Reformátusok Lapja 2022/4. szám by Reformátusok Lapja

LXVI. ÉVFOLYAM,

4. SZÁM,

2022. JANUÁR 23.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 500 FT

Kihűlni otthon is lehet – TŰZIFÁVAL SEGÍTI A RÁSZORULÓKAT A REFORMÁTUS SZERETETSZOLGÁLAT

9 771419 856007 22004

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Micsoda voltam én is, ó, Uram Isten, mielőtt a te megvilágosító kegyelmedet énreám nem virrasztottad? Merő sötétség és csupa vakság... Soha a te hozzám való atyai szerelmedért nem tudok Felségednek elégséges hálát adni. Tudom, Uram, én azt: valakik téged követnek, fel kell azoknak a Jézus Krisztus keresztjét venniük, és e világban háborúságot kell a te nevedért szenvedniük... Midőn az evangéliumi igazságod s hozzád való hűségem kívánja, szerelmeseimtől s világi javaimtól is megválni, sőt meg is kötöztetni és meghalni is teérted kész vagyok.  SZŐNYI NAGY ISTVÁN (1632–1709)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Mb. felelős szerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (zila.teodora@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu), Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu), Weberné Zsikai Mária (weber.maria@reformatus.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Hirling Bálint

INTERJÚ • 6. Nem csak hallani kell az Isten Igéjét | Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke az ökumenikus imahétről INTERJÚ • 8. A kultúra és a keresztyénség járjon karöltve | Győri L. János irodalomtörténésszel a Himnusz imádsággá válásának történetét is felidézzük AKTUÁLIS • 16. Közös fény, közös ima | Megkezdődött az ökumenikus imahét IN MEMORIAM • 18. Ahol a csillag, ott a találkozás | Szőke Noémira emlékeznek pályatársai, munkatársai, barátai GONDOLATOK • 21. Farsang és böjt harca! | Váradi Ferenc gondolatait ajánljuk KITEKINTŐ • 22. A megsemmisülés határán! | Erős identitás: Egyiptom és Gáza REFORMÁTUS ÉLET • 29. Csillagpont hetente | Zenével indulnak a KEDDesték a város szívében

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAIL-CÍMEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2022. január 23.

Reformátusok Lapja

| AZ IGE MELLETT |

STEINBACH JÓZSEF

I. 23. VASÁRNAP

(34) „Megtébolyodsz…” (5Móz 28,27–48) E szakasz megérteti velünk, mit jelent az a teológiai tétel, mely szerint a „bűn”, az Isten nélküli élet azt jelenti, hogy átok alatt vagyunk (1Móz 3,17). Hiszen a büntetésként, átkokként felsorolt nyomorúságoknak, szörnyűségeknek minden formáját megéljük manapság is. A bűn nyomorúságához tartozik az is: ezek nagy részét mi, emberek okozzuk egymásnak. Akit azonban már nemcsak éltet, hanem ébresztget is az Isten Lelke, annak az Úr közelében kellő érzékenysége lesz arra, hogy a megélt kínokat részvéttel észrevegye: az apró sebeket ugyanúgy, mint a nagy tragédiákat. Szerepel a mai igében egy kifejezés: „megtébolyodsz…” (34) Aki hisz, az érzékeny emberré lesz, „akármilyen fejlett is a személyisége”. Az érzékeny ember pedig könnyen „megtébolyodhat” a bűn és a gonosz tombolását és a mérhetetlen szenvedéseket látva. Ha ezért vagyunk rosszkedvűek, a világ nyomorúságát látva, akkor ez áldott szomorúság, mert boldogok, akik emiatt sírnak (Mt 5,4). A hit embere azonban soha nem ragadhat bele a nyomorúság fájó és lehúzó tapasztalatába, hanem még inkább érzékeny Isten megtartó, megváltó, hatalmas szeretetére. Mt 10,1–15  19. zsoltár

I. 24. HÉTFŐ

(65) „…nem lesz egy talpalatnyi nyugvóhelyed sem…” (5Móz 28,49–69) Megrendítő, őszinte és pontos lelet ez arról a helyzetről, ahová jutott az emberi élet az Úr üdvözítő rendje nélkül. Ha nem tartjuk meg az Úr parancsait, életünk megreked, kárt vall (58). Az egész világ, benne minden ember, kimondva és kimondatlan is megváltás után kiált (Róm 8,22), mert nem tudjuk maradéktalanul az Urat követni, mert folyton elhajlunk, mert amíg e testben élünk, távol élünk az Úrtól (2Kor 5,6), és ez igen rossz nekünk. Nézzük, mit ír a mai igeszakasz erről! Nincs egy talpalatnyi nyugtunk, valamiért mindig retteg a szívünk, csügged a lelkünk. Egy váratlan fordulat során azonnal rádöbbenünk, hajszálon függ az életünk, és vannak olyan mélypontjaink, amikor riadtságunkban nem látjuk a jövőt, még életben maradásunk reménységét sem. Látjuk mások életének tragédiáit, és ez bennünket is rettegéssel tölt el (65–67). A legrettenetesebb azonban az, amikor olvassuk, hogy az Úr visszaviszi engedetlen és hitehagyott népét Egyiptomba, a szolgaság házába, oda, ahonnan kiszabadította őket (68). Nincs más esélyünk, mint Jézus Krisztusra tekinteni, a mi Megváltó Urunkra, akiben világos kijelentést kaptunk arra nézve: Isten határtalan és megváltó szeretettel szeret bennünket, nem engedi el kezünket, hanem isteni hatalmával megtérést, új életet ajándékoz nekünk. Urunk hűsége kimunkálja bennünk az engedelmes, egyre inkább tisztuló életet is. Mt 10,16–28  397. dicséret

I. 25. KEDD

I. 26. SZERDA

(11) „…hogy elkötelezd magad Istenednek, az Úrnak… szövetségére, amelyet a mai napon köt veled az Úr…” (5Móz 29) Nagy áldás, hogy az Újszövetség világosságából szemlélhetjük e sorokat. Isten köti ezt a szövetséget népével. Ő a kezdeményező. Ő teszi meg felénk az első lépést. Isten szövetsége pedig azt jelenti, ahogy ezt Jézus Krisztusban világosan megmutatta nekünk: ő irgalmasan lehajol az emberhez, és neki oltalmat, segítséget és szabadítást nyújt. Isten nem csupán megköti velünk e szövetséget, hanem örök döntése alapján meg is tart bennünket az ő szövetségében, kegyelmében, az ővele való közösségben (Zsolt 25,13–14), hiszen az ő szeretetétől senki és semmi el nem választhat bennünket (Róm 8,38–39), még a bűneink sem! Isten erőt ad nekünk, Lelke által, hogy velünk kötött szövetségének rendelkezéseit – amelyek valójában a mi javunkat és életünket szolgálják – megtartsuk. Isten Lelke elvégzi bennünk és közöttünk, hogy egyre láthatóbbá legyen rajtunk: mi az ő népe vagyunk, akik nem „idegen isteneket”, hanem őt imádják, az ő dicsőségére élnek, a másik ember és a teremtett világ szeretetében. Ahol pedig Isten nem adott megtért szívet (3), ott az itteni világ idegen istenei tarolnak, és átkozottá teszik életünket. Nem azért átkozott az életünk, mert Isten átka van rajtunk, hiszen Isten csak áldást ajándékoz, hanem mert nélküle az életnek csak a bűntől rontott átkát, és nem annak áldását tapasztalhatjuk meg. Mt 10,29–42  426. dicséret (14) „…nagyon közel van hozzád az Ige…” (5Móz 30) A mi Urunk Jézus Krisztus felment a mennybe, hogy ott helyet készítsen nekünk (Jn 14,2): tehát nekünk a mennyben van polgárjogunk (Fil 3,20). A mennyből azonban addig is elküldte Isten az ő Lelkét, hogy már ebben a földi világban mássá legyen az Isten népe; élje és hirdesse a mennyei világot. A Szentlélek alapvető munkája, hogy elvégzi bennünk: az életet válasszuk a halál helyett. Ez a legfőbb döntés tehát valójában

Reformátusok Lapja 2022. január 23.

| AZ IGE MELLETT |

Isten döntése bennünk és általunk (19–20). A Szentlélek cselekszi azt, hogy átok helyett az áldás teljesedjen be rajtunk: Isten áldása, üdvözítő szeretete (1). A Szentlélek munkájának konkrét jelei: megtérés, Isten szavának meghallása és megtartása, valamint bővelkedő élet (2–9). Isten Lelke tehát távol tarja tőlünk a bűnös világ átkait (9); azoktól szenvedünk, de azok soha nem nyelhetnek el bennünket! Isten Lelke „közel” hozza hozzánk az Úr Igéjét, élővé és hatóvá teszi azt nekünk (Zsid 4,12), megnyitja az üzenetet, amely által ébren tartja bennünk a reménységet (14). Mt 11,1–6  227. dicséret (6) „…az Úr, a te Istened vonul majd veled…” (5Móz 31,1–13) Mózes hosszú életet kapott az Úrtól, elfáradt, de nem megfáradt emberré lett, ezért már nem tudott népével járni-kelni. Mózes sem volt tökéletes, tévesztései miatt nem mehetett be az ígéret földjére (1–2), de Jézus megdicsőülésének történetéből tudjuk (Mt 17,1–11), hogy Isten kegyelme által ott van a mennyei ígéret földjén. Nincs olyan ember, aki tökéletesen végezte volna a rá bízott szolgálatát, ezért nélkülözhetetlen az Úr kegyelme. E megtartó kegyelem azonban arra hatalmaz fel bennünket, hogy minden erőnket megfeszítve szolgáljunk, amíg tart a küldetésünk (Mt 5,48). Isten kegyelme küldi majd az áldást is, miközben teljessé teszi töredékes igyekezetünket. Az Úr kegyelme arra is késszé tesz bennünket, hogy az általa rendelt időben félre tudjunk állni. Elég az Úr kegyelme! (2Kor 12,9) Az Úr jár népe előtt. Ő majd „elintézi” népének ellenségeit. Az Úr pedig mindent jól intéz, nem téved. Isten népének, az Úr gyermekeinek nincs mitől félniük, hiszen bátorrá, alázatossá tesz bennünket a velünk járó Isten, aki nem marad el tőlünk (6–8), a nehéz ügyek között is lehetőséget készít a krisztusi szeretetre. Mt 11,7–19  293. dicséret (14) „Közel van már az az idő, amikor meg kell halnod.” (5Móz 31,14–30) Mózesnek mondta az Úr, hogy közel van elmenetelének ideje. Nagy áldás, amikor elköltözésünk idejét kijelenti nekünk az Isten, így erre hitben tudunk felkészülni. Mivel nem tudjuk elmenetelünk idejét – Mózesnek is csak az idő közelségét jelentette ki az Úr –, ezért mindig készen kell lennünk az elmenetelre: dolgainkban, testben, lélekben, hitben (14–15). A halál meghatározása a mai Ige szerint pihenés: „Te most pihenni térsz…” (16) A halál, hitben elköltözve innen, pihenés az Úrban, alvás (Jn 11,11–13), ezért abból van felébredés, egy újabb „szent” aktivitásra. Jézus Krisztus eljövetelekor vége lesz e pihenésnek, és megkezdődik az aktív, zavartalan örök élet. Mózes számára a közelgő halál ezért nem tragikus eseményt jelentett, hiszen a hívő ember ilyenkor az élethez és az élet Urához kerülhet közelebb. Emellett Mózes halála szinte kegyelmi állapot volt, hiszen utána Isten népének olyan korszaka kezdődött, amelyet kegyelem volt nem megélni. Erre utal az igeszakasz további része, majd Mózes éneke is a következő fejezetben. Isten népe és a világ „el fog romlani” (29). Micsoda kegyelem, hogy Mózesnek ezt nem kellett már megélnie. Isten az övéit, akár halálukban is, valami utána következő rettenetestől is megszabadíthatja. Mt 11,20–30  454. dicséret (3) „Bizony, az Úr nevét hirdetem…” (5Móz 32,1–25) Ilyen a hívő ember, mint Mózes. Közeledőben van halála, és ő gyönyörűséges énekben az Urat magasztalja. Mert Isten hűséges és igazságos, hűségében és igazságában kőszikla. Soha nem inog meg. Az Úr cselekvése mindig tökéletes. Mózes azt is megénekelte, amit az Isten parancsolt neki (5Móz 31,19), hiszen a hívő embernek, amikor Istenről szól, mindig az Istentől rábízott üzenet képezi szavai tartalmát. Ezért a hívő ember bizonyságtétele, imádsága, de hétköznapi beszéde sem öncélú fecsegés. Isten népe mindig Isten Igéjét hirdeti (3). Isten Igéje pedig maga Jézus Krisztus és az a megváltó szabadítás, amelyet Isten ajándékozott nekünk általa. Ez az ének szomorúsággal szól arról, hogy noha Isten hatalmasan hordozta népét, e nép mégis elromlott, elhagyta egyetlen Atyját, aki teremtette és erőssé tette őt (5–9). Isten mégsem hagyta el hűtlen népét, örökké szereti, mert népének „örök része” maga az Úr, vagyis Isten önmagát adja népéért. Ez teljesedett be Jézus Krisztusban. Ez a határtalan, örök szeretet azonban kötelez! Isten valódi gyermekeit mindig arra indítja Isten örök, minket megelőző kegyelme, hogy ettől kezdve engedelmesen az ő dicsőségére és mások javára éljenek. Mt 12,1–8  290. dicséret

I. 27. CSÜTÖRTÖK

I. 28. PÉNTEK

I. 29. SZOMBAT

2022. január 23.

Reformátusok Lapja

| INTERJÚ |

A tanács ezzel jelezni akarta, hogy az evangélium bölcsője a Kelet, egyben hirdeti a Kelet és a Nyugat összetartozását is. A napkeleti bölcsek története arról is szól, hogy a „pogány világ” is elismeri Jézust úrként, az egész világ királyának, és a tudósok is leborulnak őelőtte. Ez a történet nemcsak azt a reménységet fejezi ki, hogy a még nem hívők is hívőkké lehetnek, hanem a tudomány és a hit összekapcsolódását is hirdeti. A Közel-Keleten nagyon nehéz a keresztyének helyzete, ezért az imahét nyitóalkalmával az üldözött keresztyénekért is imádkozunk, azokért a hitvalló, hűséges testvéreinkért, akik ebben a helyzetben is megvallják azt, hogy az ő uruk Jézus Krisztus. Világszerte a Krisztus-hívők egységéért imádkoznak, valóban ennyire időszerű a közösségeink belső lelki megerősödése? Nélkülözhetetlen, mert olyan világban élünk, ahol minden bizonytalanná lett, alapvető értékek kérdőjeleződnek meg. Rendkívül nagy szükség van arra az örömhírre, megtartó szeretetre, rendben megélt szabadságra és üdvözítő irányra, amelyet egyedül Jézus Krisztus adhat nekünk. Aki Jézus Krisztust Isten fiának, megváltónak tartja, az nekünk a testvérünk. Közös imádságunk tárgya az, hogy az élet győzzön a halálerők ellenében, hogy a szeretet, az odafigyelés győzzön a mindent letarolni akaró önzés ellenében. Jöjj, Szentlélek Úristen, szülj bennünket újjá, újítsd meg a szolgálatunkat, az egyházunkat, rajtunk keresztül a népünket, hogy egymásnak ne ellenségei legyünk, hogy építsünk, ne romboljunk!

