Reformátusok Lapja 2020/25. szám by Reformátusok Lapja

LXIV. ÉVFOLYAM,

25. SZÁM,

2020. JÚNIUS 21.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

„Nála semmi sem lehetetlen” 2020 DIZSERI-DÍJASA: GÉCS SÁNDOR UROLÓGUS FŐORVOS 9 771419 856007 20025

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Minden mi érdemünk felett árvízképpen kiöntötted mireánk mind lelki, s mind testi áldásodat. Lelkieket, midőn a te szent Igédet közöttünk eddig minden alkalmatossággal prédikáltattad, a szent Sákramentumokat kiszolgáltattad, és lelkünket azokkal az örök életre tápláltad. Testieket, holott e világnak ilyen közönséges felzendült háborúiban minket a te oltalmaddal bekerteltél, és minden reánk törő ellenségünk ellen hatalmasan megoltalmaztál; hegyeinket, mezeinket bő terméssel megáldottad, a döghalált rólunk elfordítottad, békességünket megadtad.  GELEJI KATONA ISTVÁN (1589–1649)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Feke György (feke.gyorgy@reformatus.hu) Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Kalocsai Richárd

INTERJÚ • 6. Idősotthonaink újra látogathatók | Beszterczey Andrással, egyházunk Diakóniai Irodájának vezetőjével beszélgettünk a látogatási tilalom feloldásának hatásairól AKTUÁLIS • 8. Magvetés és fejlődés | Országszerte tizenkét református tanodában nyújtanak pártfogó közösséget és motiváló jövőképet a hátrányos helyzetű gyerekeknek EGYHÁZI ÉLET • 16. Határhelyzetben | Összefoglaló az idei első zsinati ülésszak eseményeiről és legfontosabb határozatairól RE-FORMÁCIÓ • 20. Önismeret | Köntös László rovata GONDOLATOK • 21. „Szívből tudni” | Vitéz Ferenc publicisztikája EGYHÁZI ÉLET • 24. Akikre száz év múlva is büszkék lehetünk | A jövő év végére hatvanhat református óvoda épül és újul meg az óvodaprogram keretében PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Tósoki Csabát, a Balatonarácsi Református Egyházközség gondnokát kérdeztük

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala a koronavírus-járvány miatt ezekben a hetekben ügyeleti rendben dolgozik. Személyes ügyfélszolgálatunk szünetel, ez idő alatt telefonon és e-mailben érnek el bennünket.

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). 2020. június 21.

Reformátusok Lapja

| AZ IGE MELLETT |

VI. 21. VASÁRNAP

VI. 22. HÉTFŐ

VI. 23. KEDD

VI. 24. SZERDA

STEINBACH JÓZSEF

(5) „Áldozati ajándék az, amivel kötelességem volna téged megsegíteni…” (Mt 15,1–9) Áldozati ajándékká lett az, amit a jeruzsálemi templom számára felajánlottak. Ettől kezdve ez a felajánlás érinthetetlenné lett. Nemcsak a szokássá lett rituális mosakodásokat (1–2), hanem ezeket a felajánlásokat is megtisztítónak tartották (5). Amikor valaki nem akart segíteni a másikon, akár a saját szülein vagy bárki más rászorulón, akkor kimondta arra, amivel embertársát megsegíthette volna, hogy az áldozati ajándék (5). Így a törvényt megtartotta, a segítség elmulasztását Istenre hivatkozva igazolta, lelkiismerete nem vádolta. Így lett az Isten törvényéből, annak lényegéből, az Isten- és emberszeretet parancsából olyan hagyományrendszer, amely nemcsak önmaga fennmaradását biztosította, hanem kiváló ürüggyé is lett arra, hogy az emberi gyarlóság ezzel elfedje magát. Mindig valami bevett, „nemes ügy” mögé rejtőzve képviseljük önmagunk tisztátalan önzését (3–6). Urunk, könyörülj rajtunk, mert tisztátalanok vagyunk: a szánkkal sokan tisztelünk téged, a szívünk mégis távol van tőled, és így távol vagyunk egymástól is (8)! Terád, valamint tőled kapott hagyományainkra hivatkozva támadunk egymásra, mint akik birtokosai vagyunk az igazságnak. 1Móz 46  86. zsoltár (19) „…a szívből származnak…” (Mt 15,10–20) Jézus rámutat arra, hogy igeértésünk, igemagyarázatunk, teológiai rendszerünk és ebből következő történeti hagyományaink ereje gyakran érvényteleníti az Isten valóságos akaratát: az Isten- és emberszeretet parancsát (15,1–9). Önmagunkat, identitásunkat védjük, életünkkel és vérünkkel, de mindenekelőtt a másik valamiféle bántalmazásával. Ennél azonban még nyomorúságosabb az a helyzet, amikor Isten szeretetét már nem is említve, az emberszeretetre hivatkozva minden hagyományt felszámolunk, mindent összekeverünk. Ilyenkor éppen ez a keveredés lesz kötelező „hagyománnyá”. Isten akarata, a törvény célja Isten és a másik ember szeretete. De a másik embert nem tudjuk szeretni addig, amíg Isten Jézus Krisztusban megmutatott, megváltó szeretete újjá nem szüli a szívünket, az életünket (19) – nemcsak az enyémet, hanem a közelemben és a távolamban élőét is, hogy istentiszteletemből következő emberszeretetem nyomán ne legyek azonnal a durva, tisztátalan, önző, „régi világ” áldozata. Mivel az újjászületést Isten kegyelme végzi el, és nem mindenki, nem is egyszerre tér meg, ezért az élő hit természete az „áldozat”. Az Úr szeretetéből következő emberszeretet következménye az áldozat: odaadom magam a másikért, vállalva a krisztusi szeretettel járó sokféle visszaélést is. 1Móz 47  269. dicséret (28) „Asszony, nagy a te hited…” (Mt 15,21–28) A nyomorúság minden ember közös tapasztalata a kulturális, vallási, nemzeti sokszínűség ellenére is. Az ember sokféle tekintetben kegyetlenül meggyötörhető, gonosznak kiszolgáltatott és krisztusi megváltásra szoruló lény (22), akárcsak ez a tíruszi asszony és beteg lánya (21). Ez az asszony csak a származása szerint volt kánaáni, pogány asszony, valójában az Úr gyermeke volt, aki felismerhette Jézusban a Megváltót, és hűségesen kitartó hitével őhozzá fordulhatott (22). Lám, a távollévőket is közellévőkké teheti az Isten (Ef 2,12). A hit határai szélesebbek a mi határainknál. A hit mindig – kitartóan kopogtatva – ráhagyatkozik az Úr kegyelmére. Ez a kegyelem hatalmas, gyógyító és szabadító. Az asszony Jézus hallgatása és kétszeri kemény elutasítása ellenére sem szűnt meg hitének bizonyosságával kopogtatni az Úr kegyelménél (23–27). Jézus elutasítása próbatétel volt. A hit embere mindvégig kitart (Mt 24,13). Az Úr kegyelméből egy morzsa is elég (27). Az Úr kegyelme gyógyulás, a maradandó gyógyulás pedig az örök élet. 1Móz 48  125. zsoltár (32) „…nehogy kidőljenek az úton.” (Mt 15,29–39) Elfáradnak a legkülönbek is (Ézs 40,30). Egy határon túl kidőlünk (32). Nincs mindenre erőnk. Jézus Krisztusban mindenre van erőnk (Fil 4,4), amire ő megbíz bennünket, és amihez ő erőt is ad nekünk. De az emberi lehetőségek végesek: kidőlünk sokféle nyomorúságban (30–32). Kell a testi, lelki, hitbéli feltöltődés, hogy méltó hűséggel bírjuk addig, ameddig az Úr kirendelte. Jézus Krisztus szánakozik dülöngélő, instabil életünkön. Lehetne sorolni, hányféleképpen dülöngél az életünk. Jézus Krisztus szánakozik azon, amivé lett az életünk: „a pusztában” küzdünk, éhezünk, szomjazunk, a magunk erejében bízva kidőlünk, megbetegszünk, meghalunk (32). Jézus azonban nemcsak szánakozik, hanem megszán, isteni hatalmával cselekszik, segít, megoldást és szabadulást ad, majd értünk meghalva és feltámadva megvált, azaz végérvényesen megsza-

Reformátusok Lapja 2020. június 21.

| AZ IGE MELLETT |

badít bennünket (15,14–38). Jézus Krisztus nem enged végleg kidőlni minket! A sokaság csodálkozott a sok kimerülten dülöngélő ember megelégítésén, ezért dicsőítették a menny Istenét (31). Mi ennél is sokkal többért magasztalhatjuk az Urat, mert örökkévaló, maradandó gyógyulásunk és megelégítésünk van, amelyben már soha nem betegszünk meg, és soha nem éhezünk meg. 1Móz 49  193. dicséret (4) „Ez a gonosz és parázna nemzedék…” (Mt 16,1–12) A farizeusok jelt kívántak. Ez a gonosz és parázna lelkület nem fogékony az igazi és egyetlen mennyei jelre, a megváltást, az egyetlen megoldást ajándékozó, isteni csodára, az Úr Jézus Krisztus halálára és feltámadására (1Kor 1,23). Vagy megbotránkozik azon, vagy csupán eszköz számára, hogy saját kegyessége által érvényesítse a saját igazát és akaratát. Milyen gyengék, értetlenek, kishitűek az egykori tanítványok, akárcsak a maiak (8)! A földi kenyér, jólét kívánása minden felett áll. Mindnyájunkat kísértenek a „kenyérgondok”: ha nincs „kenyér”, azért, ha van, akkor meg azért, hogy több legyen. Ugyanakkor milyen döbbenetes, hogy milyen nehezen ér el bennünket az, ami túlmutat ezen a világon, éppen azért, hogy megáldja ezt a világot. Mennyire nem értjük az Úr szavát, mennyire nem bízunk ígéreteiben és hatalmában (9)! Pedig minden nap az Úr kegyelme, „kenyérszaporítási” csoda, bőséges maradékkal (5–10). Minden igehirdetés és hitbéli keresztyén bizonyságtétel, mint az Úr szava, arra emlékeztet minket, hogy Jézus Krisztus feltámadott, ezért „több az élet” (Lk 12,23). Isten a mindennapi kenyerünkről is gondoskodik, és megóv bennünket a gonoszság és a paráznaság minden formájától, annak dagadó kovászától, hogy aztán fogékonnyá legyünk az ő Lelke által Jézus Krisztus megváltó evangéliumára (1–12). 1Móz 50  402. dicséret (19) „Neked adom a mennyek országának kulcsait…” (Mt 16,13–20) Boldog az az ember, aki Jézusban meglátja a Krisztust, az Isten Fiát, a Megváltót, kiúttalan életének szabadítóját. Ezt a csodát Isten Lelke végzi el. Ez kegyelmi állapot (13–17). Jézus Krisztus erre a kijelentésre, az ő megváltó szeretetének felismerésére építi fel az egyházát. Vagyis az egyház tagjai Jézust Úrnak, Megváltónak tartják, és erre a megváltó szeretetre építenek, mint biztos kősziklára, amelyen sem bűn, sem betegség, sem halál, sem gonosz nem lehet úrrá. Egyedül Krisztus a kőszikla, egyedül őt nem győzte le a bűn, a halál és a gonosz hatalma (18). Aki pedig felismerhette Isten megváltó szeretetét a Jézus Krisztusban, az mindjárt szolgálatot is kapott, hogy a maga helyén hirdesse és élje az evangéliumot, amely megnyitja számunkra a mennyek országának kapuját már itt a földön is. Valóban, a menny üdvösséges öröme és ereje van ott, ahol Jézus Krisztust hirdetik és befogadják. Isten nyitja meg ezt a kaput. A kapu Jézus Krisztus (Jn 10,9). A kulcs pedig az evangélium hirdetése. Ez a kulcs a szolgálatunk nyomán nálunk van, mert az evangélium hirdetése által adatik bűnbocsánat és örök élet. Valóban, az evangélium hirdetése által Isten megold vagy megkötve hagy bilincseket a hit és a hitetlenség nyomán (19). 2Móz 1  129. zsoltár (21) „…sokat kell szenvednie…” (Mt 16,21–23) Jézus először szól nyíltan haláláról és feltámadásáról. Az ő küldetése nem a siker és a dicsőség. Jézus küldetésében benne van a kereszt és a szenvedés. Őrá tekintve nem öncélú szenvedésről, hanem megváltó szenvedésről van szó, olyan isteni szeretetről, amely nem emberi módon akar győzni, és amely nemcsak barátaiért (Jn 15,13), hanem ellenségeiért is meghal (Lk 23,34). Mi sikert és dicsőséget akarunk, látványos missziót, prezentáción grafikonokkal megtervezett és kimutatott eredményeket. Ez Péter gondolata is, amikor tiltakozott Jézus szenvedése és halála ellen, mert ő és a vele lévők dicsőséges, mások felett győzedelmeskedő Messiást vártak (22). Ez a mi gondolatunk is. Ez az emberi gondolat: győzni, nagynak lenni, sikerre jutni, az ellenséget letaposni, istenivé válni. Jézustól is ezt várták, és ő erre az emberi gondolatra mondja: „Távozz tőlem, Sátán (…), mert nem az Isten akaratára ügyelsz, hanem az emberekére.” (23) Pedig ebben is Jézus Krisztus követése lenne a tanítványság, amelynek végén ott a legnagyobb biztatás, távlat és ígéret: meg kell halnia, de harmadnapon feltámad (21). Nincs más megoldás. Van győzelem, de csakis Krisztusban. Ez a győzelem túlmutat a földi világ keretein az örök életre, de csakis ez a krisztusi győzelem áldhatja meg az „itteni” világot is. 2Móz 2  277. dicséret

VI. 25. CSÜTÖRTÖK

VI. 26. PÉNTEK

VI. 27. SZOMBAT

2020. június 21.

