Ünnepi hálaadó istentiszteleten emlékezett meg a Svábhegyi Református Egyházközség az újraindulásának harmincadik évfordulójáról. (Az elődgyülekezet 1965-ben szűnt meg kényszerűen.) Azt, hogy a gyülekezet 1995-ben újjáéledt, sőt, sikerült végre templomot is építenie, igehirdetésében Balog Zoltán dunamelléki püspök összefüggésbe hozta a svábhegyi református keresztyének „Isten hűségéből táplálkozó hűségével”.
Kiabáltál velem! Megvertél! Soha nem védtél meg! – csak néhány, azon vádak közül amelyeket egy felnőtt ember felhánytorgathat a szüleinek és amelyeket már nincs mód meg nem történté tenni. De hogyan beszélhetne erről az idősödő szülővel úgy, hogy annak „ne menjen fel a vérnyomása”, és inkább feloldódjanak a múltból eredő feszültségek. Fazekas Krisztián Árpád lelkipásztor két és fél éves volt, amikor elváltak a szülei, számos kérdéssel kellett megküzdenie. Lelkigondozóként úgy véli, lelki gyógyulást a párbeszéd hozhat mindkét félnek, mégha az szavak nélkül történik is.
Megerőltető, mégis előremutató nappal kezdte meg tanácskozását a Magyarországi Református Egyház Zsinata november 19-én Balatonszárszón. Az első napon a lelki elmélyüléstől a stratégiai döntésekig minden terület hangsúlyt kapott. Délelőtt teológiai előadások bontották ki az imádság, a liturgia és az egyház önfenntartásának összefüggéseit, délután pedig átfogó jogi, oktatási, szociális és missziós kérdések kerültek a Zsinat elé.