Fesztiválos nyelvezet, eleven misszió

Itt az ideje leruccanni a Balaton-felvidékre, mert július 19-én kezdődik a sok élményt ígérő Művészetek Völgye összművészeti fesztivál. Ennek egyik helyszíne a taliándörögdi templomnál található LéleKzet Református Udvar, amelyről Szabó György udvargazdát, építészt kérdeztük.

2024. július 17.

Théodore de Béze, a genfi utód

Amikor Kálvin János, a svájci reformáció legismertebb alakja 1564-ben meghalt, utódja Théodore de Béze (Béza Tódor) lett a református egyházban. A kálvinista író negyven éven át oktatott teológiaprofesszorként a Genfi Akadémián. Teológiai értekezések című munkájában felekezete hittudományának összefüggő magyarázatát fektette le.

2024. július 16.

A bőrtáskák átlényegülése

„Isten teljesítette az álmomat, de előbb térdre kényszerített. Bűnlátást adott, majd megvallásra, bűnbánatra kész szívet, nem mellesleg végül bocsánatot is.” Juhász Márton írása a Reformátusok Lapjából.

2024. július 15.

Elmosódott identitások, szakadozott szerepek

A hívő ember identitása a tortához hasonlít: minden szeletét ugyanaz a zamat járja át – állítja Vincze Árpád lelkipásztor, a Kecskeméti Református Gimnázium intézményi lelkésze, mentálhigiénés szakember az önazonosságról szóló interjúnkban. Szerinte a fiatalok identitáskeresése azért is nehéz, mert általános normabizonytalanság közepette történik.

2024. július 13.

Szellemi honvédelem

Szabó Zoltán a népi írók és szociográfusok csoportjának egyik legkiválóbb, országos hírű tagja volt már, amikor 1939 tavaszán Pethő Sándor alapító-főszerkesztő hívására a Magyar Nemzet belső munkatársa, publicistája lett. Svájci minta alapján – amelynek fő célja az volt, hogy a lakosságot védetté tegye a nagynémet befolyással és a nemzetiszocialista (náci) ideológiával szemben – ő kezdeményezte és szerkesztette a Szellemi Honvédelem rovatot.

2024. július 12.

Henrietta három pataki hónapja

Henrietta 1651 kora tavaszán szerény kelengyével, de népes kísérettel, félénken, de várakozó szívvel indult el Sárospatak felé. A szép, már kék nyári ég alatt elhangzó ottani esküvés előtt, tavasz derekán a türingiai Crossenben tartottak jelképes, a felekezeti szövetséget megerősítő távesküvőt.

2024. július 11.

„Esmérd a Teremtőt az ő munkáiból”

Hiánypótló könyvet írt a fizikoteologizmusról és XVIII. századi magyar művelőiről – akik szinte kizárólag református keresztyének voltak – Imre Mihály irodalomtörténész, a régi magyar irodalom kutatója. A kötet méltán tart számot azok érdeklődésére, akiket a hit, egyházunk korábbi évszázadai, a természet és a természettudományok vagy éppen a régi magyar nyelv szépségei foglalkoztatnak.

2024. július 9.

A jövendő őrzői Abaújban

Immár tizenkét éve, hogy hat kis határ menti református közösség, a magyarországi Tornyosnémeti, Hidasnémeti és Hernádszurdok, valamint a szlovákiai Abaújszina, Miglécnémeti és Perény gyülekezete a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódva közös programot hirdetett. Azóta – a világjárvány két esztendejét leszámítva – évente találkoznak hol az egyikük, hol a másikuk otthonában, kétszázan, de akár háromszázan is összegyűlve ilyenkor.

2024. július 8.

Isten erkölcsi jelleme mint a keresztyén etika alapja

Isten erkölcsi törvényeket adott nekünk, ezek határozzák meg, mit kell vagy nem kell tennünk, mi a helyes és mi a helytelen. Mindezek mércéje Isten természete. Ha viszont ő nincs, akkor ebből az következik, hogy a végső „erkölcsi értékekre” vonatkozó állításaink összessége csupán emberi kitalálás, és, mint ilyen, relatív. Ezt – tehát azt, hogy Isten személye, természete az etikánk alapja – különösen manapság, a modern társadalmakban muszáj hangsúlyozni, hiszen sokan úgy vélik, senki sem tudhatja, mi az abszolút helyes és helytelen.

2024. július 7.

Kilencvenéves a Barmeni Teológiai Nyilatkozat

A Barmeni Teológiai Nyilatkozat a XX. század egyik legfontosabb útmutató és tanító irata lett Karl Barth fogalmazásában, amelyet 1934. május 31-én a németországi Wuppertal városában fogadott el a Német Hitvalló Egyház Zsinata. Hitvallókként a Szentírás tanításaihoz igyekeztek igazodni, és nem a népi, faji és diktatórikus elképzelésekhez, amelyek torzították az egyház tanítását. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.

2024. július 6.