Reformátusok Lapja 2019/35. szám

LAPJA

REFORMÁTUSOK

LXIII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM, 2019. SZEPTEMBER 1. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

A magyar fiatalok leginkább Istenben hisznek ILLÉS BOGLÁRKA AZ IFJÚSÁG JÖVŐKÉPÉRŐL

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Dicsérlek téged, ó, én Istenem, hogy a halálból feltámasztottad a juhok nagy pásztorát, a Krisztus Jézust, és őt mint királyt helyeztetted a Sion hegyére. Ő meg nem szégyenülvén, senki meg nem szégyenül, aki keres téged, ó, Izráelnek Istene. Kelj fel, ó, Uram, és vidd végbe a felkented dolgát az ő ellenségei ellen, míglen veted azokat az ő lábai alá.  PETRŐCZY KATA SZIDÓNIA (1658–1708)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

6

8

16

30

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Kalocsai Richárd

INTERJÚ

6. Lesz-e református kerettanterv? | Tanévnyitó beszélgetés Papp Kornéllal, a Zsinati Oktatási Iroda vezetőjével

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. „Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt!” | Kádár Péter vezércikke

AKTUÁLIS

8. Kérdezni lehet és kell is | A Reformátusok Szárszói Konferenciáján jártunk

INTERJÚ

12. A magyar fiatalok leginkább Istenben hisznek | Illés Boglárka helyettes államtitkárt kérdeztük

REFORMÁTUS ÉLET

16. „Gyertek, építkezzünk!” | Felüdítő történet Egerszalókról

RE-KONSTRUKCIÓ

20. Megismerés | Köntös László rovata

GONDOLATOK

21. Szabadságmarketing | Nagy Károly Zsolt publicisztikája 23. Kálvin-plagizátor? | Bogárdi Szabó István jegyzete

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Gyulai Sándor, a Hajdúböszörmény-Bocskai téri Református Egyházközség gondnoka válaszolt kérdéseinkre 2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