Reformátusok Lapja

| INTERJÚ |

Sokat jelent, hiszen az ő életükben a digitális kapcsolattartás teljesen új, a személyes kapcsolatot pedig semmivel sem lehet pótolni. A látogatás lelki energiát ad nekik. Ez plusz erőforrás lesz, remélem, hogy akik kicsit meggyengültek, lelkileg megtörtek az elmúlt hónapokban, új erőre kapnak majd. Már most látjuk az örömöt és a várakozást a szemükben, hogy mikor jön végre hozzájuk valaki.

Idősotthonaink újra látogathatók Három hónap tilalom után újra fogadhatnak látogatókat az idősek, és a hitélet is felpezs dülhet a református otthonokban. KétszázHEGEDŰS ötvenmillió forintot költöttek a védekezésMÁRK re, és eddig egyetlen koronavírusos eset sem volt lakóik között – mondja Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodájának vezetője. Arról is kérdezzük, kapnak-e ötszázezer forintos jutalmat a munkatársaik. Korlátozva, de fogadhatnak látogatókat az idősotthonok lakói – ez az Operatív Törzs döntése. Milyen szabályokat hoztak? A Diakóniai Iroda fenntartásában lévő idősotthonoknak javasoljuk a látogatási idősáv bevezetését, a létszámkorlátot és hogy tegyék kötelezővé a maszkviselést. Egy látogatás legfeljebb fél óráig tarthat, azt is legkésőbb az előző munkanapon tizenhat óráig jelezni kell az otthonnak. Mi erre külön telefonszámot hoztunk létre, ezen várjuk a bejelentkezéseket. A létszámkorlátot az intézmény méretéhez kell igazítani, például a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban, ahol intézményvezető vagyok, száz bentlakó van, délelőtt és délután is két-két órában lehet jönni, de egyszerre csak tíz vendég lehet bent. Hogy látja, mit jelent a látogatás lehetősége három hónap tilalom után az időseknek? 6

Reformátusok Lapja 2020. június 21.

„Vallási események” is megtarthatók az intézményekben – az Operatív Törzs megfogalmazása szerint. Ez mit jelent? Ahol nincs állományban lelkész, ott is indulhatnak újra az istentiszteletek? Igen, és az istentiszteletek mellett lelkigondozói beszélgetések, kisebb áhítatok megtartására is lehetőség nyílik. Így is erősíthetjük lelkileg az időseket. Sok helyen eddig is voltak igei alkalmak, a legtöbb intézményben van kihangosítás minden szobában, így is közvetítettük az istentiszteleteket. A lazítással minden általunk fenntartott otthonban lesz újra istentisztelet.

Már vehetnek fel lakókat? Erre is lehetőséget biztosítanak az új rendelke zések. Az állami szabály ehhez egy, a mi aján lásunk azonban két negatív eredményű koro navírustesztet ír elő. Illetve az új beköltöző először két hétig elkülönített szobában él, és utána kapcsolódhat be a közösségbe. A munkatársaiknak adnak-e ötszázezer forint bónuszt a járvány idején nyújtott helytállásukért, ahogyan az állam ad az egészségügyben dolgozóknak? Nagyon hálásak vagyunk Istennek és a munkatársainknak, hiszen az intézményeinkben eddig nem volt egyetlen vírusfertőzött lakó sem. Hivatalos döntés még nem született, de jelenleg felmérjük a munkatársi kört, és július elején szeretnénk pénzjutalmat adni a Diakóniai Iroda által fenntartott intézmények dolgozóinak. Fejenkénti ötszázezer forintot biztosan nem tudunk kigazdálkodni, de megtaláljuk a forrást, hogy ki tudjuk fizetni a jutalmat. Ez üzenetértékű gesztus a kollégáinknak, és úgy látom, erre nagy szükség van.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ NINCS VÉGE A JÁRVÁNYNAK Védőeszközök vásárlására eddig kétszázötvenmillió forintot költöttek, emiatt le kellett állítaniuk beruházásokat. „A védekezést fenn kell tartanunk” – hangsúlyozza Beszterczey András, aki úgy véli, a vírusfertőzés lehetősége továbbra is fennáll az idősotthonok és szociális intézmények lakóinál, hiszen az itt élők koruk vagy krónikus betegségeik miatt a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak. „Amíg nincs védőoltás, addig nagyon figyelmes nek és fegyelmezettnek kell lennünk – teszi hozzá az irodavezető”.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

Életet az éveknek A szerző nyugalmazott esperes

Nemrég egy kedves ismerősömmel találkoztam, aki beszélgetésünknek már az első perceiben azonnal kiöntötte előttem szíve fájdalmát: alig néhány hete veszítette el szeretett férjét. Egy hónap múlva lett volna hetvenéves, korán ment el – tette hozzá szomorúan. Néhány vigasztaló szó után nemsokára elbúcsúztunk, de hazafelé igyekezve egyre inkább ez a három szó foglalkoztatott: korán ment el… Felvetette bennem a kérdést: ez azt jelenti, hogy rövid volt az élete? Hiszen a 90. zsoltárban hetven esztendőben adatik meg számunkra az éveink száma, és az általam is ismert férjet a hetvenedik év küszöbén ragadta el a halál. Ezek után vált szemléletessé előttem az emberi életről alkotott általános értelmezés.

„Isten kegyelme, hogy ő helyezett bele abba a történelmi korba, amelyben élünk, ezért ne csupán éveink száma, hanem annak tartalma, értelme is formálja gondolatainkat.”

Mi, emberek többnyire években mérjük az életet. Rövid és hosszú életekben gondolkozunk, és ezzel óhatatlanul az időtartamra esik a hangsúly. Ebből következik, hogy az ember mindent meg is tesz azért, hogy minél jobban meghosszabbítsa az életét. Ezért kelendők mostanában a vitaminitalok, divatosak az idősek kondícióját is karbantartó tornák és egyéb segítő eszközök, módszerek. Az alapgondolat az, hogy minél jobban kitolódik a halandóság, annál jobb az ember élete. Ez a felfogás szülte az elmúlt idők egyik hangzatos jelszavát: Éveket az élethez! Ezzel szemben a Biblia arra tanít, hogy az életkort Istentől kapjuk, és ő szabja meg életünk két fontos pontjának – születésünknek és halálunknak – az idejét. „Kezedben van sorsom…” – vallja a zsoltáros (Zsolt 31,16). A sok próbatételen keresztülmenő Jóbot így erősíti Isten: „Érett korban térsz a sírba, ahogy a kévéket a maguk idejében betakarítják.” (Jób 5,26) E helyen nincs szó évekről, életkorról – az ige érett korról beszél, amely mindenkinél más időpontot jelent. Vannak, akiknek rövid életút adatott, és ez az idő lázas munkával telt el. Schubertnek, a nagy német dalszerzőnek

csupán harmincegy év adatott, hatalmas munkásságát mégis alig lehet számba venni. Ezt bizonyítja Mozart élete is, aki a maga hamincöt évével, de gazdag munkásságával írta be nevét a zene történetébe. Mindkét nevezetes személy arról tett bizonyságot, hogy életük (idő)tartama mellett legalább olyan fontos annak tartalma. Lehet hosszú éveket is eltölteni anélkül, hogy annak semmilyen hatása nincs az illető környezetére, és rövid élet alatt is lehet sokat, nagyot alkotni. A rövidre szabott élet legpozitívabb példáját Jézus adta elénk. Általánosan emlegetett harminchárom éve nemcsak arról tanúskodik, hogy ő Isten megtestesített szeretete (Jn 3,16), aki tanításaival új irányt szabott az értékeknek, hanem halálával – amelyet érettünk, helyettünk és miattunk a golgotai kereszten szenvedett el – az embert megváltotta bűneiből, és általa életet ad a bűnbánó embernek. Kereszthalála a címben jelzett szavakat állítja minden idők középpontjába: Életet az éveknek! Hogyan kaphatunk életet az éveinkhez? Ebben az első annak felismerése, hogy életünk tartama mellett legalább olyan fontos annak tartalma. Az a felismerés, hogy az élet nem csupán biológiai lét, hanem több annál. Olyan küldetés részese vagyok, amelynek megbízója Isten, és e küldetés nem a véletlenek sorozata, hanem célirányos. Aki eljut erre a felismerésre, annak Isten „kitágítja a látókörét”, és meggazdagítja annak tudatával, hogy földi létünk nem ér véget a halállal, hanem egy másik dimenzió részese lehet, amely az örökkévalóság. Mivel nem tudjuk földi létünk végének idejét, ezért az átmenetelre mindig készen kell lennünk. Ez azzal a belső elkötelezettséggel is jár, hogy rendezzük kapcsolatainkat Istennel és embertársainkkal. Keressük a közösséget vele, embertársaink felé pedig építsük a megbocsátás és szeretet útját. Mindez azért lehetséges, mert Jézus megmutatta ezt az utat: „…példát adtam nektek…” (Jn 13,15) Isten kegyelme, hogy ő helyezett bele abba a történelmi korba, amelyben élünk, ezért ne csupán éveink száma, hanem azok tartalma, értelme is formálja gondolatainkat. Az ilyen ember számára a rövid élet is teljes élet, és halála boldog hazaérkezés az örökkévalóságba. 

2020. június 21.

Reformátusok Lapja

| AKTUÁLIS |

Magvetés és fejlődés FARKAS ZSUZSANNA

– Azért vagyunk, hogy a gyerekek előmenetelét biztosítsuk, támogassuk – mondja Mohácsy Nikoletta református lelkész az okányi gyülekezethez tartozó tanodáról. Országszerte tizenegy másik helyszínen várja támogató közösség és motiváló jövőkép a halmozottan hátrányos helyzetű településeken élő gyermekeket és családjaikat. Habár az elmúlt hónapok sok zökkenő elé állították a munkatársakat, folyamatosan a tanulók fejlődését tartották szem előtt.

a szeretet táplálja – hangsúlyozza a szakmai – A tanoda helyi sajátosságokra, a gyermevezető. kek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni „Ha sikerült is eszközt Egyházunk célja a tanodák működtetészükségleteire építő, innovatív szemléletű, juttatni a rászoruló családsével, hogy pártfogó közösséget és motiváhátránykompenzáló kezdeményezés, amely hoz, gyakran gondot okozott, ló jövőképet teremtsenek a gyermekeknek autonóm módon használt közösségi színtéhogy a használatához nem és családjaiknak. – Mindezeket a szülői ház ren valósul meg – foglalja össze Somogyi Bevolt elégséges és a helyi gyülekezetek támogatása nélkül áta, a tanodaprogram szakmai koordinátora a sem a gyermekek, sem nem, vagy csak részben érhetnénk el, ezért a kezdeményezés lényegét. Ez a gyakorlatban a szülők digitális tudása.” programban a szülők bizalmának megnyeréazt jelenti, hogy olyan, a személyiségfejlődés sével, a család és a tanoda egymásra figyelő, egészét szem előtt tartó, komplex társadal(Somogyi Beáta) keresztyén értékrenden alapuló együttműmi szolgáltatást nyújtanak az oktatás terén, ködésével teremtjük meg a fiatalok szocialiamelyhez a perifériára szoruló gyermekek zációjához, fejlődéséhez, továbbtanulásához szükséges feltéegyébként csak korlátozottan vagy egyáltalán nem férhetnek teleket – teszi hozzá Somogyi Beáta. hozzá. A szolgáltatások helyi sajátosságokra és a gyermekek egyéni szükségleteire épülnek – a szülők bevonásával, a gyerNE NÖVEKEDJENEK AZ EGYENLŐTLENSÉGEK! mek nevelési-oktatási intézményével, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi A járványhelyzet a tanodák működését is felborította: a jelzőrendszer más tagjaival együttműködve. – Közel háromBelügyminisztérium illetékes helyettes államtitkárságászázötven gyermekkel foglalkozunk országszerte, de szakemnak iránymutatása alapján a személyes kontaktust igénylő bereink sokszor bőven e létszám fölött is segítik a hozzájuk szolgáltatásokat március 17-től szüneteltették. – Hangsúforduló fiatalokat. Elhivatottságukat a keresztyén lelkület és lyozzuk, hogy a fenntartásunkban lévő, felzárkózást segítő 8

Reformátusok Lapja 2020. június 21.

| AKTUÁLIS |

intézmények nem zártak be, hiszen ebben a helyzetben sem engedhettük el a családok kezét. Az első perctől kerestük az online segítésre átállás lehetőségeit – magyarázza Somogyi Beáta. Azonnal megkezdődött az új rendelkezéseknek megfelelő kapcsolatfelvétel az oktatási intézményekkel, felmérték a tanodások számára elérhető, az online fejlesztést lehetővé tevő eszközöket. – Sajnos sok helyen hiányoznak a megfelelő technikai feltételek, így a digitális oktatás

„Már biztos, hogy az első négy osztályban is el kell kezdenünk a digitáliskompetencia-fejlesztést, különben a kicsik váratlan helyzetben könnyen lemaradnak.” (Nagy Krisztina)

kedjenek még jobban a társadalmi egyenlőtlenségek – hangsúlyozza a szakmai vezető.

HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉS – A felsős korosztály jól boldogult, de az alsósok komoly hátránnyal indultak neki a digitális oktatásnak – foglalja össze az elmúlt három hónap legfontosabb tapasztalatát Nagy Krisztina, a Zsinati Hivatal Pályázati Irodájának csoportvezetője, egyben a pilisvörösvári tanoda szakmai vezetője. Mint mond-

TIZENKÉT TANODÁBAN FOLYIK A MAGVETÉS Az ország tizenkét pontján, Dencsházán, Szendrőn, Sellyén, Okányban, Szatmárcsekén, Komádiban, Kisszekeresen, Kecskeméten, Biharkeresztesen, Jándon, Piliscsabán és Pilisvörösváron működnek református tanodák harmincfős létszámmal. A programokat korábban európai uniós forrásból, 2019. január 1. óta pedig állami finanszírozásból valósítják meg. A Magyarországi Református Egyház a fenntartó Diakóniai Irodán keresztül kiegészítést és szakmai támogatást biztosít ehhez.

megszervezése nem volt zökkenőmentes. Ha pedig sikerült is eszközt juttatni a rászoruló családhoz, gyakran gondot okozott, hogy a használatához nem volt elégséges sem a gyermekek, sem a szülők digitális tudása – idézi fel a szakmai vezető. Mint mondja, sok nehéz sorsú családban egyáltalán nem megszokottak az otthoni tanulás olyan formái, amelyekben az eredményes távoktatás megvalósítható lenne. Több szülő nem tud a gyermekének segíteni az iskolai tananyag feldolgozásában, mivel maga is alacsony iskolai végzettségű. Jelenleg még nem lehet tudni, hosszú távon milyen változásokat hoz ez a tavasz. Fontos kérdés a tanodák dolgozói számára, hogy érkezik-e újabb hulláma a járványnak – azaz mennyire kell hozzászokni ehhez a helyzethez. – Továbbra is igyekszünk minden rendelkezésre álló módon segíteni a hátrányos helyzetű családokat, keressük a kapcsolattartás és az online fejlesztés új lehetőségeit. Fontosnak tartjuk, hogy az e-tanulás és a virtuális közösségi lét beköszöntével se növe-

ja, a felső tagozatos diákoknál már évek óta foglalkoznak a digitáliskompetencia-fejlesztéssel, így nekik ismerős volt a megfelelő technika használata, de a kisebbeknél ez eddig nem volt hangsúlyos. – Már biztos, hogy az első négy osztályban is el kell kezdenünk a digitáliskompetencia-fejlesztést, különben a kicsik váratlan helyzetben könnyen lemaradnak – folytatja a csoportvezető. – Az eszközhiány is sok helyen visszavetette a munkát: először ezeket és internethozzáférést kellett biztosítanunk a tanulóknak, hogy tudjanak otthonról tanulni. Több családhoz feltöltőkártyákat juttattak, hogy stabil internetkapcsolatuk legyen, emellett eszközbeszerzési pályázatot írtak ki, hogy a jövőben könnyebb legyen a váratlan helyzetek kezelése. Habár ez a pályázat még nem érinti a közép-magyarországi régiót – így Pilisvörösvárt sem –, a tanodai kollégák mindent megtesznek, hogy ott is segítsenek. – A munkatársak fáradtak: mivel egyes családokban reggel és délelőtt tudtak foglalkozni a gyerekekkel, míg máshol meg 2020. június 21.

Reformátusok Lapja

| AKTUÁLIS |

gép és az okostelefon használata leginkább a közösségi médiafelületek kezelésére kor„A tanodánk missziós látozódik, ezért tudatosságra és e-etikettre célja, hogy szeretnénk nevelni őket – fogalmaz Mohácsy a gyermekekkel és Nikoletta. A tanoda munkatársai arra törekcsaládjaikkal együtt, szenek, hogy a tanulók minél szélesebb körhelyben építsük ben alkalmazzák a számítógépet a mindenIsten országát.” napjaikban, és tudatosítsák magukban, hogy (Mohácsy Nikoletta) az okoseszközöket nemcsak szórakozásra, hanem tanulásra, munkára is használhatják. ZÖKKENŐMENTES ÁTÁLLÁS – A kialakult helyzet minket igazolt: amikor át kellett állni a digitális oktatásra, kiderült, mennyire fontos ez a 2016 óta működik tanoda Okány gyülekezeti központjában, szemlélet. Azok a tanodásaink, akik igényelték, most otthoni ennek köszönhetően harminc hátrányos helyzetű, köztük több használatra is megkapták a tableteket. Az általános iskolából roma gyermek tanulási folyamatait segítik. – Mindez ingyenes érkező visszajelzések alapján nekik zökkenőmentes volt az áta gyermekeknek, hiszen Békés megye halmozottan hátrányos állás – idézi fel a lelkipásztor. helyzetben lévő településeinek egyike vagyunk, ahol a családoknak nincs anyagi lehetőségük fejlesztésekre, korrepetáJÖHETNEK NEHÉZSÉGEK cióra, vagy másik településre eljárni emiatt – foglalja össze Mohácsy Nikoletta lelkipásztor a község helyzetét. Hasonló Általában a szünetekben is igyekeznek tartalmas közös időtapasztalatokról számol be Kincses Imréné Ilona, a tanoda töltést szervezni: az elmúlt években már voltak közösen a szakmai vezetője is. fővárosi cirkuszban, moziban, táborozni, kerékpározni és Emiatt is volt elsődleges cél, hogy a tanodában biztonsákirándulni. Ezek az alkalmak is segítik a családokat, akiknek gos légkört teremtsenek a gyermekeknek és családjaiknak. a programokért és az ellátásért sem kell fizetniük. Habár Az eddigi tapasztalatok alapján ezt sikerült elérni: a diákok idén még nem lehet pontosan tudni, miként alakul a nyári szeretnek oda járni, amikor továbbtanulás miatt megürül egyszünet, hasonló rendezvényeket terveznek, és a tanév végi egy hely, arra rögtön van jelentkező. Az elmúlt három hónapot fejlesztések mellett a természetbe is szeretnék elvinni a megkönnyítette, hogy már korábban sikerült különböző eszgyermekeket. közöket beszerezniük: két éve karácsonyra minden tanodás Emellett minden évben tartanak tanodai ünnepséget, amegyermek tabletet kapott, amelyet a foglalkozásokon haszlyen a születésnapokat és a névnapokat ünneplik meg, ilyennálhatnak. – Látjuk és tapasztaljuk, hogy a digitális eszközök kor a munkatársak sütnek-főznek – reményeik szerint ez idén jelentik a világot a gyermekeknek, de azt is, hogy a számítósem marad el. Mohácsy Nikoletta úgy érzi, a jelenlegi, kiszákellett várni, hogy este hazaérjen a szülő, és megossza a tanuláshoz szükséges mobilinternetet, az elmúlt időszakban általában reggeltől este nyolcig dolgoztak. Ugyanakkor a szülőkkel és az iskolai pedagógusokkal országszerte jól ment az együttműködés: előre jelezték a dolgozatokat és a követelményeket, segítették a munkát – teszi hozzá Nagy Krisztina.

10 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

| AKTUÁLIS |

míthatatlan helyzet sok akadályt tartogat, de a céljuk nem változott: – Fel vagyunk készülve, hogy a digitális oktatás miatt a következő tanév folyamán még több feladat hárul pedagógusainkra a fejlesztés terén, de azért vagyunk, hogy a gyerekek előmenetelét biztosítsuk, támogassuk.

HELYBEN ÉPÜL A lelkipásztor azt is elmondja, nagy segítség számukra a Zsinati Hivatal, a Pályázati Iroda és a Diakóniai Iroda támogatása. Ennek köszönhetően találták meg helyüket gyülekezetként a tanodaprogramban, és alakították ki saját kereteiket. Emellett beleláthattak a többi tanoda mindennapjaiba is, ami megerősítés volt számukra. – Magvetést látunk a gyerekekben. Lehet, hogy az aratást már nem mi érjük meg, de reméljük, hogy elkezdődött valami a szívükben, és elindulnak majd Isten útján, a bizonyságtétel útján, az örök élet útján – vallja a lelkipásztor. A mindennapi fejlesztések mellett a közösség azt szeretné éreztetni a gyermekekkel, hogy Isten a legjobbat akarja nekik, és feltétel nélkül elfogadja őket. Mohácsy Nikoletta úgy látja, a növendékek sokat változtak az elmúlt évek alatt, a harsányabbak lecsendesedtek, a csendesebbek pedig elkezdtek csapatban játszani. „Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat”, – idézi a lelkipásztor a Példabeszédek könyve 27. fejezetének 17. versét, majd hozzáteszi: – Harminc különböző gyermek is így formálódik Isten kegyelme által – mi pedig őáltaluk. Mohácsy Nikoletta azt is elmondja, hogy az okányi református gyülekezet tagjai meglévő eszközeikkel is igyekeznek segíteni a tanodájukat, emellett többen rendszeresen önkénteskednek a gyermekek között – ezzel is erősítve bennük, hogy a gyülekezethez tartoznak: – A tanodánk missziós célja, hogy a gyermekekkel és családjaikkal együtt, helyben építsük Isten országát.  2020. június 21.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

„Nála semmi sem lehetetlen” HEGEDŰS BENCE

Gécs Sándorral, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház urológiai osztályának vezetőjével, a Balatonalmádi Református Egyházközség presbiterével beszélgettünk Isten életalakító munkájáról és az imádság erejéről annak kapcsán, hogy 2020-ban a Bethesda Gyermekkórház őt tüntette ki a Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjjal.

12 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

| INTERJÚ |

Balatonalmádiban él, Veszprémben dolgozik, Vas megyéből származik. Van olyan gyermekkori élménye, amely a mai napig elkíséri, meghatározza az életét? Több is van. Azok az élmények, amelyek a gyökereket jelentik, onnan erednek. Szüleim egyszerű parasztemberek voltak, az ő nevelésük most is érezhető és meghatározó az életemben. Az igazság az, hogy szegény sorban nőttem fel, nem volt ekkora jólét és szabadság, mint ami most van. Ezek a körülmények is arra tanítottak, hogy tisztességgel, becsülettel dolgozzunk. Azok a tízparancsolati alapok, amelyeket ott megkaptunk, végig elkísérnek az életemben. Ezek szerint a szülei is vallásosak voltak? Igen. Megkereszteltettek, és később konfirmáltam is. Ahhoz, hogy én tanulni tudjak, nekik nagyon sokat kellett dolgozniuk. Háztáji állataik voltak, teheneket tartottak, a téeszben kapott

nagyon magas. De az Úristen ebből is kiemelt, segített, és eljutottam az egyetemre, ahol 1981-ben a feleségemmel is megismerkedtem. Harminckilenc éve ismerjük egymást. Véletlenül kerültünk össze a kollégiumban, ahol laktunk, de ma már keresztyén emberként tudom, hogy nincsenek véletlenek. Miért választotta az urológiai szakterületet? Valójában ez is kiemelés volt Istentől. Az egyetemen annyian voltunk az évfolyamon, hogy nem tudtunk bejárni a klinikára gyakorlati oktatásra, emiatt az én csoportomat kihelyezték az Uzsoki Utcai Kórház urológiai osztályára. Ott amellett, hogy nagyon jó volt a gárda, olyan szakterületet ismertem meg, amely nagyon megtetszett. Az urológia az orvostudomány olyan kis ága, ahol van minden: diagnosztika, műtét, endoszkópia és együttműködési lehetőség sok társszakmával. Érdekes egybeesés, de biztosan nem véletlen, hogy a lányom orvosként most

„Dizseri Tamás az 1992-ben újraindult Bethesda kórház igazgatójaként az életmódjával, a hitéletével, a tevékenységével valódi példakép az orvosok számára is. Ezt a díjat megkapni olyan nagy megtiszteltetés, amelyre szerintem én nem vagyok méltó.” minimális bérük mellett ebből tudtak taníttatni. Ezen körülmények meghatározzák az ember életét, és kiderül, hogy a vágyai és az igényei közül mi a fontos. Megtapasztaltam, hogy szegényen is lehet boldog életet élni. Mikor érezte először Isten munkálkodását az életében? Engem Isten végig a tenyerén hordozott, sokszor kiemelt, és bizonyos helyeken belenyúlt az életembe. Kemenesmagasiban jártam általános iskolába, ott töltöttem a gyermekkoromat. Jó tanuló voltam, továbbtanulhattam volna Celldömölkön, a hozzánk legközelebb eső gimnáziumban, azonban a falunkból származott Minka néni, a soproni Széchenyi István Gimnázium igazgatójának, Tóth Ferencnek a felesége, aki kötelességének érezte, hogy a falu tehetséges gyerekeit elvigye oda, ahol az ő férje igazgató. Igazi mecénás volt, aki több diákot, köztük engem is elvitt Sopronba. Ott kollégiumban laktunk, és ez meghatározta a későbbi életünket. Mindig az volt a vágya, hogy orvos lehessen? Először régész akartam lenni, majd történész, aztán biokémikus, később állatorvos – ezután jött az „emberorvos”. Hogy miért? Nehéz megmondani. Nyilván az iskolának meghatározó szerepe van abban, hogy milyen iránymutatást ad a diákjainak. Olyan gyökereket kaptam ott is, amelyekből egész életemben táplálkozhattam. Igazából mindig olyan hivatást akartam választani, amilyen tantárgyat éppen tanultunk, vagy amelyik kedves tanárunk éppen nagy hatással volt rám. Mondták is annak idején a szüleim, hogy beletörhet a bicskám az orvosi pályába, mert egyszerű parasztgyerek vagyok, és a mérce

ugyanott dolgozik, az Uzsoki-kórház belgyógyászati osztályán. Visszagondolva, ezek tényleg kiemelések, és úgy érzem, hogy Isten valóban a tenyerén hordozott. Hogyan került Budapestről Veszprémbe? A feleségem, aki szintén orvos, Székesfehérváron nőtt fel. Először úgy volt, hogy oda megyünk dolgozni, mert ott ígértek urológiai állást a megyei kórházban, de később ebből nem lett semmi. Valószínűleg az Úr úgy döntött, hogy nem Fehérváron fogunk letelepedni. Abban az időben nem volt könnyű megyei kórházi osztályra bekerülni. Most ez nem így van, lasszóval kell fogni a kollégákat, hogy jöjjenek, akkor viszont nehéz volt bejutni. Később kiderült, hogy a Veszprém Megyei Tanács egészségügyi osztályának akkori vezetője egy Kemenesmagasi melletti faluból, Szergényből származik, és neki köszönhetően kerültem oda, az urológiai osztályra. Veszprém szerencsére félúton van a két szülői ház, az iszkaszentgyörgyi és a kemenesmagasi otthon között. Bár Budapesten kaptam volna munkát, nem szerettem volna a fővárosban maradni. És Balatonalmádi? Veszprémben laktunk 1984 óta, 2004-ben költöztünk Balatonalmádiba. Feleségem gyerekként rendszeresen itt nyaralt, a családjának volt egy pici nyaralója. Ezt a miliőt szokta meg, ragaszkodott a Balatonhoz. Itt dolgozott nyaranta, kuktáskodott az akkori Auróra szálló konyhájában. Itt égette meg az ujját, és itt határozta el, hogy orvos lesz. Neki az volt a vágya, hogy a Balatonnál lakhasson, és engem is magával ragadott a „nagy víz” szépsége és varázslatos színvilága. 2020. június 21.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

Balatonalmádiba költözésük után egyből bekapcsolódtak a helyi gyülekezet életébe? 2004-ben költöztünk ide, de 2007-ig nem kapcsolódtunk be a helyi gyülekezeti életbe. Addig Csopakra jártunk át Tislér Géza lelkipásztor gyülekezetébe. Géza bácsi felesége, Akócsi Katalin főorvos együtt dolgozott feleségemmel a veszprémi kórház belgyógyászati osztályán. Ő hívott el bennünket Csopakra. Ott keresztelték meg a gyermekeinket, akik gyakorlatilag fogadott unokái lettek a Tislér házaspárnak. Hiszem, hogy az Úr vezetett oda bennünket, és ez is egyfajta kiemelés volt. 2007-ben voltam egy keresztyénségről szóló rövid tanfolyamon, cursillón, és ez gyökeres változást hozott az életünkben. Először a feleségem vett részt rajta 2005-ben, majd az Úristen az ő imádságait is felhasználta, hogy én is eljuthassak oda. Így kerültem a monoszlói cursillóra.

