Még ha bóknak szánták is a költői kérdést, inkább sértésként fúródik az egyedülálló szívébe. Mindegy, hogy jó szándékú barát vagy rokon száját hagyja el a kellemetlen érdeklődés, mindenképpen azt feltételezi, nem vagyunk egészen rendben. Egyedülállóként ki ne élte volna át azt a szorongató helyzetet, amikor harmadikként vagy ötödikként kellett feltalálnia magát egy párokból álló csoportban.
A művészi kivitelezésű tárgyak mindig őriznek valami titokzatosat, vonzót, amitől jóval többek, mint az otthonunk, irodánk csillogó dekorációi. A különleges formákban, színekben, a rétegek megtervezésében az alkotó egész lénye benne él. Hónapok óta csodálom az interneten a „Szívhez Szóló Ajándékokat”, amelyeknek saját történetük van. Hogy pontosan mik ezek, magától az alkotótól tudhatjuk meg. Szabóné Demény Monika műhelyében igazi csodák készülnek: templomkazetta, festett énekmutató szekrény, menyasszonyi láda, fali áldás, könyvjelző, mécses, karácsonyi díszek, tojásfára festett apróságok.
A jó sajtó alapvetően az élettel akar foglalkozni. Ha nincs benne konfliktus, feszültség, probléma, dráma, akkor az fizetett vagy fizetetlen hirdetés – vallja Ablonczy Bálint, a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia műhelyvezetője. Az újságíró úgy véli, lehetetlen, hogy mindig minden olvasó elégedett legyen, még akkor is, ha a világ legszelídebb tartalmával, legelésző báránykákkal és aranyos kutyuskákkal töltjük fel a hasábokat.
Régészeti feltárásokkal is bővített négyéves felújítás után ismét ódon és hatalmas templomában tarthatja istentiszteleteit a dunapataji református gyülekezet. A XV. században épült, gótikus, barokk és klasszicista jegyeket őrző, a Dunamelléki Református Egyházkerületben az egyik legrégebbinek számító templomot valaha többször átalakították, ám utoljára 162 éve újították fel érdemben. A lelki hajlék hosszas, kényszerű mellőzése után hálaadó istentiszteletet tartottak virágvasárnap Balog Zoltán dunamelléki püspök igehirdetői szolgálatával.
„A kenyér és a bor mint jelkép elválaszthatatlan részét képezik egyházi ünnepeinknek – így a húsvétnak is –, bár előfordul, hogy nem tudunk élni a szent jegyekkel.” Margit István történeti visszatekintése a tilalommal terhelt húsvéti alkalmakra.
„Ha úgy akarjuk érteni Isten akaratát, ahogy Jézus, ha úgy szeretnénk tenni a jót, ahogy ő, ha arra vágyik a szívünk, hogy mi is áldássá legyünk a körülöttünk élőknek, ahogyan ő: csak a Lélek uralma alatt tapasztalhatjuk meg ennek a valóságát.” Pataki András Dávid lelkipásztor írása.
A húsvéti hit a feltámadott Jézus Krisztusba vetett, a Szentíráson alapuló, életet elnyerő hit – fogalmaz húsvéti írásában Steinbach József dunántúli püspök, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy Jézus Krisztus nélkül nincs megoldás, válasz, értelem, cél, nincs megtisztulás és újrakezdés, nincs élet.
Emberközpontú társadalmunk életünk filmjében Istent legfeljebb mellékszereplővé tette. Szinte mindegy, hogy életvezetési tanácsot kérünk, szórakozni megyünk vagy gyülekezetbe járunk, Isten értünk létezik. Mondhatnánk, hogy az ember legfőbb célja, hogy használjuk Istent, és örökké jól érezzük magunkat. Pedig nem mi teremtettük magunkat. Nem magunkhoz tartozunk, hanem Istenhez. Weberné Zsikai Mária, a Reformátusok Lapja főszerkesztőjének gondolatai.