IX. 1. VASÁRNAP

IX. 2. HÉTFŐ

IX. 3. KEDD

IX. 4. SZERDA 4

STEINBACH JÓZSEF

(19) „…ne terheljük meg…” (ApCsel 15,12–21) Rendben kell lenni a dolgoknak. A káosz a kárhozat „előíze”. A rend egy Istentől rendelt testületen keresztül érvényesült: ez volt az apostolok és vének tanácsa. Amikor a szíriai Antiókhiába olyan zsidókeresztyének érkeztek (Gal 2,11–14), akik azt akarták, hogy a pogányokból lett keresztyének legyenek zsidóvá, tartsák meg a törvényt, akkor ebből nagy vita támadt. Ezért Pál és Barnabás lementek Jeruzsálembe, hogy az apostolok és vének tanácsát, rendeletét kérjék az ügyben, majd ahhoz igazodjanak (1–2). Ezek meghozták a mértékadó határozatot (23–29). Az Istennek kedves rend egyszerre nyitott szeretet és mégis biztos korlát. Ez a szabadság titka. Isten krisztusi kegyelme nyitott más népek felé is, de azokat nem terheli meg a mózesi törvénnyel. Ugyanakkor ez a szeretet elhatárol: a pogányoknak nem kell zsidóvá lenni, hogy keresztyénné lehessenek, de a pogányok nem hozhatják be pogány szokásaikat a gyülekezetbe, azokból meg kell térniük (19–21). A szeretet nem terhel meg, Isten szeretete megelőz, de utána kötelez, mint ahogyan a mozdony a szerelvényt megelőzi, de húzza azt maga után. 2Krón 12  81. zsoltár (23) „…a ti testvéreitek…” (ApCsel 15,22–35) A jeruzsálemiek testvéreiknek nevezték a pogány származású híveket (23). Akik az Úr Jézus Krisztus megváltó kegyelmét felismerhették, megragadhatták, azok egymásnak testvérei. A Szentlélek munkál ott, ahol ez a krisztusi testvériség a döntő helyzetekben felül tud emelkedni minden – egyébként egy ideig akár fontos – részletkérdésen (26). Nehéz és félreérthető kimondani, de az igevers szavaival élve megpróbálkozom vele: ez a testvéri szeretet nem zaklatja, nem dúlja fel a másik lelkét és életét (24), még meggyőződéses hitével, kegyességével és biztosra vett tantételeivel sem. Ez nem azt jelenti, hogy a krisztusi szeretet nevében minden mindegy, csak egység és békesség legyen. Itt arról van szó, hogy többnyire önmagunkat képviseljük, és nem Krisztust, amikor szakadások támadnak közöttünk. A jeruzsálemi apostoli gyűlés határozata Jézus Krisztus ügyét munkálta. Ennek nyomán testvéri szeretetben rendet és egységet teremtett, azoktól is elhatárolódva, akik megbízás nélkül, „maszek” módon intézkedtek az Úr ügyében (24–25). Sok a „maszek” közöttünk. A testvéri szeretet felülemelkedik a szűkebb érdekeken. A Szentlélek munkálta a jeruzsálemi gyűlés határozatát (28), amely Jézus Krisztus ügyéért, az ő tökéletes, elrendelt akaratától és megváltó szeretetétől vezérelten egy döntő helyzetben felülemelkedett a szűkebb érdekeken, meghatározottságokon. Ezzel megőrizte az egyház egységét, és nyitott lett a világban sokak felé. Erre ember, még a hívő ember sem képes a maga erejéből. Az életben sok teher van, Jézus Krisztus igája gyönyörűséges, az ő terhe könnyű (Mt 11,30). Ebben a hitben cipeljük a saját terheinket, és testvéri szeretettel hordozzuk egymás terhét (Gal 6,2–4), miközben nem terheljük a másikat felettébb (28). 2Krón 13  168. dicséret (38) „Pál azonban úgy tartotta helyesnek…” (ApCsel 15,36–41) Döbbenetes, hogy a jeruzsálemi gyűlés után – amely a Jézus Krisztus ügyét, a testvéri egységet, a rendet, az „egyházfegyelmet” munkálta, a krisztusi szeretet nyitottságában – azonnal támad a gonosz. Ez nem tűrheti a hitbéli rendet és szeretetet. A támadás abban nyilvánult meg, hogy Pál és Barnabás összevesztek a második missziói út elején János Márk személyén (39–40). Milyen nagy volt Pál hite! Mekkora hit kell ahhoz, hogy valaki visszatérjen azokra a korábbi helyekre, ahol őt megverték, majdnem halálra kövezték. De ő elindult, mert Jézus Krisztus ügye vezette (36). Ugyanakkor ez a nagy hit félelmetes. A jeruzsálemi gyűlés határozata Pál álláspontját képviselte, itt azonban most neki kellett volna engedni Barnabás irányában. Ő azonban nem engedett. Pedig nem is lényegi kérdésről volt szó. Pált nem véletlenül áldotta meg az Úr ezzel a határozott hittel. Küldetéséhez erre volt szükség. Ez azonban kiemelt kor, kiemelt helyzet kiemelt emberének esete. Uram, ajándékozz hitet nekünk, de ne félelmetesen nagy és mozdíthatatlan, hanem hitvalló és mégis szelíd hitet adj mindennapi szolgáidnak! 2Krón 14  274. dicséret (1) „Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány…” (ApCsel 16,1–5) Pál és Szilász meglátogatták az első missziói út gyümölcseit, a galáciai gyülekezeteket Derbében, Lisztrában és Ikóniumban. Az apostol Timóteus személyében itt új munkatársat kapott, aki öt évvel azelőtt, Pál első látogatásakor tért meg. Timóteusról jó bizonyságot tettek a testvérek (2), így a gyülekezet vezetői

Reformátusok Lapja 2019. szeptember 1.

