Az Erdélyi Fejedelemség története kapcsán talán legtöbbször Bethlen Gábor uralkodása, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, esetleg Báthory István és az ő megszerzett lengyel királyi címe jut eszünkbe először mint neves uralkodói az országnak. Mellettük kevesebb szó esik a Rákóczi családban másodikként a fejedelmi székig jutó Györgyről, aki tizennyolc éves országlása alatt sokat tett a református egyház megerősítéséért. Írásunkban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodásának egy-egy epizódját járjuk körül.
– A lelkészi elhívás nem korlátozható jogi határokkal, az az egész földi életre szól, ezért nem befolyásolhatja az sem, mikor hova helyezik az embert, a mi esetükben most éppen nyugdíjba. Én továbbra is lelkipásztornak tartom magamat, ahova lehet, ahova hívnak, megyek – jelenti ki Szabó József, aki feleségével, Szabóné Csökmei Edittel negyven évig szolgált a Nagykunság törökszentmiklósi református gyülekezetében.
Ünnepélyes nyitó istentisztelettel vette kezdetét vasárnap az idei ökumenikus imahét, amely a keresztyén egységért végzett közös imádság és tanúságtétel kiemelkedő, rendszeres alkalma. Az országos eseménynek a Deák téri evangélikus templom adott otthont, ahol a résztvevők együtt emlékeztek arra, hogy hitük közös alapja erősebb minden különbségnél. Idén a hét választott témája: „Hiszed-e ezt?” (Jn 11,26b). Steinbach József református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy az Úr az egyetlen, aki a hatalmával nem él vissza, és aki szeretetében mutatja meg azt nekünk.