érzem, hogy az elismerésre vannak méltóbb emberek is egy orvosnál. Az egészségügyben sok kollégám van, aki ugyanúgy szolgál, mint én, erején felül végzi a napi feladatokat – ők is megérdemelnék ezt a díjat. Mi volt az első gondolata, amikor megtudta, hogy önt választotta a Bethesda-kórház kuratóriuma? Megerősítésnek éreztem. Éppen egy rajtam elvégzendő orvosi beavatkozás előtt álltam, emellett vezetőként az osztályon is sok terhem és küzdelmem volt, amelyeket kénytelen voltam vállalni. Akkoriban egyre többször foglalkoztatott a kérdés, hogy kell-e ez nekem: már tizenöt éve vezettem az osztályt. Ez a díj pontosan akkor jött, amikor egyrészt alázatot kellett tanulnom a saját beavatkozásom előtt, másrészt pedig megerősített. A református Bibliaolvasó kalauzban aznap ezt az

„Imádkozni bárhol lehet, még műtét alatt is, hogy segítsen az Úr a betegen, segítsen meg engem is, és vezesse a kezemet.” Mit kapott akkor Monoszlón? A hitemet és mindent. Olyan dolgokat hozott felszínre, amelyek addig is bennem voltak, de akkor váltak tudatossá. Rájöttem, hogy olyan kegyelemben részesültem eddig, amelyért semmit sem tettem. Kedves, jó feleséget kaptam, született két gyermekünk, egy fiú és egy lány, boldog családban éltünk. A munkahelyemen is szépen haladtam előre, osztályvezető lettem. Ezeket soha nem köszöntem meg Istennek. Olyan döbbenetes volt, hogy ez az alkalom felszínre hozta ezeket a dolgokat, és ráeszméltem, hogy mindezért hálával tartozom. Másképpen néz az ember így a világra. Ha vannak is nehéz terheink és megfáradunk is, van hova menni, van hova lerakni a terheket. Ott kaptam egy igét, amely azóta is kifejezi a helyzetemet, hozzáállásomat a világhoz: „Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik.” (Zsolt 37,5) Az egész zsoltár arról szól, hogy tedd a jót, hiszem, hogy azért kaptam ezt a hivatást is, hogy jót tegyek és segítsem az embereket. Talán éppen ezért döntött úgy a Bethesda Gyermekkórház kuratóriuma, hogy 2020-ban ön kapja meg a Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjat. Mit jelent önnek ez az elismerés? A díjakkal szemben vannak fenntartásaim. Ezek emberek által odaítélt elismerések, amelyek igazából mindig szubjektívek. Dizseri Tamás az 1992 után megalakult Bethesda-kórház igazgatójaként az életmódjával, a hitéletével, a tevékenységével valódi példakép az orvosok számára is. Ezt a díjat megkapni olyan nagy megtiszteltetés, amelyre szerintem én nem vagyok méltó. Azért mondom ezt, mert akik eddig megkapták a Dizseri-díjat, akkora mértékű szeretetszolgálati munkát végeztek, amely az én munkámmal össze sem hasonlítható. Úgy 14 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

ézsaiási igét olvastam: „…fejdíszt adok Sion gyászolóinak (…), csüggedés helyett öröméneket.” (Ézs 61,3) Azt gondolom, ez is egyfajta jelzés volt Istentől. Hogyan lesz szeretetszolgálat egy urológiai rendelésből? Úgy, hogyha tudok eleget beszélgetni is a beteggel, megismerem a környezetét, a családi hátterét, és még a hitéletére is jut idő. Vannak viszont olyan helyzetek, amikor nem tudok mit mondani, véget érnek az orvosi megoldások, és nincs más lehetőség, csak ahhoz fordulni, aki tud segíteni: Jézus Krisztushoz. Ha ezt át tudom adni valakinek, az sokat jelent a bajok elhordozásában. Ez sajnos nem mindig sikerül. Mit gondol az imádságról? Nagyon fontos az ima szerepe, és erre én csak a cursillo után jöttem rá. Előtte csak akkor imádkoztam, ha valami nagy baj volt. Most műtét közben vagy egyéb szituációban is kérem imádságban az Úristen segítségét, és hálát adok, köszönetet mondok neki. Imádkozni bárhol lehet, még műtét alatt is, hogy segítsen az Úr a betegen, segítsen meg engem is, és vezesse a kezemet. A cursillo után volt olyan tapasztalatom, hogy operáltam egy beteget, és olyan komplikációk alakultak ki a műtét után, amelyek ritkán, de elő szoktak fordulni. Nem volt rá orvosi megoldás. A szövődmények miatt egyre rosszabb állapotba került a páciens. Két hónapon keresztül imádkoztam érte, és azután úgy meggyógyult, mintha semmiféle szövődménye nem lett volna a műtét után. Az ember hite időnként hullámzik. Egyszer fent, egyszer lent van. Akkor mélyponton voltunk, de az Úristen megmutatta, hogy nála semmi sem lehetetlen. Nagy szerepe van az imádságnak, ezt azóta is látom és gyakorlom.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Népszerű sorozat volt a televízióban egy amerikai akciófilm, amelynek főszereplője a jól képzett, intelligens titkos ügynök, MacGyver. Izgalmas és szórakoztató kalandtörténeteiben egymaga száll szembe a rossz emberekkel, akiknek markából kiszabadítja védtelen áldozatukat. Közben őt is csapdába ejtik, néha bezárják, de mindig kivágja magát. Jellemzője, hogy nem használ fegyvert, erőszakmentesnek mondhatók a problémamegoldásai, eltekintve néhány kisebb verekedéstől. A legképtelenebb helyzetekben is talál megoldást azzal, hogy gondolkodik, és képes alkalmazni természettudományos ismereteit. Ez teszi szellemessé a filmet, amely egyébként az apró részletek kidolgozásával nem sokat bajlódik. A főhős higgadt és összeszedett, megőrzi nyugalmát még a reménytelennek látszó helyzetekben is, és az adott körülmények között a keze ügyébe eső hétköznapi tárgyakat használja eszközül a szabaduláshoz. Az egyszerű csavarhúzó, gyufa, olló vagy háztartási vegyszerek, fertőtlenítőszer valamire mindig alkalmasak lesznek, és az elmaradhatatlan bicska és ragasztószalag segítségével csodákat művel. Kitűnő fizikus és kémikus, akinek vág az esze, nem esik kétségbe. Életveszélyben is látványosan és ügyesen kezeli az iskolában tanultakat, ezzel felkelti a nézők érdeklődését a természettudományos ismeretek hétköznapi alkalmazása iránt. Mindig kitalál valamilyen ügyes megoldást, amely működik. Természetesen a jelenetek elég elnagyoltak, nem árulnak el minden részletet, de hihetőnek látszanak a megoldások, még ha más is a valóság. Nem is cél, hogy utánozzuk a kísérleteit, hiszen az átlagember nem gyakran kerül olyan életveszélybe, mint a kalandfilm hőse. Példája arra serkent, hogy pánik vagy kesergés helyett forduljunk a fantáziánkhoz. Ahelyett, hogy azon siránkoznánk, mi minden nincs, mit nem tudunk megtenni, és valaki másra várnánk, hogy segítsen, mozdítsuk meg belső tartalékainkat, gondolatainkat, emlékeinket, hogy magunk keressünk megoldást problémáinkra. Lássuk meg a lehetőségeket, hogyan tudunk javítani szorult helyzetünkön. Ne veszítsük el a reménységünket. Hitről nincs szó a filmben, de mi hozzátes�szük. Jó, ha megtanuljuk az anyagok természetét, a világ működését, mert Isten teremtett világának, természeti törvényeinek ismerete segít a bajban. Az erkölcsi üzenete is fontos: a jóság, ha ésszel, ismeretekkel párosul, gyorsan dönt és cselekszik, megmentheti mások életét. Ide is érvényes az ige: „…a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt.” (2Pt 1,5 Károli-ford.) 

IMÁDKOZZUNK!

Urunk! Legkisebb gondunkat és legnagyobb örömünket is kézben tartó Istenünk! Köszönjük, hogy veled már számtalan csodát élhettünk át. Olyan hajnalokat, amikor a hosszú, imádságban átvirrasztott, kétségbeesett éjszakára te hoztad el a fényt és a reménységet. Kilátástalanságunkban, ha hozzád kiáltunk, te meghallgatsz és megsegítesz minket. Nem hagysz magunkra a betegségben, az egyedüllét szorításában, a gyász fájdalmában, az anyagi nehézségben. Eléd vihetjük darabokra tört emberi kapcsolatainkat, házassági válságunkat, gyermeknevelési gondjainkat. Mint az emmausi tanítványokkal, együtt jössz velünk az úton, és mi eldadoghatjuk minden bánatunk és zavarodottságunk neked. Sokszor ennyi is elég, Urunk, köszönjük! De ha még a reménnyel, örömmel, a szívünkben felragyogó feltámadással is megajándékozol, az a te csodád. Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Péter vallástétele Jézus tanítványaival együtt Izráel északi határán, a Hermónhegy lábánál, Cézárea Filippi vidékén tartózkodik. Az Úr félreérthetetlenül közeledik a szenvedés és halál idejéhez, e fordulóponthoz kapcsolódik Péter hitvallása. A tanítványoknak is meg kell fogalmazniuk, kinek tartják az Emberfiát. „Iturea és Trakhónitisz tartományának negyedes fejedelme Heródes testvére, Fülöp” (Lk 3,1) volt, aki a székhelyét saját magáról és a császár tiszteletére nevezte el (Fülöp császárvárosa). A környék súlyos és rossz történelmi emlékeket hordoz. Salamon halála után a kettészakadt ország északi részének új királya, Jeroboám a teljes elszakadás érdekében két aranyborjút készíttetett, majd ezt mondta a népnek: „Eleget jártatok már Jeruzsálembe! Itt vannak isteneid, ó, Izráel, akik fölhoztak téged Egyiptomból! Az egyiket Bételbe helyezte el, a másikat pedig Dánba vitette.” (1Kir 12,28–29) Mintha Áront hallanánk a Sínai-hegy lábánál, amikor a népnek aranyborjút készített: „Ez a te istened, Izráel, aki fölhozott téged Egyiptomból.” (2Móz 32,4) Péter hitvallása az egykori Dán közelében hangzott el, és Jeroboám holt, cselekvésképtelen bálványokról szóló vallástételéhez képest így hangzik: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,15) A Hermón-hegy lábánál lévő barlangot, amely közelében Pán, a pásztorok istenének szentélyét is tisztelték, az alvilág bejáratának tartották. Az ókori felfogás szerint az alvilágba vezető lejáratot zárókő fedi el, amely őrzi a világ rendjét és biztonságát. Ezekre a helyekre rendszerint templomokat is építettek. Az Úr a vallástételre találóan (Péter=kő, petra=szikla) így válaszol: „Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta.” (Mt 16,18)  PAP FERENC

2020. június 21.

Reformátusok Lapja 15

| EGYHÁZI ÉLET |

Határhelyzetben FEKE GYÖRGY

Rendkívüli körülmények között is biztosított lesz az egyházi testületek működése, továbbfejlesztik a diakóniai és az oktatási intézmények működését, már tördelik az új énekeskönyvet, és döntöttek az idei díjazottak személyéről is. Összefoglalónk az idei első zsinati ülésszak eseményeiről és legfontosabb határozatairól.

16 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

| EGYHÁZI ÉLET |

– Ez életünk nagy kérdése, amelytől jelenünk és jövőnk is függ – hangsúlyozta Szabadi Árpád hajdúvidéki esperes a XIV. zsinati ciklus tizenötödik, június 11-i ülésének nyitóáhítatában. A testület a veszélyhelyzet miatt a Budapest-Fasori Református Egyházközség templomában tartotta tanácskozását. A tiszántúli zsinati tag a magvető példázata (Mt 13,1–9) alapján hirdetett Igét a csütörtöki ülésszak kezdetén: – El kell gondolkoznunk azon, hogy hol tart a mi lelkiségünk, melyik talajhoz hasonlít a szívünk.

– Hála Istennek, hogy megtartott bennünket! Könyörögjünk, hogy hozzon számunkra békés időket – fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök nyitóbeszédében. A Zsinat lelkészi elnöke köszönetet mondott a gyülekezeteknek, az egyházi intézményeknek, a lelkipásztoroknak, a hittanoktatóknak, a presbitereknek és a református média munkatársainak a veszélyhelyzet idején mutatott helytállásért. Bogárdi Szabó István szerint komoly tudományos és teológiai munkára lesz szükség, hogy a mostani helyzet hatásait feldolgozzuk. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára és a közelgő egyházi tisztújításra utalva pedig azt kívánta, hogy „az utánunk következő egyházkormányzók, bármiről kelljen is dönteniük, hallják meg szívükben és lelkiismeretükben a kérdést: miért maradtál meg? Mit tervezel a következő száz évre?”

