Mit gondol a mesterséges intelligencia Istenről? Mi okozza a legtöbb stresszt az iskolában? Régen tényleg minden jobb volt, ahogyan a felnőttek állítják? A Z generációt foglalkoztató kérdéseket feszegeti a Szóval Lévay podcast, a miskolci Lévay József Református Gimnázium tanulóinak új beszélgetős műsora. A kezdeményezésről, annak céljairól, lehetőségeiről a csapat szakmai mentora, Kojsza Péter számolt be.
A tengerentúlon a bibliaeladások idén október végéig huszonkét százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához képest, olyannyira, hogy a The Wall Street Journal üzleti napilap „a bibliakiadás aranykorának” nevezi a jelent. Mindez ráadásul szembeállítva az amerikai nyomtatottkönyv-eladások kevesebb mint egyszázalékos növekedésével ugyanebben a periódusban.
Szükségünk van arra, hogy jó keresztyénekként összefogjunk, összetartsunk, hirdessük és hitelesen megéljük az evangéliumot. Most annak az időszaka van, amikor ezt megtehetjük és tennünk is kell – vallja Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora, akit az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség által január ötödikén elkezdett, nyolc napig tartó imahét kapcsán kérdeztünk.
A Tiszántúlon az elmúlt években számos templom újult meg európai uniós támogatásból, köztük az egyetemi is. Tóth-Matolcsi László, a református egyetemi templom kulturális igazgatója kiemelte, hogy a felújítások nem csupán az épített örökség megőrzését szolgálták, hanem a helyi közösségek erősítését és a turizmus fellendítését is. A megújult templomok ma már kulturális és közösségi rendez vények helyszínei, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Külön öröm, hogy az elvárt tizenötezer fős látogatószámot lényegesen sikerült túllépni.
A felvidéki reformátusok ezer szállal kötődnek a Kárpát-medencében élő testvéreikhez: egy család tagjai vagyunk. Ami a család egészének jó, az az egyének számára is az. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a felvidéki reformátusság idei vezérigéje alapján osztja meg gondolatait.
A Dunántúli-középhegység északi lejtőit járva festői elhelyezkedésű falu bukkan ki a szántóföldekkel megszórt dombok mögül. Az idők során Gyermely közösségének bőven volt része gyarapodásban és túlélésért való küzdelemben is, amelyben a hit, a szorgalom és az összetartás adta a megtartóerőt. Ismerjék meg a község háromszázötven éves református gyülekezetét, ahonnan január 12-én istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió!
– Sokan óva intettek: ne próbálgassam Isten hatalmát, de nekem fontos tudnom, velem van-e az Úr. Rengetegszer tapasztaltam meg, hogy igen. Boszniában, Törökországban vagy épp Afrikában ugyanúgy, mint Kocséron, Debrecenben vagy Kölnben. Sokszor olyan ajándékot is kapok tőle, amelyre egyáltalán nem számítok – vallja meg a világot stoppal járó Szűcs M. Sándor. Így követte végig Pál apostol útját és a protestáns gályarabok menetét Zubogytól Nápolyig. Szerencsejáték-függőből lett Isten utazó evangelizátora.
Szikszai György prédikátor imádságoskönyvét kétszáznegyven évvel később is forgatják a protestánsok, mert az abban fogalmazott gondolatok ma is iránymutatók. Mit kívánjunk a magunk számára egy esztendő küszöbén, ha komolyan vesszük, hogy „csak az ér valamit az életünkben, amit Isten dicsőítésére, embertársaink hasznára és azzal együtt üdvösségünk munkálására fordítunk, a többi mind hiábavalóság”?
Manapság a férfi- és női szerepek kérdése a teológiai etika egyik legfontosabb témájává nőtte ki magát. A témával való foglalatoskodást az sem könnyíti meg, hogy egyrészt számos olyan konnotáció tapad hozzá a múltból, amelyet ma sokan a „keresztyén családmodellel” azonosnak tekintenek, másrészt a releváns bibliai passzusok értelmezését manapság olyan ideológiavezérelt szempontok határozhatják meg, amelyek eredményeképp a szövegből levont következtetéseink bizonyosan nem felelnek meg a bibliai szerző intencióinak.