| AZ IGE MELLETT |

imádsággal és kézrátétellel bocsátották el őt a szolgálatba (1Tim 4,14). Isten nagy ajándéka a hívő, megbízható munkatárs, akiről sokaknak jó véleménye van, és akit hivatalosan is delegálhatunk egy feladatra, az Úr áldását kérve szolgálataira. Timóteus valóban Jézus Krisztusban hívő, újjászületett, szolgálatra elhívott ember volt. Ez pedig elsőrenden abban mutatkozott meg, hogy az ügy és Pál iránti tisztelettel és engedelmességgel tette azt, amit rábíztak. Timóteus mindig tudta, hol a helye, mi a feladata. Timóteus nem vitázott, hanem megbízhatóan, örömmel, áldásosan szolgált. Timóteus a kevésen hű volt, és egyre többet bíztak rá (Mt 25,21). Urunk, adj megbízható munkatársakat, szolgatársakat nekünk! 2Krónikák 15  463. dicséret (6) „…a Szentlélek nem engedte nekik, hogy hirdessék az Igét…” (ApCsel 16,6–10) Vezet az Isten az ő Lelke, Jézus Lelke által (7). Hogyan tapasztalhatjuk meg ezt a vezetést? Ő az események, a külső körülmények által is vezet: jeleket ad, ajtókat zár be, másokat megnyit. Akkor álom, látomás által, ma, egy más korszakban Igéje által vezet az Úr. Miközben tesszük a dolgunkat, imádkozunk, figyeljük a jeleket, az események alakulását. Együtt imádkozva, megbeszélve döntjük el, merre tovább (10). Itt Lukács, e bibliai könyv írója is jelen van. Ez az úgynevezett mi-forrás. Vezet az Isten Lelke úgy, hogy mutatja az utat: nem erre, hanem arra – máshová. De vezet az Isten Lelke úgy is, hogy egy ideig nem lehet az evangéliumot hirdetni (6), mert mást kell csinálnunk, hogy újra szolgálni tudjunk. Foglalkozz mással egy ideig – figyelmeztet Isten Lelke –, lépj ki egy kicsit abból, amiben vagy, bármilyen szent is a szolgálat! Vezet az Isten Lelke úgy is, hogy felfedi szolgálatunk lényegét, amely a macedón férfi kijelentéséből is világossá lesz: segítsetek! (9) Ez valójában azt jelenti: hozzátok el a megváltás evangéliumát, Jézus Krisztust hozzánk! Az egész világ egy segélykiáltás. Az evangélium az egyetlen segítség. 2Krón 16  210. dicséret (14) „Ennek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mondott” (ApCsel 16,11–40) Filippiben Pál és a vele lévők részt vettek az asszonyok istentiszteletén, és várták, hogy szót kapjanak. Pál szólt az Írások alapján, és hirdette Jézus Krisztust az asszonyoknak (11–13). Az Úr megnyitotta ott egy asszony szívét, mert megadta neki, hogy figyeljen arra, amit Pál mond. Az Úr munkálkodik, de az evangélium hirdetése közben (14). Ma annyi minden leköti a figyelmünket, annyiféle módon közeledhetünk bármihez, amit tapasztalunk. Csoda az, ha Isten megnyitja a szívünket az evangélium előtt. Csoda az, ha az Igére figyelünk, Jézus Krisztusban bízunk, ha óhajunk és örömünk az Úr követése. Csoda, ha Jézus Krisztusra tekintve szemlélünk minden mást. Csoda, hogy ez most az első európai városban történt. Csoda az, hogy a filippi gyülekezet első megtérője egy asszony lett. A városban ázsiai kelmékkel kereskedő asszony, aki egész háza népével együtt megkeresztelkedett (15). Fontos szerepük van az asszonyoknak Isten ügyének munkálásában. Tele van az életünk csodákkal ma is. 2Krón 17  16. zsoltár (3) „…ez a Jézus a Krisztus, akit én hirdetek…” (ApCsel 17,1–9) Thesszalonikában, a zsinagógában Pálék három szombaton át magyarázták, bizonyították az Írások alapján, a heves vitát is vállalva, hogy Jézus a Krisztus, aki szenvedett, meghalt, feltámadott, aki a Megváltó (3). Hitet azonban az Isten ad, nem pedig a magyarázás, a bizonyítás, a vita. Ezek persze kellenek, a megfelelő időben és arányban, de nem ezek győzik meg az embert, hanem csakis az Úr. Néhányan hívőkké lettek a zsidók közül, de egyre több görög és előkelő asszony csatlakozott hozzájuk. Az Úr megáldotta Pálék szolgálatát (4). Ahol pedig az Úr munkál, ott a gonosz is azonnal akcióba kezd. Ennek jelei tipikusak, és több ezer év óta nem változtak: irigység, támadás, lázítás, ürügy keresése, megvádolás, hivatalos jogi ügy kreálása az igazság és a rend szolgálatának nemes látszatát keltve, politikai felhangok belekeverése, a tehetetlen düh kitöltése valakin – ez esetben azon a Jászónon, akinél Pálék laktak. Ne csüggedjünk! Az Úr velünk (Mt 1,23), a gonosz már legyőzetett (5–9). 2Krón 18  20. zsoltár

IX. 5. CSÜTÖRTÖK

IX. 6. PÉNTEK

IX. 7. SZOMBAT

2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

akkor közelebb kerülnénk a református kerettantervhez, ha maradnak a papíralapú könyvek, akkor még mindig nem jött el az ideje. Nem hivatalos információkat azért hallott az új NAT-ról? Azt megtudtam, hogy Bocskai István vélhetőleg marad a történelemoktatásban. Meglepett, hogy egyáltalán felmerült, hogy egy ilyen jelentős történelmi alak, aki ráadásul egyháztörténeti szempontból is fontos nekünk, kikerülhetne a könyvekből. Országszerte probléma a pedagógushiány. Ez a református intézményeket mennyire érinti? Szinte minden iskolánkat érinti a pedagógushiány. A legnagyobb hiány az óvodapedagógusoknál van, a tanárok közül a nyelvtanárok és a természettudományos tárgyak oktatói, valamint az informatikatanárok hiányoznak. Részmegoldás a nyugdíjas pedagógusok visszasegítése az iskolába. Bízunk abban, hogy a pedagógus-bértábla is változik, hiszen ma előfordul, hogy többet keres egy karbantartó, mint egy kezdő tanár.

