amely a nyitottság missziójával szólítja meg azokat is, akik talán még távolabb vannak az egyháztól. Teszi ezt olyan színvonalas programokkal, mint például a december 22-ig tartó adventi udvar, amely régi korok hangulatát idézve hívogatja a látogatókat. A kézművesvásár és a foglalkozások, koncertek mellett az intézmény helyet ad az elcsendesülésre és a karácsonyra való lelki felkészülésre is.
Lehet úgy élni, hogy az egész élet egyetlen beteljesedésre irányul? Mint Simeon és Anna, a két próféta, akikről nem tudunk többet, mint hogy egész életüket a templomban töltötték, várva az időre, amikor karjukban tarthatják a Messiás-gyermeket, s megáldhatják. Egy-ügyű emberek! Mi nem vagyunk egy-ügyű emberek. Sok ügyünk van, s ebben a sokban kell eljutnunk újra és újra nekünk is az Egy-hez, s abból kiindulva élni. Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
– Megismertetjük a befogadóval a magyar zenét, de azzal, hogy kicsit máshogy, vegyítve és újítva játsszuk,
nagyobb közönséget érünk el – magyarázza a virtuóz prímás, a felvidéki származású, református identitású Nagy Csomor András. Művészinterjúnk.
Az elmúlt években a Bonhoeffer-életmű nemzetközi és hazai kiadása egyaránt felgyorsult. Noha az egykori jóbarát és munkatárs, Eberhard Bethge Dietrich Bonhoeffer. Theologe – Christ – Zeitgenosse. Eine Biographie című, csaknem ezerkétszáz oldalas monográfiájának magyar fordítása még várat magára, a kínálat gazdagnak és színesnek mondható.
A nyugati világban, amelyhez mi is tartozunk, a naptári új esztendő január elsején kezdődik, ezt még a régi rómaiaktól örököltük. A középkori Európában sokáig Jézus Krisztus születésnapján, karácsonykor ünnepelték az újévet. Nemzeti hagyományunk szerint első királyunkat tudatosan Kr. u. 1000. december 25-én koronázták meg, így az 1001. év első napja, egyben az új évezred kezdete a magyar keresztyén állam szimbolikus születésnapja.
Zakariás és Erzsébet története az adventi várakozás mélyebb rétegeibe vezet: hit, türelem és Isten ígéreteinek beteljesedése. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Az élő adventi kalendárium célja a közösségépítés mellett az is, hogy a templom falain kívülre vigyük az Igét – hangsúlyozza Márk Árpád, a Vasadi Református Egyházközség főgondnoka, aki a feleségével ötletgazdája volt a gyülekezet egyedi programjának. Vasadon nem ez az egyetlen különleges esemény az adventi időszakban.
Jelen sorok írása közben a hírek éppen az orosz–ukrán háború kiterjedéséről, a harmadik világháború kitörésének fenyegetéséről szólnak, miközben már több mint ezer napja halnak meg emberek – köztük kárpátaljai magyarok is – a pusztító fegyverek miatt. Pongrácz József nyolc évtizede írt elmélkedő cikkében hangsúlyozta, hogy „ma sokat beszélnek a békéről”, de „a béke fejedelme Jézus Krisztus”, és „addig nincs és nem lesz igazi béke”, amíg őt meg nem kérdezik. T. Németh László cikke a Reformátusok Lapjából, amely 1944 és 2024 adventje között nyit kaput.
Az egyházi iskolák különleges felelőssége abban rejlik, hogy a diákok szívében is munkálkodjanak, Istenre figyelő szemléletet adva – fogalmazott igehirdetésében Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Hajdúnánáson. A hálaadó istentiszteleten nemcsak az egyházközség fenntartásába visszakerült gimnázium tizedik tanévéért, hanem azért is köszönetet mondtak, hogy idén az intézmény épületének tulajdonjoga is a gyülekezetre szállt.
Barni és Táltos egy ritka genetikai betegséggel, a Duchenne-féle izomdisztrófiával él, amelynek a jelenlegi leghatékonyabb kezelése fejenként több mint egymilliárd forintra rúg. A testvéreket ez a fal választja el a számukra életmentő kezeléstől, családjuk alapítvánnyal küzd a célért.
A Közel-Keleten a keresztyének számára ma a megmaradásért folytatott küzdelem mindennapos valóság. Szíriában a polgárháború és az Iszlám Állam pusztítása, Libanonban pedig a gazdasági válság és politikai megosztottság fenyegeti a vallási és kulturális örökséget. A keresztyén közösségek folyamatos nehézségekkel néznek szembe, miközben próbálják megőrizni hitüket és jövőjüket a keresztyénség egykori bölcsőjében. Paul Haidostian református lelkész, a Közel-Keleti Örmény Református Egyházak Uniója (UAECNE) és a Haigazian University elnöke, valamint Harout Selimian református lelkész, az UAECNE szíriai elnöke a svájci protestáns egyházak által támogatott HEKS-konferenciára érkeztek Magyarországra. Interjúnk során olyan gondolatokat fogalmaztak meg, amelyek nemcsak a Közel-Kelet keresztyénei számára, hanem nekünk is tanulságosak lehetnek.
Aligha van a kunszentmiklósi reformátusokéhoz hasonló kezdeményezés az országban. A Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola immár kilencedik alkalommal szervezett Apák
délutánja néven nagyszabású programot. Somogyiné Beregszászi Dóra tanítót, hitoktatót kérdeztük.
A teológiák igyekeznek felkészíteni a gyülekezeti szolgálatra a leendő lelkészeket, akik nemcsak néhány hetes szakmai gyakorlaton, hanem legátusként, valamint hatodévesen, a gyakorlati évükben exmisszus teológusként is szerezhetnek tapasztalatot, megismerhetik a hagyományos lelkipásztori munkát. Mivel minden egyházközség más és más, így nem biztos, hogy a teológusok szolgálatról alkotott elképzelése teljes mértékben fedi a valóságot.
„Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked.” (2Móz 20,12) A szülők tiszteletére vonatkozó parancsolat a tízparancsolat második kőtábláján az első helyen szerepel. Ez nem véletlen, hiszen a szülői tekintély meghatározó jelentőségű a család mint a társadalom alapvető építőköve szempontjából. Vásárhelyi Bálint Márk gondolatai.