Nem csak hallani kell az Isten Igéjét… Az ökumenikus imahét idején világszerte sokféle hagyományú és hitvallású keresztyén találkozik azért, hogy az egyház ILLÉNYI ÉVA egységéért imádkozzon. Hogyan tudják az egyházak összegyűjteni és nem megosztani Isten népét? Az imahét üzenetét Steinbach József református püspökkel, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökével értelmezzük. Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, az eseményen először még csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt. Mi változott a 114 év alatt azon túl, hogy a protestáns egyházak is csatlakoztak a közös imádsághoz? Magyarországon folyamatosan fejlődött és meghatározó eseménnyé lett az ökumenikus imahét, amelyen minden keresztyén felekezet részt vesz. Sokszor az az áldása ezeknek az alkalmaknak, hogy újabb közös programok, kapcsolódási lehetőségek bontakoznak ki a felekezetek között, az is kiderül, hogy miben tudnak együtt szolgálni. Az imamozgalom idején együtt figyelünk Isten Igéjére, épülünk egymás hite által, együtt dicsérjük az Urat és nézünk fel a mi közös Megváltónkra, hiszen őróla neveztetünk keresztyénnek. Az idei hét alapigéjét a Közel-Keleti Egyházak Tanácsa választotta Máté evangéliumából: „Láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” 6

Reformátusok Lapja 2022. január 23.

Mi, hívők hogyan tudunk a hétköznapi életünkben változást előidézni, a keresztyénségünket még hangsúlyosabban vállalni? A keresztyénség éppen itt vizsgázik: akár a házasságomban, a családomban, a munkahelyemen, akár egy döntéshelyzetben, feszültségben tudok-e keresztyén emberként viselkedni? Tudok-e különbséget tenni aközött, hogy mikor kell szólni, és mikor lesz a hallgatás az építő; és úgy hallgatok, hogy először Istenre figyelek, tehát van rendszeres kegyességem. És aki az Istenre tud figyelni, az tud a másik emberre is odafigyelni. Nemcsak az fontos, hogy én mit gondolok, hanem hogy a másik ember mit gondol, mit mond, mi a fájdalma, mi az öröme. Az a fontos, hogy a vasárnap áthassa a hétköznapokat, az örök élet bizonyossága megjelenjen a mindennapjainkban. Rendkívül fontos nemcsak meghallani az Isten Igéjét, hanem – miként a napkeleti bölcsek tették – elindulni, engedelmesen cselekedni a mindennapokban: nem önmagunkat, hanem az Urat imádni. A napkeleti bölcsek hallottak Isten ígéreteiről, és amikor jelet kaptak – saját tudományuk nyelvén –, akkor elindultak, nem adták fel, hanem Isten ellenállhatatlan kegyelmének engedve eljutottak Jézusig, és leborultak Isten megtartó szeretetének királya előtt, hogy őt imádják.  FOTÓ: REFLAP-ARCHÍVUM

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

Egy

„…hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk…” (János 17,22)

A szerző lovasberényi lelkipásztor, a Vértesaljai Református Egyházmegye esperese

Matematikus ismerősöm hívta fel a figyelmemet az „egy” problematikájára. Mi az egy mint szám? Ezt nem nagyon tudjuk megfogalmazni, definiálni, a kettőt már igen. A kettő az egy meg egy. És így tovább, a többi számot is ki lehet fejezni ’egy’ek sokaságával. Az ’egy’, ezek szerint, egyben egység is. Szét lehet bontani a sokat egységekre, egy nagy számot ki lehet fejezni sok ’egy’-gyel is. Azért működik az egy, folytatta, mert elfogadjuk, hiszünk benne, nem vonjuk kétségbe azt, amit képvisel, amit jelent. Így lesz alkalmas arra, hogy alapja legyen minden matematikai, fizikai, tudományos, hétköznapi számolásnak.

„Egyek vagyunk, menthetetlenül. A kis különbség csak azért kell, hogy legyen értelme egységre törekedni, hogy értékelni tudjuk az életünk páratlanságát, de a másikét is.”

Roppantul tetszik, hogy az Úristen (aki a legtitokzatosabb „Egy” is egyben…) a látható világ megértését, leírását, kutatását úgy teszi lehetővé, hogy az embereknek közmegegyezésre kell jutniuk az „egy” kérdésében. Különben nem működik a dolog. Nem lenne leírható a világ – legalábbis ezen a szokott módon nem –, ha nem fogadná el mindenki az „egy”-et egynek. Ez a kérdés már az ókori matematikusokat is izgatta, de 2003 óta az emberiség még egy roppant szimbolikus ténnyel szembesült: ekkorra fejeződött be egy több éven át tartó, nemzetközi összefogással kivitelezett kutatás. Ennek célja az emberi genom feltérképezése volt. Az összefogás páratlan sikert hozott: az ember teljes genomját megismerték, el tudták olvasni a DNS-t. Azóta tudjuk, hogy minden embernek 99.9%-ban egyforma a DNS-ben tárolt genetikai információja. A fennmaradó kis rész adja a különbséget… Egyek vagyunk, menthetetlenül. A kis különbség csak azért kell, hogy legyen értelme egységre törekedni, hogy értékelni tudjuk az életünk páratlanságát, de a másikét is, hogy ne futószalagon gyártott létünk legyen.

Szimbolikus, önmagán messze túlmutató jelentősége van annak, hogy egyek vagyunk, hogy alapvető dolgokban egyet kell érteni, különben nem működik a világ. Kell, hogy legyenek alapok, amelyek nem képezik vita tárgyát. Persze, meg lehet kérdőjelezni mindent, a felvilágosult ember ezt meg is teszi, ezzel olyan sötétségbe taszítva önmagát, hogy lassan már alig lát valamit is tisztán. Hogy csak egyet említsek: megkérdőjelezi azt, hogy a születési nemek meghatározottságot jelentenek. Ha már ezt is meg lehet kérdőjelezni, akkor van valami egyáltalán, ami vitán felül áll? Hiszem, nekünk, keresztyéneknek külön feladatunk, küldetésünk, hogy egységre hívjuk a társadalmunk kétségbeesett tömegeit! Hogy vis�szatükrözzük az embereknek azt a titkot, amire az „egy” problematikája és a DNS csodája tanít minket. Hitünk szerint, ami a Biblia bizonyságán alapszik, az isteni rend harmóniát és békességet hoz az ember életébe. Abban egyet kell értenünk, hogy e kettő nélkül nem lehet emberhez méltó életet élni. A keresztyén házasságon, a keresztyén gyermeknevelésen, a keresztyén iskolákon, különféle társadalmi szolgálatainkon minden nehézség ellenére át kell sugároznia a békességnek és a harmóniának. Ezek nem valami rózsaszín ideát jelentenek, hanem bizonyosságot az Isten feltétlen szeretetében! Először tehát nekünk, keresztyéneknek kell tudnunk egységünket ebben kifejezni! Ha mi, keresztyének nem vagyunk ebben az alapvető dologban egységesek, akkor ne is várjuk el a nem keresztyénektől egymás szeretetét, pláne azt, hogy minket is szeressenek, vagy legalábbis odafigyeljenek ránk! Szeretni csak azt tudom, akiben látok valamit, amiben egyek vagyunk vagy lehetünk. De jussunk el a lényegig! A látható, tapasztalható egység – legalább a keresztyének között – kizárólag belső meggyőződés eredménye lehet: abban vagyunk minden különbözőségünk ellenére egyek, hogy hisszük, Jézus a Krisztus a Szabadító, a Megváltó! Ő az, aki egyé tesz minket! Ő tehát a közös nevező! Vizsgáljuk meg életünket, kapcsolatainkat ennek fényében: valóban közös nevezőnk Krisztus? 

2022. január 23.

Reformátusok Lapja

| INTERJÚ |

A kultúra és a keresztyénség járjon karöltve ILLÉNYI ÉVA

Nemzeti himnuszunk a maga szakrális és szimbolikus rendjében értelmezi és megerősíti a nemzeti közösséget, láthatóvá teszi azt a történelmi, kulturális, szellemi valóságot, amit egy nemzet jelent. Január 22. több mint egy évtizede a magyar kultúra napja. Győri L. János irodalomtörténésszel, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma tanárával, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatójával, újabban a Debreceni Református Kollégium közgyűjteményi igazgatójával idézzük fel többek között himnuszunk imádsággá válásának történetét.

Az irodalomtörténetből tudjuk, hogy a 19. században nem a Himnuszt énekelte leggyakrabban a magyar nép, előnyt élvezett a Rákóczi-induló és Katona József Bánk bánjának egy-egy dalbetétje. A Himnusz keletkezésével kapcsolatban elsősorban az idő az árulkodó. Januárban vagyunk, a szövegnek a jellege is sugallja, hogy ez évkezdő ima. A dicséreteink között is találunk olyan énekeket, amelyek úgynevezett újesztendei énekek, többek között Budai Ézsaiásnak egy énekét, amely a Himnuszra is hatott: „Ez esztendőt áldással / Ez esztendőt áldással / Koronázd meg Úr Isten / Hogy víg hálaadással / Hogy víg hálaadással / Dicsérje neved minden.” Nem véletlen ez, hiszen Budai Ézsaiás püspökké 8

Reformátusok Lapja 2022. január 23.

választása előtt a Debreceni Református Kollégiumban Kölcsey Ferenc tanára volt. A költő 1823. január 22-én zárta le a kéziratát Szatmárcsekén. Magányos embert kell magunk elé képzelni, aki körül nincs család, s a vidéki magányban, a reformkor előestéjén érthető módon fogalmazódnak meg lelkében azok a nagy nemzeti sorskérdések, amelyek a Himnuszból a mai napig megszólítanak bennünket. A himnuszunk első versszakának minden sora a Biblián alapul: „Isten, áldd meg a magyart jókedvvel, bőséggel.” A jókedvvel azt jelenti, kegyelmesen. Miért imádkozunk? Áldd meg, Isten, a magyart kegyelemmel bőségesen, mert nagy szükségünk van rá.

| INTERJÚ |

Az első versszakkal kapcsolatban adódhat némi félreértés, hiszen „a jókedvvel, bőséggel” kifejezést ma az olvasó általában úgy értelmezi, hogy nekünk kíván a költő jókedvet és bőséget. Holott a jókedv elsősorban Istenre vonatkozik, s a bibliai forrás szerint úgy értendő, hogy Isten legyen jókedvvel irántunk, és bőséggel áldjon meg bennünket. A zsoltáros így ad hálát: „Uram, jó kedvedből erősséget állítottál fel hegyemre.” (Zsolt 30,8) De Ézsaiás is „az Úr jókedvének esztendejé”-ről beszél (Ézs 61,2). Természetesen a mai profánabb értelmezés szerint – adjon nekünk Isten jókedvet és bőséget – is értelmes marad a szöveg, de hogyha az eredeti, bibliai jelentését nézzük, akkor az imádságos jelleg sokkal erőteljesebbé válik.

idéző rétegei vannak. Az irodalomtudósok kimutatták, hogyan köszön vissza a Himnuszban a középkori krónikák, a nemzetét féltő költő-hadvezér Zrínyi Miklós költészetének vagy a kuruc kor irodalmának egy-egy eleme. Ezek sorából hadd emeljem ki a reformáció korának sajátos történelemszemléletét, amely ószövetségi mintára hangsúlyozta, hogy a bűnnek nemcsak az egyén, hanem a népközösség életében is következményei vannak. A költő ezzel a hagyománnyal is debreceni tanulmányai idején találkozhatott. „Hajh, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben” – olvassuk Kölcseynél, amivel a magyarság egész története üdvtörténeti keretbe ágyazódik. A 19. század elején ez már végképp nem tekinthető modern történelemszemléletnek, viszont a magyarság egészére nézve mégiscsak érvényesnek érezzük, hiszen a magyarság a saját történelmét évszázadokon át így értelmezte, és csakis innen érthető az Istenhez való fohászkodás a kezdő és a záró versszakokban.

Különösen, ha arra gondolunk, hogy áldást kér ránk Kölcsey. A Himnusz első számú „nemzeti imádsággá” válása csak a kiegyezés után kezdődött meg. Kölcsey verse csak a legújabb időkben lett a nemzeti himnuKialakult-e a Himnusz éneklésének valamiféle illemtana? A szunk, lassanként mégis nemzeti jelképpé vált, oda került a ma'90-es években én határon túli gyülekezetbe jártam, ahol az gyarság tudatában a Szent Korona, a címer és a nemzeti zászló ünnepi istentiszteletek végén elénekeltük nemzeti imádsámellé. Ezt a folyamatot természetesen nem sokkal a keletkegunkat. Gyerekként úgy éltem meg, zése után az 1848-as események is föl hogy a Himnusz hallgatása, éneklése erősítették. Azt sem szabad elfelejteni, közben illik sírni. Határon túl ez még hogy a magyarságnak, ha úgy tetszik, „...a bűnnek nemcsak ma is sokszor így van. Alig egy hónapja két himnusza van. A Szózat mozgósító, az egyén, hanem voltam egy templom ünnepi átadásán, helytállásra biztató költemény, a Hima népközösség életében is ahol döbbenten tapasztaltam, hogy a nusz befelé tekintő, önvizsgálatot tartó Himnusz éneklése közben a fotósok, fohászkodás, és így nagyon jól kiegékövetkezményei vannak.” videósok pakolgatni kezdték eszközeszítik egymást, a magyarság összetett iket, és még egy pillanatra sem álltak sorsélményét tulajdonképpen együtt meg annak hallatán. Ön mit tapasztal ezzel kapcsolatban? fejezik ki. A trianoni béke árnyékában a művet lassabban, traElőírt illemtana sokáig nem volt a Himnusznak, viszont egy tergikusabban kezdték játszani, háttérbe szorítva a versben és mészetes módon kialakult és megörökölt etikettje mégiscsak az eredeti zeneműben is hangsúlyos szerepet kapó játékos és van, amelyet mindenki ismer. Ez azt jelenti, hogy a Himnusz optimizmust sugalló verbunkost. 1938-ban Dohnányi Ernő elmegszólalásakor, már a zenei előjáték alatt, felállunk, és tiszkészítette a Himnusz új zenekari verzióját, a vers áhítatos imateletet adva, emelt fővel és vigyázzállásban énekeljük a nemzet jellegét hangsúlyozta ki, és elhagyta az Erkelnél még szereplő imádságát. Mivel imádságról van szó, ilyenkor az éneklő összeharangzúgást a zenei kíséretből. Nem véletlenül mondják azt, kulcsolhatja kezét, ezt magam is gyakran meg szoktam tenni. hogy a magyar himnusz szomorú, holott eredetileg nem így Amit említ, hogy nem mindenki tartja tiszteletben, azt magam indult. Az biztos, hogy a magyarság alapvető sorsélményeiben is tapasztaltam, például televíziós istentiszteleti közvetítésnél. kevés vidám elem van. A Himnusz által is felidézett történelmi De úgy gondolom, hogy nagy baj nincsen, mert tanárként azt események sorában először látjuk a honfoglalásra való utalálátom, hogy az ifjúság többnyire komolyan veszi. sokat: a Tisza, Duna, Kárpátok, Kunság, Tokaj a történelmi Magyarország meghatározó és felemelő elemei. A kalász és a szőlő Épp ma egy éve lépett életbe az ukrán nyelvtörvény, ami a kárúrvacsorai szimbólumok is. Mátyás alakjának megidézése is a pátaljai magyarokat érinti, ahol már büntetőeljárás is indult a dicső múltra utal. Terjedelemben ugyanakkor ezek teszik ki a Himnusz eléneklése miatt a magyar képviselők ellen. Mit jeszöveg kisebbik részét. A fordulatot a „Hajh, de bűneink miatt lent a Himnusz 1823-ban, majd 1848-ban, és mit jelent ma, gyúlt harag kebledben” sorok jelentik. Innentől kezdve elkoamikor a kultúrahordozók áttevődtek a digitális térbe, s itt morul a szöveg, mint ahogy nagyjából Mátyás után, Mohácstól nem csak a Covid-időszakra gondolok. A minap láttam, hogy kezdve a magyar történelem is egészen Kölcsey jelenéig. Nem már a Tik-Tokra (videomegosztó közösségi hálózat) is felkerült szabad az alcímet sem figyelmen kívül hagyni: „A magyar nép a Himnusz. Hogyan éli meg az Y-, Z-, Alfa-generáció, az úgynezivataros századaiból”. Kölcsey itt a mindenkori magyarság szóvezett „digitális bennszülöttek” ezt a folyamatot? szólójaként szólal meg, a versszövegnek így különböző korokat 2022. január 23.

