Egy ideig levelezési kapcsolatban állt Kazinczy Ferenccel, akinek nyelvújítási törekvései kezdetben nem zavarták, azonban az ortológusok dunántúli csoportjához vonzódott, így egyre inkább elhidegült Kazinczytól. Politikailag a németellenes hazafiság jellemezte, miközben 1789-től a pesti, később a zalaegerszegi szabadkőműves páholy tagja volt.
Névtelenül jelent meg 1792-ben „Felfedezett titok" című szentimentális énregénye. Ez a korabeli szabadkőművesség tanításainak összefoglalása. Röpiratban állt ki a nők egyenjogúságáért és a nemesség kiváltságainak visszaszorításáért. Németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, azonban Pálóczi elterelte magáról a gyanút a versek megtévesztő átköltésével.
Élete vége felé Petrikeresztúron megalakította és összefogta a főként nőírókból álló „Göcseji Helikon"-t, a Keszthelyi Helikont példának véve. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár még sok kiadatlan munkáját őrzi Pálóczi Horváth Ádámnak.
Hagyománygyűjtőként Ötödfélszáz Énekek címen adta közre az általa gyűjtött dalanyagot. A magyar reformátusok egyházi énekek szerzőjét tisztelik benne, az 1948-as református énekeskönyvben öt éneke található meg.
Millisits Máté
Kép: Pálóczi Horváth Ádám a Vasárnapi Ujság 1906. szeptember 30-i számának címlapján