Amikor Luther Márton kihirdette tételeit a wittenbergi vártemplom közelében, nem sokan gondolták, hogy az általa képviselt tanok néhány évtized múltán futótűzként terjednek majd el Európában. A lutheri irányzat mellett a legtöbb követőjük a kálvinistáknak lett, utóbbi felekezet bölcsője Genf volt. Az ott elindított reformok azonban nemcsak Svájcban fejtették ki hatásukat, hanem a kontinens távolabbi vidékein is megjelentek, így Skóciában is. Ehhez szükség volt John Knox prédikátor kitartó munkájára.
Nemrég beszélgettem egy szolgatársammal, akiből szokatlan őszinteséggel szakadt ki, hogy szeretett egyházunkban néha még nyomokban sem tapasztalja a testvéri szeretetet és az elfogadást, viszont érzi a maró gúnyt, és elszenvedi az éles kritikát. Miért tesszük ezt egymással mi, keresztyének, akiknek jó példával kellene járniuk egymás és a világ előtt? – szegezte nekem a kérdést. Hella Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.
Jó hírű szeretetintézmény Budapesten a húszéves Kálvin János Református Idősek Otthona, amelynek mintegy kétszázötven név van a várakozólistáján. Látogatásunk során lakókhoz is bekopogtunk, megszólaltattunk mentálhigiénés munkatársakat. Riport megindító történetekkel.
Kevés olyan gazdag történelmű, vallási és kulturális szempontból meghatározó városa van a mai Magyarországnak, mint a Bodrog két partján fekvő Sárospatak, amelynek neve összeforrt a Rákóczi családdal, Lorántffy Zsuzsannával és a református kollégiummal. Földrengést is túlélő református temploma több száz éve otthona az ország egyik legrégebbi református gyülekezetének, amelyben a kultúra és a szellemi táplálék legalább olyan fontos, mint a lelki.
A „jóléti evangélium”, más néven „bővölködéstan” tanítása szerint azok, akik igaz hitet gyakorolnak, feltétlenül fizikai és anyagi jólétre tesznek szert ebben az életben. Az irányzat az Amerikai Egyesült Államokban keletkezett a múlt század első felében, azonban gyorsan elterjedt minden kontinensen.
Még a múlt év végén, néhány nappal karácsony előtt nagy jelentőségű régészeti leletet mutatott be a frankfurti Goethe Egyetem és a mainzi Leibniz-intézet régészeti kutatóközpontja. Egy kicsi ezüst tekercsről van szó, amelyet még 2018-ban, egy Frankfurthoz tartozó település római kori temetőjének feltárása során találtak. A tekercs egy Krisztus után 230-270 körül eltemetett, 35-40 év körüli férfi nyakláncában volt, ám az idő annyira megviselte, hogy csak az idén sikerült digitális technikával, virtuálisan „kitekerni”, s ekkor derült ki, hogy tizennyolc soros latin szöveget karcoltak bele kézzel, amely a kutatók meglepetésére a krisztogrammot, vagyis Jézus Krisztus nevének rövidítését tartalmazza.
Az Erdélyi Fejedelemség története kapcsán talán legtöbbször Bethlen Gábor uralkodása, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, esetleg Báthory István és az ő megszerzett lengyel királyi címe jut eszünkbe először mint neves uralkodói az országnak. Mellettük kevesebb szó esik a Rákóczi családban másodikként a fejedelmi székig jutó Györgyről, aki tizennyolc éves országlása alatt sokat tett a református egyház megerősítéséért. Írásunkban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodásának egy-egy epizódját járjuk körül.
– A lelkészi elhívás nem korlátozható jogi határokkal, az az egész földi életre szól, ezért nem befolyásolhatja az sem, mikor hova helyezik az embert, a mi esetükben most éppen nyugdíjba. Én továbbra is lelkipásztornak tartom magamat, ahova lehet, ahova hívnak, megyek – jelenti ki Szabó József, aki feleségével, Szabóné Csökmei Edittel negyven évig szolgált a Nagykunság törökszentmiklósi református gyülekezetében.
A keresztyén világnézet több értékek gyűjteményénél – Isten személyes ismeretéből fakadó, átfogó életfelfogás, amely az élet minden területére hatással van. Tikász Ábel, a Budapest-Klauzál Téri Református Egyházközség lelkipásztora hangsúlyozza, hogy a liberalizmus és konzervativizmus eszméivel való összehangolhatósága kérdéseket vet fel, ám a párbeszéd lehetősége éppúgy jelen van, mint a kihívások.
