Felhő az égen

Gyermekeim kiskorának nyaraiból arra emlékszem, hogy nem szerettük a felhőket, mert többnyire esőt, borús időt, lehűlést jelentettek. A Bibliában kétszeres jelképként is jelen van a nap. Egyrészt kifejezi Isten dicsőségét, az Úr tónusát, Jézus Krisztus szentségét, dicsőségét.

2024. szeptember 21.

Testvérekként egymásra vagyunk utalva

A keresztyén egység napját közel három évtizede, a Pannonhalmi Főapátság alapításának 1996-os millenniuma óta ünnepeljük. A jeles napon, szeptember 14-én Leányfalun jártunk, ahol Sulyok Tamás köztársasági elnök is csatlakozott a helyi felekezetek lelkipásztoraihoz és híveihez. Az ökumenikus liturgia és az ünnepi beszéd után a Ravasz László-emlékház mellett megnyitották az ünnep szellemében felállított szabadtéri tárlatot, amely Boldog Meszlényi Zoltán katolikus vértanú püspöknek, a Gulagot is megjáró Gulácsy Lajos református püspöknek és az ötvenhatos mártír Gulyás Lajos levéli református lelkipásztornak állít emléket.

2024. szeptember 20.

„Egymás terhét hordozzátok”

Hála Istennek olyan nagymama nevelt fel, akinek családanyaként a saját édesanyjától eltanult, de Istentől kapott örökségként a diakónia, a szeretetszolgálat mindennapjai szerves része volt. Egy epizódra különösen emlékszem: ősszel, télen s a tavasz még csípős legelején fáradhatatlanul hordta és osztotta (úgy hatéves koromtól az én segítségemmel) otthon, Pécsett a lakásunkhoz közeli Búza téri piac sokat didergő kofa nénijeinek a meleg teát és a forró húslevest.

2024. szeptember 19.

Négy boldog évtized óvodások között

Szervezője, vezetője volt a rendszerváltozás utáni első református óvodák egyikének. Az interjúban színarany hittapasztalatokat, gyermeknevelési látásmódot is átvehetünk Zila Péterné óvodapedagógustól.

2024. szeptember 14.

„Egy nyelvet beszélünk!”

A nyelv mindenben benne van: általa gondolkodunk, kommunikálunk, mutatunk és értünk meg valamit a világból. Hitünk szerint Isten is mindenben benne van – abban is, amit elgondolunk, elmondunk, befogadunk a körülöttünk zajló életből. Hol van hát Isten a nyelvünkben, illetve lehet-e, hogy Isten éppen a nyelvünkben nincsen jelen? Erről kérdeztük Szilágyi-Kósa Anikó nyelvészt. A Károli Gáspár Református Egyetem docense különösen fontosnak tartja a teolingvisztika hazai kutatását és elismerését.

2024. szeptember 8.

Istenre és a növekedésre nyitottan

A Magas-Bakony központjában, a hétezer lakost számláló kisvárosban, Zircen lehettünk tanúi a Dunántúli Református Egyházkerület egyik legsikeresebb gyülekezetplántálásának. Aktív, életerős eklézsia nőtt ki az egykori szórványból. Befogadó, egymást számontartó közösség épült a hajdani bányavárosban a reformátusokból, akik 2008-tól missziói, majd tíz év után önálló egyházközséggé váltak.

2024. szeptember 7.

Ormánsági példa: búsongás helyett tettek

Az idei, a Református Szeretetszolgálat és az Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány szakembereinek közös szervezésében megvalósult Erőforrás 2024 felzárkózási napokon a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott az oktatás kérdése. A Pécsett rendezett konferencia résztvevői a református egyház karitatív és missziós erőfeszítéseit, köznevelési, hátránykompenzációs erőfeszítéseit az Ormánság elöregedő, illetve kicserélődött népességű településein tanulmányozhatták.

2024. szeptember 3.

Avasi múlt

A miskolci reformátusok úgy tartják, hogy négyszázhetven éve léptek őseik egyértelműen a reformáció útjára. Erről ünnepségen meg is emlékezett a Miskolc-Avasi Református Egyházközség a nyár közepén. Végigjárva a változó idő elmúlt évtizedeit arra jutottam, hogy az emlékezés kultúrája egy-egy közösség egészséges voltának egyik fokmérője. Dienes Dénes lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából.

2024. szeptember 2.

Egyházi közfoglalkoztatás mint esélynyújtás

A gyülekezetek holdudvarában lévő rászorulóknak is előnyös, hogy kormánydöntés alapján helyreáll a közfoglalkoztatás korábbi gyakorlata. Vagyis: fél év helyett újra egész éves ciklusokra szerződhet a résztvevőkkel a foglalkoztató – esetünkben a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány. Szögi Andreától, az alapítvány HR-irodájának vezetőjétől kértünk felvilágosítást az idevágó lehetőségekről.

2024. szeptember 1.

Tompa Mihály és a Csörsz-árok

A XIX. században irodalmi alkotóink folytatták az ősi mondavilág – még a XVI. században elkezdett – feldolgozását. Kimeríthetetlen mennyiségű témalehetőséget vett birtokba irodalmunk. Arany János a csodaszarvashoz kötődő mondákat irodalmunk klasszikusai közé emelte. A Toldi szerelme IX. fejezetében a szakadékba zuhant szarvas nyomán találnak a karlsbadi fürdő forrására. A mondák világában élő hősök így irodalmi alakokká váltak. A reformkor nagy alkotó triásza: Petőfi Sándor, Arany János és Tompa Mihály műveinek a népregék és mondák állandó ihletői.

2024. augusztus 29.