A feltámadás minden fogalmat szétrepesztő, a szókészletünket túlszárnyaló esemény: amit szem nem látott, fül nem hallott és ember szíve meg sem gondolt, olyan távlatokat hordoz. A húsvéti történet lelkisége közel hozza a megelőzhetetlen mennyei életerőt. Szükségünk is van rá, mert a halálos erők folyamatosan és látványosan mutogatják magukat, félelmet keltenek, és az emberi gyöngeségre emlékeztetnek bennünket. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
A maga nemében különleges gazdariport az alábbi: egy hívő, hajdúsági református városban élő, a Hortobágyon legeltető, rackajuhtartó gazdálkodó a főszereplője, aki saját állatismeretével is igazolja Jézus bárányos, illetve kecskés példázatait és a Szentírás – a nagypénteki kereszthalálban és a húsvétban kicsúcsosodó – örök üzenetét. Hajdúböszörményben jártunk.
A keresztyén szó azt jelenti, Krisztushoz tartozó, aki pedig Krisztushoz tartozik, az tanítvány – írja a Reformátusok Lapjában megjelent húsvéti cikkében Balog Zoltán. Írásában a püspök arra figyelmeztet, hogy imádság és engedelmesség nélkül nincs semmilyen tanítványság, nincs keresztyénség.
Tizenkét év után vált anyaegyházközséggé a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Református Egyházközség. Az évek alatt nulláról százharmincra nőtt a közösség létszáma, a gyülekezeti központjukat egy kocsmából alakították ki, ahonnan nagypénteken istentiszteletet közvetít a Duna Televízió.
Formabontó, befogadó, evangéliumi – így jellemzik gyülekezetüket a Monorierdői Református Missziói Egyházközség tagjai. Az önállóság hatodik évében járó református közösség most alakítja ki saját hagyományait, miközben a községet is szolgálni szeretné. E szolgálat része a hamarosan felépülő Erdei Csillagfény Református Bölcsőde is, amelynek alapkövét április 1-jén tették le.
„A szecesszió világát is megidéző motívumok segítségével teremtett összhang jellemzi a János vitéz illusztrációit is. Költészet és képzőművészet fonódik meggyőző vizuális egységgé e költői sorozatában” – így méltatta Merényi György Nikelszky Géza Petőfi művéhez készített illusztrációit. Petrőczi Éva ezekről az illusztrációkról írt a Reformátusok Lapjában.
Több mint egy éve tombol a háború Ukrajnában. Emberek menekülnek, félnek és halnak meg. Granzin Jonathan német–magyar származású bázeli teológiai hallgató, Varga László volt dunamelléki főjegyző unokája küldött beszámolót közelmúltbeli ukrajnai útjáról. Ezt osztjuk meg olvasóinkkal.
A húsvétot megelőző vasárnapot a keresztyén világ ünnepként tartja számon. Jézus földi élete során többször is volt Jeruzsálemben, virágvasárnapi bevonulás azonban csak egyszer történt. Az erre emlékezés sajátos a keresztyén megemlékezések között. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének gondolatai.
Az egészségesen fejlődő gyülekezetek életében Isten Igéjének tanítása központi szerepet játszik. A lelki vezetés arra törekszik, hogy minél többen és egyre nagyobb önállósággal szolgálják a közösséget. Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke kulcskérdésnek tartja, hogy a szolgálók kinek, mikor és hogyan engedelmeskednek.
Amikor ezeket a sorokat írom, odakint kellemetlenül hűvös, erős és néhol kárt is okozó böjti szelek fújnak. Vajon ezek a szelek ki tudnák söpörni a covid vírusait? El tudnák fújni a járvány okozta félelmeinket, a bezárkózást és az egymástól való eltávolodást? Püski Lajos lelkipásztor gondolatai.
Mostanában sokat gondolkodom azon, mit is jelent az, hogy a gyerekeket kapjuk Jézustól példaként. „...ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek...” Sok sajátos rétege van ennek a megjegyzésnek, én is egyre többet fedezek fel, ahogy haladok előre. Bella Péter lelkipásztor gondolatai.
Hobbiprojektnek indult, ma már számos gyülekezet használja a koralkonyv.hu-n elérhető, a régi és az új református énekeskönyvhöz készült akkordos, valamint a több szólamban kidolgozott orgonakíséreteket. Vad Péter Zsigmond orgonista, kántor szerint az akkordos kíséretek elsősorban a gyülekezeti rétegalkalmakon, míg az orgonaletétek az istentiszteleteken segíthetik új énekeskönyvünk énekeinek megismerését.