Legendák övezik az apró, határ menti település, Pusztafalu történetét, ahol a lakosság majd 80 százaléka reformátusnak vallja magát. A lassan ötszáz éves gyülekezet féltőn gondozza templomát és ápolja hagyományait, miközben előre is tekint: kihasználva a környék turizmusban betöltött, kiemelt helyzetét, közösségi házat építettek, ahol elsősorban református vendégeket fogadnak majd. A pusztafalui református közösséget az egész ország megismerhette, ugyanis július 10-én, vasárnap az ő templomukból szólt Isten Igéje a Kossuth rádión.
Az elmúlt hónapok során a Reformátusok Lapja Hit-Vallás rovatának előző részei érintették a keresztyén teológia értelmének kérdését, majd szó esett Isten kétféle kijelentéséről, a Biblia ihletettségéről, tekintélyéről és tévedhetetlenségéről, végül a Szentháromság Istenről és az ő tulajdonságairól. A mostani részben pedig a Szentírás első oldalára lapozva a teremtés kérdését igyekszik körüljárni Papp Márton lelkipásztor.
„Valaki a belső életünket, lelkünket kosárként ábrázolta” – írta a Reformátusok Lapjába készített publicisztikájában Martoni Molnár Sándor. Ha a kosár kiürül, azt fel kell tölteni, mert a lelkész is ember: kimerül, elfárad. A szerző emlékeztet: nem csak fizikailag kell feltöltődni, hanem lelkileg is.
„A kínzó üresség pár percre elmúlt, a természet természetfelettisége láthatóvá vált. Mire felocsúdtam, már ismét a parton voltunk, libasorban léptünk ki a ringó hajóból a biztonságot adó deszkákra, pedig rég volt minden olyan stabil, mint abban az egy órában, a tavon lebegve”. Kincses Krisztina publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Patinás villaépületbe költözött a Kommunikációs Szolgálat – és vele a Reformátusok Lapja is – Budapesten, a Zsinati Hivatal székházának szomszédságába. A sokat látott több mint százéves épület titkokat rejt, itt élt például néhány évig Rákosi Mátyás is a '40-es években. A villa történetének néhány mozzanatába avatjuk be olvasóinkat a lap székhelyváltásának alkalmából.
Sok nehézséggel kellett szembenéznie, életét mégis csodák sorozatának tartja Somogyiné Ficsor Krisztina. A budapest-fasori református gyülekezet intézményi lelkésze öt gyermeket nevelt fel, könyvet írt, dolgozik, támogatja férjét a szolgálatban és lányait az anyaságban. A lelkipásztor azt vallja, hogy a Lélek gyümölcsei nélkül semmi jót nem tudna tenni. Isten áldásaira van szüksége a családi életében és szolgálatában egyaránt.
„Hiszem, hogy gyülekezetünk magyar református egyházunknak történelmi irányultságú, helyi jellegű, mégis országos kitekintésű missziói-hitmélyítő műhelye lehet” – vallja a Magyar Örökség Díjas Vizsolyi Református Egyházközség lelkésze. Kovács Zsolt Levente szerint a református emlékek helyszínein a gyülekezetek a következő nemzedék nevelésével a tágabb értelemben vett missziós céljaikat is megvalósíthatják.
Sokan várták Fábián Tibor Ilyenek voltunk című könyvének újabb kiadását, hiszen a 2020-ban megjelent kötet pár hónap alatt elfogyott. A baróti Tortoma Kiadó tavaszi könyvújdonságként jelentette meg a szerző népszerű tárcanovelláit, amelyek az erdélyi nyolcvanas évekbe röpítenek vissza, egy kisfiú szemén keresztül. Mészáros Zoltán Endre könyvajánlója.
Református teológiánk szerint a Szentlélektől ugyanazt a hitet kapják a gyermekek, mint a felnőttek, gondolkodásunk különbözik csupán. Szabóné László Lilla lelkipásztor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusa szerint hitünknek hetvenévesen is van hova fejlődnie, hiszen Isten végtelen.
