Vérüket adják Krisztusért

Vörösbe öltözött Budapest Duna-parti látképe november 25-én: a turisták, filmesek és fotósok által is kedvelt, 1987 óta világörökségi védettséget élvező partszakasz díszkivilágítását azért módosították egy estére, hogy az a hitük miatt meggyilkolt és üldöztetést szenvedő keresztyénekre emlékeztessen. A kezdeményezéshez négy történelmi egyház templomai, köztük református gyülekezetek is csatlakoztak.

Nem alaptalanul mondják, hogy a keresztyénség a legüldözöttebb vallás: világszerte 260 millió testvérünket üldözik vagy elnyomják hitük miatt. Tavaly összesen 9488 keresztyén templomot és egyházi épületet támadtak meg világszerte. 3711 embert vettek őrizetbe, tartóztattak le, börtönöztek be vagy ítéltek el, 2983 embert pedig megöltek Krisztusba vetett hitéért vagy azzal összefüggésben – derül ki az Open Doors általunk is ismertetett jelentéséből.

A vallása miatt üldözött öt emberből négy keresztyén, annak ellenére is, hogy az egyes vallások aránya sokkal kiegyenlítettebb a világ lakosságát tekintve – erre világít rá szó szerint az ACN (Aid to the Church in Need) nevű nemzetközi katolikus segélyszervezet akciója. 2015 óta hirdetnek meg vörös szerdákat: vértanúságot jelképező vörös színű fényfestésükkel felhívják az emberek figyelmét „korunk egyik legjelentősebb emberjogi válságára, amely naponta tucatnyi ártatlan ember életét követeli”. A kezdeményezéshez azóta több, többnyire európai ország csatlakozott, mint például Ausztria, Csehország, Szlovákia, Írország, Portugália, Hollandia, Anglia, Németország, Olaszország, Lengyelország. Az egyik leglátványosabb fényfestés a római Colosseumé, ahol az első század keresztyén vértanúi adták életüket Krisztusba vetett hitükért.

„Ha néhányan megkérdezik, miért vörös a templomunk, már volt eredménye” – indokolta kérdésünkre Illés Dávid esperes, miért tartotta fontosnak, hogy gyülekezete is megemlékezzen a vörös szerdáról. A Budai Református Egyházközség presbitériuma egyhangúlag ajánlotta fel a Duna-parton álló templomukat a fényfestéshez. A közösség korábban meghallgatta szíriai élménybeszámolónkat és támogatta a Magyar Református Szeretetszolgálat szíriai vasárnapi iskolák finanszírozására hirdetett adománygyűjtését is.

A budai reformátusokat a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkársága kereste meg. A 2016-ban létrejött kormányzati szerv mostanáig több mint 100 ezer üldöztetésnek kitett ember szülőföldön való megmaradását és otthonába való visszatérését segítette, egyebek mellett libanoni és szíriai testvéregyházaink programjait, valamint a Hegyi-Karabahból nemrég elmenekült örményeket is támogatta. Tavaly novemberben, a keresztyénüldözésről szóló nemzetközi budapesti konferenciájuk idején csatlakoztak először a vörös szerdához, akkor a Lánchidat világították meg a vértanúk színével. Céljuk a figyelemfelhívás és a megemlékezés – nyilatkozta Azbej Tristan államtitkár.

Idén kibővítették a köztéri alkotások számát, valamint négy keresztyén felekezet egy-egy közösségét is megszólították: a Szilágyi Dezső téri református templom, a budavári evangélikus templom, a Belvárosi Nagyboldogasszony (római katolikus) Főplébánia és a fenti képen is látható Istenszülő Elhunyta (ortodox) Székesegyház mellett a fővárosban az Erzsébet hidat, a Gellérthegy oldalában álló Szent Gellért-szobrot és a Széllkapu parkrész installációit világították meg vörös fénnyel. A figyelemfelkeltő akcióhoz csatlakoztak vidéken is, például a Kecskeméti Református Egyházközség.

Gellért püspök, a keresztyén Magyarország első századának kiemelkedő alakja egyébként maga is vértanúhalált halt 1046-ban. A Velencében született bencés szerzetes Jeruzsálembe tartó útján szenvedett hajótörést az Adrián, majd került I. István király udvarába, s lett Imre herceg nevelője, az uralkodó diplomatája, majd később a szeged-csanádi egyházmegye megszervezője. Templomokat építtetett, iskolákat alapított, hirdette az igét, tömegesen térítette meg a magyarokat, – igaz, Mária tiszteletét is hatásosan terjesztette –, és legendája szerint gyógyításaival számos csodát vitt véghez. István halála után, a róla elnevezett hegy lábánál esett pogányok fogságába, akik a hegytetőről a mélybe taszították. Szobra 1904 óta magasodik Budapest fölé azon a helyen.