Egy család vagyunk

malaysia-prayer-1-1920x0-c-default.jpg

– A vallási alapú üldöztetés rendkívül erős, sőt egyre erősödő jelenség, mégsem ez a keresztyénség legnagyobb próbatétele – állítja Ódor Balázs. Valóban Krisztust a legveszélyesebb követni? Egyházunk külügyi szakemberével erről, valamint szenvedő testvéreink aktuális helyzetéről, a globális ökumenikus szemléletről, illetve a vallásszabadság és az emberi jogok kapcsolatáról is beszélgettünk.

Világszerte minden nyolcadik Krisztus-hívőt ér valamilyen hátrány, negatív megkülönböztetés, esetleg erőszak a vallása miatt – áll az üldözött keresztyéneket támogató Open Doors szervezet legújabb jelentésében. 4761 olyan embert tartanak számon, akit Jézus Krisztusba vetett hite miatt gyilkoltak meg 2020-ban, és háromszáznegyvenmillióra becsülik azon keresztyének számát, akik számukra valamilyen szempontból veszélyes országban élnek. Ódor Balázst, a Zsinati Hivatal külügyi irodavezetőjét arra kértük: segítsen kontextusba helyezni az évről évre növekvő számokat és értelmezni a belőlük kirajzolódó riasztó jelenségeket.


World Watch List 2021

Az Open Doors legújabb jelentése PDF formátumban

Letöltés

Globális közösség, eltérő problémák

– Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a keresztyénség ma messze a legnagyobb és legelterjedtebb világvallás – emlékeztet Ódor Balázs. Világszerte 2,3 milliárd ember vallja magát Krisztus követőjének, félmilliárddal többen, mint a képzeletbeli dobogó második helyezettje, az iszlám hívei. Keresztyén közösségekkel a világ minden táján találkozunk Izlandtól Fokvárosig, az észak-amerikai rozsdaövezetektől a csendes-óceáni szigetvilágig. Méretüket és arányukat jól jelzi, hogy a keresztyének csak tizenhárom százaléka él vallási kisebbségben.

Ódor Balázs

Fotó: Sebestyén László

Ez a globális közösség összetett valóság, régiónként eltérőek a problémák is. A nyugati társadalmakban, beleértve Magyarországot is, azzal szembesülünk, hogy átalakul a vallásosság: az emberek túlnyomó többsége továbbra is hisz Istenben, viszont az egyházi kötődésük egyre inkább visszaszorul. – Európa egyházai azzal a fájdalmas próbatétellel néznek szembe közösen, hogy bár rendíthetetlen meggyőződésünk, hogy Jézus Krisztus evangéliuma a válasz az emberek problémáira, mégis nehezen tudjuk elérni őket ezzel az örömüzenettel – mondja a református lelkész.

Más térségekben viszont rohamosan terjed a keresztyénség, még az olyan ellenséges környezetben is, mint a kommunista párt által vezetett Kínai Népköztársaság. Afrikában például a törzsi vallásosság, hiedelmek keverednek a keresztyén hittel: sokan azt hiszik, Isten megvédi őket a koronavírustól, de az is közkeletű tévhit, hogy Isten áldása a gazdagságban mutatkozik meg. És valóban vannak olyan, jellemzően muszlim többségű országok, ahol tilos a misszió, ahol az áttérőket börtön vagy akár halál fenyegeti.

biblia-opendoors.jpg

Fotó: OpenDoorsUSA.org

Az üldöztetés ugyan kezdettől fogva része az egyház lényegének, de a külügyi irodavezető szerint összességében tévedés úgy gondolni a keresztyénségre, mintha az elsősorban valamiféle külső erő, hatalom által veszélyeztetett vallás lenne.

– Egy világszinten dinamikusan fejlődő, felekezeti és kulturális szempontból is szédítően sokszínű közösség a miénk, amelyet a belső ellentmondások gyengítnek leginkább. A nem csupán felekezetileg, hanem kulturálisan és politikailag megosztott keresztyénség legnagyobb feladata, hogy az egyetértést és egységet munkálja

– véli az ökumenikus kapcsolatokért felelős lelkipásztor.

Társadalmaink lakmuszpapírja

A világméretű koronavírus-járvány, valamint gazdasági válság számos országban hozzájárult a törzsi, etnikai és vallási ellentétek növekedéséhez, megterhelte a különböző hátterű közösségek békés együttélését. Több helyről is arról számoltak be, hogy a keresztyének egyáltalán nem, vagy csak kevesebb élelmiszerhez, humanitárius segélyhez jutottak az állami vagy a helyi vezetők zsarnokoskodása miatt. Ezért is nőttek egy év alatt ilyen látványosan az Open Doors-jelentésben szereplő számok: a halálos áldozatok száma ezerrel, a bármilyen hátratételt, negatív megkülönböztetést, atrocitást megélők száma nyolcvanmillióval.

