Trianon után az Istenhez fordulás segített

A határon túli területeken az iskolák és a vallás megtartó ereje, az anyaországban pedig a nemzet megújulását segítő hit reneszánsza az, ami miatt a trianoni békediktátum után a magyar egyházak szerepéhez a nemzet megmaradásában semmi sem mérhető. Az idén a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Szerencsés Károly történésszel beszélgettünk a Harkányi szabadegyetem apropóján.

2022. szeptember 16.

XVI. Harkányi Szabadegyetem

Idén, immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Harkányi Szabadegyetemet. A szabadegyetem választott témája: Trianon 102 A trianoni békediktátum előzményei és utóhatásai. A rendezvény fővédnöke Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnöke

2022. augusztus 30.

Trianon – Isten ostora

Az elképzelhetetlen trianoni békediktátum életbe lépésével a református egyházközségekben is eluralkodó hangulat lett a gyász és a bizonytalanság. A korabeli leírásokból és igemagyarázatokból kiderül: egyházunk szolgálatának fő hangsúlya a lelkigondozásra és az „életvezetésre” helyeződött át. A gyakorlati próbatételekre válaszok fogalmazódtak meg – mondja Radvánszky Ferenc református lelkipásztor. Megítélése szerint a gyakorlati vezetés ma is fontos feladata az egyháznak.

2022. június 3.

Tűrni és kitartani - Trianon 101

Trianon 101 - avagy az együttélés és túlélés lehetőségei címmel határon túli magyar református szervezetek képviselőivel szerveztek beszélgetést a Reformátusok Szárszói Konferenciájának szombati napján. Az asztalnál szóba került a magyarság helyzete Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján, a koronavírus-járvány hatása, és a jövőbeli teendők kérdése.

2021. augusztus 31.

A Nyugat öröksége a Közel-Keleten

Érdemes átgondolni az 1919-es párizsi békekonferencia döntéseit, mert példát vehetünk róluk, hogyan ellensúlyozzuk világrendünk „szerkezeti repedéseit", amelyek az elmúlt húsz évben alakultak ki, és amelyek oly mértékben felerősödtek a populizmus, a faji alapú nacionalizmus és az idegengyűlölet elterjedésével. Erre világít rá Ziad El Sayegh, a Közel-Keleti Egyházak Tanácsának libanoni munkatársa.

2020. január 6.

Az emlékezés nem lezárás

A nemzeti összetartozás évére készülve Ablonczy Balázs történésszel, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetőjével a trianoni traumáról beszélgettünk: tényekről, tévhitekről és a „mi lett volna, ha" mindig visszatérő kérdéséről.

2020. január 3.

2020 a nemzeti összetartozás éve

Tavaly a határokon átívelő református egységünkért adtunk hálát, a 2020-as év fókuszában pedig a nemzeti összetartozás áll majd. De lesz még idén általános tisztújítás is a Magyarországi Református Egyházban. Összeszedtük az előttünk álló esztendő legfontosabb eseményeit.

2019. december 20.

CEC békekonferencia: a múlt tanulságai és a jövő reménysége

A múlttal való szembenézésen volt a hangsúly az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) európai és közel-keleti egyházak, valamint vallási vezetők hozzájárulásával zajló békekonferenciájának első napján. Ennek része volt a közel 100 évvel ezelőtti Párizs-környéki békeszerződések kritikus felidézése.

2019. szeptember 13.

Békekonferencia Párizsban

Az egyházaknak a béketeremtés folyamatában vállalt aktuális felelősségéről szervez felekezet- és vallásközi konferenciát az Európai Egyházak Konferenciája az első világháborút lezáró békeszerződések századik évfordulóján.

2019. szeptember 10.

Trianon száz éve és most

A trianoni békeszerződés előzményeiről, a közvéleményben való megjelenéséről, feldolgozásáról és hatásairól beszélgetett Ablonczy Balázs, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoportjának vezetője és Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet igazgatója a Csillagponton.

2019. augusztus 14.