VESZÉLYHELYZET: NE ÁLLJON LE AZ EGYHÁZ Az ülésszak legfontosabb témája a koronavírus-járvány volt. A kijárási korlátozások idején szerzett tapasztalatokra alapozva a Zsinat több rendelkezést is elfogadott, amelyek egy esetleges későbbi krízis idején az egyházi testületek működését biztosítják. Ezek értelmében a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet esetén minden egyházi testületi szerv A határhelyzetekben alkalmazandó szabályok jogosult elektronikus kommunikácimegalkotásánál fontos szempont volt az időlegesség, ós eszköz igénybevételével is ülést tartani és döntést hozni. a kontrollálhatóság és a visszahívhatóság: Emellett a veszélyhelyzet idejére nem dönthetnek például személyi kérdésekről, az Elnökségi Tanács felhatalmazást valamint nem alkothatnak egyházi törvényeket sem. kap, hogy az egyház zavartalan működésének biztosítása érdekében rendkívüli intézkedéseket hozzon egyes zsinati hatáskörbe tartozó kérdésekben. Hasonló módon járhatnának el az egyházkerületek elnökségei az egyházkerületi közgyűlések, az egyházmegyék elnökségei az egyházmegyei közgyűlések, valamint a gyülekezetek elnökségei a presbitériumok helyett. Tevékenységükről viszont be kell számolniuk az általuk vezetett testületnek, amely a rendkívüli felhatalmazást akár a veszélyhelyzet vége előtt is visszavonhatja. A határhelyzetekben alkalmazandó szabályok megalkotásánál fontos szempont volt az időlegesség, a kontrollálhatóság és a visszahívhatóság: nem dönthetnek például személyi kérdésekről, valamint nem alkothatnak egyházi törvényeket sem – tette egyértelművé Veres Lajos jogtanácsos. Az erről szóló alkotmánymódosítást két olvasatban tárgyalták a zsinati tagok, másnap már hatályba is lépett. Ehhez igazították a Zsinat tanácskozási szabályzatát is, utóbbi részletezi az elektronikus tanácskozások és döntéshozatal mikéntjét.

LELKÉSZI NYUGDÍJ: A CÉL A MÉLTÁNYOSSÁG Hatályos egyházi törvényeink szerint a lelkészeket megilleti a tisztes létfenntartáshoz szükséges jövedelem, így van ez 2020. június 21.

Reformátusok Lapja 17

| EGYHÁZI ÉLET |

nyugdíjba vonulásukat követően is, ugyanakkor a beérkezett visszajelzések szerint előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor ez nem biztosított – emlékeztetett a zsinati ülésen Kocsis Márta. A Jogi Bizottság vezetője a tavaly elfogadott nyugdíjtörvénybe ilyen esetekre belefoglalt kivételes és méltányossági eljárás részletes kidolgozását indítványozta. Előterjesztését támogatták, a méltányosság gyakorlásának szempontjait és módját tartalmazó végrehajtási szabályrendeletet a Zsinati Tanács következő ülésére dolgozzák ki.

DIAKÓNIA: TOVÁBBFEJLESZTIK A MONITORINGRENDSZERT 2021. január 1-től módosul az egyházunkban működő szociális szolgálatok monitoringrendszere. A Diakóniai Iroda erre szakosodott munkacsoportja már 2012 óta segíti a református diakóniai intézményeket, valamint az intézményfenntartókat a működés minőségének és jogszerűségének biztosításában. A változtatásokkal egyrészt az elmúlt évek tapasztalataihoz, változásaihoz igazítják az ellenőrzés szempontrendszerét, eljárásrendjét és dokumentumait. Másrészt a Diakóniai Iroda egy európai uniós pályázat részeként online adatbázist és kockázatelemző szoftvert készíttetett, amely az intézmények, a fenntartók és az egyházkerületek munkáját is segíti majd.

ÚJ ÉNEKESKÖNYV: MÁR TÖRDELIK A KÉZIRATOT A legutóbbi zsinati ülés óta befejeződött a már jóváhagyott új énekeskönyv dallamainak véglegesítése és a szövegeinek kiadói korrektúrája. Most kezdődik a kiadvány tördelése, valamint készülnek az énekgyűjteményt kiegészítő részek, 18 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

imádságok, az istentisztelet rendjére vonatkozó javaslatok – derült ki a Liturgiai és Himnológiai Bizottság beszámolójából. Az ezeroldalas kéziratból kivitelében, méretében és árában is a bibliákhoz hasonló, jól használható könyv kialakítására törekszenek. – Reméljük, hogy a novemberi zsinati ülésen már kézbe is vehetjük, 2021 elejére pedig a gyülekezetekhez is eljut – fogalmazott Fekete Károly, a bizottság elnöke. – Szeretnénk javaslatokat, ajánlásokat kidolgozni az énekek megismertetésére és az új énekeskönyv bevezetésére, hogy segítsük a kántorok és énekvezérek mellett a lelkészi és presbiteri köröket is – tette hozzá Bódiss Tamás, a bizottság titkára. Tájékoztatásuk szerint a Kárpát-medencei egyházzenei összefogásban készülő énekeskönyvet a magyarországi gyülekezetek mellett felvidéki testvéreink is szeretnék használatba venni.

OKTATÁSI STRATÉGIA: FÓKUSZBAN AZ INTÉZMÉNYRENDSZER A református oktatási stratégia kialakításának munkálatairól Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok számolt be. A 2017 eleje óta tartó folyamatok az elmúlt időszakban a köznevelési intézményrendszer fejlesztésére fókuszáltak. A Zsinat most megkapott jóváhagyásával év végéig a református köznevelésiintézmény-fenntartókat támogató szakmai anyagot dolgoznak ki. A lelkészképzésbe és -továbbképzésbe is beépíteni tervezett csomag elsősorban a református intézményrendszer keresztyén identitását megerősítő, intézményirányítási, munkajogi és gazdálkodási kérdéseire terjedne ki. A református köznevelési intézmények keresztyén lelkiségének támogatása érdekében pedig a Református Pedagógiai

| EGYHÁZI ÉLET |

„Hála Istennek, hogy megtartott bennünket! Könyörögjünk, hogy hozzon számunkra békés időket!” (Bogárdi Szabó István)

Intézet – szintén év végéig – átfogó tanulmányt készít a református iskolalelkészek jogállásáról, feladatköréről, szükséges felkészítésükről, valamint a köznevelési intézményrendszerbe történő rendszerszintű bevezetésének lehetőségéről. A stratégia részeként protestáns köznevelési vezető pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzést is létesítenek. Az új programot a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán dolgozták ki.

CSILLAGPONT: 2021 A Zsinati Ifjúsági Iroda munkatársai már készülnek a 2021-es Csillagpont Református Ifjúsági Találkozóra. A zsinati tagok áldásukat adták arra, hogy a július 27. és 31. közötti napokra tervezett fesztiválnak Debrecen adjon otthont.

HŰSÉGGEL SZOLGÁLÓK ELISMERÉSE: ŐK AZ IDEI DÍJAZOTTAK A csütörtöki ülésen döntöttek arról is, kik kapják 2020-ban a zsinati alapítású pedagógiai, szeretetszolgálati és lelkészi kitüntetéseket. Az Oktatásügyi Bizottság idén Ilyés Ilona igazgatót (Debrecen), Pintérné Lázok Orsolya tanárnőt (Nagyharsány) és Édes Enikő igazgatónőt (Alistál, Felvidék) javasolta a Makkai Sándor-díjra, Molnár Tímeát (Kaposvár) pedig az Imre Sándor-díjra. Tóth Árpád bácsalmási lelkipásztornak adományozzák 2020-ban a Dobos Károly-díjat gyülekezetét megőrző, építő tevékenysége, a szórványosodó határmenti közösségek iránti hűséges odaadása, valamint példamutató emberi és hitbeli magatartása elismeréseként. A Kiss Ferenc-díjjal ebben az esztendőben Dobos Pálné, a Juhász Zsófia-díjjal pedig Mészáros Jolán diakóniai szolgálatát ismerik el.

TÁBORI PÜSPÖKSÉG: EGY ÉV SZOLGÁLATBAN Jákob János tábori püspök beszámolt a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Püspökségének 2019. évi tevékenységéről. Tavaly emlékeztek meg a tábori lelkészi szolgálat huszonöt évvel korábbi újraindulásáról, katonai zarándoklat keretében járták végig Ulrich Zwingli svájci reformátor életének helyszíneit, valamint otthont adtak az Európai Protestáns Tábori Püspökök Konferenciájának is. A kétnapos novemberi találkozón tizennégy ország lelki vezetői vettek részt. A Protestáns Tábori Püspökség 2019-ben tizenkét fővel volt jelen a déli határszakaszt őrző katonák, valamint a külföldi katonai missziók tagjai között.

KOMMUNIKÁCIÓ: 1% HELYETT KRÍZISALAP Az egyház idei egyszázalékos kampányáról Fekete Zsuzsa kommunikációs vezető számolt be. A Kommunikációs Szolgálat hónapokon át tervezett kampányfilmjét a koronavírus-járvány kitörése után átalakították és felajánlották a Magyar Református Szeretetszolgálatnak (MRSZ), hogy azzal is segítsék a korlátozások miatt bajba jutottakat segítő krízisalapot. A film az MRSZ felületein több mint száznyolcvanezer, a Kommunikációs Szolgálat oldalain további száznegyvenezer megtekintést ért el. Emellett a közszolgálati média és több kereskedelmi csatorna is ingyen vetítette. Az MRSZ elmondása szerint ez volt eddigi legsikeresebb adománygyűjtésük. Az eredetileg tervezett és a rövid idő alatt elkészült végleges kampány is elsősorban azokat az egyházzal rokonszenvező adózókat igyekezett megszólítani, akik a korábbi években még nem ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egyházi egy százalékát (az ugyanis visszavonásig érvényes).  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 2020. június 21.

Reformátusok Lapja 19

| RE-KONSTRUKCIÓ |

Önismeret Az embernek illik megismernie önmagát. Erről szóltak már a régi bölcsek, de Kálvin is azzal kezdi fő művét, az Institutiót, hogy legfőbb feladatunk Isten és önmagunk megismerése. Tehát nem csak az a kérdés, hogy miként ismerhetjük meg Istent, önmagunk megismerése sem éppen könnyű feladat. Sőt, úgy tűnik, az önmegismerés folyamatának soha sincs vége. Ki az, aki azt mondhatná, hogy tökéletesen ismeri önmagát? Persze, nem mindegy, hogy az önmegismerés eléggé rögös útján meddig jutunk. De miért olyan problematikus terület ez? A megismerés két pólust feltételez. Egyik oldalon ott van az, aki megismer. Az alany. A szubjektum.

„Az is tud a hitről beszélni, aki még az életében nem élte át. De a hit valójában lelki történés. A hitet az ismeri meg valójában, aki átéli. Benne kell lenni.”

A másik oldalon áll a tárgy, amit az alany megismer. Tiszta képlet, mert az, aki megismer, külön áll attól, amit meg akar ismerni. Azt kell mondani, hogy az ember a megismerésnek ebben a dimenziójában hatalmas eredményekre tett szert. Egyre többet tudunk a rajtunk kívül álló világról, és ez a tudás a szemünk láttára szinte napról napra gyarapszik. Ez a gyorsulás az ismeretek gyarapodásában elképesztő módon alakítja át életünket. A tudásnak ez a síkja tehát azon az alapvető összefüggésen alapszik, hogy az ember, aki megismer, kívülről látja, amit megismer. A megismerés tárgyát. Viszont az önmegismerés azért problematikus, mert ez az alapállás felborul. Hiszen itt az, aki megismer, ugyanaz, amit meg kell ismernie. Alany és tárgy ugyanaz. Az önmegismerés azt feltételezi, hogy annak, aki meg akartja ismerni önmagát, mintegy kívülre kell kerülnie önmagán. A megismerés tárgyaként kell látnia önmagát. Ez jelentős probléma. Olyannyira az, hogy úgy tűnik, az ember az önmegismerés hatalmas feladatában nem tud ötről a hatra jutni. Mégiscsak különös, hogy miközben, mint említettük, a világ megismerésében az ember hatalmas léptekkel 20 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

halad előre, az önmegismerés folyamatában mintha egy helyben toporogna. Mintha itt nem lenne érvényes az a tétel, hogy a világ megismerésében felhalmozott tudásra lehet építeni, és nem kell mindent elölről kezdeni. Még jó, hogy nem kell újra feltalálnunk a tüzet. De az önmegismerésben, még ha a pszichológia tudománya nagyot fejlődött is az utóbbi évszázadban, mintha mindenkinek mindent elölről kellene kezdenie. Megtanulni kívülről látni önmagát. De a helyzet iszonyatosan bonyolult, mert az önmegismerés mégiscsak belső lelki folyamat. Történés. Van itt egy csapda. Ha ugyanis a megismerőben történik valami, akkor nem állhat kívül önmagán. Ha meg kívül áll önmagán, akkor nincs benne a történetben. Vegyünk egy példát. A hit példáját. Mi a hit? Az ilyen kérdés a hitet tárgyként kezeli. Lehet róla beszélni, meg lehet fogalmazni. Az is tud a hitről beszélni, aki még az életében nem élte át. De a hit valójában lelki történés. A hitet az ismeri meg valójában, aki átéli. Benne kell lenni. Az önmegismerés azért borzalmasan bonyolult, mert benne kell lenni abban, amit ugyanakkor kívülről kell látni. Ezért van az, hogy az emberen tulajdonképpen túlnő a feladat, s nem is oldhatja meg, csak akkor, ha az önmegismerés feladatát Istennel hozza összefüggésbe. Istenben haladható meg az alany és a tárgy kettőssége. Isten az, aki kijelentette önmagát a Jézus Krisztusban, s ezzel támpontot adott az embernek, hogy honnan kell látnia önmagát. De Isten az, aki a Lélek által az ember szívébe költözött, s ezért az önmegismerés folyamatában az embernek nem kell kívül állnia önmagán, hanem szubjektumként saját maga élheti át, ahogyan Isten látja őt. Ezért van az, hogy a hitet az ismerheti meg valójában, aki átéli, másrészt ez a hit teszi képessé az embert arra, hogy kívülről lássa önmagát. Nincs az önmegismerésnek ennél magasabb szintje. 

| GONDOLATOK |

VITÉZ FERENC

„Szívből tudni” A szerző főiskolai docens, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, újságíró

Régóta vitatkoznak rajta tudósok és filozófusok, hogy hol van a lélek helye, már az emberiség hajnalától kezdve foglalkoztat bennünket, hogy a fizikai test halála után mi marad meg belőlünk, lelki formában, „lelki testben” miként létezünk tovább. Voltak, akik a lelket minden élőlénybe kihelyezték, mások „az anyag lelkét” keresték, vagy arra is kísérletet tettek, hogy „megmérjék” a lélek súlyát. A klasszikus Czuczor–Fogarasi szótár a lelket a „lehelet” szóval rokonította, hasonlóan a bibliai antropológiai felfogáshoz „az élet leheleté-

ILLUSZTRÁCIÓ: TEREK HATÁRÁN – BÉNYI ÁRPÁD (1931–2006) FESTMÉNYE

ről”. Az egyik, értelmező szótári jelentése szerint az érzékelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás, értelem, akarat jelenségeinek összefüggő, a központi idegrendszer folyamatain alapuló egésze. A nyelvtudomány különválasztja a lelket és szellemet, de a teológiai filozófia is úgy véli, hogy a test és szellem között a lélek teremt kapcsolatot. A legélesebb ellentét talán akkor keletkezett, amikor földi életünk fizikai testében keresve a lélek lakhelyét, azt az egyik elképzelés szerint a szívben, másik szerint az agyban (elmében) vélték fölfedezni. Ez az eltérés alapvetően arra mutat rá, hogy érzelemként vagy szellemként gondoltak-e a lélekre, mondván: a szív az érzelmek, az elme a szellem (szellemiség, gondolkodás) irányítója. Egy történelmi-közéleti példát idézve: Kossuth és Széchenyi párviadalát „a szív és az ész harcának” is tulajdonították – az érzelmei irányították Kossuthot, a racionalitás vezette Széchenyit ugyanazon cél felé.