„Tardonára menjetek emberséget tanulni!” – ezt nem más mondta, mint a sokak szerint legnagyobb magyar regényíró. Jókai Mór a szabadságharc leverése után néhány hónapig ebben a borsodi faluban bujdosott, ahol „jó, becsületes, kálvinista kurta nemesek laknak”, és „van egy derék papjuk, aki vasárnap lelki táplálékkal ellátja őket, s egészen meg vannak a sorsukkal elégedve”.
Képzeljünk el egy kisfiút, akit tízéves kora óta vonz a műanyag világa. Általános iskolában majdnem megbukik fizikából, tanárai nem sokra tartják a szellemi képességeit. A szakmunkásképzőben felismerik, hogy különös kémiai látásmódja van, a képleteket, egyenleteket úgy olvassa, mint a verset. A fiú útja szakközépiskolán és egyetemen át vezet, idővel sikeres cégvezető lesz, az élet és az alkoholproblémák azonban szinte a halál szélére sodorják. Büki László felé ekkor nyúlt ki Isten – élete itt vett száznyolcvan fokos fordulatot.
Akkor, ott újra egymásra találtak. Nem vertek közéjük éket az évek, évtizedek csalódásai és elveszett reménységei, hanem megérintette őket a gyermekkor mindenre rácsodálkozó öröme és mély vágyakozása a szeretetre és közösségre. Fodorné Ablonczy Margit írása a Reformátusok Lapjából.
– Azt kértem az Istentől, hogy ne legyek gátja a születő közösségnek. Hiába van bárkinek elképzelése arról, hogyan lehet egy gyülekezetet a gyakorlatban elindítani, mégsem mi hajtjuk ezt végre, hanem az Isten tervét valósítjuk meg az ő Szentlelkének erejével. A célunk, hogy Istenhez vezessük az embereket, megmutassuk az Úr féltő szeretetét – fogalmaz Antal Mariann, a Budapest-Rákoskerti Református Missziói Egyházközség lelkipásztora. A gyülekezet első televíziós szolgálatára készül, az év utolsó vasárnapján a Mennybemenetel templomából közvetít istentiszteletet a Duna televízió.
A krisztusi megbocsátást nem szabad abbahagyni a házastársi kapcsolatban – állapítja meg Tolnay Lajos szülész-nőgyógyász, neves házasság- és családgondozó, aki az interjúban szól a fiatalok termékenységét veszélyeztető rossz életstratégiákról és a kiégésveszélyről is, illetve arról, mit tart a nőiség lényegének.
A Magyarországi Református Egyház 1881-ben a Debreceni Református Kollégiumban tartott alkotmányozó zsinattal jött létre. Ezáltal törvényileg egyesült az addig egymástól teljesen különálló öt egyházkerület. A közös ügyek intéző és döntéshozó szerve 1882-től a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje lett. Üléseit féléves rendszerességgel Budapesten, az egyházi fenntartású oktatási intézet épületében tartotta.
– Leginkább a Marosszéki táncok tolmácsolásával fejeztem ki a világ hangversenytermeiben népem fájdalmát, ugyanakkor őserejét is. Hiszen olyan életerő van a magyarságban, amelyet nem lehet megszüntetni, megölni vagy leverni – nyilatkozta kilencvenkettedik
évében Vásáry Tamás világhírű zongoraművész, karmester.
Az egykori ószövetségi, júdai Ezékiás királyról írja ezt a Biblia: „Vele volt az Úr…” (2Kir 18,7) A Biblia egyik legtöbbet hangsúlyozott biztatása ez. Márpedig, ha a világot teremtő, megtartó, újjáteremtő és végül minden halálos rosszból megváltó Isten velünk van, akkor minden jó a miénk, és ez a minden jó hamarosan láthatóvá is lesz rajtunk. Steinbach Józsefnek, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének, a Zsinat lelkészi elnökének gondolatai.
„Olyan szép estét töltöttünk együtt, mesélve a magunk karácsonyairól, és felidézve a bibliai történetet, hogy azóta is bennem él annak az estének a légköre.” Bölcsföldi András lelkipásztor írása egy negyven évvel ezelőtti, teológus előfelvételis katonaként laktanyában töltött karácsony három ajándékáról.