Az Istvánmezőnek nevezett terület Zugló egyik városrésze, amelyet József nádor egyik gyermekéről, Istvánról (1817-1867) neveztek el, aki 1847-1848 között utolsóként töltötte be a nádori méltóságot.
Az Istvánmező két-három emeletes épületekkel történő beépítése az 1890-es évektől kezdődött el. A reprezentatív villák és bérházak mellett, számos híres művész műtermének adott otthont e városrész az elmúlt évszázadban. Istvánmezőnek a XX. század eleji építészetét leginkább a késő historizmus és a magyaros szecesszió stílusában épült házak jellemzik. Tervezőik között több híres építészt találunk, többek között Lechner Ödönt, Lajta Bélát és Hajós Alfrédot.
A városrész délkeleti részét a sport céljára épített különböző létesítmények uralják.
Az Istvánmező nyugati részének a legelőkelőbb utcája, az Abonyi utca. Az utca névadója Abonyi Lajos (1833-1898) író volt, aki az 1848-49-es szabadságharcban, mint nemzetőr vett részt. Az Abonyi utca házai a XX. század hajnalán épültek. Az utca közepén található, a 21-es szám alatt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának székháza. Az épületet Hajós Alfréd (1878- 1955) és Villányi János tervezte.
A tervpályázatot 1907-ben írta ki a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje, amelyre tizenkilenc terv érkezett. A Hajós-Villányi építészpáros az „Erős Várunk" jeligéjű tervvel lett az első, amelyért 1000 koronás díjat kaptak. Az építkezés 1908. március 16-án kezdődött el és egy évvel később 1909. április 5-én fejeződött be. Az építészek a Zsinat üléstermét kétszázhuszonkét ülőhellyel a díszterembe helyezték el, ahol a padsorok széles karéjban ölelik körül az elnökségi emelvényt. Az épület tetejének vasszerkezetét az erzsébetvárosi Oetl-vasöntöde, a járólapokat Walla József cementgyára, a sárgaréz szerelvényeket a zuglói Pápai és Náthán bronzöntöde készítette. Az építkezéssel kapcsolatos számlákat a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, a kiviteli terveket a Fővárosi Levéltár őrzi.
Az első zsinati ülést a frissen elkészült székházban 1909. április 21-én tartották. Ekkor megemlékeztek Kálvin János születésének négyszázadik évfordulójáról is. A nyitóáhítatot Antal Gábor, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke tartotta, ezután báró Bánffy Dezső főgondnok ezekkel a szavakkal adta át az épületet: „...kezdjük meg most már tanácskozásainkat, egyetemes egyházunk javára, békességes hangulatban, nagy törekvéssel és igyekezettel..."
A százöt éves Zsinati Székház a fővárosi épületállomány értékes alkotása, amely legtöbb részletében még őrzi az eredeti kialakítást.
Millisits Máté, képek: Millisits Máté, Sereg Krisztián