A mai fiatalokat rengeteg trauma éri – gyász, válás, csalódások, identitásválságok. De hogyan lehet ebben jól kísérni őket? Hol van a határ az intim gyász és a nyilvánosság előtt megélt fájdalom között? Mit kezdhetünk az Isten iránt érzett haraggal, a „Miért pont én?” kérdésekkel, és hogyan lesz a fájdalomból új identitás? Sterczer Hilda és Csomós József személyes történetek bemutatásával beszélnek arról, hogyan lehet túlélni, feldolgozni és újraépítkezni, miközben hitünk és emberi méltóságunk is próbára van téve.
Egyszerre viszolygunk tőle, és egyszerre ragaszkodunk hozzá – ez az egyik, és még csak nem is a legnagyobb ellentmondása a közösségi médiának. Az elmúlt években olyan alternatív valóság épült ki ezeken a felületeken, amelyben valós emberek valótlan életét figyeli irigykedve a közönség. Mindeközben ott a lehetőség, hogy építő célokra használjuk az oldalakat, ráadásul az igény is egyre nagyobb erre.
Mitől értékes az ember a teljesítmény, a hasznosság és a digitális elismerések világában? Erre kereste a választ a legutóbbi Szólj be a papnak! est, amelyen Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője beszélgetett Pintérné Tóth Ágnessel, a Schweitzer Albert Református Szeretetotthon lelkészével, Koren Balázs matematikatanárral, Szik Mátyás egyetemi oktatóval és Joób Máté lelkipásztorral. A résztvevők a mesterséges intelligencia térnyerése, az emberi kapcsolatok átalakulása és a hit szerepe felől közelítették meg az emberi méltóság kérdését.