Reformátusok Lapja

| INTERJÚ |

meg kell ragadnunk arra, hogy tekintélyét megerősítsük, és méltó helyét megőrizzük nemzetünk életében. Nagyon helyes, hogy ezt az Alaptörvényünk megerősíti azzal, hogy a Himnusz első sorával kezdődik.

A nevezett három nemzedék gondolkodásmódja erősen megváltozott, és a legszembetűnőbb vonása valóban az, hogy a fiatalok versenyt futnak a technika fejlődésével. Tanárként azt látom, hogy minden nemzedékben voltak, vannak érdeklődő, a Himnuszt is értékelő, ismerő és fejből tudó fiatalok. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szocializmus negyven esztendeje eléggé megszorongatta a Himnuszt, ha betiltani nem tudta is. Olyan gyakorlat is volt – főleg hivatalos állami ünnepeken –, hogy csak a zenéjét játszották, de nem énekelték. „Hallgassuk meg a Himnuszt” – magam is emlékszem ilyen bejelentésekre. Én egyházi iskolába jártam Debrecenben, akkor nem is voltunk egészen tudatában annak, hogy milyen nagy ajándék, hogy orgonakísérettel énekeljük a Nagytemplomban vagy a Kollégium Oratóriumában nemzeti imádságunkat. A Tik-Tokra való felkerülés jelzi: a digitális térben is tovább él. Az elmúlt évtizedekben a szó szerinti szövegtudás – memoriter – bizony, nagyon visszaszorult, ez a Himnusz szövegére talán még nem jellemző. A probléma nem az, hogy a mai diákok nem akarnak szövegeket tanulni, hanem az, hogy nagyon gyorsan elfelejtik, mert sorban érik őket az újabb információk. Himnuszunk szövege talán az olyan utolsó menedék, amit reménységünk szerint még nem koptatott el ez a jelenség, és legalább az első versszak még ott van gyermekeink fejében is. Minden eszközt 10 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

Ha már szövegértésről esett szó, kevés oktatásügyi kérdés tud ma Magyarországon olyan heves érzelmekkel telített vitákat kiváltani, mint a kötelező olvasmányok kérdése. A vitázók egyetértenek abban, hogy a mai fiatalok keveset olvasnak, ennek egyik okozója az olvasási kedvet letörő kötelező olvasmányok sora. Holott magam is látom, hogy olvasnak a gyerekek, csak nem biztos, hogy azt az irodalmat, amelyet még a nagyszüleik vettek a kezükbe. Vannak ma is olyan népszerű sorozatok, mint a korábbi „csíkos és pöttyös könyvek”, ott van például Nyulász Péter Helka-sorozata. Míg némelyek úgy vélik, hogy a magyar nyelv, a nemzeti művelődés és identitás hanyatlásának egyik legfőbb okozója a kötelező olvasmányok túlzott modernizációja, addig mások akként vélekednek, hogy a kötelező olvasmányok mai rendszere az ízlésbéli, közéleti konzervativizmus védbástyája, s mint ilyen, a pedagógiai modernizáció egyik fő kerékkötője. Ön irodalomtörténészként mit gondol erről? Hadd induljak ki abból a furcsa ellentmondásból, hogy ennyi könyv soha nem jelent meg, mint ma, de valószínű, hogy en�nyi el nem olvasott könyv sem volt soha, mint ma. Nekem is van olyan emlékem a saját diákkoromból, hogy mi sem szerettünk minden kötelező olvasmányt, meg nem is feltétlenül értettünk őket. Visszatérő probléma nálunk, hogy az egész irodalomtörténetet meg akarjuk tanítani. Ahogy haladunk, újabb jeles nevekkel bővül a tananyag, és a vállalkozás egyre reménytelenebbé válik. Hadd mondjam el egy friss élményemet. A tavaly érettségizett diákjaim ballagásuk alkalmával személyes levelekben számoltak be arról, hogy az öt év alatt mit köszönhettek iskolájuknak. Ezt maguk találták ki, s nagyon megható gesztus volt számomra. Az irodalmat illetően arra emlékeztek leginkább, hogy az egyes írókkal és művekkel kapcsolatban érdekességként mit meséltem nekik. Ennek a generációnak a gyermekkorából elmaradt a mese, az elmesélt történet élménye. Nincs más esélyünk: mesélnünk kell, még a középiskolában is! Ha a diákok nem hajlandók többé nagy regényeket olvasni, akkor rövidebb történeteket, regényrészleteket kell felolvasnunk a tanórán, közösen, hogy legyen élményük. Legalább ezen az órán szólaljon meg az élő szöveg, amelyről beszélgetni vagy mesélni lehet. Aztán a diákokat el kell vinnünk színházba, mert személyes élményeik nyomán talán majd maguk is visszavágynak oda. A régieknek, így még az én nemzedékemnek is, sokkal több ideje volt a könyvekre, mert az írott szöveg volt az elsődleges információforrásuk. Emellé ma már sok más hatás társul, amelyek segíthetik vagy gátolhatják a munkánkat, a szövegért és a nyelvért vívott harcunkat azonban nem szabad feladnunk.  FOTÓ: ZELENKA ATTILA

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

Kihűlni otthon is lehet HEGEDŰS BENCE

A Magyar Református Szeretetszolgálat évről évre meghirdeti tűzifaprogramját, amelyben rászorulóknak szeretnének segíteni. Ripotunkban annak jártunk utána, hova kerülnek a felajánlott fahasábok. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy tartósan 15 Celsius fok alatti hőmérsékletű lakásokban is ki lehet hűlni. Szabó Ferenc rokkantnyugdíjából él egy komfort nélküli házban immár öt éve. Számára a szeretetszolgálat adománya valóban a túlélést biztosítja.

 komoly alkoholproblémáim voltak, előtte közel Már jó ideje elhagytuk a Pest megyei település tíz évet éltem az utcán – mondja Szabó Ferenc. köves útját, hepehupás földúton zötykölődünk A Magyar Református Szeretetszolgálat Kiderül, hogy korábban segédmunkásként dolegy külterületi „ház” felé. A kocsi alja néha leér, tűzifaprogramjához bárki gozott kőművesek mellett, de dolgozott a mea karosszériát az útra belógó ágak karistolják. csatlakozhat segítőként zőgazdaságban, volt betanított munkás egy Egy irtás mellett elkanyarodva már feltűnik útia 1358-as adományvonal kaposvári csomagolóüzemben, vagy éppen kucélunk. A pöttöm ház egy nagy szőlős mellett felhívásával (minden hívás bikus Hajdúszoboszlón, ahol gázvezetékeket fekszik, előtte csirkék kapirgálnak, miközben a 500 forint) vagy az adomany. jobbadni.hu oldalon keresztül. fektettek le. – De sajnos jött az alkohol. Legfakerítés mögül kutyaugatás jelzi érkezésünk. alább tízszer voltam elvonón. Voltam többször A kapu előtt kisebb farakás várja, hogy felhasoCegléden, ami után talán egy pár hónapra le gassák. Először Ügyes kutya feje tűnik fel a kerítudtam tenni a poharat. De aztán mindig jött valami, egy kis tés felett, majd megjelenik Szabó Ferenc is, aki beinvitál minket. probléma, vagy nem kellett hozzá probléma sem. Volt, hogy Miközben Szabó Ferenc szabaddá teszi az egyetlen széket, kilenc hónap után úgy gondoltam, menni fog, hogy szociális az ajtó mellett lógó szőnyegre mutatva megjegyzi, hogy nemivó legyek. Ez viszont nagy tévedés volt. rég tette fel azért, hogy így hátha kevésbé jön majd a hideg az Az 57 éves férfi szerint az csak álom, hogy egy alkoholista ágyhoz. – Már öt éve itt lakom – mutat körbe a nagyjából tiszociális ivó legyen. – Én tudom nagyon jól, mert vagy tízszer zenöt négyzetméteres helyiségen alkalmi házigazdánk. Pakolás próbálkoztam ezzel a módszerrel. Elég volt egy feles vagy egy közben az ágyon fekvő Bibliaolvasó kalauzt is félreteszi, majd sör, és minden ott folytatódott, ahol abbahagytam. Sőt, ami a leül az ágy szélére. – Szoktam olvasni a Bibliát és a Mai Igét is legrosszabb: az a mennyiség már nem volt elég, többet kellett meg szoktam kapni a református gyülekezettől, ahova járok, innom. A végén már napi hat liter bornál kötöttem ki, és még már amikor az idő engedi – vallja be a férfi. azt sem mondhatnám, hogy nagyon leittam volna magam. AzRABSÁGBAN tán szépen lassan jelentkeztek a problémák. Szabó Ferencnek nem csak a családjával való kapcsolata – Nem a sajátom, ez a feleségem öröksége, én csak lakhatok romlott meg az alkohol rabságában töltött évek alatt, az ital az itt. Ide költöztem, miután abbahagytam az alkoholt. Korábban 2022. január 23.

Reformátusok Lapja 11

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

egészségét is elvitte. Járni csak bottal tud, mert a lábaiban érszűkület van, a szíve is csak negyvenöt százalékos az orvosok szerint, valamint egyensúlyzavarral is küzd. – Ha nem hagyom abba, akkor engem már eltemettek volna – ismeri el Szabó Ferenc. – De Istennek, úgy tűnik, más tervei voltak velem, ezért elmentem Dömösre, a Magyar Kékkereszt Egyesület Szenvedélybetegek Átmeneti Otthonába.

DÖMÖS HÁROMSZOR – Dömösön az első két alkalom nem hozott sikert. Aztán egy rosszullét miatt bevittek a budapesti Szent Imre-kórházba. Nagyon hálás vagyok az ott dolgozóknak, annak ellenére, hogy két nap után kiraktak az utcára, én pedig nyolc napot töltöttem a kórház előtti buszmegállóban. Az első napon – 2017. október 5-én, emlékszem rá, megjegyeztem a dátumot – azt mondtam, hogy „Uram, ha létezel, akkor segíts, én most már nem akarok inni”. Szabó Ferenc

„Fontos a közvetítők szerepe, mert a legtöbb rászoruló annyira szerény, hogy magától nem is kérne segítséget.” (Lendvayné Nagy Beáta) attól a naptól fogva nem ivott egy kortyot sem. 2017–2018 telén újra visszament Dömösre, részt vett a gyógyító hetek egyikén, ahonnan saját bevallása szerint még jobban megerősödve jött el. Eközben eleinte az utcán, majd alkalmi szálláshelyeken lakott, 2018 tavaszán viszont felhívta feleségét és kérte, hadd költözzön ki a szőlőjükben lévő kis házikóba. – Megengedte. Azóta itt vagyok, segítek a szőlőben, meg amire szükség van. Javult a kapcsolatom a családommal is, de tudom, hogy olyan nem lesz már soha, mint előtte volt. Tudom azt is, hogy ez az én hibám, és nem is hibáztatok senkit. Én választottam ezt. Nem haragszunk egymásra, de ők tartják a távolságot. Megértem, mert korábban olyan ember voltam, aki hiába nem ivott három-öt-tíz hónapig, tíz alkalommal visszaesett. Szabó Ferenc szomorú hangjába némi büszkeség is vegyül, amikor arról beszél, hogy saját magának akar bizonyítani. – Nem várom el senkitől, hogy éljenezzenek azért, mert már öt éve nem iszok. Az életem intő példa azoknak, akik hasonló helyzetben voltak, vannak vagy lesznek. A helyzetünket saját magunknak köszönhetjük. Nem kell azt várni, hogy most minket itt ujjongva fogad bárki is a társadalomból. Az alkoholista bélyeg mindig rajta marad az emberen. Magamnak akarom azt bebizonyítani, hogy igenis, meg lehet állni, akaraterő kérdése, és akinek még van egy kis hite is ráadásul, és Isten segítségét kéri, annak még könnyebb. 12 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

TÍZ MÁZSA FA – Havi huszonnyolcezer forintból élek – mondja Szabó Ferenc, amikor a megélhetésre terelődik a beszélgetés. Bár vannak tyúkjai és zöldségeket is termeszt, hétköznap az ételt a helyi gondozási központból kapja. – Néha főzni is szoktam itt, a kályha tetején – mutat az ágy mellett álló vaskályhára, amibe beszélgetésünk közben időnként néhány kisebb fahasábot is bedob. Elmondja azt is, hogy általában csak reggel és este szokott begyújtani, hogy ne legyen annyira hideg. – Több telet is az utcán töltöttem, hozzá vagyok szokva a hideghez. A kapu előtti farakásról kiderül, hogy azt most kapta adományként a Magyar Református Szeretetszolgálattól (MRSZ), pont érkezésünk előtt borították le a teherautóról. – Apránként felhasogatom. Ha nem bírom, majd megkérem valamelyik fiamat, hogy segítsen – mondja. – Sokáig elég lesz, a telet kihúzom vele. Nagy segítség ez nekem – teszi hozzá. Szabó Ferenc elmondja azt is, hogy azért nem gyűjt fát a közeli erdőkben, mert nem szabad. Sokan mégis ezt a módszert vá-

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

mondja. Hozzáteszi, hogy nem ez volt az első eset, de nagyobb kár még nem érte, amióta kint lakik a szőlőben. „Az év minden napján – Valami csak lesz, nem? Nem vagyok oda kell figyelnünk nagyravágyó – feleli a jövőjét firtató kér embertársainkra.” désre. – A Messiást várom – mondja kis (Győri-Simon Annamária) hallgatás után. – Azt hiszem, ezzel meg mondtam mindent. Ha a lábam jobb lenne, akkor talán még el tudnék menni dolgozni egy rendes munka A KAKAS ÉS A RÓKA helyre, de az orvosok szerint erre már nem kerül sor, a botot már nem fogom tudni elhagyni. Szabó Ferenc már öt éve békésen éldegél az apró házban, eddig senki sem zavarta, az udvaráról sem tűnt még el semmi, KIHŰLÉS leszámítva néha egy-két tyúkot. Elmeséli, hogy Ügyes nevű kutyája és a közelben élő róka nincsenek jóban, főleg azóta, A Magyar Református Szeretetszolgálat idén is meghirdette mióta pár napja a ravaszdi szemet vetett Szabó Ferenc katűzifaprogramját, amelyben azoknak a rászoruló nagycsalákasára és megtámadta. – De Ügyes valahogy elszabadult és dosoknak, kisgyermeket nevelő szülőknek és nyugdíjas vagy megkergette a rókát. A kakas is eltűnt, viszont másnap regrokkant időseknek igyekszik segíteni, akik fával fűtenek. – A gelre előkerült sebesülten, jól megtépázva. Most lábadozik – célunk az, hogy legalább száz rászorulónak tudjunk egy-egy lasztják a tüzelő beszerzéséhez, magunk is láttunk fiatalokat, akik karvastagságú fákat toltak a biciklin. – Láttam már többször én is. Szóltam is nekik, hogy ne hagyják az úton a tüskés ágakat, amiket letörögetnek, mert kilyukad a biciklim. De hiába mondtam, nem törődtek vele. Tegnap is végigmentem az úton és kipucoltam.