Az idei ökumenikus imahét fő kérdése, hogyan tudjuk biblikus alapon, ma is érthető módon megvallani a hitünket röviden, tömören – nyilatkozta Steinbach József püspök, a szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, aki ennek a hétnek minden napján más és más dunántúli gyülekezetben hirdeti az Igét.
Mit gondol a mesterséges intelligencia Istenről? Mi okozza a legtöbb stresszt az iskolában? Régen tényleg minden jobb volt, ahogyan a felnőttek állítják? A Z generációt foglalkoztató kérdéseket feszegeti a Szóval Lévay podcast, a miskolci Lévay József Református Gimnázium tanulóinak új beszélgetős műsora. A kezdeményezésről, annak céljairól, lehetőségeiről a csapat szakmai mentora, Kojsza Péter számolt be.
A tengerentúlon a bibliaeladások idén október végéig huszonkét százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához képest, olyannyira, hogy a The Wall Street Journal üzleti napilap „a bibliakiadás aranykorának” nevezi a jelent. Mindez ráadásul szembeállítva az amerikai nyomtatottkönyv-eladások kevesebb mint egyszázalékos növekedésével ugyanebben a periódusban.
Szükségünk van arra, hogy jó keresztyénekként összefogjunk, összetartsunk, hirdessük és hitelesen megéljük az evangéliumot. Most annak az időszaka van, amikor ezt megtehetjük és tennünk is kell – vallja Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora, akit az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség által január ötödikén elkezdett, nyolc napig tartó imahét kapcsán kérdeztünk.
A Tiszántúlon az elmúlt években számos templom újult meg európai uniós támogatásból, köztük az egyetemi is. Tóth-Matolcsi László, a református egyetemi templom kulturális igazgatója kiemelte, hogy a felújítások nem csupán az épített örökség megőrzését szolgálták, hanem a helyi közösségek erősítését és a turizmus fellendítését is. A megújult templomok ma már kulturális és közösségi rendez vények helyszínei, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Külön öröm, hogy az elvárt tizenötezer fős látogatószámot lényegesen sikerült túllépni.
A felvidéki reformátusok ezer szállal kötődnek a Kárpát-medencében élő testvéreikhez: egy család tagjai vagyunk. Ami a család egészének jó, az az egyének számára is az. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a felvidéki reformátusság idei vezérigéje alapján osztja meg gondolatait.
A Dunántúli-középhegység északi lejtőit járva festői elhelyezkedésű falu bukkan ki a szántóföldekkel megszórt dombok mögül. Az idők során Gyermely közösségének bőven volt része gyarapodásban és túlélésért való küzdelemben is, amelyben a hit, a szorgalom és az összetartás adta a megtartóerőt. Ismerjék meg a község háromszázötven éves református gyülekezetét, ahonnan január 12-én istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió!
– Sokan óva intettek: ne próbálgassam Isten hatalmát, de nekem fontos tudnom, velem van-e az Úr. Rengetegszer tapasztaltam meg, hogy igen. Boszniában, Törökországban vagy épp Afrikában ugyanúgy, mint Kocséron, Debrecenben vagy Kölnben. Sokszor olyan ajándékot is kapok tőle, amelyre egyáltalán nem számítok – vallja meg a világot stoppal járó Szűcs M. Sándor. Így követte végig Pál apostol útját és a protestáns gályarabok menetét Zubogytól Nápolyig. Szerencsejáték-függőből lett Isten utazó evangelizátora.
Szikszai György prédikátor imádságoskönyvét kétszáznegyven évvel később is forgatják a protestánsok, mert az abban fogalmazott gondolatok ma is iránymutatók. Mit kívánjunk a magunk számára egy esztendő küszöbén, ha komolyan vesszük, hogy „csak az ér valamit az életünkben, amit Isten dicsőítésére, embertársaink hasznára és azzal együtt üdvösségünk munkálására fordítunk, a többi mind hiábavalóság”?
Manapság a férfi- és női szerepek kérdése a teológiai etika egyik legfontosabb témájává nőtte ki magát. A témával való foglalatoskodást az sem könnyíti meg, hogy egyrészt számos olyan konnotáció tapad hozzá a múltból, amelyet ma sokan a „keresztyén családmodellel” azonosnak tekintenek, másrészt a releváns bibliai passzusok értelmezését manapság olyan ideológiavezérelt szempontok határozhatják meg, amelyek eredményeképp a szövegből levont következtetéseink bizonyosan nem felelnek meg a bibliai szerző intencióinak.