A holland református gyökerű, globális humanitárius és emberi jogi szervezet évtizedek óta figyelemmel kíséri a keresztyének vallásgyakorlásának szabadságát, és mozgósít az érdekükben. A hivatalos adatok mellett munkatársainak a terepen szerzett tapasztalataira és becsléseire támaszkodva állítja össze azon ötven ország listáját, ahol hittestvéreink a leginkább üldöztetésnek vannak kitéve hitükért. Hogy mit értsünk üldöztetés alatt, azt nem egyszerű megmondani, még nehezebb mérhetővé tenni. Ezért a rangsor összeállításához számos tényezőt figyelembe vesznek: a lelkipásztorokat, híveket és egyházi épületeket ért fizikai támadások mellett a társadalmi fenyegetettséget – a különböző mértékű diszkriminációt, a többi állampolgárt megillető azonos jogok hiányát, a nők és a gyermekek kiszolgáltatottságát –, az állami szervek mellett a szélsőséges csoportok okozta nyomást is.

A pontos adatok meghatározását tovább nehezíti, hogy sok esetben nem beazonosítható a hátratétel vagy az erőszak mögött meghúzódó motiváció, esetleg nem kifejezetten a keresztyének ellen irányul, vagy maguk a keresztyének követték el akár egy másik felekezet tagjai ellen. A jelentésben is vannak erre példák és a nyolc alapvető indíték közül csak három vallási eredetű. Ódor Balázs szerint ezért sem lehet számszerűsíteni, melyik a legüldözöttebb vallás.

– A hit és a vallás fontos szerepet játszik globális valóságunkban, a népek együttélésében, a világpolitikában, ezért is nő a vallásokkal való politikai visszaélés és egyes helyeken a vallási erőszak, de ez nem új keletű jelenség. A nyugati típusú demokráciák, így az Egyesült Államok és az Európai Unió külpolitikájukban évtizedek óta kiemelt figyelmet szentelnek a vallásszabadság kérdésének. Félreérti a jelentést, aki leragad a sokszor becsléseken alapuló, figyelemfelhívást szolgáló számoknál, és nem fektet energiát abba, hogy a jelenség mögé nézzen. Számunkra, akik Krisztus testének tagjaiként felelősséggel tartozunk szenvedő testvéreinkért, fontos, hogy megismerjük a hátratételt és üldözést elszenvedő közösségek helyzetét, illetve megértsük, hogyan tekintenek ők magukra. És ezt képviseljük nemzetközi fórumokon. Még akkor is, ha szembemegy geopolitikai érdekeinkkel – figyelmeztet Ódor Balázs.

Az üldöztetés sokféle arca

WWL MAP.png
Helyezés: Ország: Az üldöztetés fő oka:
1. Észak-Korea kommunista diktatúra
2. Afganisztán törzsi ellentétek
3. Szomália törzsi ellentétek
4. Líbia iszlám elnyomás
5. Pakisztán iszlám elnyomás
6. Eritrea keresztyén felekezeti protekcionizmus
7. Jemen iszlám elnyomás
8. Irán iszlám elnyomás
9. Nigéria iszlám elnyomás
10. India vallási nacionalizmus
11. Irak iszlám elnyomás
12. Szíria iszlám elnyomás

Két évtizede vezeti az Open Doors szégyenlistáját Észak-Korea, ahol az ateista diktatúra lehetetleníti el a vallásos emberek életét. – Globális felmérések szerint a világ nyolcvan országából – ez az összes negyven százaléka – jelentenek vallási megszorításokat, háromnegyedük diktatúra. A totalitárius rezsimek fontos jellemzője, hogy a szuverenitásra hivatkozva igyekeznek kizárni a külvilágot, a nyilvánosságot. Az ökumenikus szervezetek, kiemelten is az Egyházak Világtanácsa ilyen helyzetben is hatékonynak bizonyul, a két Korea közeledésében is fontos szerepet játszik. De így is csak sejtjük, hogy az ottani keresztyének hasonlót, vagy még súlyosabb dolgokat élhetnek meg, mint mi a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában – mondja az irodavezető.

Iráni keresztyének elbeszéléséből tudjuk, milyen az, ha a muszlim többségű társadalomban az állam a titkosszolgálattal karöltve üldöz egy vallási közösséget. – Időről időre érkeznek beszámolók, amelyek az áttértek tárgyalásáról, esetleg kivégzéséről tudósítanak. Az iráni presbiteriánus egyház teljes vezetése elhagyta az országot, és az Amerikai Egyesült Államokban jegyzett be zsinatot – mutatja be a keresztyénüldözés másik arcát Ódor Balázs.