2022. január 23.

Reformátusok Lapja 13

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

„Akinek még van egy kis hite, és Isten segítségét kéri, annak még könnyebb.” (Szabó Ferenc) köbméter tűzifát biztosítani a téli időszakban – mondja Lendvayné Nagy Beáta, az MRSZ adománykoordinációs ágazatának munkatársa. Az egyházi és társadalmi kapcsolatokért felelős referens kifejti, hogy nemcsak az utcán élőket fenyegeti a kihűlés és a fagyhalál télen, hanem azokat is, akik fűtetlen szobában próbálják átvészelni a téli hónapokat. – A tartósan 15 Celsius fok alatti hőmérsékletű lakásokban is ki lehet hűlni – magyarázza Lendvayné Nagy Beáta. – A tűzifaprogram krízishelyzetre reagál. Olyan embereknek segítünk, akik e nélkül a támogatás nélkül valószínűleg hideg házakban töltenék az év legfagyosabb napjait. A programot nem kötjük jeles eseményhez vagy alkalomhoz, általános segítségnyújtásról van szó. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az év minden napján oda kell figyelnünk embertársainkra! – egészíti ki Győri-Simon Annamária adománykoordinációs ágazatvezető. A Magyar Szociális Fórum adatai szerint már nyolcvanketten vesztették életüket Magyarországon kihűlés miatt tavaly október és idén január között, míg a tavalyi hideg időszakban 168an szenvedtek fagyhalált, az áldozatok többsége fűtetlen helyiségekben, illetve kórházba szállítás közben vagy után halt meg.

SZÁZ Az MRSZ januárra-februárra hirdette meg a tűzifaprogramot, amelyet leginkább adományokból finanszíroznak. Idén 2,5 millió forint összegyűjtése a cél, ebből száz rászoruló családnak tudnak tűzifát biztosítani. Az adományokat a szeretetszolgálathoz beérkező kérelmek alapján, előzetes elbírálás után osztják ki. – Általában lelkipásztortól vagy a családsegítő, gyermekjóléti szolgálaton keresztül érkeznek be a kérelmek hozzánk. Utána elbíráljuk, hogy valóban rászoruló testvérről van-e szó, akit ezzel átsegítünk a nehézségeken. Lendvayné Nagy Beáta szerint fontos a közvetítők szerepe, mert a legtöbb rászoruló annyira szerény, hogy maguktól nem is kérnének segítséget, vagy nem is tudnak róla, hogy létezik. Hozzáteszi azért, hogy évről évre akadnak olyanok, akik közvetlenül keresik meg az MRSZ-t adományigényükkel. A program folyamatosan zajlik, az egyes rászoruló személyeknek mindig felkutatjuk a legjobb lehetőséget, hogy a lehető legjobban járjanak, azaz minél több fát tudjanak kapni – mondja Lendvayné Nagy Beáta. Ennek fényében a fát sokszor a fakitermelő cégektől szerzik be, de aki nem tudja megoldani a felhasogatást, annak már felaprított, kalodás tüzelőt is tudnak adni. Hozzáteszi, hogy a szeretetszolgálat leginkább pénzadományokat vár az akcióhoz, de évről évre előfordul, hogy valaki tüzelőt ajánl fel adományként, amit szintén igye14 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

keznek eljuttatni a közelben élő rászorulóknak. – Ezek általában nem olyan feldolgozottságú fák, hanem csak rönkfák, de vannak olyan családok, ahol ez is nagy segítséget jelent. – Az egyedülálló, idős emberek kifejezetten veszélyben vannak. Nehezebben mozognak, betegségeik tüneteit a hideg még inkább ronthatja. Lehet, hogy nincs is a közelükben olyan valaki, akihez baj esetén, fordulni tudnának. Sokszor már nem is élnek rokonaik, vagy nagyon messze tőlük. Számukra a tüzelő beszerzése, feldolgozása szinte lehetetlen. A nagycsaládokban a gyermekeket szeretnénk védeni, akik sokszor otthonról tanulnak, de előfordul az is, hogy egy-egy erősebb havazás miatt a tanyavilágból nem tudnak bejutni az iskolába. Szeretnénk ahhoz hozzásegíteni őket, hogy legalább egy helyiséget tartósan ki tudjanak fűteni – magyarázza Győri-Simon Annamária. Lendvayné Nagy Beáta tapasztalata szerint összeségében nagyjából fele-fele arányban vannak a kérelmezők között a nagycsaládos, gyermeket nevelő családok, illetve a nyugdíjasok, csak a területi eloszlás más. – Míg Északkelet-Magyarországon inkább a családok vannak többen, addig Pest megyében és a Dunántúlon inkább a nyugdíjasok – mondja. Az MRSZ nemcsak tüzelővel segíti télen a rászorulókat, hanem meleg ruhákkal, takarókkal és cipőkkel, tartós élelmiszercsomagokkal.  FOTÓ: HIRLING BÁLINT

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

A lelkesedőt Jézus lehűti, aki pedig vonakodva, szabadkozva halogatja a döntést, azt határozott, sőt kemény szavakkal felszólítja. Az írástudónak fontosak az igazságok és törvények, amiket tanult. Hallva és látva Jézus tanító és gyógyító erejét, nagy odaadással kötelezi el magát: „Mester, követlek, akárhova mégy.” (Mt 8,19) Hol vannak ilyen keresztyének, ilyen tanítványok? Az Ószövetségben ismerünk néhány ehhez hasonló történetet a hűségről. A legismertebb Ruth vallomása, aki az anyósának mond hasonlót. Amikor Naomi küldené haza, hogy térjen vissza a népéhez, ott telepedjen le, Ruth mégis vele akar élni és halni: „Ahová te mégy, oda megyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg én is. Néped az én népem, és Istened az én Istenem.” (Ruth 1,16) Milyen lehetett kettejük kapcsolata, hogy ennyire ragaszkodik hozzá! Ritka hűség emberek között, még családon belül is. Jézus kijózanítja az írástudót, figyelmezteti: az ő útja nem kényelmes, luxus nincs, lemondás van. A másik tanítványt viszont hívja, de ő apja eltemetésére hivatkozik, időt kér (Mt 8,21). Micsoda szent feladat és hűség ez is a Tízparancsolat szellemében! A szülőkről gondoskodni, temetni, ez elég indok arra, hogy nem indulhat el még Jézussal. Majd később. Keményen hangzik Jézus válasza: „Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak eltemessék saját halottaikat!” (22) Halottnak nevezi a még élő családtagokat? Arra biztatja, hogy ne törődjön az apjával? Valószínű, hogy él még, és nem is haldoklik, mert akkor inkább azt kérné, hogy Jézus gyógyítsa meg. De nem. Az első hallásra tiszteletre méltó ügy csak ürügy. Jézus átlát rajta. Nem a temetési szertartás idejére kér engedélyt. Jézus nem szétszakítani akarja a családi kötelékeket. Fontos a család, de itt az apa iránti kötődés vagy még inkább a kilátásban lévő örökségvárás tarthatja vissza a döntését halogató tanítványt. Az apa csak kifogás. Jézus ezt leplezi le. Amikor elhívja a tanítványait, azok otthagynak mindent, de ez nem jelenti azt, hogy soha többet nem halásznak, soha nem mennek haza. Kényes a téma. Ki és mi a fontos? Ezek befejezetlen történetek. Az egyik legnehezebb dolog az életünkben az, ami félbemarad. Valamit elkezdtünk, és nem tudjuk végigvinni. Csalódunk, elbizonytalanodunk, elfogy a hitünk és erőnk. Itt a legkeményebb Jézus. A megtérés fölébredés a szellemi halálból. Megváltozik a gondolkodásunk, megváltozik a sorrend. Ha Jézus az Úr, ő mondja meg, mikor mi a fontos. Válj szabad emberré Jézussal, azután menj, vidd hírét, békülj meg a szüleiddel és az emberekkel! 

IMÁDKOZZUNK!

Uram, az egyik legnehezebb dolog beismerni azt, ha valamihez kevés vagyok. Nem feltétlenül a büszkeség, inkább az önmagamról alkotott kép megszokottsága miatt. Megszoktam, hogy nekiveselkedek és megcsinálom, hogy csak akkor jó minden, ha én intézem. Aztán egyszer csak szembejött egy ügy, egy ember, nem úgy történtek az események, ahogyan én akartam, hiába tettem meg mindent, amiről eddig azt tapasztaltam, hogy elég, mégsem oldódott meg a nehézség. Uram, nem könnyű beismernem, de nem tudok megoldani mindent magamtól. Köszönöm, hogy eljuttattál odáig, hogy ki tudjam mondani, segíts, könyörülj rajtam! És már tudom, te eddig is csak erre vártál, és értem megmozgatsz mindent! Ámen!  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Egyszer Keresztelő János is kérdezett Amikor a bebörtönzött Keresztelő János hírét vette Jézus cselekedeteinek, tanítványain keresztül feltette lényegre törő kérdését: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” (Mt 11,3) Keresztelő várakozott, de másokhoz hasonlóan ő sem tudott mit kezdeni a Jézus adta jelekkel. Ezen nem is csodálkozunk. Nem sokkal korábban mondta el híres igehirdetését, melyben a hozzá érkező farizeusokat és szadduceusokat egyszerűen csak az eljövendő harag elől menekülő viperafajzatoknak nevezte, akik a megtérés gyümölcsei nélkül reménytelenül elvesznek. Várt valakit, aki majd eljön és ítél. Meglehet, mindaz, amit Jézusról hallott, neki, a végidő prófétájának csalódás volt. Ézsaiás próféta szava csengett a fülében: „kiirtják mindazokat, akiknek gonoszságon jár az eszük…” (29,20) Jézus válasza tömör: „mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok: vakok látnak, és bénák járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium…” (Mt 11,4–6) Ez Keresztelőt és tanítványait is emlékeztette: nem Isten országa alkalmazkodik az emberi elvárásokhoz, hanem az embernek kell elfogadnia, amit az Úr felkínál. Ahol Jézus megjelent, ott a testi gyengeség és a halál ereje kihunyt, mert Ézsaiás az ítélet előtt ezt jelentette ki: „azon a napon a süketek is meghallják az írás szavait, a vakok szemei pedig látni fognak” (29,18); „halottaid életre kelnek” (26,19); „akkor majd kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei […], szökell a sánta, mint a szarvas, és ujjong majd a néma nyelve” (35,5–6). Ugyancsak ő szólt a szegények öröméről: „a legszegényebbek is örvendezni fognak Izráel Szentje előtt.” (29,19) Aki csak az ítéletjövendölésre figyel, csalódik vagy elbizonytalanodik, mint Keresztelő János. De jobb hálát adni: még van időnk meghallani a hívó szót és teremni a megtérés gyümölcseit.  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD 2022. január 23.

Reformátusok Lapja 15

| AKTUÁLIS |

Közös fény, közös ima A napkeleti bölcsek története ihlette a keresztyén egyházak közös évindítását. Az ökumenikus imahét a járvány ellenére is zsúfolásig telt budapesti Deák téri evangélikus templomban vette kezdetét január 16-án, vasárnap este. Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) lelkészi elnöke és Erdő Péter római katolikus bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek adott igei útmutatót. Vasárnap este másfél órás ökumenikus istentiszteleten különböző felekezetű egyházi vezetők felváltva imádkoztak a Krisztus-hívők egységéért. Hol a Lutheránia énekegyüttes kórusénekével, hol közös énekkel, hol orgonás elcsendesedéssel felépített liturgiai gazdagság éreztette a gyülekezettel: látható és érezhető egység tölti be a Deák téri templomteret.

A BÖLCSEK NYOMÁBAN – A textusok választását az újszülött királyhoz látogató napkeleti bölcsek története ihlette: „…láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” Függesszük tekintetünket a napkeleten megpillantott csillagra, és engedjük, hogy bennünket is vezessen. […] Ma ez a csillag Krisztus jelenlétére mutat, aki nyilvánvalóvá lett számunkra, és akinek fénye ránk ragyog – fogalmazott Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára bevezetőjében.

AZ ÉLNI AKARÁS NEM ELÉG – A napkeleti bölcsek pogányok voltak, messziről érkeztek Jézushoz: az egész világ vágyakozását hozták Betlehembe – mondta Erdő Péter bíboros-prímás beszédében. Az esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta: mindenki eltalálhat Krisztushoz, bármilyen messziről érkezzen is. – Akkor leszünk hitelesek, ha mi, keresztények láthatóan, érezhetően párbeszédben vagyunk egymással – mondta Erdő Péter. – A betlehemi csillag nem csak annak idején világított, azóta is világít, csak mi, emberek nem látjuk, hiszen elvakít bennünket a gőg és a nyomorúság – mondta Balog Zoltán püspök. Az MRE lelkészi elnöke igehirdetésében személyes tapasztalatait osztotta meg: néhány nappal az istentisztelet előtt kis kül-

döttség tagjaként a Közel-Keleten járt. – A háború és a szankciók kivéreztetik azt a vidéket, ahol a földet egykor Jézus és tanítványai lábai taposták – Balog Zoltán elmondta, hogy bár azon a vidéken is látszanak az újrakezdés jelei, de a valóságos új kezdethez több kell, mint az élni akarás. – Újra a betlehemi csillag fényében kell egymásra néznie minden embernek, akkor talán elkezd derengeni, hogy csak együtt kell és együtt lehet megújulásért imádkozni – mondta. Az egyházi vezető szerint fontos, hogy ne csupán a közös szenvedés legyen az egymásra találás útja, hiszen Magyarországon szabad és jó keresztyénnek lenni. – Ne a másik rovására akarjuk erősíteni hitünket, közösségeinket, hanem együtt. Kitartó közös könyörgésre van szükségünk, mert van, amire Krisztus akkor válaszol, ha együtt kérdezzük – Balog Zoltán szerint a felekezetek közössége nem csupán a barátságos egyházdiplomáciát jelenti, hanem hogy közösen meghalljuk-e Krisztus ma is szóló hangját. A püspök örömét fejezte ki az elmúlt időszak olyan közös akcióiért, mint a bibliai értékek szerinti házasság mellett való kiállás vagy éppen a közelgő házasság hete. A jövőre vonatkozóan kiemelte: – Ne okosak legyünk, hanem együtt bölcsek. Ajándékozzuk meg együtt Krisztus szeretetével azokat, akiket itt a teremtő és szabadító Isten ránk bízott.