Lesz-e református kerettanterv? A pedagógushiány a legnagyobb probléma a református iskolákban, szinte nincs olyan intézmény, ahová ne keresnének vaHEGEDŰS MÁRK lakit a tantestületbe. Az új tanév indulása kapcsán arról is kérdeztük Papp Kornélt, a Zsinati Oktatási Iroda vezetőjét, felkészültek-e a református iskolák arra, hogy februártól már csak nyelvvizsgával lehet bekerülni az egyetemekre. A 2019/20-as tanév is az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) nélkül fog elindulni? Úgy tűnik, igen, az egyházi intézményfenntartókat pedig továbbra sem vonják be a NAT előkészítésébe. Ha ott ülhetne az asztalnál, mit javasolna? Gyakorlatiasabb oktatást, azt, hogy a tananyagokat tíz-húsz százalékkal csökkentsék, és hogy át kell gondolni a tantárgyak struktúráját. Azt képviselném, hogy a NAT-ban legyen elméleti megalapozás, a gyakorlatiasabb részleteket pedig a kerettantervnek kellene tartalmaznia. Arra pedig lehetőséget kellene teremtenie, hogy a különböző fenntartók és a különböző pedagógiai irányzatok saját kerettanterveket hozhassanak létre. Lehetne akár református kerettanterv is? Ennek a gondolata már az 1990-es évek közepén felmerült. Mindig ott bukik meg a koncepció, hogy a kerettanterv mellé taneszközöket is kell biztosítani, viszont a mi tanulói létszámunk nem elég magas ahhoz, hogy a tankönyvkiadás észszerű legyen. Másfél éve fejlesztünk digitális tananyagokat, ha az új NAT a digitális tananyagtartalom irányába mozdulna el, 6

Reformátusok Lapja 2019. szeptember 1.

Februártól már csak nyelvvizsgával lehet jelentkezni egyetemi képzésre. Felkészültek a református gimnáziumok? A nyelvtanárok mindent megtesznek, a gimnazisták pedig már régóta figyelemmel kísérték ezt a dátumot. Sokkal bátrabban jelentkeztek a nyelvvizsgákra, gyarapodott is a bizonyítványok száma. Álláspontom szerint azonban nem volt jó döntés, hogy bemeneti követelmény a nyelvvizsga: sokan azért nem lehetnek majd például óvodapedagógusok, mert nem tudnak angolul, pedig a mondókákat magyarul kell mondani. Ráadásul az óvodapedagógusokból igen nagy hiány van. Azoknak a tanulóinknak, akik nem tudnak eljutni egy nyelvvizsgáig, meg kell mutatnunk, hogy milyen más útjuk lehet, ahol sikeresek és boldogok lehetnek. Például vissza kell adnunk a szakmák becsületét.  FOTÓ: KAPÁS CSILLA SZÁMOKBAN AZ ÚJ TANÉVRŐL Összesen százhetvenöt református köznevelési intézménnyel – százkilenc általános iskolával, harminchat gimnáziummal, tizenhat szakgimnáziummal és nyolc szakközépiskolával –, ötvennégyezer tanulóval és négyezerötszáz pedagógussal indul el a 2019/2020-as tanév. Három új óvoda kezdheti meg a nevelést, ezek már az óvodabővítési program részeként indulnak Mezőörsön, Kazincbarcikán és Nyírbátorban. Kántorjánosiban és Kemecsén az állami fenntartótól kerül református működtetésbe általános iskola. Gerjenben pedig visszakerül állami kézbe az iskola, és önkormányzati kézbe a két éve átvett óvoda. A Bethesda Gyermekkórház fenntartásában új korai fejlesztőközpont kezdi meg működését.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KÁDÁR PÉTER

„Fel, barátim...” A szerző a Pécsi Református Kollégium főigazgatója

Mi, keresztyének az első évtizedektől megalkottuk saját jelképeinket. Kezdetben az üldözések miatti titkosságot és a beavatottságot, a más vallásoktól és kultúráktól való különbözést őriztük velük. Később pedig a hagyományőrzés keretében identitásunk hordozóivá lettek. Nem csoda, ha szimbólumaink értékek és érdekek ütközőzónájába kerültek mindig is. Amikor egy népet le akart igázni a hódító birodalom, először a jelképeit rombolta le – demonstrálva a térfoglalást és a legyőzöttek megsemmisítését. Maga a hitvallásra utaló görög synbolon szó eredetileg katonai zászló, uralkodói jelvény alatt tett hűségesküt jelentett. A keresztyének a hit-