Nyitott, de nem csodaváró a körmendi református gyülekezet. Nagy hagyománya van ott a vendéglátásnak. A Rába-parti város reformátusai tettre készek, és missziós lehetőséget látnak azokban a kulturális programokban, amelyeket szervezni szoktak. Így készültek június harmadik vasárnapjára is: 11 év után újra a körmendi református templomból szólt Isten Igéje a Kossuth rádió hullámhosszán.
„Az a szabadság, amely egyszerre elénk tárul, azonnal mélységbe szédítene bennünket az ő vigasztalása nélkül. Ő, akibe bele lehet kapaszkodni a szárnyalás közepette”. Jakab-Köves Gyopárka írása a Reformátusok Lapjából a Szentlélekről és a szabadságról.
Lassan két éve, hogy elindult a Keresztyén randi nevű párkereső est. A magukat Krisztus-követőnek valló férfiak és nők ismerkedhetnek ott meg egymással. A jelenleg csak Budapesten zajló eseményen eddig már legalább százötvenen kerestek társat, a szervező, Pető Richárd több második randiról is tud. A résztvevők szerint fontos, hogy azonos értékrendű és gondolkodásmódú emberekkel találkozzanak.
Csokonai Vitéz Mihályt méltán nevezte Ady Endre a „legbújdosóbb magyarnak”, de a költő csurgói időszakában nyugalomra talált. A településen tavaly nyílt meg az első állandó, Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát bemutató kiállítás, „Legalább álmodj velem” címmel. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Soha nem voltak vezérigéim, mindig Isten ajándékozott meg egy-egy nyitott ajtóval, hogy arra menjek tovább - vallja Viczián Miklós, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség leköszönő alelnöke.
Mivel az érthető bibliai-teológiai igazságok formálják egyházunk olvasó tagjait, tisztáznunk kell, mi az értelme a keresztyén teológiának. Általános értelemben minden vallási rendszernek megvan a maga teológiája. Most a keresztyén teológia értelméről írt Czentnár Simon lelkész.
Attól válik valaki „nagy ő”-vé az életünkben, hogy tudtunk kapcsolódni hozzá, elköteleződni mellette. A találkozásunk emléke, a közös élmények, krízisek, kudarcok, konfliktusok történeteiből válunk igazivá egymás számára. Ez munka, sokszor küzdés, kínlódás, olykor azt érezhetjük, nincs jövője a kapcsolatnak, de ha megküzdjük, nagy ők leszünk – vallja Kádár Annamária egyetemi docens, pszichológus.
A lángok martalékává vált egy református család háza Tiszatelken. A tűz nem követelt emberéletet, azonban az anyagi kár tetemes. A család az udvaron álló garázsba költözött. A történteket egy nyíregyházi újságíró, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség tagja írta meg portálunknak.
Ha sok verset nem jegyeztünk is meg a ballagási, kibocsátós, kicsengetős, évzárós ünnepségeinkről, Adynak ez a megunhatatlan sora mindenképp belénk ivódott: „Június volt s ujjongtunk, nincs tovább…” Bölcsföldi András gondolatai.
Tizennégy fiatal tett bizonyságot hitéről a debreceni Immánuel Otthon és Iskola épületében májusban. A konfirmációval a fiatalok nem célba értek, hanem olyan ösvényre léptek rá, amelyen még hosszú utat kell bejárniuk. Előttük a startvonal, amelyet átlépve elindulnak Krisztus követése útján. Illényi Éva riportja.
Hobbiból készít ölelni való plüssmackókat Somlainé Kiss Viktória. A legtöbb játék a Bethesda Gyermekkórházban fekvő gyermekekhez kerül: a gyógyulást segítik, támaszt és vigaszt nyújtanak, ha épp nincs a gyerekekkel senki, aki bátorítaná őket. Viktória már négy éve varrja a gyógyító macikat, több mint hétszáz került már ki a keze alól.