Valóság és virtualitás

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Mérnökmisszió imaterme adott otthont idén az V. Budapesti Református Mérnöktalálkozónak. Az eseményre minden szempontból rányomta bélyegét a koronavírus-járvány. Ezen nemcsak a témaválasztást kell érteni, hanem azt is, hogy a találkozón csak korlátozott számú résztvevő lehetett személyesen jelen, a többieknek az online felületek maradtak.

Az esemény témaindító előadását Esztergály Előd Gábor, Csömör és Nagytarcsa református gyülekezeteinek lelkipásztora tartotta. Nem először áll a mérnöktalálkozó közönsége előtt. Két évvel ezelőtt a közgazdász végzettséggel is rendelkező lelkész a kerekasztal-beszélgetések egyik résztvevőjeként számolt be az akkor még épülő csömöri református templom munkálatairól és a munkák alatt szerzett tapasztalatairól.

Idén arról értekezett expozéjában, hogy milyen próbatételek elé állította a gyülekezeteket a másfél éve tartó koronavírus-járvány. Az egyik ilyen probléma a modernizáció kérdése volt, amire azok a gyülekezetek tudtak jól reagálni, ahol már eddig is közvetítették istentiszteleteiket az interneten, illetve amelyekben fiatalabb lelkészek teljesítenek szolgálatot. Véleménye szerint a koronavírus-járvány feltárta az egyház és a gyülekezetek működésében azokat a területeket is, amelyekre nem fordítottak kellő figyelmet az elmúlt években, miközben a világ fejlődése szükségessé tette volna.

Esztergály Előd Gábor felsorolta az élő és a felvételről közvetített istentisztelet előnyeit és hátrányait. Szerinte a prédikáció élőbeszédes műfaj, de technikailag könnyebb kivitelezni az előre felvett istentiszteletet, igaz, ez több időt és energiát követel a lelkipásztortól.

A Krisztust követő mérnök törekszik megbízhatónak lenni, okos bizalommal lenni mások iránt és feltétlen bizalommal lenni Isten iránt – vázolta fel az V. Református Mérnöktalálkozó fórumbeszélgetésének fő gondolatát a találkozó szervezője, Németh Balázs egyetemi lelkész. A kerekasztal résztvevői – Czentnár Simon, a pesthidegkúti református gyülekezet beosztott lelkésze, Kovács Károly Lehel építészmérnök, Mészáros Ferenc közlekedésmérnök és gazdasági mérnök, Tarnai Zoltán villamosmérnök és Veres Sándor, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka, villamosmérnök – egyetértettek abban, hogy a bizalom az online térben nehezebben alakul ki, mint a személyes találkozások alkalmával.

Kovács Károly Lehel szerint világosabban és érthetőbben kell fogalmazni az írásos kommunikációban, mert amiről élőszóban a megfelelő hangsúlyozás és metakommunikáció révén rögtön kiderül, hogy humor, az leírva sokszor félreértésre és sértődésre ad alapot. Veres Sándor főgondnok szerint éppen ezért meg kell becsülnünk a személyes találkozások lehetőségét, mert bár a testünk és az arcunk nagy része fedve van, a maszk fölött kilátszik a szem, a lélek tükre. – Egy maszkos személyes találkozás még mindig jobb, mint egy maszk nélküli online összejövetel.

Czentnár Simon úgy véli, az online alkalmak időszaka rávilágított azokra a dolgokra, amelyek eddig is hiányoztak a személyes jelenlétből, hogy sokszor bár találkoztunk személyesen, mégsem tartottuk számon egymást.

A fórumbeszélgetésen online részt vevő Tarnai Zoltán felidézte, hogy az egyik vasárnapi istentisztelet-közvetítés alatt probléma lépett fel. – Végiggondoltam, mi lehetett a gond. Akkor hasított belém, hogy előtte nem fordultam oda Istenhez, nem imádkoztam az alkalomért. Ez nagy figyelmeztetés volt, hogy nem önmagunkért tesszük ezt, nem azért, hogy elmondhassuk magunkról, milyen ügyesek vagyunk, hanem az Isten dicsőségére.