„A református nemzeti tanévnyitó is jelkép. Kifejezi elkötelezettségünket: Jézus tanítványaiként folytatjuk a missziót, a tanítvánnyá tétel küldetését, másrészt mindezt kötelékben, összekapcsolódva végezzük mint egy test tagjai.” vallás elmondásával egyszerre fejezték ki, hogy ők Krisztus keresztje alá állnak, és azt, hogy egymással összetartoznak. Mert hát a synbolonnak ilyen jelentése is van: összegyűjtő, széttört részeket egymáshoz kapcsoló jelkép. A református nemzeti tanévnyitó is jelkép. Kifejezi elkötelezettségünket: Jézus tanítványaiként folytatjuk a missziót, a tanítvánnyá tétel küldetését, másrészt mindezt kötelékben, ös�szekapcsolódva végezzük mint egy test tagjai. Ezen a seregszemlén iskolazászlóink vezetik az istentiszteletre vonuló gyülekezetet. Maguk a zászlók is szimbólumok, iskoláink, kollégiumaink küldetését, hagyományait és közösségeit kifejező jelképek. Ezek a közösségek nem ritkán több évszázadot ölelnek át egy-egy alma materünk történetével. Gyarapodó iskolahálózatunk három évtizede a határon túli magyar református intézményekkel egészül ki – ilyenkor, a tanévnyitás alkalmán ez látható, tapintható, megélt valóság. Lényeges, hogy megőrizzük, újrafogalmazzuk és felmutassuk szimbólumainkat! Bízvást tehetjük ezt, mivel a reformáció megtisztította az egyházat a nem hiteles tartalmakkal kevert szimbólumoktól és a jelképeknek tulajdonított mágikus erő képzetétől. Keresztyén jelképeinket frissen kell tartanunk, mivel tanintézményeinkben a nevelés-ok-

tatás szolgálatát kaptuk feladatul. A keresztyén valláspedagógiában pedig fontos helye van a szimbólumdidaktikának, a jelképek módszertanának. Ebből a meggyőződésből díszítettük ki a tanévnyitón felavatott új pécsi iskolánk belsejét – a szülői közösség támogatásából. Aulánk keresztgerendájára a Krisztus-monogramot helyeztük fel kollégiumunk jelmondata mellé. Amikor diákjaink meglátják iskolánk címerében a kígyót és a galambot, vagy a folyosón, tantermük bejáratánál a hal, a napkorong vagy az oroszlán fogadja őket, rögtön elkezdenek érdeklődni, mit is jelentenek ezek a különös ábrák. Bibliai jelképeink üzenetei a legkisebbekbe is bevésődnek, mielőtt még megtanulnának olvasni. Pedagógusokként, lelkészekként pedig ígéretes kihívás olyan dolgokról beszélnünk, amelyekről a gyerekeknek már vannak képi benyomásaik, élményeik és kérdéseik. A pécsi refiben egyházunk közösségeinek és a világ magyar reformátusságának az összetartozását is kiábrázoljuk. Ezt fejezi ki aulánkban a Baranyai Református Egyházmegye történelmi címre, kollégiumunk jelvénye, valamint a mandulafa, amely – amellett, hogy Áron kivirágzott vesszejére utal – Pécs büszkesége is, emlékeztetve a 2019es Európa fája díjra. Nemzeti összetartozásunk e közösségi térben olyan településnevekben is láthatóvá válik, mint Cleveland, ahonnan a református magyar gyülekezetektől jelentős adományt kaptunk az iskolára, a kárpátaljai Tiszapéterfalva, egyik testvériskolánk otthona, vagy a dél-baranyai Laskó, ahol térségünk reformátora, Sztárai Mihály prédikátorkodott. Az udvaron az avatáskor felállított kopjafa és emlékfa is őrzi közös „titkunkat”. Tanévünk, amely a Nemzeti Összetartozás Évébe fut bele, jó alkalmat teremt arra, hogy felfrissítsük hitünket és tudásunkat keresztyén jelképeinkről azért, hogy gyermekeinket, fiataljainkat öntudatos, hitvalló, magyar keresztyénekként a „drága Jézus zászlaja” alá vezessük. A jelképeinkben sűrűsödő hitvallás és elkötelezettség olyan tudástartalom, amelynek a saját öröksége elől menekülő Európában, a világkultúrák szellemi és fizikai ütközeteiben egyre nagyobb jelentősége lesz. Jelképeink tudatos felmutatása vagy eltörlése, azaz Jézus nevének megvallása vagy megtagadása fogja eldönteni mai nemzedékeink sorsát, jövőjét – már e világon is, főként pedig ama végső nagy mennyei seregszemlén.  2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

