Szellemi honvédelem

Szabó Zoltán a népi írók és szociográfusok csoportjának egyik legkiválóbb, országos hírű tagja volt már, amikor 1939 tavaszán Pethő Sándor alapító-főszerkesztő hívására a Magyar Nemzet belső munkatársa, publicistája lett. Svájci minta alapján – amelynek fő célja az volt, hogy a lakosságot védetté tegye a nagynémet befolyással és a nemzetiszocialista (náci) ideológiával szemben – ő kezdeményezte és szerkesztette a Szellemi Honvédelem rovatot.

2024. július 12.

Henrietta három pataki hónapja

Henrietta 1651 kora tavaszán szerény kelengyével, de népes kísérettel, félénken, de várakozó szívvel indult el Sárospatak felé. A szép, már kék nyári ég alatt elhangzó ottani esküvés előtt, tavasz derekán a türingiai Crossenben tartottak jelképes, a felekezeti szövetséget megerősítő távesküvőt.

2024. július 11.

„Esmérd a Teremtőt az ő munkáiból”

Hiánypótló könyvet írt a fizikoteologizmusról és XVIII. századi magyar művelőiről – akik szinte kizárólag református keresztyének voltak – Imre Mihály irodalomtörténész, a régi magyar irodalom kutatója. A kötet méltán tart számot azok érdeklődésére, akiket a hit, egyházunk korábbi évszázadai, a természet és a természettudományok vagy éppen a régi magyar nyelv szépségei foglalkoztatnak.

2024. július 9.

A jövendő őrzői Abaújban

Immár tizenkét éve, hogy hat kis határ menti református közösség, a magyarországi Tornyosnémeti, Hidasnémeti és Hernádszurdok, valamint a szlovákiai Abaújszina, Miglécnémeti és Perény gyülekezete a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódva közös programot hirdetett. Azóta – a világjárvány két esztendejét leszámítva – évente találkoznak hol az egyikük, hol a másikuk otthonában, kétszázan, de akár háromszázan is összegyűlve ilyenkor.

2024. július 8.

Isten erkölcsi jelleme mint a keresztyén etika alapja

Isten erkölcsi törvényeket adott nekünk, ezek határozzák meg, mit kell vagy nem kell tennünk, mi a helyes és mi a helytelen. Mindezek mércéje Isten természete. Ha viszont ő nincs, akkor ebből az következik, hogy a végső „erkölcsi értékekre” vonatkozó állításaink összessége csupán emberi kitalálás, és, mint ilyen, relatív. Ezt – tehát azt, hogy Isten személye, természete az etikánk alapja – különösen manapság, a modern társadalmakban muszáj hangsúlyozni, hiszen sokan úgy vélik, senki sem tudhatja, mi az abszolút helyes és helytelen.

2024. július 7.

Kilencvenéves a Barmeni Teológiai Nyilatkozat

A Barmeni Teológiai Nyilatkozat a XX. század egyik legfontosabb útmutató és tanító irata lett Karl Barth fogalmazásában, amelyet 1934. május 31-én a németországi Wuppertal városában fogadott el a Német Hitvalló Egyház Zsinata. Hitvallókként a Szentírás tanításaihoz igyekeztek igazodni, és nem a népi, faji és diktatórikus elképzelésekhez, amelyek torzították az egyház tanítását. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.

2024. július 6.

Hova visz a lábad?

A fizikai út egy belső lelki utat segíthet bejárni azoknak, akik részt vesznek a Zarándokúton Istennel, önmagunkkal elnevezésű lelki alkalmon. A háromnapos elvonulást a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata elősorban hitoktatóinak szervezi. A részletekről Lenkeyné Teleki Mária lelkipásztort, az oktatási szolgálat hittanoktatási osztályának vezetőjét kérdeztük.

2024. július 5.

Martin Bucer, a békítő

Nem a békéről volt nevezetes a XVI. század az európai kontinensen. Katolikus–protestáns vallásháború dúlt a legtöbb országban, és a protestánsok között is komoly törésvonalak alakultak ki az egyes dogmákkal kapcsolatban. Ritka kivétel volt Martin Bucer, aki inkább a közös pontokat kereste.

2024. július 5.

Reklámzajban?!

Kálvin szereplőként egy reklámban?! Miért ne? A reformátusságot a közösség fontosságával és a keresztyénség kétezer éves múltjával is reklámozhatjuk Simay Attila Endre reklámszakértő szerint. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatójánál rákérdezünk, keresztyénként másképpen kell-e tekintenünk a promóciókra. Megkérjük, segítsen tudatosabb fogyasztóvá válnunk, és megtudjuk, hiába ismer szakértőként minden marketingtechnikát, némelyikre még így sem immunis.

2024. július 4.

Nemlátásban

Kommunikációnk a személyesnek vélt szinteken is egyre inkább mediatizálódik, közvetítetté válik, és a telefon recsegése, a képernyő pixelei lassan beépülnek abba a képbe, amelyet közeli vagy távoli ismerőseinkről magunkban felidézünk. Közösségi életünkben is ezt tapasztaljuk. Nem vagyok technológiaellenes, mindezt azért tartom fontosnak, mert igaznak látom Marshall McLuhan gyakran idézett gondolatát: „A médium – maga az üzenet.” Nagy Károly Zsolt gondolatai a Reformátusok Lapjából.

2024. július 3.