Pakisztánban is másodrendű állampolgárok a keresztyének, és ott is üldözik az áttérőket, de – sok más országhoz hasonlóan – annyival jobb a helyzet, hogy működhetnek az egyházak, vannak virágzó intézményeik, és helyi szinten akár jó kapcsolatot is ápolhatnak a muszlim többséggel. Azonban épp a járványhelyzet mutatta meg ennek a status quo-nak a törékenységét: a muszlim szervezetek nem biztosítottak támogatást a keresztyéneknek, ezért küldött nekik egyházunk segélyt karácsony előtt. – Bármikor fordulhat a helyzet, szélsőségesek felgyújtják a templomokat, a rezsim pedig nem véd meg. Olyan nyomás alatt élnek, annyira nem látják a jövőt, hogy sok keresztyén fiatal el akarja hagyni az országot – teszi hozzá az irodavezető.

Szíriában ennél is „könnyebb” a helyzet: nem azt jelenti az üldözés, hogy ne gyűlhetnének össze, nem építhetnek templomot, ne mehetnének az utcára, sőt a kormány valamennyire védi a keresztyéneket, de bármikor fellángolhat ott is a feszültség. Ottani partnereink nem is szeretnek magukról üldözöttként beszélni. Olyan kisebbségként gondolnak magukra, amely nem részesedik a többséggel azonos jogokban, de szeretnének egyenrangú állampolgárok lenni, hogy ne érje őket hátratétel azért, mert keresztyének, illetve protestánsok. A Közel-Keleten egyébként is fontos, hogy mióta van jelen az adott közösség és mennyire tud „hasznossá” válni a társadalom számára. Társadalmi szolgálatuk támogatása éppen ezért létfontosságú.

– Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal is, hogy sok hittestvérünk a keresztyén többségű országokban szenved – figyelmeztet a lelkipásztor. Tavaly Nigériában történt a legtöbb halálos támadás, de az ottani feszültségek jellemzően törzsi indíttatásúak, ami viszont felekezeti és vallási szempontokkal keveredik. Etiópiában is ortodox, protestáns – jellemzően református – és muszlim közösségek állnak szemben egymással, miközben a központi hatalom egyik országban sem tud vagy akar mit kezdeni a radikális csoportokkal. Ami közös a különböző helyzetekben, az az, hogy ezek az emberek minden hátratétel, erőszak és szenvedés dacára is állhatatosan kitartanak Krisztus mellett.

Kiállás a vallásszabadság mellett

– Aki imádságában az üldözöttekre gondol, abban tudatosul, hogy világegyház vagyunk, így ökumenikus elkötelezettségéről tesz tanúbizonyságot. Az ökumenikus és globális nyitottság pedig az egyház lényegéhez tartozik – Ódor Balázs szerint az Open Doors és a hasonló szervezetek jelentéseinek nem az az értelme, hogy számszerűsítsék a szenvedést, hanem hogy a távoli régiók problémáira irányítják a figyelmünket és arra, hogy egy család vagyunk.

– Krisztus egyháza egyetemes. Mi, magyar reformátusok is azt valljuk, hogy

„Isten Fia a világ kezdetétől a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és igéje által az igaz hitben megegyező, örök életre kiválasztott gyülekezetet gyűjt magának” (Heidelbergi Káté 54. kérdés-felelet).

Ennek a gyülekezetnek mi is tagjai vagyunk, és így ha egy másik tagot üldöztetést ér, az minket is érint. Együtt szenvedni a szenvedővel életünk mindennapi részének kellene lennie. Akár imádsággal, akár támogatással, akár kapcsolattartással – hangsúlyozza a lelkipásztor. Ezért van az, hogy a szíriai ortodoxokért is felelősséget viselünk, ha ott járunk, velünk is találkozunk, hiszen helyben ők is közösségben vannak protestáns testvéreinkkel.

ima_opendoors.jpg

Fotó: OpenDoorsUSA.org

– Aki az üldözött keresztyének ügyét a szívén viseli, az a vallásszabadság és az egyetemes emberi jogok ügye mellett áll ki. Amellett, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a vallását, semmiféle hátratétel ne érhesse azért, hogy melyik felekezethez vagy valláshoz tartozik – teszi hozzá. A kettő szükségszerűen összetartozik, mert aki igyekszik másokat rávenni arra, hogy biztosítsák a keresztyének jogait, az önmagát is arra kötelezi, hogy azokat a saját kisebbségei számára biztosítsa.