Kérdezni lehet és kell is Állandóság, megmaradás, szolgálat, állam és egyház együttműködése, a keresztyéndemokrácia mibenléte – többek BAGDÁN között ezeket a kérdéseket járták körül ZSUZSANNA a Reformátusok Szárszói Konferenciája előadói és résztvevői a balatonszárszói SDG Családi Hotel és Konferenciaközpontban augusztus 22. és 25. között. Bepillantás a találkozó mindennapjaiba. Új hagyományok bontakoznak ki a Reformátusok Szárszói Konferenciáján – ilyen a kezdést megelőző szigorú biztonsági ellenőrzés vagy az élő internetes közvetítés egyaránt. Utóbbi különösen népszerűnek bizonyult: csak a nyitóalkalmat több mint kétezren követték figyelemmel a szervező Református Közéleti és Kulturális Központ Facebook-oldalán. Az augusztus utolsó hétvégéjén megtartott, teltházas találkozó azonban több szempontból is régi és új fúziója. Egyrészt a résztvevők tekintetében, akik között voltak, akik szüleik vagy idősebb testvéreik elmondásából ismerik a két világháború közötti Szárszó bátran kérdező, lobogó szellemi-lelki közegét, és képviseltette magát a rendszerváltozás után a szárszói református konferenciákat újraindító korosztály is a közép-, illetve a fiatal generáció mellett. Utóbbiak közül sokan önkéntesként segítették a konferencia megvalósulását. Régi és új együttélése a programban is megmutatkozott: a találkozó napjai ebben az évben is közös áhítattal kezdődtek, majd egy-egy plenáris alkalom után több különböző, de egy időben zajló kerekasztal-beszélgetés közül választhattak a résztvevők.

8

Reformátusok Lapja 2019. szeptember 1.

MEGHATÁROZNI ÖNMAGUNKAT A keresztyéndemokrácia számos kérdést felvet: elsőként azt, hogyan, mi mellett vagy ellenében határozzuk meg ezt a témául választott fogalmat korunk számos más politikai irányzata között. Köszöntőjében Gér András zsinati tanácsos az utóbbi megközelítést alkalmazta, és a klasszikus jobb- és baloldali világnézeti megoszlást felszámoló gondolkodásmódokban (mint „az ember nélküli világról álmodó transzhumanizmus vagy a szélsőséges zöld gondolatok, vagy az önmagát megvalósító és a társadalmi közmegegyezésen alapuló morális értékeket átlépő ember eszméjét hirdető genderizmus”) közös dekonstrukciós nézőpont kritikájaként nevezte meg a keresztyéndemokráciát. Először azt érdemes tisztáznunk, mit értünk e kifejezésen – tudniillik a keresztyéndemokrácián – ma Magyarországon, hiszen – ahogyan az a nyitó kerekasztal-beszélgetésen elhangzott – minden kultúrában másképp valósul meg a demokrácia, így a keresztyéndemokrácia mibenléte is társadalomfüggő.

MEGISMERNI VILÁGUNKAT Ez a felismerés rögtön elénk állítja a kérdést: akkor mégis mitől lesz mindez keresztyén? Egyáltalán egyféle-e a keresztyénség? Mely nézőpontból tekinthető egynek például – Gér András szavait használva – a Vatikán 19. századi pietista szentimentalizmustól megindult, következményekkel nem törődő keresztyén attitűdje, a svédországi progresszív keresztyének liberálisokat is megszégyenítő progresszivitása, vagy az ortodox világ, jelesül a román nacionalizmus

| AKTUÁLIS |

vagy Oroszország fel-felsejlő cezaropapizmusa? – Nemcsak a keresztyénség és a demokrácia kapcsolatának megvilágítása a tétje az idei Reformátusok Szárszói Konferenciájának, hanem tágabb értelemben a minket körülvevő világ megértése is – mondta megnyitó beszédében Bogárdi Szabó István. A Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta: míg a kommunizmus idején az volt a „bűne”, hogy keresztyén, manapság azt vetik a szemére, hogy „nem jó” keresztyén. A nyílt keresztyénüldözésnél sokkal veszélyesebbnek tartja azt a tendenciát, hogy a keresztyénség hozzáidomul az aktuális politikai, filozófiai és gazdasági alakzatokhoz, és ezt kezdik ünnepelni mint autentikus keresztyénséget. A püspök hangsúlyozta: a szabadság nem kezdet, hanem következmény. – Újjászületés nélkül nincs szabadság. Az ember nem született szabadnak, meg kell szabadítani – fogalmazott.

