Isten tőled sem kér többet, mint amit nyújthatnál. Téged sem kísért feljebb; tőled sem kér többet számon, mint amit megtehetsz; nem tesz rád nagyobb terhet, mint amit elhordozhatsz. Ez örömhír, evangélium, felszabadító érzés. De akkor tapasztalhatod meg ezt a felszabadító érzést, ha már beledobtad magadat a perselybe; az életedet, a „bioszodat”, a valódat. Ha azt, ami a „te erődből telik”, az ő céljára, ügyére, nagyobb dicsőségére szenteled oda. Lányi Gábor írása a Reformátusok Lapjából.