Földrajzi értelemben a legkisebb, ám elköteleződésében nem marad alul a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Barna Sándort az eltelt fél év megerősítette abban, hogy a kétszáznyolcvankilenc anyagyülekezetet számláló egyházkerületet be lehet és be kell emelni az ország egyházi vérkeringésébe. Mire elég hat hónap, amióta a pásztorok pásztoraként irányítja a közösséget? A tiszáninneni püspökkel a gyülekezetek újjászületéséről és az örök élet reménységéről beszélgettünk.
Az abortusz és az eutanázia kérdésével a református teológia egészen a közelmúltig egyáltalán nem vagy csak szőrmentén foglalkozott. Ennek magyarázata, hogy (1) a közgondolkodás és a jogi szabályozás összhangban állt az egyház által képviselt meggyőződéssel, azaz semmi nem indokolta valamely sziklaszilárd érvrendszer kidolgozását, illetve (2) az illegálisan végrehajtott és ismertté vált esetek száma nem érte el azt a kritikus szintet, amely felpiszkálta volna az őrállók lelkiismeretét, és alaposabb átgondolásra indította volna őket. Mindez mára alaposan megváltozott. Szabó László lelkipásztor gondolatai.
Vártuk Jézus feltámadásának ünnepét, és vágyunk az alvó egyház felébredésére, feltámadására a halálból (Ef 5,14). A böjtben népünkért az Úr elé járulva sokféleképp kerestük Isten akaratát. „Ugyan mit követtem el? Hiszen csak beszélgetek!” – védte magát a fiatal Dávid bátyja bántalmazó szavaival szemben (1Sám 17,29). Talán idézed is egyetértően a slágert: „a gondolat még tettet nem jelent.” És valóban, ha gondolok valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is teszem. Ugyanakkor az Úr Jézus a tízparancsolat kibontásakor azt mondta, ítéletet érdemel, aki haragszik a másikra, aki pedig azt mondja rá: ostoba vagy bolond, az méltó a gyehenna tüzére, a kárhozatra (Mt 5,20–22). Pentaller Attila lelkipásztor gondolatai.
Pénz és egyház témában rendez blokkszemináriumot a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete. A május közepén tartott nyilvános előadás-sorozat tudományos alapon párbeszédet kezdeményez az egyház gazdálkodásának forrásairól.
A nyolcadik évéhez ért a Magyarországi Református Nőszövetség keresztmamaprogramja, amely nehéz sorsú református családokat támogat Kárpátalján. Svébisné Juhász Márta elnökhelyettes szerint nem csak az anyagi segítség, a lelki támogatás is nélkülözhetetlen, ezért rendszeresen imádkoznak a programban részt vevő mintegy ötven családért.
Kovács J. Attila családjában generációk óta apáról fiúra száll a cipőkészítés mesterségének tudománya. Édesapja is cipészmester, ahogyan nagyapja és dédapja is ezzel kereste a kenyerét. Bár Attila fiatalkorában gondolni sem akart arra, hogy ő is beálljon a sorba, állatorvos szeretett volna lenni, végül másként alakult az élete. Ma már ő az egyike annak a fél tucat magyarországi mesternek, akiknek műhelyében egyedi tervezésű cipők készülnek hagyományos eljárással: varrva, szegelve.
A becsület mára inkább elfeledett emléktárgy, mint elérendő erény. Mint a kiszolgált bútordarab, amelyet szégyellünk, ha a szomszéd meglátja – régimódi, antik holmi, amelyet a pincébe rejtünk. Pedig valaha a becsület az ember jellemének sarokköve volt, ehhez igazították a döntéseket, a cselekedeteket, sőt az egész életet. Mi történt? Bogárdi Szabó István, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, egyetemi tanár szerint az alapvető értékeink azért kallódtak el, mert az emberek maguk is elveszettek, és céltalanul bolyonganak irányt vesztve, mert elutasították Istent és változhatatlan mércéjét.
A templom az a hely, ahol Krisztus nevében összejövünk. Magunknak, azaz gyülekezetünknek építjük, Istennek már nincs rá szüksége az Újszövetség korában, mint egykor az áldozóhelyre. Gyülekezésre alkalmas, jó szerkezetű, jó akusztikájú épület a megfelelő. De vajon nem tesszük-e hozzá ehhez a gyakorlati szükséglethez – a mi dicsőségünket? Szabó Zsolt egyetemi docens írása a Reformátusok Lapjából.
Éppen száz éve, 1925-ben jelent meg először a Theologiai Szemle című szakfolyóirat. A gazdag múltra visszatekintő lap a kommunista diktatúra alatti kényszerszünet ellenére sem tört meg. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tulajdonában lévő kiadvány jelenleg negyedévente jelentkezik tudományos, teológiai, illetve napjaink kritikus társadalmi jelenségeire reflektáló írásaival. A centenárium apropójából Bóna Zoltán főszerkesztővel beszélgettünk.