ÁLLAM ÉS EGYHÁZ VISZONYA Az előbbi kérdésekből újabb kérdések sokasága született a találkozó napjaiban, egyértelmű igényt jelezve arra a párbeszédre, amelyre fórumot kínált a Reformátusok Szárszói Találkozója, elsőként az állam és az egyház sokat bírált viszonyáról szólva. – Nem óhajtom kirekeszteni magam önmagam életéből. Ennek az országnak az állampolgára vagyok, érdekel, hogy az életem, a gyülekezeti tagjaim élete, a testvérem, barátom vagy akár ellenfelem élete milyen irányba megy – mondta Bogárdi Szabó István a Kövér László házelnökkel és Trócsányi László EP-képviselővel közös csütörtök esti fórumbeszélgetésen. Elhangzott: különös helyzetet teremt, hogy a keresztyén felekezetekre természetes szövetségesként tekintenek a konzervatív politikai pártok, miközben ezt olykor maguk az egyháztagok sem nézik jó szemmel. Ezzel kapcsolatban a Zsinat lelkészi elnöke elmondta: nem igazolják kutatások, hogy valamely adott vallási közösség tagjai között milyen a politikai meggyőző-

dés spektruma, annyit azonban tudunk, hogy a rendszerváltás utáni időszakban az „utódpárton” kívül mindegyikben volt református lelkész.

HARMINC ÉV MULASZTÁSA – A képviselő lelkészek pártállása csak tükrözi a gyülekezeti tagok nézeteit. Harminc év mulasztása, hogy a magunk berkeiben is beszéljünk ezekről a kérdésekről – fogalmazott a püspök, aki hozzátette: nem drukkol annak, hogy minden pártnak legyen híve a református gyülekezetekben, de „az a sugallat, hogy az egyház ne vállaljon közéleti felelősséget, a legborzasztóbb homogenitás”. E gondolatok feszültségében jó volt visszagondolni Steinbach József dunántúli püspök nyitó áhítatára: Isten áldása nélkül minden csak keserű erőlködés, ő azonban áldó Úr, aki azt akarja, hogy mi magunk is áldássá legyünk. Isten emberei nem illeszkednek semmilyen más, e világi keretbe hézagtalanul, pedig ezt várja tőlünk a világ. Az ebből a nem illeszkedésből fakadó konfliktushelyzeteket bátran kell vállalni, és Isten Lelke megadja majd, amit mondanunk kell – fogalmazott a 127. zsoltár alapján az igehirdető, aki a következő nemzedék felnevelésének fontosságát, felelősségét is hangsúlyozta, és kijelentette: a demokrácia teológiai értelemben csak keresztyén lehet.

MEGTALÁLNI A BESZÉD MÓDJAIT A konferencia második napja a közbeszéd változatos formáit tárta a hallgatóság elé: Oláh István debrecen-nagytemplomi lelkipásztor áhítata után Szűcs Ferenc emeritus professzor vitázott Lánczi Tamás politológussal a keresztyéndemokrácia mibenlétéről, majd a szekcióbeszélgetések és a délutáni szabad programok következtek. (Szűcs Ferenccel interjút is készítettünk a rendezvényen, amelyet később közlünk – a szerk.) A kaleidoszkópszerűen színes program erős alternatívája volt a balatoni fürdőzésnek: kiállításmegnyitó, koncert,

2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

imaséta és zenés irodalmi est is kínált utat a keresztyéndemokrácia témájának megközelítéséhez, volt tehát miért abbahagyni a spontán kialakuló beszélgetéseket a fülledt melegben. Jó volt hallani például az egyik nemzetközi sikereket elérő magyar dj-től, hogy a fiatalok egyre inkább elhagyják az online világot, mert vágyják a valódi közösséget. Mert van, amit csak élőben lehet megtapasztalni – például a gordonka húrjainak a rezgését a szárszói konferenciaközpont boltívei alatt Karas�szon Eszter és Mihályi Győző műsorában, vagy azt, hogyan hatnak ránk az Isten a XXI. században című fotókiállítás képei.

PARÁZS VITÁTÓL A SCI-FIIG A rendezvény résztvevőinek talán egyetlen igazi csalódása, hogy képtelenség volt mindenhol ott lenni: csak a szombati napon négy plusz három szekcióbeszélgetés közül lehetett választani, amelyek között volt parázs politikai vita, beszélgetés a külhoni egyházak mindennapi nehézségeiről, kerekasztal a keresztyén újságírás felelősségéről, de elkalandozhattak a sci-fi-irodalom mentén a fantasztikus demokráciák világába is. A pénteki napon sem volt könnyű eldönteni, hogy a férfinői szerepekről, a művészek felelősségéről vagy a keresztyén­ demokrácia európai perspektívájáról szóló beszélgetésbe hallgasson-e bele az ember.

