Nemzeti imádságunk, a Himnusz szerzőjének élete örökre meghatározta Csorba Sándor irodalomtörténész pályáját. Nem készült Kölcsey-kutatónak, de Isten kijelölte elrendelt útját, amelyen azóta is hűségesen jár. Egy kollégája tartott volna előadást Kölcsey Ferencről a gimnáziumban, ám az illetőt sürgősen helyettesíteni kellett. Az igazgató a nemrég kinevezett fiatal tanárra testálta a feladatot. A többi történelem. Olyan lelkesedéssel, szakmai érdeklődéssel fordult a középiskola névadója, a magyar irodalom kimagasló alakja felé, hogy eleve elrendeltetett a kutatói életút. A magyar kultúra napja, január 22. – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát – alkalmából beszélgettem az idén márciusban kilencvenegyedik évét betöltő, professor emeritus címmel is elismert, nagy tekintélyű tanárral, kandidátussal, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával.
A hazai kórházakban általános probléma az orvosok és ápolók túlterheltsége, a kapacitáshiány, ami nemcsak a betegek életére hat ki, hanem a dolgozók egészségére és lelkiállapotára is. A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza országos egészségvédő programok kidolgozásába és megvalósításába kezdett, hogy minél több szakdolgozó és orvos számára elérhetővé tegye a krónikus betegségek és a kiégés elkerüléséhez szükséges szűrővizsgálatokat, kezeléseket. Velkey Györggyel, a kórház főigazgatójával, a Magyar Kórházszövetség elnökével beszélgettünk az intézményben már jól működő, másutt épp csak elindult kezdeményezésekről.
Az ifjúsági szolgálat tematikus évében induló sorozatunkban először a Tiszáninneni Református Egyházkerület ifjúsági misszióját, a Tirekifit mutatjuk be, amely lassan tizenöt éves fennállása alatt nemcsak országos, hanem nemzetközi hírnévre is szert tett.