ÜLDÖZÖTT KERESZTYÉNEK VASÁRNAPJA Az ökumenikus imahetet hazánkban szervező MEÖT kezdeményezésére 2017 óta az imahét nyitónapját az üldözött keresztyének vasárnapjává nyilvánítják. A mostani kezdőalkalom ilyen szempontból is különösen aktuális volt, hiszen ebben az évben a Közel-Keleti Egyházak Tanácsa készítette elő az imahetet megnyitó istentisztelet anyagát.  BALOG-ZILA TEODÓRA FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

16 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

EGYHÁZI ÉLET

Légy te is a Bárka tábor részese 2022-ben! Idén is folytatódik a Magyarországi Református Egyház Bárka tábor programja, a turnusok lebonyolításához pedig elhivatott közreműködőket keresnek, akiket vonz ez a lehetőség, szeretnek játszani, és kifogyhatatlan energiákkal rendelkeznek. A Bárka tábor keretében az iskolák 1–11. évfolyamából évente több mint 1500 gyerek és kamasz tölti szünidejét a Balatonparton immár ötödik éve, sokan közülük az ország legelmaradottabb térségeiből, gyakran hátrányos helyzetű társadalmi rétegekből érkeznek. Ám ez a tábor nem a nehézségekről, a kudarcokról, a lemondásról szól, sokkal inkább arról, hogy minden gyermek értékes és szerethető. Éppen ezért a Bárka tábor nem létezhetne elkötelezett közreműködők nélkül, így a szervezők idén is élménypedagógiai és gyerektáboroztatási tapasztalattal rendelkező oktatókat és animátorokat (Kapitányok, Kormányosok), lelkes és energikus önkénteseket (Fedélzetmesterek), lelki tartalomért felelős munkatársakat (Halászok) és egészségfejlesztőket (Egészségőrök keresnek). Kormányosi és kapitányi pozícióba olyan jelentkezőket várnak végzettségtől, foglalkozástól és lakóhelytől függetlenül, akik már betöltötték tizenhatodik életévüket és korábban gyermekfoglalkozásoknál segítettek vagy élménypedagógiai foglalkozásvezetők voltak. Jó, hogyha jártasak gyermektáboroztatásban, gyermekek felelősségteljes ellátásában és biztonságos felügyeletében.

Fedélzetmesternek 2022-ben 160 fő önkén tes jelentkezését várják, olyanokét, akik gya korlottak a gyermekcsoportokkal való foglalkozásban és/vagy -táboroztatásban, cserkészfoglalkozások vezetésében, valamint késztetést éreznek arra, hogy be kapcsolódjanak fiataloknak készült programokba, kézműves foglalkozások vezetésébe, játéktanításba, közös játékokba és mesemondásba. A Bárka táborban nagy hangsúlyt fektetnek a lelkiségre, vagyis arra, hogy az oda érkező gyermekek megismerhessék az őket hívó Krisztust, olyan lelki impulzusokat kapjanak, amelyek segítenek nekik elindulni a keresztyén hit útján. Halász pozícióba ezért olyan munkatársak jelentkezését várják, akik református egyháztagok, betöltötték 18. életévüket. Előnyt jelent, ha tartottak már gyermekeknek foglalkozásokat, táboroztattak ifjakat és tartottak fiataloknak igei alkalmakat. A tábor egész ideje alatt pozitív egészségkommunikációt végeznek, a turnusok során pedig hosszabb-rövidebb foglalkozások keretén belül fejlesztik a gyerekek egészségtudatosságát. Ezt a feladatot az Egészségőrök látják el, erre olyan munkatársakat keresnek, akik naponta egy-egy, az egészséghez kapcsolódó témát dolgoznak fel a gyerekekkel játékos, mégis ismeretterjesztő módon. 



A jelentkezési határidő minden meghirdetett pozícióra 2022. február 21. (hétfő), 20 óra. További részletek a barkatabor.hu weboldalon találhatók.

2022. január 23.

Reformátusok Lapja 17

| IN MEMORIAM |

Ahol a csillag, ott a találkozás ILLÉNYI ÉVA

A Budapest-Zuglói Református Egyházközség híveit váratlanul érte november végén Szőke Noémi távozása: a lelkipásztor 45 éves korában hazatért Teremtő Urához. A gyülekezetben a döbbenetből valamelyest felocsúdva azon kezdtek el gondolkodni, hogyan segíthetnek a Szőke családon, akiknek köszönhető, hogy a zuglói református templom nemcsak vasárnap délelőttre szóló hely, hanem valódi közösség otthona.

Viszontagságos időszak zárult le a zuglói gyülekezet életében, amikor újonnan megválasztott lelkészei, Szőke János és Noémi végre elfoglalhatták állásukat. Szamosújlakról kerültek Zuglóba. A lelkészpár a gyülekezetépítés alapkövének a gyermekmissziót tekintette, azt vallotta: a következő generáció megnyerése a legfontosabb, egyben a legjobb befektetés a gyülekezet számára. A mindig mosolygós lelkipásztor, feleség, anya, tanár, barát pályatársai, munkatársai, barátai szerint egészen különleges, együttérző, toleráns ember volt. Talán nem véletlen az sem, hogy a hittanoktatás évében Szőke Noémi munkatársai, barátai elsőként a hittan iránti elköteleződését említik: kiemelten fontosnak tartotta ezt a területet. Szinte nincs olyan zuglói iskola, óvoda, ahol ne ismerték volna a lelkészt, de szívesen foglalkozott a konfirmandusokkal is. Szervezett hittantábort, ökumenikus imaheteket, de a történelmi felekezetek lelkipásztoraival együtt is rendszeresen imádkozott a zuglói emberekért. – A kegyesség és az oktatás nem vált el egymástól Szőke Noémi életében, megszívlelendő az az igyekezet, amellyel a gyülekezeti szolgálat mindig előbbre való volt számára, mint bármely reprezentációs vagy adminisztratív alkalom – idézi fel Hősné Buda Ágnes, a zuglói gyülekezet aktív tagja, presbitere, a gyülekezeti újság, az Örömmondó egyik munkatársa. – Noémi lelkesedését, elhivatottságát a gyerekekkel való munkában éreztem a legkiemelkedőbbnek. A gyermek-istentiszteleteken, táborokban, ahol én is ott voltam, minden alkalommal éreztem, hogy az összes apró részletre odafigyelve, átgondoltan szervezte, vezette ezeket az alkalmakat. Minden egyes gyermekre külön is odafigyelt, nemcsak a táborokban, de a hittanórán, a bibliakörökön, a civil életben is. Az volt a célja, hogy kivétel nélkül Istenhez vezesse őket. – Amikor Jánossal idekerültek Zuglóba, az ő nyitottságuk, lelkesedésük hívta életre a gyülekezet megújulását, növekedését – emlékezik a közvetlen segítőtárs, ifj. Kovács Mihály kántor– karvezető. – Noémi munkásságának az volt a vezérfonala, hogy a gyerek sose jön egyedül: ha egyszer elérsz egy gyermeket, ő lesz a kulcs az egész családhoz. A hittanoktatásra, illetve a 18 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

gyerekekkel való foglalkozásra lehetőségként tekintett, útként a gyülekezet családjainak megnyeréséhez. – „Megújulás” – mindenképpen ezt emelném ki – mondja Nagy György András, a Budapest-Északi Református Egyházmegye presbiteri főjegyzője, az Örömmondó egyik szerkesztője. – A fiatal lelkésznő teljes lélekkel benne volt a munkában. Az én gyerekeim még egészen kicsiként, a „Báránykák körébe” kezdtek el Noémihez járni. Nemcsak a feleségem, hanem az ő édesanyja, tehát a nagymama is elkísérte őket a találkozókra, ahol Noémi a saját családi tapasztalatait megosztva az idősebb korosztályt is meg tudta szólítani – idézi fel a kezdeteket a gyülekezet presbitere.

– Ágit hallgatva nekem egy szó jutott eszembe: maximalizmus. Minden, amihez hozzákezdett, amit elvégzett, amit a gyülekezetért tett, azt száz százaléknál is jobban akarta végezni, és végezte is. Ez a gyerekkorának is tulajdonítható, hiszen felvidéki magyarként, kisebbségben, reformátusként felnőve sokszorosan is úgy érezhette, hogy neki többet kell teljesítenie, mint szlovák honfitársainak – teszi hozzá ifj. Kovács Mihály. A Felvidéken eltöltött esztendők lelki és fizikai értelemben is az építkezés jegyében teltek a Szőke házaspár számára, volt, amikor gyülekezeti házat kellett felépíteniük, máskor meg a templom felújítása volt soron. A zuglói templom megszépítése is az ő nevükhöz fűződik. Az ő időszakuk előtt, a gyülekezet 100. évfordulóján (1993-ban) már volt egy nagy templomfelújítás, de a Szőke házaspárnak köszönhető az épület külső és belső festése, díszítése, a festett táblák, amelyek most is láthatók a szószék és az úrasztala körül, illetve az oldalfalakon és a karzatnál. Noémi menedzseralkatának köszönhetően korszerűsítették az olajkazánt, hűtő-fűtő légkondicionáló rendszer épült ki; megújult a tetőszerkezet; korszerűsödött a hangosítórendszer. Baba-mama szobát alakítottak ki, amelyet üvegfal választ el a templomtértől, így a legkisebbek szülei is részt tudnak venni az istentiszteleten. Noémi kezdeményezésére bontották két korcsoportra az ovisok és az iskolások istentiszteletét. Ezeket az összejöveteleket abban a gyülekezeti házban tartják, amely szintén megújult, sőt, az ifiseknek is lett saját terme. Hős Levente főgondnok, aki talán a legszorosabb kapcsolatban volt a lelkészházaspárral, azt mondja, odaadó szolgálatukon keresztül meg tudták szólítani az embereket, tovább tudták adni Isten üzenetét, az ő szeretetét. A diakóniai munkacsoportot Zuglóban Szőke Noémi kezdeményezte, és ő is szervezte meg. – A csoport nyugdíjas tagjaival közösen vitték a gyülekezeti újságot és más kiadványokat az otthon maradottaknak, így tartották a kapcsolatot azokkal, akik megfáradt egészségük miatt nem tudtak rendszeresen részt venni az istentiszteleteken. – Minden részletre oda akart és tudott figyelni. Az Örömmondó szerkesztőbizottsági ülésein még arra is, hogy egy-egy cikkhez milyen képet lehetne hozzátenni – veszi át a szót Nagy György András. – Ha lelkészek jöttek vendégségbe, gondja volt rá, hogy az egyébként otthonról hozott recept alapján készült étel megfelelő minőségű és mennyiségű legyen. Ez olyannyira így van, hogy a mai napig emlegetik a lelkészek Noémi töltött káposztáját. Férje, János a lelki misszióban erősebb, így egészítették ki egymást, házaspárként és lelkészpárként is tudtak a gyülekezet felé fordulni – mondja a presbiter. Ne feledkezzünk meg a kórusról sem – szól közbe Hős Levente. – Az énekkarnak a gyülekezet életében nagy hagyománya volt. Ifj. Kovács Mihály karnagy már mesél is: – 2009-ben alakult át a gyülekezet énekkara. Noémi itt is oszlopos tag volt. A zenéhez szoros kötődése volt, zongorázott, lányát is taníttatta zongorázni. A gyülekezeti termünkben van egy – egyelőre rossz állapotú

IN MEMORIAM

– zongora, egy hittanórán derült ki Noémi számára, hogy valahol lomtalanítottak egy ilyen értékes hangszert, amelyet mi azonnal megmentettük. Pályáztunk a felújítására, de sajnos sikertelenül, így ez még hangolásra vár, de ez is egy „Noémi-emlék” – mondja a kórusvezető. Az életnek mennie kell tovább, a zuglói gyülekezeti élet is alkalmazkodik a változásokhoz. Hősné Buda Ágnes azt mondja, hogy mind a gyermek-istentiszteleteket, mind a tábori alkalmakat igyekeznek majd úgy szervezni, ahogy ezt a lelkésznőtől látták, tanulták. Például hogy miként lehet a gyerekeket apró kis ügyes fogásokon keresztül bevonni, hogyan lehet őket imádságra szoktatni vagy beszéltetni, „dolgoztatni” őket. Így a gyerekmisszió, amely kiemelkedően fontos volt Noémi számára, tovább tud élni. A zuglói református gyülekezet alapítványa, amely a hitoktatásban részt vevő gyermekek és a konfirmált fiatalok hitmélyítő programjait támogatja, valamint segíti a gyülekezethez tartozó időseket, most felveszi Szőke Noémi nevét. Mi az a legfontosabb gondolat, amelyet feltétlenül magukkal visznek az egyéni életükben is? – kérdezem mintegy búcsúzásként a zuglói gyülekezet aktív tagjait. – Kántorként én szoktam orgonálni a templomban, de szombati esküvőket nem vállaltam. Noémi felhívott egy alkalommal, hogy lenne két esküvő szombaton. Ez körülbelül három nappal azelőtt volt, hogy bement a kórházba, bár ezt akkor én még nem tudtam, első körben nem vállaltam el a felkérést, majd mégis igent mondtam, aminek Noémi nagyon örült – idézi fel ifj. Kovács Mihály kórusvezető. – A második esküvőn már láttam rajta, hogy fizikailag nehezére esik a szertartás, de lelkesen adta össze az ifjú párt. Én ezt a fajta kedvességét fogom magammal vinni, azt a nyitottságot, amelyet mindannyian becsültünk benne. Noémival szerveztünk egy felvidéki utat 2020 májusában, a férjével szerették volna megmutatni nekünk a bodrogközi falvakat, Kassát, meg azt a régiót, ahol felnőttek. Aztán jött a járvány. Egész életemben sajnálni fogom, hogy ez a túra elmaradt. – Noémi családjának elsősorban lelki segítségre van szüksége. Érezniük kell, hogy felerősödött a hit – mondja Nagy György András presbiter. – Nekem egy kicsit megmosolyogtató történet jutott eszembe – folytatja. – A gyerekeim a bibliakörben tanultak egy dalocskát: „Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít...” A „báránykák” kizárólag hallás alapján tanulnak, hiszen még nem tudnak olvasni. Noémi mesélte, és az én gyerekeim is mindig mosolyogva visszatértek rá, hogy az egyik ilyen kicsi nagyon lelkesen mondta, hogy „szívem csendben az Úrra figyel, KISEGÉR”. Noémi sokszor hangsúlyozta, hogy nekünk felnőttként is ilyen nyitott szívvel kell az Úrra figyelnünk. De ne akarjuk a Szentírásban leírtakat a mi világunkhoz igazítani, halljuk meg azt, ami az Igében írva van. Ez volt az egyik legfontosabb üzenete a lelkésznő prédikációinak is. Nagyon fontos dolog – amit lehet, hogy mi már természetesnek vettünk, s amit sokan leírtak a gyászeset kapcsán –, hogy mosolygós lelkész volt. Így képviselte az egyházat, a hitet, önmagát: mosolygósan.  2022. január 23.