A nyelv mint a gondolkodásmód, az attitűd egyik reprezentációja szintén sokat elárul a különbségekről és összhangzatokról. Ha megtanulunk egy memoritert, emlékezünk rá, kívülről, „fejből” tudjuk; a francia – a „par coeur” gallicizmus tanúsága alapján – ugyanezt „szívből” tudja. A sárospataki pedagógus, Comenius első műve volt az 1623-as A világ útvesztője és a szív paradicsoma regény, amelyben a Vándor a létezés megértésével talál rá a megnyugvás édeni helyére. Harminc évvel később az Orbis pictusban az ember lelkének önálló táblát szentelt, azt három alapképességünk szintéziseként mutatva be. A lélek az észből (okosságból, értelemből) áll, amely által megismerjük és megértjük a jót és rosszat, igazat és hamisat; aztán az akaratból, amellyel megválasztjuk vagy megvetjük a megismert dolgot; végül az elméből, amellyel „tusakodunk” a jó után, eltávolítva magunktól a gonoszt. Számos szólásunkban megtalálható a szív és ész – hosszú volna felsorolni, csak példákat idézek. Egy szív, egy lélek. Szívvel-lélekkel. Ajakon termett, nem szívben fogant a szó. Angyal a szava, de ördög a szíve. Hálaadó szív sok jótéteményt várhat. Kinek mi a szívében, az látszik a szemében. Legkönnyebben esik, ha jó szívből teszik. Nagy kő esett le szívéről. Szép dolog, amikor száj és szív egyetértenek. Az érett ész nem egynapi munka. A rossz erkölcs megvesztegeti a jó észt is. Az ész nagyobb az erőnél. Árendába adta eszét. Csendes, mint az ész munkája. Egyik ésszel, másik kézzel. Ésszel indulj, okkal járj. Hátul hordja eszét, mint juhász a botját. Istennel, ésszel, szorgalommal boldogulsz. Magával együtt eszét is eladta, és így tovább. Hogy hol lakozik a lélek, azon egy pünkösd utáni igehirdetés alkalmával kezdtem gondolkodni. Az „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6) igeszakasz magyarázatakor elhangzott: a szív szeretni és gyűlölni is tud. Arra gondoltam, hogy nem a szív gyűlöl, mert az ilyenkor bezárul (erre utalhat „szívtelen” szavunk), inkább a gyomori zsigerösztönök és fölemésztő bugyrok működnek. A szív a szeretet helye, amelyet a lélek munkál, Krisztus szeretetével ölelve körbe. Ami az eszünkkel fölfoghatatlan, azt „szívből tudjuk”, a Léleknek éltető-lángoló véráramában. 

2020. június 21.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

Tegyünk bizonyságot!

LXIV. ÉVFOLYAM,

25. SZÁM,

2020. JÚNIUS 21.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Amikor az életemet átadtam az Úrnak, kettős feladat várt rám: munkálkodni Jézusért, és bizonyságot tenni róla. Bátran és örömmel mondtam el megtérésemet mindenkinek, elsősorban a hozzám közel állóknak. E bizonyságtételek a környezetem figyelmét magamra és viselkedésemre irányították. Nem szégyelltem bizonyságot tenni az én Megváltó Krisztusomról. Nem prédikálni akartam, sem hosszú beszédeket tartani, ezt az Úr nem is kívánta tőlem. De az akkori otthonomban, a komáromi Timóteus árvaházban elmondtam, mit tett velem az Úr. Ekkor tizenhat éves voltam. Hívogatni kezdtem árvatársaimat a nem kötelező összejövetelekre. Sokszor személyes beszélgetésekkel sikerült megnyerni a velem egykorú fiatalokat. Gyakran hívtam fel figyelmüket a bibliaórákra, az egyéni lelki beszélgetésekre, és együtt mentünk az összejövetelekre. Néhány társamat sikerült is Jézushoz vezetni – ez volt számomra akkor a legnagyobb öröm. Ennek eredményeként őszinte barátságok, lelki kapcsolatok jöttek létre. Előfordult néhányszor az is, hogy hiába fáradoztam, még barátságtalan szavakkal is illettek társaim, de nem csüggedtem el. Úgy gondoltam, hogy ha csak egy lélek megtér, az kárpótol mindenért. Megtapasztaltam, hogy ha vallást teszek az én Megváltó Uramról, és őérte munkálkodom, akkor boldog lesz az életem, dicsőségesebb lesz Megváltóm, és teljes szívvel tudom énekelni: „Övé a szívem és az éltem, /Csak őt szolgálom úntalan, / Hisz lelkemet csak ő menté meg, / Dicső királyom, Uram! / Mindenki lássa meg!” (Hallelujah! 36:4) Visszapillantva az elmúlt éveimre, a Szentlélek munkája nyomán eszembe jutottak rendezetlen dolgok az életemből. A korábban megbántottaknak őszintén be kellett vallanom bűnömet, és bocsánatukat kellett kérnem. Nem tudtam halogatni, azonnal cselekednem kellett, csak így lett nyugalmam, békességem. Csak Jézus Krisztus tud bűnös múltunktól megtisztítani, és régi terheinktől megszabadítani. Lelki épülésünk érdekében alakítsuk ki a bibliaolvasás rendjét. Legjobb, ha kora reggel ezzel kezdjük a napot. Mindig kérjük Isten Szentlelkét, hogy nyissa meg előttünk az Igét, hogy megérthessük és életünkre alkalmazhassuk. Semmiféle evangéliumi könyv nem pótolhatja a Bibliát. Az Ige így szól erről: „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.” (Zsolt 119,105) Majd ezután mi is dicsekedhetünk együtt a zsoltáríróval: „Úgy örülök beszédednek, mint aki nagy zsákmányra talál.” (Zsolt 119,162) Imádkozva olvassuk a Bibliát! Tegyük ezt szívünkből, és Isten Igéje megmutatja, miért kell imádkoznunk.  SZENCZI LÁSZLÓ

ÁRA: 400 FT

„Nála semmi sem lehetetlen” 2020 DIZSERI-DÍJASA: GÉCS SÁNDOR UROLÓGUS FŐORVOS 9 771419 856007 20025

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás: ...................................................................................

| EGYHÁZI ÉLET |

Merénylet áldozata lett a nigériai református lelkész és várandós felesége Emmanuel Saba Bileya református lelkészt és feleségét június 1-jén gyilkolta meg egy fegyveres csoport a Nigéria északkeleti részén található Taraba régióban, Marraba városában. Bileya és felesége, Juliana kilencedik gyermeküket várták, amikor a helyi törzsek között régóta fennálló konfliktus áldozataivá váltak. Nyolc gyermekük maradt árván. Bileya a Nigérai Keresztyén Református Egyház (CRCN) lelkészeként szolgált. A tagegyházát ért tragédiáról a Református Egyházak Világközössége is megemlékezett. A nigériai missziót évtizedek óta támogató Észak-Amerikai Keresztyén Református Egyház (CRCNA) – ugyancsak a református világközösség tagja – közelről ismerte a lelkészházaspárt. Az amerikai református egyház egyik legrégibb nemzetközi partnerét érte ugyanis a támadás, Bileya maga is gyülekezetplántáló lelkészként dolgozott abban a programban, amelyet az amerikai egyház még a kilencvenes évek elején indított. – Emmanuel és felesége szenvedélyesen szolgálta Istent és az evangélizáció ügyét – méltatta őt Mike Van Der Dyke, a nigériai amerikai misszió vezetője. Bileya középiskolai matematikatanárként dolgozott, mielőtt Isten hívásának engedve missziói munkatárssá, majd lelkésszé lett. Felesége, Juliana zeneszerző és énekes volt. A nigériai lelkészről a Calvin Theological Seminary elnöke is meghatódva írt, Bileya ugyanis az amerikai Grand Rapids-ben szerezte teológiai diplomáját 2014-ben. – Az Úr alázatos szolgája volt, szívében ott égett a tűz Krisztus evangéliumáért – fogalmazott az elnök. Medeblink szenvedélyes, alázatos és örömteli emberként emlékezik a nigériai lelkészre, aki annyira hálás volt

azért, hogy Amerikában tanulhatott, hogy a világhírű református intézmény ablakainak tisztítását is magára vállalta: – Akárhányszor elmegyek az ablakok mellett, mindig Emmanuelra, Julianara és gyermekeikre fogok gondolni. Az ablakok biztosítják a kitekintést a falakon túlra. Emmanuel segített nekünk abban, hogy lássuk és megértsük nigériai szolgálatát. Amikor ő személyesen, vagy családja és közössége komoly kihívásokkal szembesült, akkor is mély meggyőződéssel ragaszkodott elhívásához, hogy Isten színe előtt éljen, és így legyen a megbékélés eszköze. A megbékélésre pedig nagy szükség van ma Nigériában a bonyolult konfliktusok közepette. Van Der Dyke rávilágított arra is, mi okozta a lelkészházaspár halálát: az utóbbi időben felerősödtek a szomszédos törzsek közötti erőszakos összecsapások a földbirtokok miatt. Habár a régió többségében keresztyén, a tulajdonjog miatti vita erőszakot és bosszút szült a keresztyén szeretet és közösség helyett, az észak-amerikai református egyházak továbbra is szorosan együttműködnek a nigériai testvéregyházaikkal a béketeremtésben, a traumák kezelésében, az özvegyek és árvák támogatásában. A kanadai reformátusok rendkívüli pénzügyi segítséget nyújtanak erre a célra.  FORRÁS: REFORMATUS.HU 2020. június 21.

Reformátusok Lapja 23

| EGYHÁZI ÉLET |

Akikre száz év múlva is büszkék lehetünk FARKAS ZSUZSANNA

A 2021–2022-es tanévben háromezer-kétszázzal több gyermek és közel ötszáz új munkatárs kezdheti az évet új, modern református óvodákban a Magyarországi Református Egyház Országos Óvodaprogramjának köszönhetően. A 2018-ban indult projekt kivitelezési munkálatai már folynak, a fejlesztés a magyar kormány harmincmilliárd forintos támogatásából valósul meg.

– Jelenleg hétezer-egyszáz férőhely van egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi óvodáinkban, reményeink szerint 2021 végére befejeződik az óvodaprogram, és újabb háromezer-kétszáz férőhelyünk lesz – fogalmazott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a június 9-i sajtótájékoztatón. Mint mondta, hatvanhat intézmény épül és újul meg: negyvenhét teljesen új óvoda készül el, és tizenkilenc már meglévő épület bővül, valamint korszerűsödik. Az ország valamennyi régiójában zajlanak beruházások, ahol református családok és gyülekezetek jelzései alapján nagy igény mutatkozik egyházi fenntartású intézményekre. Az egyház célja, hogy a fenntartásában működő óvodákban korszerű, a pedagógusok és a kisgyermekek igényeit is kielégítő épületekben lehessen fogadni az óvodásokat és szüleiket. Az intézmények pedagógiai programjában egyaránt fontos szerepet kap a kiemelkedő színvonalú szakmaiság és a keresztyén értékrend átadása. A családok egy része nem jár hitben, ezért különösen fontos szerepet töltenek be a keresztyén nevelés színterévé váló református óvodák. Sok esetben ez az egyetlen esély, hogy a gyermekek megismerhessék a Biblia üzenetét. 24 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

Óvodáink olyan értékrendet közvetítenek, amelyek – bármilyen gyorsan változik is a világ – örök érvényűek. A program helyszíneiről demográfiai és fenntarthatósági vizsgálatok, valamint a leendő fenntartók körében végzett előzetes szükségletfeltárás alapján a négy egyházkerület vezetése döntött. A Tiszántúlon, a Dunamelléken, huszonhárom-huszonhárom, a Tiszáninnenen, valamint a Dunántúlon, tíz-tíz óvodát érint a program, amelynek köszönhetően harminckétezer négyzetméter alapterületű új intézmény épül, és további kétezer négyzetméternyi épület újul meg. Bogárdi Szabó István arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az utóbbi időben sokszor esett szó Trianon száz évvel ezelőtti traumájáról, azt sem szabad elfeledni, hogy a magyarság már a 18. századtól fogyatkozó nemzet volt. – A gyermekvállaláson gondolkodók számára fontos kérdés, hogy a gyermekeik megfelelő, biztonságos, jó körülmények között nevelkedhetnek-e. A magunk részéről a felépített óvodákkal, kiváló pedagógusainknak az evangélium szellemében végzett munkájával szeretnénk hozzájárulni a csökkenő trend megfordításához – hangsúlyozta a Zsinat lelkészi elnöke. – Feltettük a kérdést, hogy mit jelentett az elmúlt száz év, de mi azt is fürkésszük, mit hoz a következő száz esztendő. Ebben pedig az a célunk, hogy olyan gyermekeket neveljünk, akikre tizenöt, ötven vagy száz év múlva is büszkék lehetünk – tette hozzá a püspök. Az új óvodák építésekor fontos szerepet kapnak a korszerű és környezettudatos eszközök, mint például a hőszivattyús berendezések és a megújuló energiával működő napelemek. Az óvodák külső környezetét is a 21. század követelményeinek megfelelően alakítják ki, sok helyen a játszóudvarok sok helyen akadálymentes használatra is alkalmasak lesznek, továbbá mozgáskoordinációt fejlesztő eszközöket telepítenek a gyerekek szabadtéri kikapcsolódása érdekében.

A FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN – A következő száz évben nemcsak szeretnénk, hanem meg is fogunk maradni. Ezért viszont sokat kell tennünk, hogy a családalapításra készülő fiatalokat segítsük, hogy a gyermekvállalás ne legyen azonos a szegénység vállalásával – fogalmazott Soltész

| EGYHÁZI ÉLET | ORSZAGOSOVODAPROGRAM.HU A magyar kormány harmincmilliárd forintos, vissza nem térítendő támogatásával összesen 3211 új óvodai férőhely és 486 új munkahely jön létre a program részeként. További információk a projekt honlapján olvashatók.

Várday Kata Református Óvoda, Kisvárda 750 m2 alapterület 75 fő férőhely 3 csoportos intézmény

Református EGYMI Miskolci Tagintézménye, Miskolc 1148 m2 alapterület 40 fő férőhely 5 csoportos intézmény

Dabasi Református Óvoda, Dabas 555 m2 alapterület 50 fő férőhely 2 csoportos intézmény

Békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Békés 917 m2 alapterület 100 fő férőhely 4 csoportos intézmény

Debrecen-Bánki Református Óvoda, Debrecen 585 m2 alapterület 50 fő férőhely 2 csoportos intézmény

Lórántffy Református Óvoda és Bölcsőde, Csákvár 750 m2 alapterület 75 fő férőhely 3 csoportos intézmény

Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár. Mérföldkőnek nevezte ebben a folyamatban a családi adókedvezmény visszaállítását, a családi otthonteremtés visszaállítását és bővítését, valamint a nagycsaládosok autóvásárlási programjának elindítását. – A támogató háttérhez tartoznak a bölcsődék és az óvodák is, ebbe kapcsolódnak be az egyházak, hiszen az a munka, amelyet Nagykanizsától Miskolcig szerte az országban végeznek, a gyermekek fejlődését szolgálja – tette hozzá Soltész Miklós. Az államtitkár a családtámogatás eredményének tartja, hogy 2010 és 2019 között harmincötezerről hatvanhatezerre növekedett a házasságkötések száma, míg a válások huszonháromezer-nyolcszázról tizenhétezer-négyszázra csökkentek, az abortuszok száma pedig negyvenezer-ötszázól huszonötezer-nyolcszázra csökkent. A magyar óvodahálózat az elmúlt tíz évben tizenhatezer-száznégy férőhellyel bővült, és a jelenlegi program befejezésével annak közel tíz százaléka lesz egyházi fenntartású. Megfeszített előkészítő munka után Budapest négy kerületében és ötvenhét településen, településrészen épülnek református óvodák, amelyek így mérnököknek, munkásoknak, szakembereknek biztosítanak megélhetést – mutatott rá Soltész Miklós. 2019 decembere óta a kivitelezési munkálatok már több helyszínen elindultak. A projekt jelenlegi szakaszában az egyes helyszínek kivitelezőinek kiválasztása zajlik, külön-külön beszerzési eljárásokban. Az építkezések eltérő ütemben haladnak, de – amennyiben a koronavírus-járvány nem késlelteti a kivitelezést – a jelenlegi tervek szerint 2021 nyaráig az épületek jelentős része elkészül, ezekben a tanintézményekben 2021 szeptemberében már az új vagy felújított óvodákban kezdhetik meg a nevelési évet a gyerekek és a pedagógusok.

A KÖZÖSSÉG TAGJÁVÁ VÁLNI „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket…” – idézte a Lk 18,16 versét Szlotta Hajnalka, a nagykanizsai Kiscsillag Református Óvoda vezetője. Az intézményben ezt az igét választották a februári alapkőletételéhez. A nagykanizsai református templom közelében épülő óvodába felmenő rendszerben három csoportot terveznek, az első csoporttal már 2020. szeptember 1-jén megkezdik a munkát. Huszonöt gyermekkel szerettek volna indulni, de a bekért szándéknyilatkozatok alapján az igény még ennél is nagyobb a férőhelyekre. – Egy ilyen kicsi egyházközségnek ez nagy lehetőség, hálásak vagyunk, hogy a családok az első hívó szóra igent mondtak, és már az alapkőletételnél is segítettek – idézte fel az intézményvezető. – Az érzelmi nevelés és az érzelmi intelligencia fejlesztése kapja majd a legnagyobb hangsúlyt, hiszen nem a holnapnak, hanem az elkövetkező száz évnek szeretnénk gyermekeket nevelni – hangsúlyozta Szlotta Hajnalka, és hozzátette: – Mi magunk is tudjuk, hogy jó közösségben lenni, ezért ezeket a gyermekeket is közösségre szeretnénk nevelni, mert egy napon ők is barátok, munkatársak, édesanyák és édesapák lesznek – társadalmat építő közösség tagjaivá nőnek fel.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 2020. június 21.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

Kihívást támasztanak A hivatali és a médianyelv elképesztően nyakatekert, homályos megnyilvánulásai keserű fejcsóválásokra késztetik káprázatosan gazdag nyelvünk igényességre törekvő használóit. „Az a velünk szemben támasztott elvárás, hogy bármire képesek legyünk”; „az egymásnak támasztott kihívás vitte őket közelebb önmagukhoz”; „A 21. század számos kihívást támaszt az emberiség számára”; a folyamat „feltárása még ma is komoly kihívást támaszt a kutatók számára” – olvassuk lépten-nyomon. Magyarul: azt várják el (vagy: kívánják, követelik) tőlünk, hogy…; a másik (egymás) próbára tétele, az egymás számára ajánlott (kínált) próbatétel; a feltárás órási munka (nem mindennapi próbatétel) a kutatóknak. Az idézett közlésekhez is képes hozzátoldani sajtó: „A médiával szemben támasztott elvárás”; „Mindez kihívást támaszt az oktatással szemben”; „Ez az igény számos kihívást támaszt mind a gyártókkal, mind pedig a megoldásszállítókkal szemben”. Ilyenkor az vetül az ember lelki szemei elé, hogy támasztani létrát szoktak például a falhoz, a falnak, a fallal szemben. Igényekkel (és nem „elvárásokkal”) inkább fellépnek. A „kihívást támaszt” kifejezés értelmetlen és képzavaros. A fenti citátumokból afféle jelentés bogozható ki, hogy ’próbatételek, összetett feladatok, teendők várnak rá’ (az oktatásra vagy éppen a szivattyúrendszerekre). S még a citált képtelenségekre is rá tudnak licitálni: „a nyolcvan különböző feladvány egyre nagyobb és nagyobb kihívást támaszt a játékos felé”; „bármilyen követelményt és új kihívást támasztanak feléjük” a különböző alakulatok. Hát, akinek ez tetszik… Kihívást támasztani valaki felé? Világosan: folyamatosan próbára teszi, igénybe veszi (valakinek) a képességeit, ösztönző feladat a számára. Az idézett és a hasonló elborzasztó kifejezéscsinálmányok „magyarról magyarra” fordítása – azaz átültetése ékes anyanyelvünkre – sürgető feladat.  ARANY LAJOS 26 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (T, U, I, U). 13. Kossuth- és Jászai-díjas színművész (István). 14. Mezei növény, népies neve: kannamosófű. 15. Hálával emleget. 16. Xenon vegyjele. 17. Ménkű vége! 19. Disznó. 21. Arrafele! 23. Felhalmozott érték. 25. Vas vegyjele. 26. Füzet. 28. Rokokó részlet! 30. Ifjú Szakemberek Ankétja, röviden. 32. Huszonnégy órai. 34. … Gyaco, a második dalai láma. 36. Urán és stroncium vegyjele. 38. Tejtermék. 40. Francia férfinév. 41. Fegyverraktár. 43. Rácz Aladár. 44. Különböző római számok, összegük 61. 45. Nagy tervek nyomtatója. 46. Katedrális. 47. Libabeszéd. 48. Szinódussal kapcsolatos. 49. Törpeló. 51. Népi hosszmérték. 53. Egyletben található! 54. Mária és Márta testvére. 55. Német származású magyar fal- és arcképfestő (Károly). 57. Iskolai beírás. 59. Rekedt, de csak a végén! 60. Pál apostol korábbi neve. 62. Állami Biztosító, röviden. 64. Ázsiai eredetű nép. 66. Cipészszerszám. 67. Önismeret. 70. Piros, Londonban! 71. Nagy varázsló. 72. Gyom. 74. Hangsor első hangja. 76. Kosztolányi Kornélja. Függőleges: 1. Magas-…, 739 méteres csúcs a Börzsönyben. 2. Klasszikus üdvözlés. 3. Nyomatékosító szó. 4. Jegyzetelni. 5. Gereznák mestere. 6. Kiejtett betű. 7. Numero fele! 8. Olimpiai bajnok német teniszező (Steffi). 9. Összetételekben szembenállást jelöl. 10. Amióta páros betűi. 11. Morze-hang. 12. Forma. 18. Horvát kisváros (KNIN). 20. Hord. 22. Az idézet második része (H, Z, O, Z, Á). 23. Fatáblába kötött, kézzel írott könyv. 24. Puskára tűzhető katonai kés. 27. Marokkói hegység. 29. Stephanie Kwolek találmánya, a majdnem tökéletes anyagok szimbóluma. 31. Áldás jelzője lehet. 33. Szabad választást jelző határozószó. 35. Tusfolt! 37. Nagymértékben ijeszt. 39. Régi betűvető eszköz. 41. Török férfinév. 42. Neon és jód vegyjele. 45. Csend legyen! 46. Földmunkagép. 48. Az Ótestamentum egyik könyvének rövidítése. 49. A búcsúzás szava. 50. Undorodik. 52. Könnyűfém rövid neve. 54. Jászai-díjas színművész (Attila). 56. Baranya megyei falu. 58. Kakasdísz. 61. Vértanúk városa. 63. Román váltópénz. 65. Köztársasági elnök (János). 68. Szuterén része! 69. Titán és nitrogén vegyjele. 71. A jelzett időponttól. 73. Kettős betű. 75. Káté! 77. Simándy József. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Adjatok hálát neki, áldjátok nevét, mert jó az Úr, örökké tart szeretete.

| GYERMEKEKNEK |

A csipkebokor  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Száraz év volt, a birkák már nem találtak semmi ehetőt Jetró tábora körül. Mire Mózes észbekapott, már jó messzire jártak. A távolban a Hóreb, a Sínai-hegység sziklás csúcsai látszottak. „Ha másutt nem, a hegy lábánál biztosan találunk legelőt. Az a bozótos még nem hagyott cserben” – gondolta Mózes, és az is megfordult a fejében, talán érdemes lenne rábeszélnie apósát, hogy települjenek át a hegy lábához. Persze ahhoz jobban fel kell deríteni a terepet, hogy megéri-e a költözködést. Mondjuk a költözéssel nem volt semmi baja Jetrónak, hiszen így élt a törzse nemzedékről nemzedékre. Mentek a birkák után, ahol jó legelőt találtak, ott letáboroztak, hetekig, hónapokig, akár egy évig is eléldegéltek ott a sátraikban. Egészen addig, amíg az állatoknak volt mit enniük. Vagy míg meg nem unták, és tovább nem álltak. A puszta azonban elég ínséges hely volt. Füvet csak a tava-

szi meg őszi esőzések idején láttak. A tájat jobbára homok meg kő borította, itt-ott egy-egy tüskebokor, vadszeder vagy akácia bokra. Ideje lett volna már továbbállni. Úgyhogy Mózes nem is bánta, hogy az állatai megelőzik, és elindulnak a Hóreb irányába. Hosszú volt az út, delelőre hágott a nap, mire a hegy lábához értek. De Mózes jól számított: a bozótban, a cserjék alatt maradt még fű, és még egy kis szikomorfaligetet is talált, amelyben forrás csörgedezett. Mózes azonnal itatni hajtotta az állatokat, és amíg azok ittak, ő is leült egy kicsit pihenni a fák árnyékában. Ahogy ott nézelődött, egyszer csak valami megcsillant előtte a távolban. Először azt hitte, a szeme káprázik. Még Egyiptomban, amikor a sivatagban oroszlánra vadásztak, nemegyszer tapasztalta, hogy a homok úgy tud csillogni, mintha gyémánttal volna felszórva. De ez nem olyan csillogás volt. Aztán eszébe jutott a kocsija, amelyet otthagyott a pusztában. Távolról egy kocsi fémberakásai is csilloghatnak így… – Lehet, hogy valaki bajban van? – villant fel benne a kérdés. És eszébe jutott, ha annak idején nem találkozik Jetró lányaival a kútnál, talán a következő éjszakát sem éri meg. Mózes a birkákra pillantott. Szomjukat már oltották a forrás vizénél, most békésen legelésznek, némelyik tán el is bóbiskolt. A bárányok rendben vannak, őket nyugodtan itthagyhatja. De ott, annál a fénylő pontnál talán egy emberen kell segítenie. Se a közelben, se a távolban, sehol senki. Ő az egyetlen, aki segíteni tud. Mózes nem sokat tétovázott. Felkapta a botját, és elindult a fel-felcsillanó fény irányába. Ahogy közeledett, egyre biztosabb volt benne, hogy nem a kvarcszilánkokon megcsillanó napfényt látja. És nem is egy hintó fémveretén vagy egy katona kardján csillámlik a nap. Ez a fény egészen más volt. Ahogy közeledett, felismerte, hogy valami lángol. De nem tábortüzet lát, abban biztos volt Mózes. Mert ilyen lángokat ő még sohasem látott. Egy csipkebor állt a lángok közt. Tűzben égett, és csak lángolt, de nem hamvadt el.  2020. június 21.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-6309502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu. Quasi-Modo Kft. Padfűtés (svájci fűtőfóliával), harangvillamosítás, toronyóra-felújítás, -kiépítés, programórák, hangosítás, dallamjáték, énekszámkijelző. Honlap: www.quasi-modo.hu, e-mail: kapcsolat@quasi-modo. hu, tel.: 06-30-940-8223 (Sárdi György). BIBLIAISKOLA A Biblia Szövetség Egyesület a 2020/2021es tanévben is elindítja kétéves bibliaiskolai képzését Pécelen. A képzés főbb céljai: alapfokú ismeretet nyújtani az Ó- és Újszövetség könyveinek tartalmáról, megismertetni a Szentírás magyarázatának egyszerű, de nélkülözhetetlen szabályait, amelyek segítik helyesen érteni a Biblia üzenetét, valamint segítik a meggyökerezést és növekedést a Jézus Krisztusba vetett hitben, a bekapcsolódást és az aktív részvételt a gyülekezeti közösségben. A tanfolyam helyszíne az egyesület péceli székháza, az alkalmak szeptembertől májusig havonta egy szombati napon lesznek. Évnyitó és első tanítási nap: szeptember 19. Jelentkezni június 30-ig lehet az alábbi elérhetőségeken. Részletes tájékoztatás található a bibliaszov.hu honlapon, kérhető e-mailben a bsz@bibliaszov.hu címen vagy munkaidőben telefonon a 06-28-452-334es számon, illetve levélben a 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b címen.

