Szőke Etelka és férje, Szőke Attila Szilárd lelkipásztorok régóta gondoznak házasságokat, szép számmal lelkészekét is. A páros interjúból kiderül, nagyban alapoznak az érzelemfókuszú terápiás szemléletre és arra, hogy a házastársak minél többet beszélgessenek, a megosztás lehető legmélyebb szintjein.
Tovább a cikkhez
A január 29-én a budapesti Ráday Házban tartott Református megújulás című konferencia szervezői nem kisebb célt tűztek ki, mint „az egyház és társadalom aktuális kihívásainak teológiai feldolgozását”, és ennek apropóját is meghatározták: „egyházunkat és társadalmunkat egyaránt megrázta az úgynevezett kegyelmi botrány, amelynek hullámai mind a mai napig érződnek és hatnak”. Előzetesen hangsúlyozták, hogy nem pártpolitikai szempontból kívánják az elmúlt időszakot megtárgyalni, hanem teológiai alapon állva. A főszervezők igei mottót Pál rómaiakhoz írt leveléből választottak: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”
Tovább a cikkhezAz ifjúság szolgálatának évében fiatalokról szóló és a fiatalságot érintő kérdéseket taglaló műsort indít az ifjúsági osztály. A Rá|látásban egy szakértő és egy állandó lelkész a műsorvezetővel beszélgetnek olyan témákról, mint a szorongás, a mobilhasználat veszélyei vagy éppen a szexualitás. A műsor készítőinek célja, hogy az ifivezetők, lelkészek és hitoktatók, valamint a szülők szélesebb rálátást kapjanak a tizenévesek világára. Az első adás fókuszában a bántalmazás áll.
Az iskolalelkész szolgálata túlmutat a reggeli áhítatokon és a hittanórákon. Személyes figyelemmel, odafordulással segít megválaszolni a fiatalok nagy kérdéseit, egymás segítésére ösztönzi őket, igazi közösséget kovácsolva belőlük, miközben Jézus Krisztust is felmutatja nekik.
Az orosz–ukrán háború harmadik évfordulója kapcsán Héder János, a Kárpátaljai Református Egyház püspökhelyettese, az ungvári és ungtarnóci gyülekezet lelkipásztora számolt be a kárpátaljai magyarság helyzetéről, valamint arról, mibe lehet kapaszkodni ebben a reménytelennek tűnő helyzetben.
Nemzeti imádságunk, a Himnusz szerzőjének élete örökre meghatározta Csorba Sándor irodalomtörténész pályáját. Nem készült Kölcsey-kutatónak, de Isten kijelölte elrendelt útját, amelyen azóta is hűségesen jár. Egy kollégája tartott volna előadást Kölcsey Ferencről a gimnáziumban, ám az illetőt sürgősen helyettesíteni kellett. Az igazgató a nemrég kinevezett fiatal tanárra testálta a feladatot. A többi történelem. Olyan lelkesedéssel, szakmai érdeklődéssel fordult a középiskola névadója, a magyar irodalom kimagasló alakja felé, hogy eleve elrendeltetett a kutatói életút. A magyar kultúra napja, január 22. – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát – alkalmából beszélgettem az idén márciusban kilencvenegyedik évét betöltő, professor emeritus címmel is elismert, nagy tekintélyű tanárral, kandidátussal, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával.
A hazai kórházakban általános probléma az orvosok és ápolók túlterheltsége, a kapacitáshiány, ami nemcsak a betegek életére hat ki, hanem a dolgozók egészségére és lelkiállapotára is. A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza országos egészségvédő programok kidolgozásába és megvalósításába kezdett, hogy minél több szakdolgozó és orvos számára elérhetővé tegye a krónikus betegségek és a kiégés elkerüléséhez szükséges szűrővizsgálatokat, kezeléseket. Velkey Györggyel, a kórház főigazgatójával, a Magyar Kórházszövetség elnökével beszélgettünk az intézményben már jól működő, másutt épp csak elindult kezdeményezésekről.
Az ifjúsági szolgálat tematikus évében induló sorozatunkban először a Tiszáninneni Református Egyházkerület ifjúsági misszióját, a Tirekifit mutatjuk be, amely lassan tizenöt éves fennállása alatt nemcsak országos, hanem nemzetközi hírnévre is szert tett.
Tud egy fontos egyházi rendezvényről, amit nem lát az eseménynaptárunkban? Esetleg Ön szervezi a programot és szeretné, ha ajánlanánk? Küldje be nekünk a részleteket!