Reformátusok Lapja 19

| INTERJÚ |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

Adni és kapni

LXVI. ÉVFOLYAM,

4. SZÁM,

2022. JANUÁR 23.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Amikor Jézus szűkebb pátriájában, Názáretben tanított és gyógyított, ezt kérdezték egymástól az emberek: „Honnan kapta ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és hogyan lehet, hogy ilyen csodák történnek általa? Vajon nem az ácsmester ő, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? Nem itt élnek-e köztünk húgai is? És megbotránkoztak benne. Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a tulajdon hazájában, a rokonai között és a saját házában. Nem is tudott egyetlen csodát sem tenni azon kívül, hogy néhány beteget – kezét rájuk téve – meggyógyított” (Mk 6,2–5). Íme, se adni, se kapni nem tudunk, ha nincs közöttünk egység és kölcsönösség. Jézus hiába akart Názáretben adni, ha nem akarták az ajándékát elfogadni. Ma sincsen ez másként, a Názáreti csak azokat tudja megajándékozni a csodáival, Isten irgalmas szeretetével, gyógyító erejével, akik készek elfogadni azt. Az adni és kapni szüntelen megvalósulása nélkül nincs igazán élhető emberi élet. A legnagyobb szegénységi bizonyítvány az, mikor se adni, se kapni nem tudunk. Elsősorban nem anyagiakról van szó, hanem attitűdről, a jézusi magatartásformáról, amely az egész életünket áthatja. A szűkmarkúság, a fukarság félelemből fakad, amely megkötözi testünket, lelkünket. Ezzel szemben a nagylelkűség késszé és képessé tesz adásra és elfogadásra. Adakozó istenünk van, kérdés, elfogadjuk-e az ő ajándékát, mert „úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta”, akiben önmagával ajándékozott meg minket. Jézus mérhetetlen gazdagsággal bírt, hiszen Isten minden kincsét rá testálta. Amit pedig kapott, nem őrizte féltékenyen, hanem továbbadta. Nála az adni és a kapni egyaránt jól működött, bőkezűen megajándékozta őt szeretetével az Atya, ő pedig mindhalálig szerette az övéit. Jézus szívesen adott mindenkinek mindent, kinek jó szót, kinek kenyeret, kinek egészséget, kinek békességet, de valójában mindig önmagát adta. Miközben adott, kapott is, hiszen ő volt a szeretett Fiú. „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm” – mondta róla az Atya. Igazán adni és kapni csak a szeretet hullámhosszán lehet. Akinek olyan bőkezű istene van, mint Jézusnak, oly sok kegyelmet kap, hogy nem győzi továbbadni. Ilyenek például azok az édesanyák, akik valóban az Úr ajándékának tekintik a gyermeküket, akiért minden áldozatra készek és képesek. „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” – idézi Pál apostol Jézus szavát. Valójában semmi sem a miénk, semmit sem vihetünk magunkkal. De mi az Istené vagyunk Krisztusban. Ha ezt megsejtjük, bátrabban fogunk adni, és nemcsak a fölöslegünkből, hanem lényünk lényegéből, a szeretetünkből is. 

ÁRA: 500 FT

Kihűlni otthon is lehet – TŰZIFÁVAL SEGÍTI A RÁSZORULÓKAT A REFORMÁTUS SZERETETSZOLGÁLAT

9 771419 856007 22004

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ...........................................................

SIMON ISTVÁN

Aláírás: ................................................................................... ReformátusokLapja Lapja 2019. 2021.január augusztus 6. 8. 20 20 Reformátusok



1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

| GONDOLATOK |

VÁRADI FERENC

Farsang és böjt harca A szerző irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója

Idősebb Pieter Bruegel: Farsang és böjt harca, forrás: wikipedia.org

Farsang és böjt harca – régi és fontos motívuma a keresztyén világkultúrának. Az idősebb Pieter Bruegel festményén ábrázolt, a rengeteg elemzés dacára mindvégig rejtélyesnek mutatkozó tömegjelenet immár negyedfélszáz éve mozgatja meg nézőinek képzeletét. Ahogyan a művész valamennyi munkája, ez a táblakép is ironikus látásmódja és virtuóz festőisége révén igazi közönségkedvenc, a huszadik-huszonegyedik század embere őszinte csodálattal, lelkesedéssel ismeri fel rajta saját világa ismerős körülményeit. A rengeteg, finoman kidolgozott apró részlet, az emberi

gyengeségek, furcsaságok szellemes ábrázolása könnyen kelti azt a benyomást: az emberi világ végül is mindig ugyanolyan marad. Mivel hitünk írott alapjait több ezer éves írások biztosítják, a keresztyén gondolkodás régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel: milyen nézőpontból lehetünk képesek megérteni az emberöltők tucatjaival előttünk élt embertársaink világát, életét? Nem fenyeget-e a veszély, hogy minduntalan saját korunk problémáit, feladatait véljük – tévesen – felismerni a régi korok történéseiben? A Krisztus életét és cselekedeteit elmesélő négy evangélium azért is különösen értékes, mert a négy, többé-kevésbé eltérő nézőpont valamelyest segít elválasztani az értelmezést a megtörtént eseményektől. Láthatjuk, a kétezer évvel ezelőtti Izráel milyen tekintetben volt hasonló a modern európai ember környezetéhez, és melyek a ma már szinte érthetetlenül idegenszerű vonásai. Az emberi élet útja, az alapvető lelki és gondolati mű-

ködések – úgy tűnik – nem sokat változtak. Annál inkább eltérő viszont az a civilizációs közeg, amelyben ma élünk. Mind Bruegel képe, mind a Biblia igen gazdag a háborúval kapcsolatos szimbólumok terén. Az evangéliumok történéseinek helyszíne egy katonai megszállás alatt álló, a háborúk árnyékában tengődő ország. A festmény a bővelkedő farsangot és a túlságosan is önmegtartóztató böjtöt harcoló felekként ábrázolja, és egyként űz csúfot belőlük. Ezzel együtt maga az ábrázolt alaphelyzet is, miszerint a két allegorikus figura sajátos hátasaikon ülve, hosszú fegyverszerűségekkel, népes követőseregtől övezve bonyolódik harcba, egyszerre teszi nevetségessé a háborút és azt, ahogyan magasztos és dicső eseményként ábrázolták azt hosszú évszázadokon keresztül. Január 12-e a doni katasztrófa emléknapja: a magyar hadsereg 1942 fagyos januárjában történelmünk egyik legszomorúbb veszteségét szenvedte el. Az azóta eltelt nyolc évtized Európa és így hazánk számára is a béke korát hozta el, és lassan mintha az egész emberiség kezdené megérteni, a fegyveres összetűzések valójában elkerülhetők. A professzionális hadviselés a jelenkorban legalább annyira szól az emberéletek megóvásáról, mint a hagyományos hadicélok sikeres megvalósításáról. Mint ahogyan az egyéni lélek tanulmányozása során is bizonyságot nyert: a kötődés, a szeretet iránti szükségletünk kielégítése nélkülözhetetlen, ám az erőszak nem, teljes és boldog életet lehet élni mások bántalmazása nélkül, úgy lassan talán eljuthatunk ahhoz a történelemszemlélethez is, mely a háborúkat nem szükségszerűségként látja, hanem a megromlott emberi természet végeredményében céltalan, haszontalan és nélkülözhető elhajlásaiként. Farsang és böjt: az emberi természet két szélső állapotának szimbóluma. A globális kor könnyen ismeri fel saját túlfogyasztó, habzsoló, mértéktelen, „farsangi” természetét. A klímaszorongás, az irracionalitásba hajló egészségkultusz, a „spirituális svédasztal” pedig a böjti oldal elhajlásainak feleltethető meg. Ahogyan az esztendő kereke is húsvét, a feltámadás felé fordul, úgy halad félre nem érthető módon egész emberi világunk a Teremtőnk által eltervezett, végső idő irányába, ahol minden harc lezárásaként a Bárány arat végső győzelmet – aki úgy győzött, hogy életét adta barátaiért.  2022. január 23.

Reformátusok Lapja 21

| KITEKINTŐ |

A megsemmisülés Erős identitás: Egyiptom és Gáza

WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA

A Közel-Keleten a koptok alkotják a legnagyobb keresztyén közösséget. Egyiptom 100 milliós, 90 százalékban muszlim (túlnyomó többségében szunnita) lakosságának nagyjából 10 százalékát teszik ki, és a nagyvárosokban szinte mindenhol jelen vannak. A koptokat azonban rendszeresen megkülönböztetik, az általuk befizetett adókat mecsetek, muszlim iskolák, egyetemek és imámok kapják, nem a keresztyén szervezetek.

Kik a koptok?

Egyiptom őshonos keresztyén etnikai-vallási közösségének tagjai. A ’kopt’ szó a görög ’aigüptiosz’ szóból származik, arab közvetítéssel került Európába, jelentése: egyiptomi. Az első keresztyén közösséget Márk evangélista alapította Alexandriában, nem sokkal Krisztus mennybemenetele után. A harmadik század elejére már annyira megerősödtek, hogy misszionáriusokat küldhettek ki Etiópiába, Jeruzsálembe és Ciprusra. 451-ben elszakadtak a római egyháztól, mivel nem tudták összeegyeztetni Jézus természetéről vallott nézeteiket. A 7. századi arab megszállás még ennél is komolyabb változást hozott, a 10. század végére a lakosság nagy része felvette az iszlám vallást. A hatalmas országon belül azóta is meghatározó törésvonal a koptok és a muszlimok viszonya. A kapcsolatuk soha nem volt súrlódásmentes, bár váltakoztak az erőszakos térítés és a szabad vallásgyakorlás időszakai. Előfordult, hogy az arab uralom ellenére a keresztyének kulcsfontosságú közigazgatási és ke22 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

reskedelmi pozíciókat töltöttek be, a felemelkedésért cserébe azonban átvették az arab nyelvet és kultúrát. Milyen a koptok sorsa ma? Abdel-Fattáh esz-Szíszi 2014ben, egy évvel azután foglalta el az elnöki széket, hogy a hadsereg vezetésével megbuktatta Mohammed Murszi iszlamista elnököt, aki ellen tömeges tüntetések zajlottak. Támogatói úgy látják, helyreállította a stabilitást, kritikusai szerint mindezt súlyos emberi jogi áldozatok árán érte el. Azzal az ígérettel került hatalomra, hogy megvédi a közösségeket, és regionális bástyaként szolgál a terror ellen. Katonasága azonban nehezen tudta megfékezni az Iszlám Államot, amely egyre több támadást indított a koptok ellen, többek között két templomuknál hajtott végre terrortámadást 2017 virágvasárnapján, 2018 novemberében pedig iszlamista fegyveresek tüzet nyitottak két buszra, amelyek kopt keresztyéneket szállítottak. Az ilyen nagyszabású, halálos áldozatokat követelő terrorcselekmények széles körű médiafigyelmet kapnak, szemben a társadalmi és

KITEKINTŐ

Az ádozatokat búcsúztató kopt asszonyok

EGYIPTOM – MI VÁRHATÓ IDÉN? Az ország alkotmánya biztosítja az egyiptomiak közötti egyenlőséget, ennek ellenére a keresztyének elnyomása és üldözése tovább folytatódik 2022-ben is. A legtöbben másodosztályú állampolgárként élnek, a jog, az oktatás és a foglalkoztatás terén hátrányosan megkülönböztetik őket. „A keresztyének olyan kisebbség, akik közvetlen és közvetett üldöztetésnek vannak kitéve a mindennapi életükben” – mondta egy helybéli. „A korábbi években a keresztyének templomi robbantásoknak és zarándokokat szállító buszok elleni merényleteknek voltak kitéve. Hálásak vagyunk, hogy az elmúlt évben nem történtek hasonló, nagyobb incidensek.” A felső-egyiptomi keresztyéneknek a legkeményebb üldöztetéssel kell szembenézniük. „Nem kapnak állást, nincs előléptetés, gyermekeiknek a hátsó padsorban kell ülniük az osztályteremben, a bolttulajdonosokat bojkottálják, és a kórházi betegek nem kapnak megfelelő kezelést” – folytatódik a beszámoló. „Egyes esetekben a keresztyének kénytelenek elhagyni házaikat, ingóságaikat, a keresztyén lányokat és nőket elrabolják, és az iszlám felvételére kényszerítik.” (Forrás: Realese International)

határán

2. rész

intézményi szintű megkülönböztetésekkel, amelyekkel a koptok naponta szembesülnek. Például a fegyveres testületeken belül 1 százalékra korlátozták jelenlétüket, hasonló az arány a külügyi szolgálatban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a közigazgatásban. A 2016-ban meghozott egyházépítési és -felújítási törvény is erőszakot szült enyhülés helyett. A kormány a benyújtott 3730 keresztyén templomépítési, illetve -felújítási kérelemnek kevesebb mint 17 százalékát hagyta jóvá. Az engedélyek kiadása miatt így is lázadások és tiltakozások törtek ki, megtámadták a keresztyéneket, kifosztották és felgyújtották ingatlanjaikat, és bántalmazták őket. A kopt nők szinte naponta szenvednek el nyilvános zaklatást. Egy helyi asszony így beszél erről: „Kisebbrendűnek tekintenek bennünket, és ezt nagyon nehéz elviselni. Előfordult, hogy muszlim férfiak a hajamnál fogva megragadtak és rángattak, mert nem viseltem fejkendőt. Nem kell az Iszlám Állam a gyilkoláshoz, elég ehhez a szomszédod is, ha megtudja, hogy keresztyén vagy.” Hogyan válaszolnak a koptok az erőszakra? A virágvasárnap lezajlott robbantás után interjút készítettek azzal az özveggyel, akinek férje a Szent Márk-székesegyházat őrző egyik rendőr volt, és feltartóztatta a merénylőt. A detonáció az ő életét követelte először, de megmentette a bent imádkozókat. „Nem haragszom arra, aki ezt tette” – nyilatkozta gyermekeivel körülvéve. „Azt mondom a merénylőnek: Isten bocsásson

„Ha felismernék, hogy Isten szeretet, és megtapasztalnák, akkor nem tudnának ilyen szörnyűségeket tenni – soha, soha, soha, soha!” meg neked, és mi is megbocsátunk. Olyan helyre juttattad a férjemet, amelyről mi is álmodunk.” Milliók követték lélegzetvisszafojtva a műsort, közöttük sok kopt, akik akkoriban fedezték fel újra ősi örökségüket. Történelmükben, kultúrájukban sokat találkoznak a mártíromság eszméjével, ám az Iszlám Állam 2015-ben közzétett videója, amelyen 21 Líbiában dolgozó kopt lefejezése látható, alapjaiban változtatta meg a gondolkodásukat. „Eddig mindez csak elmélet volt. Noha őseink hittek az áldozatvállalásban, mi magunk nem tapasztaltuk meg ilyen véresen” – fogalmazott egy lelki vezető. Kairó Kleopátra negyedében a gyülekezet elöljárója arról beszélt a robbantások után, hogy szereti azokat, akik üldözik őket. Híveihez intézett szavait az egyik népszerű kopt televíziós csatorna is közvetítette. „Vágyom arra, hogy beszéljek nektek a mi Krisztusunkról, és elmondjam, milyen csodálatos” – szólította meg a terroristákat, majd a gyülekezet felé fordult: „Mi lenne, ha ma elhatároznánk, hogy imádkozunk értük? Ha felismernék, hogy Isten szeretet, és megtapasztalnák, akkor nem tudnának ilyen szörnyűségeket tenni – soha, soha, soha, soha!” A hívek közül főként a jogfosztottság miatt magukat elnyomottnak érző fiatalok kételkednek, hogy vajon eljön-e valaha ez a „soha”. Nem vész-e kárba a megbocsátás „botránya“? A trauma és az azt követő megbocsátás legyőzte a letargiát és újjáélesztette az egyházat. „A líbiai mártírok fordulópontot 2022. január 23.