Törés és megújulás

Május 9-én elvágódtam a biciklimmel a betonjárdán. Gerincrándulást és bordatörést szenvedtem. Hálát adok Istennek, hogy a gerincem nem törött el, mert az bénulással is járhat. Mit is jelent orvosi szempontból a csonttörés? A folytonosság megszakadása a csontban. Nagy fájdalommal jár. Az első héten csak feleségem, Teréz segítségével tudtam kikecmeregni az ágyból. A törés gyógyulási ideje körülbelül két hónap. A gyógyulás folyamata úgy zajlik, hogy a törés helyén új, fiatal sejtek nőnek, amelyek sokkal életerősebbek, mint a régi, nyolcvanhárom éves sejtek voltak. Vagyis felfoghatjuk úgy is, hogy a bordatörésből az ember testileg és lelkileg megújulva, megerősödve kerül ki. Mindeközben országszerte, világszerte zajlik a középkori pestisjárványokhoz mérhető koronavírus-járvány. Ez a lakhely elhagyásának korlátozásával, munkahelyek, iskolák, bezárásával, közösségi események betiltásával jár. Templomi istentiszteleteinket is szüneteltetni kellett, ez pedig törés, a folytonosság megszakadása a hitéletünkben. Új helyzet alakult ki. Otthon kellett maradnunk. Nyilván az ott elérhető témák, eszközök, lehetőségek kerültek előtérbe. Én például naponta játszom a korálokat otthoni gyakorlóorgonámon. Életemben először merem Bach János-passiójának koráljait játszani. A Bibliából olyan fejezetek kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyek eddig elkerülték figyelmemet, például a Zsoltárok könyve. Minden nap igeolvasással kezdődik. Naponta beszélünk meg igéket, igeszakaszokat telefonon hittestvéreimmel. Erősítjük egymást lelkileg, hitben, és most, hogy újra elindulhattak a vasárnapi istentiszteletek, nagy-nagy örömmel köszöntjük egymást, ha nem kézfogással vagy öleléssel is. Mindez úgy is szemlélhető, hogy a régi, az eltörött helyett új hit-sejtek, még az is lehet, hogy a réginél erősebb, frissebb hitkapcsolatok keletkeznek. Summa summarum: rádöbbenhetünk, hogy ebből a vírus okozta hit-törésből a személyes hitéletünk és a gyülekezeti közösségünk, gyülekezeti közösségi létünk is megerősödve, megújulva kerülhet ki. Hála legyen Istennek érte!  BÖLCSFÖLDI JÓZSEF A HÉT KÉPE

HALOTTUNK Katona Dezsőné született Csilléry Erzsébet, a budapesti Klauzál téri gyülekezet és az SDG szenior közösség tagja, volt hitoktató június 3-án, kilencvenöt éves korában hazatért mennyei Urához. Gyülekezete gyászistentiszteleten adott hálát életéért június 14-én. Temetése június 18-án, csütörtökön 14 órakor lesz Pécelen a református temetőben. „Eljegyezlek magamnak örökre.” (Hós 2,21) 28 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

„Szívemet hozzád emelem, / És benned bízom, Uram” – szemerkélő esőben tartották meg az erdélyi Gernyeszegen a karantén utáni első szabadtéri istentiszteletet.  FOTÓ: BEREKMÉRI GABRIELLA

| EGYHÁZI ÉLET |

SEGÍTSÉGET KERES A GYÜLEKEZETI MUNKÁHOZ?

A reménység vasmacskája Sokan hiszik azt, hogy a puritánok kizárólag boszorkányégetéssel, fenyegetésekkel, komorsággal rakták teli a 17. századot. Hadd tegyem most közkinccsé szép – és jelenlegi nehéz, vírus verte napjainkban talán egy kicsit vigasztaló – cáfolatként Medgyesi Pál szavait. Ő, a korszak legnépszerűbb magyar puritánus szerzője, Lorántffy Zsuzsanna gazdag kegyességi írói életművet hátrahagyó udvari papja, éppen úgy, mint szintén főleg angolból, olykor hollandból fordító lelkésztársai, nem voltak a modern értelmezés szerinti műfordítók. Közülük sokan, így Medgyesi is, jól ismerték ugyan Albion nyelvét, de tudták, érezték, hogy a puszta szövegátültetés nem lesz, nem lehet elegendő, nem szólítja meg igazán az embereket, így azután a magyar szövegváltozatokat mindnyájan magyar „zubbonköntöskébe” öltöztették, hogy életvezetési könyveik ne csupán a kevesekhez, de az írástudókon kívül az ő felolvasásaikat meghallgató tömegek számára is kedvesek és lélekindítók legyenek. Lewis Bayly The Practice of Piety-jének mai gondjainkra vonatkozó, félelmet enyhítő szavainak fordításában ő, Cambridge magyar neveltjeinek egyike igencsak eltért az angol eredetitől a Praxis Pietatis (A kegyesség gyakorlása) című, hazánkban nagyon sok kiadást megélt „népkönyvvé” lett keresztyén kalauz betegségekről, szenvedésről szóló lapjain. Ékes és kifejező anyanyelvünkön ő így fogalmazta meg a veszély idejére szánt intelmeket, a komoly mondanivaló ellenére pillanatig sem mondva le a szikrázó, keresztyéni humorról: „A te reménységednek vasmacskáját vessed az Isten Igéjének erős fundamentumába, ki megígérte, hogy erőtlenség által viszi végbe az ő erejét (2Kor 12,19), és hogy nem hagy tégedet feljebb kísérteni annál, amint elszenvedheted (1Kor 10,13).” Így legyen – ez a vasmacska-metafora pedig egyenesen zseniális. Az évszázadok során semmit nem veszített megszólító, életigenlő erejéből. Testvéreim, elő hát azokkal a reménység-vasmacskákkal, mondom nektek – és mondom magamnak.  PETRŐCZI ÉVA

ÁLLÁS

A Halacska Református Óvoda felvételt hirdet konyhai kisegítő állásra. Munkaközösségünkbe várjuk azok jelentkezését, akik azonosulni tudnak az intézmény református szemléletével. A jelentkezéshez önéletrajzot, iskolai végzettséget igazoló okmányt kérünk. Kérjük, hogy a szükséges dokumentumokat 2020. július 3-ig juttassák el óvodánkhoz: Halacska Református Óvoda, 1221 Budapest, Törley tér 3–4. Tel.: 06-1-482-0224, mobil: 06-30562-8487, halacskaovi@halacskaovi.hu.

Az Országos Református Cigánymis�szió 2020 őszén indítja kétszer öt hétvégén át tartó képzésének harmadik évfolyamát gyülekezetiközösség-fejlesztő munkatársak számára. A képzésre a református gyülekezetek roma és nem roma tagjait egyaránt várják. A program célja olyan cigány és nem cigány gyülekezeti tagok képzése, akik a saját közösségükben aktívak, és a helyi református lelkészük és a presbitérium támogatásával úgy végzik közösségszervező munkájukat, hogy azzal elősegítik a helyi cigány és nem cigány közösség együttműködését. A képzésen részt vevők bibliaismereti kurzusba kapcsolódnak be, hasznos állampolgári és romológiai ismeretekkel gazdagodnak, megismerik a lelkigondozás és a családlátogatás fontosságát, megtanulják, hogyan szervezzenek programokat, és hogy mitől működik jól igazán egy gyülekezeti közösség. A program tagjaként ezek mellett segíthetnek a cigánymisszió éves programjainak megszervezésében is. A jelentkezési határidő 2020. július 15., szerda, a részvétel ingyenes. Bővebb információ kérhető az Országos Református Cigánymissziótól Facebook-üzenetben, vagy e-mailben az egyutt-egymasert@reformatus.hu címen.

ÁLLÁS

A budapesti Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola pályázatot hirdet iskolalelkészi állás betöltésére 2020. augusztus 1-jei munkakezdéssel. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: az iskola hitéletének szervezése, irányítása, szolgálatok végzése, a tanulók és a pedagógusok lelkigondozása, kapcsolattartás a szülőkkel. A jelentkezésnél előnyt jelent a területen szerzett gyakorlat és a szakmai ajánlás. A pályázat elektronikus úton, a szenczi@szenczi.hu címen nyújtható be 2020. július 17-ig. További információ a varga@szenczi. hu címen kérhető. 2020. június 21.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Tósoki Csabával, a Balatonarácsi Református Egyházközség gondnokával beszélgettünk. tartásnak, így fel sem merült, hogy ne vállaljam. Azt is megtapasztaltam, hogy a mi gyülekeztünk nagyszerű közösség. A mögöttem hagyott évek tükrében azt mondhatom, hogy jó itt gondnokként tenni a gyülekezetért. Az emberi szóra, amely szerintem a legjobban hiányzik a hétköznapokból, és a figyelemre mindig számíthatnak a hozzám fordulók.

Tósoki Csaba ez évben töltötte be a hatvanadik esztendejét. Harminchat éve él házasságban, két gyermeke és három unokája van.

Mi az első templomos emléke? Karácsony, szenteste volt, hat-hét éves lehettem. Szüleimmel érkeztem az arácsi református templomba, az ünnepi istentiszteletre. Édesapám kezét fogva léptem be a templomba, és meg voltam szeppenve. Akkor találkoztam először azzal a különleges csöndességgel, amelyet azóta is mindig olyan jó megélni.

Miért vállalta a gondnoki tisztséget, mit jelent önnek a balatonarácsi gyülekezet gondnokának lenni? Ha az ember elkötelezett Isten ügye iránt, és szeretne a gyülekezet érdekében tevékenykedni, akkor ilyen felkérésre – amely persze nem kis büszkeséggel tölti el – nem mondhat nemet. Először gyülekezeti tagként, majd presbiterként volt lehetőségem megismerni és együtt dolgozni esperes-lelkészünkkel, Császár Attilával. Általa a mi templomunkban csak olyan igehirdetés hangzik el, amely nem múlik el következmények nélkül az életünkben. Olyan igehirdetések ezek, amelyek nyomán az élet megváltozhat, a hívek fel tudnak töltekezni. Biztos voltam benne, hogy szeretném őt támogatni tervei, elképzelései megvalósításában. Nem vagyok híján a munkabírásnak, a ki30 Reformátusok Lapja

2020. június 21.

Tudja kamatoztatni világi hivatását a gyülekezetben? Építészként kivitelezéssel foglalkozom. Szeretem a hivatásomat. Balatonarácsi egyházközségünk egy csokornyi ingatlannal rendelkezik, és ebből a csokorból mindig van egy-két szál „virág”, amely felújításra, állagmegóvásra szorul. Természetesen ezekben a munkákban mindig lehet rám számítani.

Van olyan igeszakasz a Bibliában, amely jellemzi önt, vagy a mottójának tartja? „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők…” (Zsolt 127,1) Ehhez a választott igeszakaszhoz szeretném hozzáfűzni, hogy amit építünk, alkotunk, az elégedettséggel tölt el, és ha jól csináltuk, gyönyörködtet. De nem elegendő a jó terv, a jó anyag, az elhivatottság, a Teremtőre is szükség van. Jézus egyértelművé tette, hogy minek van elsőbbsége. Fontos az a törekvésünk, hogy életünket arra használjuk, amire Isten adta. Képviseljük az igazságot a hazugsággal szemben, mutassunk együttérzést a közömbösséggel szemben, és helyezzük Jézust a középpontba önmagunkkal szemben. Ebben az esetben nem marad el a segítő kegyelem, amelyet csak el kell fogadnunk.

Mi a hobbija, hogyan kapcsol ki? Fiatalabb koromban azt mondtam, hogy a munkám a hobbim is. Ma inkább úgy fogalmaznék, hogy az olvasás mellett a fotózás és a futball, de ha már szóba került, szeretném elmondani, hogy ismerem a kikapcsolódás legcsodálatosabb módját, amikor három fiúunokámmal tudok együtt lenni. Fáradságos, de leírhatatlan boldogság.  HEGEDŰS BENCE

Reformátusok Lapja 2020/25. szám

Articles inside

Öt kérdés, öt válasz

Újra látogathatóak idősotthonaink

Magvetés és fejlődés

„Nála semmi sem lehetetlen”