A címben feltett kérdésre a legtöbben azt válaszolnánk: képmutató vallási vezetők Jézus korában. Az Újszövetségben betöltött szerepük egyértelmű, bár Nikodémus személyében egy kivétellel is találkozunk. Kevesen ismerjük azonban a farizeusokat és szadduceusokat, illetve az egyéb pártokat, csoportosulásokat közelebbről. Nem tudjuk, hogyan gondolkodtak, kik tartoztak közéjük, milyen célok vezérelték őket. Cikkünk ebben igyekszik támpontokat adni Josephus Flavius zsidó történetíró segítségével, aki ugyan nem kész tényeket tár elénk, de segít az eligazodásban.
A lelkipásztorok előmenetelének biztosítása a szent tudományokban gyülekezeteink kiemelt érdeke és feladata. Egyházunk rendje szerint április 27. a lelkésztovábbképzés vasárnapja: ennek fontosságáról, intézményesített rendszeréről és távlatairól Gáll Sándort, az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsi kancellárját, az ottani Országos Lelkésztovábbképző Testület titkárát kérdeztük.
Bár manapság ritkábban említik név szerint, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a New Age – vagyis az Új Korszak – továbbra is hat világszerte. Ez a spirituális irányzat világvallási igénnyel lép fel, és a legkülönfélébb pogány hiedelmeket, kultuszokat eleveníti fel, illetve építi be a rendszerébe. Mindmáig erőteljes hatást gyakorol, különösen a keresztyénséget elhagyó fogyasztói társadalmakban. Következményei és „gyümölcsei” ma jobban megmutatkoznak, mint bármikor a hatvanas-hetvenes évek óta, amikor ez a világnézeti divatáramlat megjelent.
Az idei Csillagpont központi üzenete: Istenhez fordulhatsz a szorongásaiddal és a küzdelmeiddel együtt. A fesztiválozók ezt legintenzívebben a mindennapi csoportos beszélgetések során tapasztalhatják majd meg, ahol szeretetteljes, elfogadó közeg várja őket. Ennek megteremtéséért a csoportvezetők felelnek majd, akiknek szolgálatát több hónapos, komoly lelki és szakmai felkészítés előzi meg. Cikkünkben a júliusi rendezvény hatalmas háttérmunkájának egyik szeletébe nyerhetünk bepillantást.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1925. március 8-án iktatták be a vajai gyülekezet élére idős Bencze János lelkipásztort. Száz év múlva erre emlékezett a hálás utókor a nyírségi városban. A Tiszántúli Református Egyházkerület, de még az ország életében is egyedülálló: nagyapa, apa és fia követte felmenőjét a szószéken.
Tapasztalataink, körülményeink azt láttatnák velünk, hogy a halál-erők győznek az élet felett. Mi azonban hitben járunk, nem látásban (2Kor 5,7). Hitben azt a csodát éljük meg, hogy az életünk nem múlik, hanem telik, kiteljesedik, ezért nem a halál nyeli el az életet, hanem az élet a halált. Steinbach József püspök húsvéti gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Nem az a kérdés, ki méltó az úrasztalához, hanem az, ki hogyan járul oda. Tisztában van-e a méltatlanságával, és tudatosult-e benne, milyen gyarló, vagy éppen minden tiltakozik benne az ellen, hogy gyarlóságait beismerje. Az odajárulás módján múlik minden – vallja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
Krisztus feltámadt a halálból, és ez nagyobb erő, mint a bűn, a kárhozat, a halál, a pusztulás, mindaz, ami körülöttünk van ebben a világban – hangsúlyozza az ünnepi interjúban Lovas András lelkipásztor, a dunamelléki egyházkerület missziói referense.
Sokféle kép él bennünk Jézusról. Vannak, akik kisbabaként látják őt a jászolban. Vannak, akik nagy tanítóként, áldott orvosként, pásztorként, lánglelkű szónokként tekintenek rá. Ezek a megjelenései is tanulságosak lehetnek. De van a Messiásnak olyan képe, amely felülmúlja ezeket. Sehol sem látjuk őt olyan tisztán, mint a kereszten. Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Vitatható, hogy pár óra leforgása alatt jól megismerhető-e egy eleven, hús-vér közösség, azonban az Esztergomi Református Egyházközségbe csöppenve hamar úgy érezhetjük magunkat, mintha hazajöttünk volna. A 834. dicséret sorai villannak az eszembe, amelyek illenek az esztergomi reformátusság lendületére, hitvallására, lelkületére. Ismerjék meg a gyülekezetet, ahonnan április 18-án, nagypénteken, 11 órakor istentiszteletet közvetít a Duna televízió!
Mivel néhány napja az olaszliszkai hatvan-hetven fős cigány gyermek- és ifjúsági gyülekezetben is felidéztük és végigénekeltük az eseményeket – kiemelten is a virágvasárnapot –, most egészen átélem, hogy az üdvesemény körül kicsik, nagyok, sőt vének hogyan lehetnek mindenkor együtt. Milyen igaz az Ige, hogy a gyermek is megértheti, ugyanakkor a vén sem foghatja fel az eszével, csak a hitével annak üzenetét. D. Szabó Dániel, a Sárospataki Református Egyetem tiszteletbeli teológiai tanárának gondolatai.