Reformátusok Lapja 23

KITEKINTŐ

Bajtársukat gyászoló rendőrök Alexandriában

jelentettek – erősítette meg egy hívő –, mivel a koptok látták, ahogy az áldozatok haláluk pillanatában Jézushoz kiáltanak. Azóta sokan megbánták bűneiket, megváltoztatták életük irányát és a hitet tették elsődlegessé. Az önfeláldozás a krisztusi élethez kapcsolódik. Vinni a keresztedet és követni őt. Mivel Krisztussal egyesültünk, ebben az életben az ő képmása vagyunk, ahogyan ő megbocsátott, nekünk is meg kell. A vértanúk példát mutattak, de nagy felelősséget is hagytak az egyházra. A keresztyéneknek meg kell küzdeniük a félelemmel, meg kell őrizniük örömüket, és az igazságosságra kell törekedniük. Bár a harc nem hús és vér ellen folyik, a megbocsátás nem jelenti a jogok feladását. Jó hallani a nemzeti egységről és arról, hogy mindannyian egy család tagjai vagyunk, de ennek az egyenlőségen és az állampolgárságon kell alapulnia. A mártírok családjai olyan világnézetet hirdetnek, amely teljesen ellentétes a terroristákéval. Az egyiptomiak többsége ma mély tiszteletet érez a koptok iránt, akiket hazafias hitű embereknek tartanak.” 24 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

Gázai övezet

A gyertyák lágyan megvilágítják a díszes faliszőnyegeket, miközben több száz éneklő tisztán csengő hangja tölti be a zsúfolásig megtelt templomot. Alig néhány héttel karácsony előtt ugyan benépesedtek ennek a gázai templomnak a padjai, a világnak ezen a pontján nem sok esély maradt a túlélésre. Az 1600 éves helyen imádkozók inkább úgy vélik, ők az utolsók ott, ahol Jézus születése óta imádkoznak. „Ahhoz, hogy minden változatlan maradjon, mindennek meg kell változnia. Nem akarunk elmenni, de az itteni gazdasági és politikai helyzet miatt nem tehetünk mást” – mondja a templom udvarán egy hívő. A Gázai övezet folyamatos izraeli blokádja és a világ legmagasabb munkanélküliségi rátája miatt tömegesen vándorolnak el a keresztyének. Itt mindenki elzártan él a világ többi részétől, beleértve a ciszjordániai szent helyeket is. A gázai keresztyéneknek minden évben engedélyt kell kérniük az izraeli hatóságoktól, hogy részt vehessenek a jeruzsálemi és a betlehemi ünnepi istentiszteleteken. A fiatalok közül néhányan soha többé nem térnek haza.

„Ahhoz, hogy minden változatlan maradjon, mindennek meg kell változnia.”

Hét viszonylag csendes év után 2021. május 10-én újra fellángolt az izraeli–palesztin konfliktus, és a koronavírus-járvány csak súlyosbított a helyzeten. A Közel-Kelet történelme bizonyítja, hogy az erősebb vallási identitással rendelkezők küldetéstudatot éreznek: hajlandóak megfizetni a maradás árát. Ezt igazolja a keresztyénség több száz éves eseménydús története is a térségben. Gáza városát először az 1Móz 10,19-ben említi a Biblia. Később itt telepedtek le a filiszteusok, akik névadói lettek Palesztinának. Bálványuknak, Dágonnak pogány templomot emeltek, amelyet Sámson döntött romba. A terület azonban csak rövid békés időszakokat élvezhetett, egymás után került Dávid király, majd az asszírok, egyiptomiak, babilóniaiak és perzsák kezére. Nagy Sándor komoly ellenállással találta szembe magát, és miután meghódította a várost, lakosait rabszolgává tette. Gázában prédikált Fülöp evangélista az első században, nyomában pedig egyre többen fogadták el az új tanítást. A Római Birodalom felosztását követően a III. században Gáza a Keletrómai

KITEKINTŐ

Birodalom ellenőrzése alatt maradt. A keresztyénségre való áttérés 396 és 420 között gyorsult fel, aminek köszönhetően a hatodik századra a gázaiak többsége keresztyén lett. 635-ben az arabok elfoglalták, és muszlim várossá tették. A település a keresztes háborúk idején lehanyatlott, és soha nem nyerte vis�sza korábbi jelentőségét. A keresztesek felett 1187-ben Szaladin szultán aratott győzelmet, és ismét muszlim ellenőrzés következett. A templomok egy részét mecsetté alakították, az arab lett a hivatalos nyelv. A keresztyénség nem halt ki, de jelentős része gyorsan áttért az iszlámra. 1526-ban a rendkívül jól szervezett közigazgatási rendszerrel, fejlett katonai erővel rendelkező Oszmán Birodalom uralma alá került egészen a 20. század elejéig. Az első világháborúban a törökök makacsul védték, és a brit csapatok csak 1917 novemberében tudták elfoglalni. A világháború utáni évtizedekben egyre erősödött a zsidók Palesztinába vándorlása, új városokat és falvakat alapítottak. A zsidó bevándorlás következtében felerősödött a két nép közötti ellentét, így együttélésük egyre több feszültséggel járt. 1947-ben az ENSZ Közgyűlésének határozata szerint Palesztinát egy zsidó és egy arab államra osztották, Jeruzsálemet és környékét pedig nemzetközi övezetnek nyilvánították, amely felett az ENSZ gyakorolt ellenőrzést. 1948-ban kikiáltották Izrael államot, amelyet a szomszédos arab országok nem ismertek el. Háború indult a felek között, amelynek során a menekülő arabok egy része az Egyiptom által elfoglalt Gázai övezetben talált menedéket. Sorozatos fegyveres konfliktusok és diplomáciai bravúrok sem oldották meg a szembenállást. A Muszlim Testvériségből 1987-ben alakult Hamász, amely a történelmi Palesztinában független iszlám állam megteremtését tűzte ki célul, 2006-ban megnyerte a parlamenti választásokat. Izrael továbbra is blokád alatt tartja a Gázai övezetet Ciszjordániával együtt, folyamatosak az összetűzések, a zsidó– palesztin konfliktusnak messze nincs vége. Az 1960-as évek végén körülbelül 6000 keresztyén élt Gázában. Ma ők a Közel-Kelet legveszélyeztetettebb közössége. Számuk az ostromlott Gázai övezetben 1100 fő alá zsugorodott. A maroknyi csoport közel 2 millió muszlim között tengeti napjait. 2007-ben az utolsó keresztyén könyvesboltot is felgyújtották Gáza központjában, amely egyfajta menedékhely volt, internetkávézóval és oktatási szolgáltatásokkal. A tulajdonost, Rami Ayyadot, a gázai bibliatársulat vezetőjét szélsőségesek elrabolták, megkínozták és meggyilkolták. Évekig kapott halálos fenyegetéseket a dzsihadistáktól, de nem volt hajlandó bezárni üzletét. A támadókat soha nem találták meg. Gázában sokszor nincs áram, és hiányoznak az egészségügyi szolgáltatások, állandó az újabb bombázásoktól való félelem. A hit valahogy mégis túlél mindent. „Néha elgondolkodik az ember, vajon meddig lesz itt még közösség. De Isten nemcsak a mennyben van, hanem közöttünk is. Hitünk olyasmit teremt, ami túlmutat az emberi lehetőségeken” – vallják a helybeli keresztyének.  FOTÓ: MTI 2022. január 23.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református konyha Ezen a héten Sebestyén László fotós munkatársunk küldte el Olvasóink részére egyik kedves receptjét: „A tányér is igehirdetés” – ezt mondatot egy Kolozsváron élő barátjától tanulta, Berke Sándortól, aki lelkészként kitanulta szakácsmesterséget is. Ő mutatta neki ezt a különleges és remek levesreceptet. SZÁSZ FOKHAGYMALEVES (4 FŐRE)

HOZZÁVALÓK: marhacomb 450 g szalonna 80 g fokhagyma 4 fej majoránna 1 evőkanál (ha száraz, vagy egy kötés, ha zöld) tojás 1 db tejföl 80 g (zsíros, 20-25%)

ELKÉSZÍTÉS: A marhacombot felszeleteljük és kevés zsiradékon körbepirítjuk. A fokhagymát megtisztítjuk és felszeleteljük. A szalonnát apró kockákra vágjuk és egy lábosban megpirítjuk, hozzáadjuk a felszeletelt fokhagymát, lassú tűzön üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a körbepirított marhacombot, végül felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje. Addig főzzük, ameddig a hús megpuhul, omlós lesz (körülbelül 40 perc, hústól függően). Közben vízzel pótoljuk a folyadékveszteséget. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. A tojásból és a tejfölből habarást készítünk és hőkiegyenlítéssel a levesbe keverjük. Végül majoránnával (ideális esetben: zöld majoránnával) ízesítjük. Tálaláshoz zöld majoránnából vagy annak hiánya esetén zöld petrezselyemből kevés pesztót készíthetünk, és a kész leveshez adhatjuk.  26 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

Az ökumenikus imahét idején Máté evangéliumából idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (T, I, A, T, T). 13. Rostokol. 14. Újvilági majom. 15. Elektroenkefalográfia, röv. 16. Egyházi gyűlés. 18. Mértani alakzat. 19. Védené. 20. Színész, komikus (László). 22. Angol filozófus, orvos és politikus (John LOCKE). 24. Ellentétes kötőszó. 26. Mohamedán feleségek lakosztálya. 28. Porcelán alapanyag. 30. Illés névváltozata. 32. Nikkel és szén vegyjele. 34. Régi római hármas fogat. 35. Tejtermék. 36. Ruhatisztító helyiségben található. 38. Esterházy Péter. 39. Igekötő. 40. Gyógykenőcs. 41. Danika egynemű betűi. 42. Litván gépkocsijelzés. 43. Büntetés, angol nyelvű országokban. 44. Fekete István gólyája. 45. Távol-keleti szigetország. 47. Jang párja. 48. Karjalai. 49. Egykori tervgazdálkodás jelzője. 51. Cipőt sártól tisztít. 53. Szintén ne! 54. Lucifer. 56. Sztyepán Tyimofejevics …, kozák vezér, aki felkelést vezetett a cár ellen (RAZIN). 58. Kereskedés, régies szóval. 60. Kaszáló. 62. Tetragonális kristályszerkezetű titánium-dioxid, angolul. 64. Külalak része! 65. Intelligens madár. 67. Forrasztóón. Függőleges: 1. Szembeszegül. 2. Sál betűi keverve. 3. Örmény falu a török határnál (TLIK). 4. Országjárás. 5. Arab emírség. 6. Annyi mint, röv. 7. Zakariás próféta könyvének jelzete. 8. Malomban dolgozik. 9. Seprű alapanyaga. 10. Ón vegyjele. 11. Békajelző. 12. Ipari növény. 17. Csodálkozást kifejező indulatszó. 19. Egy történelmi korhoz kapcsolható. 21. Fabeeresztő és pórustömítő anyag. 23. Az összes matematika számítógéppel segített tanítása, angol betűszóval (Computer-Aided Teaching of All Mathematics). 25. Álomba ringat. 27. Apró darab. 29. Helyeslő bólogatás. 30. Az idézet második része (T, N, O, U, T). 31. A végén kijő! 33. Oscar-díjas amerikai rendező, színész (Kevin). 36. Sziget az Ír-tengerben. 37. Londoni nap! 40. … Mordechai, talmudtudós, Morvaország főrabbija. 41. Német névelő. 43. Tyúkalakú madárral díszített. 44. Madárbörtön. 46. Zsidó húsvét. 48. Meghatározott végtag része (2 szó). 50. Kassai születésű, 20. sz-i pszichológus, pedagógus (SÁRAY Julianna). 52. Győr-Moson-Sopron megyei község. 55. Nagy közösséggel kapcsolatos. 57. Vas megyei falu. 59. Alig erőlködik! 61. Kettőzve: afrikai dob. 63. Elvivő páros betűi. 65. Pikali Gerda. 66. Libabeszéd! Előző rejtvényünk megfejtése: „Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk.” (Zsolt 36,10)

| GYERMEKEKNEK |

Állatok a Bibliában Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek. Most a Burúk szülők folytatják a mesélést fiaiknak a galambok történetéről. FEHÉR GALAMB – Mama – szólította meg egy nap Gica az édesanyját –, a múltkor láttam egy rajzot. Egy fehér galamb volt, a csőrében olajággal, és valaki azt mondta, az a békegalamb. De inkább Nóé galambja volt, ugye? Ő vitte az olajágat, hogy megmutassa Nóénak: vége az özönvíznek, kezd felszáradni a föld, és már a növények is kihajtottak. – Igen, így van – bólogatott turbékolva Burúk mama. – Nóé galambját rajzolta meg a nagy spanyol festő, Pablo Picasso. A kép nem sokkal a II. világháború után született, amely nem vízözön volt, hanem tűzözön. És az emberek, állatok ugyanúgy várták, hogy vége legyen, mint Nóé idején. Picasso galambja így gyorsan a béke jelképévé vált. – Jó, de mi köze van Nóé galambjának a békéhez? – kérdezte kíváncsian Geri. – Az, hogy Isten békét kötött az emberekkel az özönvíz után. Ennek a békességnek lett a jele a Biblia szerint a szivárvány. De galamb volt a hírhozó, ezért a fehér galamb is a békét jelképezi az emberek számára. – Jó, jó… – fészkelődött a helyén Geri –, értem én, hogy festészet meg jelképek. De honnan tudta Picasso, hogy Nóé galambja fehér volt? Miért nem szürke, mint mi meg az izraeli galambok? – Nem tudta, hogy milyen színű volt – kacagott fel Burúk mama. – Nem tudhatta, hiszen a Biblia nem ír erről. A fehér galamb mindig is a tisztaságot jelképezte. Ezért ábrázolták fehérnek azt az ősünket is, akit Nóé kiengedett a bárkából. Évszázadokkal ezelőtt is így volt. Úgyhogy nem a spanyol festő „találta fel” a fehér békegalambot. De a galamb egy másik, ennél még fontosabb helyen is szerepel a Bibliában. – Fontosabb? – érdeklődött furcsállóan Geri. – Az özönvíz azért elég fontos dolog volt, nem? – De bizony. Nagyon fontos volt. Csakhogy az emberek nem lettek sokkal jobbak az özönvíz után sem. Isten tudta, hogy büntetést érdemelnek. Éppen ezért küldte el a fiát, Jézus Krisztust, hogy átvegye az emberek büntetését. És amikor Jézus megkeresztelkedett, megnyílt az ég, és Isten Lelke, mint egy galamb, aláereszkedett az égből, és megpihent rajta. És

akkor egy hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm. – Galamb? Egy igazi galamb szállt le Isten Fiára? – csipogtak a fiókák. – Nem… Nem tudjuk pontosan… – dadogta Burúk papa. – Mindenesetre egy szemtanú, János így tett erről bizonyságot: láttam, hogy a Lélek leszállt az égből, mint egy galamb, és megnyugodott rajta. Hogy pontosan milyen galamb volt, vagy hogy tényleg galamb volt-e, azt nem tudjuk. Csak azt tudjuk biztosan, hogy nem olyan tollas, szárnyas, burukkoló jószág volt, mint te vagy én. Mert az a galamb maga volt a Szentlélek, Isten harmadik alakja. Azóta is gyakran ábrázolják Isten Lelkét galambformában, és fehérnek, tisztának. Ennél nagyobb megtiszteltetés nem is érhet minket, galambokat.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2022. január 23.

