Zene Szabó Lőrinc versekre

A Resti Kornél Zenekar nyerte a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány és a Szabó Lőrinc Alapítvány versek megzenésítésére kiírt pályázatát A szörnyeteg városa és a Fák között művek feldolgozásával. A Török Máté, Böszörményi Gergely és Gryllus Dániel alkotta zsűri közel félszáz pályázatból választotta ki a legjobbakat. A győztes műveket a Protestáns Sokadalmon mutatják be.

2025. július 24.

Ez is református: Református zenei fesztivál (videó)

Budapest legnagyobb ingyenes zenei programjává nőtte ki magát az idén húszesztendős Református zenei fesztivál. A háromnapos rendezvényen a kultúra megannyi ága találkozik: komoly- és könnyűzene, irodalmi és művészeti előadások, gyermekprogramok, vezetett városnéző túra, énekes-fáklyás felvonulás.

2025. június 6.

A szenvedély és kétely költője

Vannak költők, akiket már gyermekként is jól ismertünk. Óvodáskorunktól fújjuk a Kicsi vagyok én… kezdetű verset, a Falusi hangverseny állathangjait, tavasszal a Nyitnikék soraival búcsúztattuk a telet. Szabó Lőrinc versei végigkísérték iskoláskorunkat: a szavalóversenyek repertoárján ott szerepeltek a fiáról, Lóciról szóló költeményei vagy a Tücsökzene kötet darabjai. Középiskolásként hüledezve olvastuk az önzés követelését a Semmiért Egészen öt versszakában, s amikor Shakespeare szonettjeivel ismerkedtünk, az ő fordításait lapozgattuk. De református gyökereiről ritkábban esik szó, pedig a családfán lelkészt, földbirtokost, Szatmár vármegyei jegyzőt is találunk.

2025. május 21.

Híd kultúra és hit között

A Tiszántúlon az elmúlt években számos templom újult meg európai uniós támogatásból, köztük az egyetemi is. Tóth-Matolcsi László, a református egyetemi templom kulturális igazgatója kiemelte, hogy a felújítások nem csupán az épített örökség megőrzését szolgálták, hanem a helyi közösségek erősítését és a turizmus fellendítését is. A megújult templomok ma már kulturális és közösségi rendez vények helyszínei, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Külön öröm, hogy az elvárt tizenötezer fős látogatószámot lényegesen sikerült túllépni.

2025. január 14.

Kultúráról beszélni felelősség

Imre Mihály nemcsak irodalomtudós és Szenci Molnár Albert-kutató, hanem nemzedékek tanára, akinek szó szerint fejében van az irodalom: máig kívülről tudja például Jónás könyvének tetemes részét. A katedrán eltöltött hosszú életművét jól leírja, hogy résztvevője volt a négyszázadik és a négyszázötvenedik Szenci-emlékévnek is, fél évszázad különbséggel, és ma is aktívan foglalkozik a témával. A debreceni egyetemi oktató volt az egyik díjazott, aki átvehette a Károli Gáspár-díjat október 31-én, a reformáció napján.

2024. október 31.

A valóság három fóruma

Az olasz fővárosban járva a Forum Romanumon sűrített formában szemlélhetjük a Római Birodalom kultúráját. Templomok, diadalívek és szobrok hirdetik az ember dicsőségét, az erő kultúráját és a hatalmat. A bejáratnál Titus császár diadalíve áll, amelyen kis domborművek jelenítik meg Jeruzsálem elfoglalását és a templom lerombolását. Habár Isten a népek világosságává tette, az I. századi zsidóságot a dávidi korra való nosztalgikus visszarévedés, a törvényeskedés és a nacionalista törekvések megakadályozták abban, hogy hegyen épült várossá váljék. A judaizmus – mai szóval – szubkultúra maradt, belső szabályrendszer alapján működő univerzum, a kívülállás tudatával, elhatároló öltözettel és szóhasználattal.

2024. szeptember 21.

„…hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget”

Sok-sok évtizede tapasztalom, az utóbbi néhány esztendőben egyre gyakrabban és fájdalmasabban, hogy a nyár az az évszak, amikor még az egyébként méretéktartó embereken is kitör valami mindent behabzsolni akaró telhetetlenség, sőt mohóság. Ahogy szaporodnak a sokak lelki, anyagi és sokszor még választott hivatásának méltó gyakorlását is akadályozó nehézségek, mi több, gyakran az időjárási abszurditások is, úgy próbálnak egyre többen tévutas vigaszokat keresni.

2024. szeptember 12.

Otthon, ami megfogott és nem ereszt

„Mindig és mindenütt jelen van. Nem ismeri a lehetetlen időpontot. Ott van a hajnali gyors indulásánál, és a késő éjjel befutó vonatok érkezésekor. Az elhagyatott tereken és túlzsúfolt piacokon. Mindenütt lehet találkozni vele, a legszűkebb, sötét folyosón, a kivégzőtelep havában, bármelyik ház vagy udvar bezárt kapujára borulva” – olvashatjuk Pilinszky sorait egy hátrahagyott síndarabon, a Lélekzet Református Udvarban, a Művészetek Völgyében. Itt minden Istenre mutat, még egy itt maradt darab acél is. Tréfásan meg is jegyezzük, hogy úgy tűnik, Pilinszky síndarabot is írt.

2024. augusztus 2.

„Akiknek a Himnusz szólt” kerekasztal-beszélgetés

Akiknek a Himnusz szólt címmel szervez beszélgetést január 23-án 17 órától a magyar kultúra napja alkalmából a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség. A beszélgetés résztvevői: Kozák Luca magyar gátfutó, olimpikon, Osváth Richárd vívó, paralimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok, valamint Tisza Tibor válogatott magyar labdarúgó.

2024. január 18.

Álomból valóság lett

„Az Úristent is a reformátusoknál ismertük meg, így aztán nem is kérdés, hogy minden feladatunkat az egyházban éljük meg. A tehetséggondozó székhelyünk is egyházi intézmény, aki hozzánk jön, az tudja, hogy Isten nélkül nincs sem zene, sem tánc, hiszen amire Isten nem adja áldását az életünkben, az nem is tud működni. Ő az, aki mutatja az utat, amelyen mi örömmel haladunk.” Ismerjék meg Kovácsékat, a BorzsaVári népi zenekart és tehetséggondozó szervezetüket!

2023. december 28.