Reformátusok Lapja 27

| MOZAIK |

FELVÉTELI

HALOTTUNK

Varga László, a Hódmezővásárhely-Újtemp lomi Református Egyházközség 11 éve pres bitere, öt éve gondnoka január 4-én, életének 82., boldog házasságának 59. évében visszaadta lelkét az Úristennek. Hálát adunk életéért, hűséggel végzett szerteágazó szolgálataiért, amelyekkel építette-erősítette gyülekezetünket és a Szeremlei Sámuel Református Óvodát, a Csongrádi Református Egyházmegye közösségét, a Magyar Református Presbiteri Szövetséget. APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS 40 éve működő családi manufaktúránk templomok elektromos padfűtésének kivi tele zésével foglalkozik. Hazánkban közel 500 templomban az általunk készített fűtést használják. 30 éves karbantartási üzemidő, 8 év garancia és teljeskörű áramszolgáltatói ügyintézés. Elérhetőségünk: Correct-Vill Team Kft., Almásy Ákos ügyvezető, e-mail: www.correctvill.hu, telefon: +36-30-356-5023. ALBÉRLET Kiadó Kistarcsán bútorozott, háztartási gé pekkel felszerelt önálló kisház (1 szoba, konyha, fürdőszoba, kerti lugas) 1 vagy 2 diák vagy fiatal dolgozó részére. Telefon: 06-30651-7866. ÁLLÁS BAGDY EMŐKE ÉS CSÁSZÁR NOÉMI klinikai vagy alkalmazott egészség-szakpszichológus végzettségű munkatársat keresnek óbu dai „Pszichoszomatikus Ambulancia” ren delőjükbe, státusba vagy szerződéssel. Érdeklődés: info@pszichoszamoca.hu címen. EGYÉB HARANG eladó! Új öntésű, 725 kg-os, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30 728-8161, info@harangontode.hu. Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-6309502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu. 28 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

A Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium felvételt hirdet a 2022 szeptemberében induló általános iskolai első osztályába. Az intézménybe elsősorban református vallású gyermekeket várunk, de szívesen fogadjuk minden olyan család jelentkezését, akik elfogadják képzési programunkat, nevelési elveinket, egyházi létünkből adódó sajátosságainkat. Az iskoláról és a felvétel részleteiről nyílt napunkon adunk tájékoztatást, amelyet 2022. február 2-án, szerdán tartunk az érdeklődő szülőknek. Adott napon 7:40 órától honlapunkon és Facebook-oldalunkon elérhető kisfilm segítségével bepillanthatnak hétköznapjainkba, a jövendő 1. osztály két tanító nénijének munkájába. Ugyanezen a napon 17:30 órakor Zoom-meeting segítségével szülői tájékoztató értekezletet tartunk. A csatlakozáshoz szükséges link szintén az intézmény honlapján és Facebook-oldalán lesz elérhető. A jelentkezéshez szükséges adatlap már elérhető fenti internetes felü leteinken, illetve beszerezhető az iskola portáján és a nagyobb budapesti és főváros környéki református gyülekezetek lelkészi hivatalában. Az adatlapot a rajta megjelölt dokumentumokkal együtt 2022. február 14-éig, hétfőig kérjük eljuttatni iskolánkba személyesen (1022 Lorántffy Zsuzsanna u. 3.) vagy postai úton (1525 Budapest, Pf. 19.). ELŐADÁS A KERESZTYÉNÜLDÖZÉSRŐL CSILLAGHEGYEN Az üldözött keresztyének helyzetéről és a Hungary Helps programról tart előadást a csillaghegyi református templomban (1039 Budapest, Vörösmarty utca 2.) Azbej Tristan államtitkár 2022. január 27-én, csütörtökön 18 órától. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! További információ: www.reformatustemplom.hu. ÁLLÁS

A szeptember óta működő 12. kerületi új óvodánkba 2022. februári kezdéssel teljes munkaidős dajkát keresünk. Érdeklődni, illetve önéletrajzzal jelentkezni a baranyfelho@refovi.hu címen lehet.

G. Henk van de Graaf: Két évből „életfogytiglan” lett Krisztus akarata a hídépítés – olvassuk G. Henk van de Graaf visszaemlékezésében. Feleségével ők voltak az első teológus házaspár Kolozsváron a holland és magyar reformátusok közötti kapcsolatfelvétel keretében, amely a 20. század második felében, a diktatúrában kényszerűen bekövetkezett elszakítottság után óvatosan elindulhatott. Ennek az első dokumentuma Henk van de Graaf két évről (1968–70) szóló vallomása, akinek Erdély iránti hűségéből arra is tellett, hogy a kolozsvári Teológiai Intézetben nyújtsa be doktori disszertációját, a 90-es években pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának is díszdoktora lett. A kötet először hollandul jelent meg, de a kolozsvári Exit Kiadónak köszönhetően ma már magyarul is olvasható.  (JENEI TAMÁS NYUGDÍJAS LELKIPÁSZTOR ISMERTETŐJE NYOMÁN)

| REFORMÁTUS ÉLET |

Csillagpont hetente BALOGH-ZILA TEODÓRA

Az ünnepek alatt sem állt le a Csillagpont KEDDeste. A Magyarországi Református Egyház (MRE) Ifjúsági Osztálya által ősz végén útjára indított kezdeményezéssel a szervezők a mindennapokba szerették volna elhozni a kétévente visszatérő református ifjúsági fesztivál hangulatát. Megnéztük, mennyire sikerült megvalósítaniuk ezt a célt.

A város szívében, fontos egyetemek környékén, a budapesti Múzeum Kert melletti szűk utcában tágra nyílt kapu, csillagpontos roll-upok – nyíl mutat az emeletre – jó helyen járunk. A KEDDestét – igen, jól írjuk, ez a hivatalos megnevezés – öt órára hirdették, a bejárat környékén egyelőre csak a szervezők és a zenészek sürgölődnek. Egy önkéntes hozzánk lép, elveszi a kabátunkat, vele kezdünk el először beszélgetni. Botond budapesti egyetemista, első alkalommal viccből jött el az eseményre. – Rövid ideje járok ide, ez a második alkalom. Erős sztereotípiák éltek bennem, igazából először poénból jöttünk el egy barátommal. Elég sarkos elképzelésem volt a hitgyakorlásról, és nem is nagyon érzem magaménak azokat a kereteket, amelyekben ez általában zajlik. Például láttam, hogy a KEDDesték zenével indulnak, ezért direkt később jöttem első alkalommal. Még szerencse, hogy kis csúszás volt, és belehallgathattam néhány dalba. Nagyon meglepett, ahogy a hozzáállásom ellenére fogadtak. Most már pontosan érkezem, sőt úgy döntöttem, önkéntes munkával segítem is a szervezőcsapatot. Továbblépünk Botond mellől, mert feltorlódott mögöttünk a kabátjukat szorongatók sora. Az előtérben kávé, süti, becsületkassza, a belső teremben pedig hamarosan befejeződik a zenekari beállás. Kovács-Simon Dániel a dobok mögül lép ki. A KEDDesték projektvezetője nem tagadhatja meg magát, nem csak a szervezésben vesz részt, a dicsőítő csapatnak is tagja. – Számomra fontos volt, hogy ahogy az élet minden területén, úgy a zenében is azt adjuk Istennek, ami a tőlünk telhető legszínvonalasabb. Sokat dolgozunk azon, hogy technikailag és felkészültségben a lehető legjobbat hozzuk ki ezekből az estékből. A zenészeket régóta ismerem, rengeteg keresztyén és nem keresztyén formációban zenéltünk már együtt. Két dicséretvezető felváltva viszi a csapatot, Szabó Dávid Jonatán és Ferencz Peet

Péter váltja egymást kéthetente. Én alapvetően basszusgitáros vagyok, de ebben a formációban a dobok mögött volt rám nagyobb szükség, édesapám, Kovács-Simon János áll a bas�szusgitárnál, nagy öröm, hogy vele együtt dicsőíthetek keddről keddre. Fercsik Viktor zongorista szintén gyerekkori jó barátom, tehát családias, összetartó a csapat. Fontos közös zenével, énekléssel indítani a KEDDestéket, hiszen a zene összeköti az embereket akkor is, ha nem ismerik egymást, ugyanakkor segít közel kerülni Istenhez, kinyitni a szívünket, felkészülni az új lelki üzenetre – fogalmaz a projektvezető. Az üzenetet általában Kovács Balázs, az Ifjúsági Osztály vezetője tolmácsolja. Rövid beszédében mindig egy-egy bibliai példát, idézetet vesz elő. Ottjártunkkor épp a mannával elégedetlen, új hazájába vándorló nép történetén keresztül beszél arról, mit kezdhetünk azzal, ha elhagyott, régi, rossz szokások kúsznak vissza mindennapjainkba. Matracokon ülve-állva nagyjából harminc fiatal hallgatja Balázs gondolatait. Megtudjuk, épp ezen a kedden vannak a legkevesebben, volt, hogy már nyolcvanan töltötték meg a termet, éppen elfértek. Belátjuk, a vizsgaidőszak hajrájában a mostani létszám is szép. A rövid beszéd után néhány perces elcsendesedés, majd kötetlen beszélgetés következik. Van, ahol matracokat, székeket húznak össze, kis körök alakulnak ki, van, aki inkább a megszokott egy-két emberével beszélget. Nyolc körül lassan szedelőzködünk, a teremben és az előtérben még az egymásból kiváló – egymásba csatlakozó társaságokat látjuk, az egyik sarokban néhányan csendben imádkoznak, az előtér túlsó végében már játszanak. Botondtól visszakapjuk a kabátunkat, elbúcsúzunk, a lépcsőn lefelé pedig levonjuk a tanulságot: a Csillagpont kísérője nem csupán a 35 fok és a ruhánkba ragadt fűcsomó lehet: működik hidegben-melegben, kicsiben és nagyban.  FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA 2022. január 23.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket és kántorokat mutatunk be. Martoni Molnár Sándorral, a Külső-Kelenföldi Egyházközség lelkipásztorával beszélgettünk. vábbra is bántja a feleségét, akkor meg fog halni! Érti?” Az asszony erősen helyeselt. Hetek múlva egy szatyor vargányagombával jött, és lelkendezve újságolta: „Csoda történt, tiszteletes úr! Mióta nálunk járt, nem iszik az uram…” Tőle kaptam életem legmélyebb, legnagyobb dicséretét is. A legutolsó szolgálatom után utoljára maradt, és megállított az ajtóban. Sírt. Rám emelte könnyes szemét, megsimogatta az arcomat, és csak ennyit mondott: „Szegények papja…”

Martoni Molnár Sándor 1997-ben végzett Sárospatakon. Először Telkibánya vadregényes hegyei között szolgált, majd a Bükk lábánál fekvő Cserépfalun. 2011 óta a Külső-Kelenföldi Egyházközség vezető lelkésze. Megtérése óta él benne a lélekmentés szenvedélye. Legkedvesebb idézete Assisi Ferenctől származik: „Bizonyságot tenni mindig kell. Néha szavakkal is…”

Miért lett lelkész? Az otthoni lelkipásztorom mondta: „Élő hitű gyerek vagy, szereted az öregeket, gyerekeket, menj teológiára.” Attól fogva titokban, belül készültem rá, hogy vállalom ezt a sorsot. Csendesen érlelődött meg a gondolat. Parázsként egyre jobban izzik bennem, ma már mást el sem tudnék képzelni.

Van-e életre szóló története? Fenn, a hegyekben része voltam életnek-halálnak. Élt ott egy szegény sorsú család, az asszony eredeti, kedves teremtés, a férje azonban igen rosszul élt és bánt vele. A férjét egyszer kórházba vitték. Amikor hazakerült, hívott a felesége. Belépek, az asszony leültet, majd a sublótból négyujjnyi vastag borítékot vesz elő orvosi leletekkel. A kezembe nyomja: „Ezek latinul vannak, maga ért latinul, olvassa el, mi áll bennük.” Dehogy értettem én latinul... De mondani kellett valamit, mert odalett volna a tekintély, meg érzékeltem a talán soha vis�sza nem térő lelkigondozói helyzet súlyát is. Nagy bölcsen forgattam a lapokat, a kiböngészhető, rettenetes hangzású latin szavakat mormolva... Végül ezt mondtam az embernek: „Tudja, mi van ide írva? Az, hogy ha maga továbbra is ilyen életet él, ha to30 Reformátusok Lapja

2022. január 23.

Hogyan birkózik meg a stresszel? Ez a lelkészi életem egyik legkomolyabb próbatétele. Állandó útitárs, nincs mit szégyellni rajta. Olyan, mint a félelem. Nem az a bátor, aki nem fél, hanem az, aki akkor is azt teszi, amit kell, amikor fél. Nem az a nagy hit és bizalom jele, ha valaki nem stresszel. Az a győzelem, amikor a hit és a bizalom úr marad a stressz felett. Igyekszem persze kikapcsolódni, segít a faesztergálás, a nordic walking.

Mi segít a lelki fegyelemben? A baráti-testvéri világ rendkívül fontos. Nekem is van lelkigondozóm, akihez járhatok a bajaimmal, aki imádkozik velem. Vannak barátaim, akik előtt vallhatok, és a legnagyobb mélységeimet is ismerik. Ez a megmaradásom záloga kritikus helyzetekben, a kegyelem legmegfoghatóbb jele.

Kinek vallja Jézus Krisztust? Megmentőm, megváltóm, hűséges társam az úton. Ismerem a kezét, amivel simogat, amivel a hónom alá nyúlt már milliószor, amikor elfeküdtem az út porában. Ismerem ennek a kéznek a szorítását is, mert ha kell, jól meg is szorongat, ha duzzogok, vagy ha háttal vagyok neki. Uram, Királyom, aki előtt hódolok, aki előtt felelek, aki utat adott, és felszerelést az útra. Ő az, aki az út végén nekem is helyet készített magánál, mert a családja tagja vagyok. Elidegeníthetetlenül a fia, a gyermeke, ha olykor hitvány is. A leghálásabb én vagyok azért, hogy ezek nem csak szépen megtanult szavak. Ez az élet maga. Ő az élet.  WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA

Reformátusok Lapja 2022/4. szám

Articles inside

Ahol a csillag, ott a találkozás

A megsemmisülés

Nem csak hallani kell az Isten Igéjét…