Bella Péter, Böszörményi-Nagy Gergely és Illés Boglárka a fiatalokról cseréltek eszmét Kavecsánszki Ádám vezetésével

Lánczi Tamás és Szűcs Ferenc Farkas Örs kérdéseire válaszoltak

ÉRTÉKEKET FELMUTATNI A keresztyének feladata sónak és világosságnak lenni: láthatatlanul akadályozni a romlást, erősíteni az élet jó ízét, olvasztani a jeget a fagyos helyzetekben, és meleget adni, irányt mutatni, felragyogtatni Isten dicsőségét – mondta szombat reggeli áhítatában Somogyi Péter fasori lelkipásztor. Összefoglalhatjuk ezt így is: gyógyítani ezt a kilátástalanságban szenvedő világot. – A végső cél mindig a mennyei Atya AZ ELŐADÁSOK VISSZANÉZHETŐK dicsősége, amely a mi küldetésünk álA konferencia plenáris és tal is felragyog ebben a világban. Nem szekcióbeszélgetései megtekinthetők a érdem, hogy ragyogunk, hanem a miReformátus Közéleti és Kulturális Központ voltunk: Isten terve, hogy az ember Facebook-oldalán, a www.facebook.com/ feltűnjön, de ne önmagát ragyogtassa, refkozelet internetes címen. hanem Istenre mutasson rá. Keressük meg a világosságot, és tegyük ki maA keresztyén újságírásról Jónás István, Ablonczy Bálint, gunkat annak – ez a szolgálat lehetősége. Ne keseregjünk a Szőnyi Szilárd és Balogh Gábor vallottak a publikum előtt sötéten, hanem keressük a Napot, és tükrözzük vissza élettel – buzdított az igehirdető.

ELŐDÖK ÉS FIATALOK Hasonló bizalommal szólt a fiatalok helyzetéről a kormányzati intézkedéseket ismertető Illés Boglárka ifjúságügyi államtitkár, Böszörményi-Nagy Gergely, a BrainBar alapítója és Bella Péter lelkipásztor. Bella Péter azt tapasztalja, hogy a fiatalok szeretik a hazájukat, és itthon akarják megtenni, amit meg lehet – a mi feladatunk, hogy megértsük őket, a kérdéseiket, és újra meg újra elmondjuk nekik a ránk bízott üzenetet. Ide idéz10 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

| AKTUÁLIS |

Úrvacsorai közösséggel zárult a konferencia a balatonszárszói református templomban

Melyik sci-fi-író a református lelkész? Fonyódi Tibor, Pintér Bence és Görgey Etelka kerekasztal-beszélgetésén ez is kiderült

hető Szűcs Ferenc professzor megfogalmazása: az örökség akkor él, ha éltetik. Az örökség éltetése például az, ha megemlékezünk az előttünk járókról: ezt tette a szombati napon Bakonyi István irodalomtörténész, fejet hajtva Albert Gábor író, a szárszói konferenciák jelentős alakja előtt, aki idén lenne kilencven éves (kapcsolódó írásunk a 23. oldalon – a szerk).

AZ EGYETLEN IGAZODÁSI PONT

Elcsendesedés zenével: az Invocatio együttes koncertje

Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz – emelte ki a záró áhítatban Köntös László dunántúli lelkészi főjegyző a Zsid 13,7–17 alapján. A felolvasott szakasz üzenete, hogy van állandóság. Ennek az állításnak ma különös éle, súlya van, hiszen tagadja, hogy lényegi haladás van az emberi történelemben, és emberi erőfeszítéssel megteremthető a jó társadalma. Az állandóság alapja Isten, aki az idő teljességében kijelentette magát Jézus Krisztusban, ő az örök igazodási pont. Amikor a keresztyénség társadalmi méretű jelentőségéről gondolkodunk, akkor a folytonosság alapvető. Abban hiszünk, akiben az eleink is hittek. – Jézussal a történelemben is megjelent az állandóság, a folytonosság a keresztyén hiten, az Igén keresztül, ami elért a máig. Ezért vagyunk itt mind a mai napig. Nem akármilyen üzenet ez a haladás illúziójában élő, de a békét az atombombákra bízó világban – hangsúlyozta az igehirdető. Hozzátette: egyetlen vigasztalásunk és reménységünk Krisztus állandósága, az ő feltámadásának ígérete. – Az őbelé vetett hitünk folytonossága ellenáll az időnek, mindenféle divatnak. Bizonyosságom, hogy ez nyilvánvalóvá fog válni Európa jövőjében – zárta gondolatait Köntös László. Mint mondta: dolgunk minden körülményünk között bizonyságot tenni erről az örök igazságról.  FOTÓ: SZARVAS LÁSZLÓ

2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

A magyar fiatalok leginkább Istenben hisznek HEGEDŰS BENCE

Az idei Csillagpont egyik kerekasztal-beszélgetésének vendége volt Illés Boglárka helyettes államtitkár, akivel az esemény végén a 2016-os Magyar Ifjúság Kutatásról, a fiatalok jövőképéről és a reformátusságról beszélgettünk.

Milyen feladatokkal kellett szembenéznie, amikor 2016-ban kinevezték az Emberi Erőforrások Minisztériuma ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkárának? Az ifjúságpolitikai területért felelős helyettes államtitkárként több feladatért is felelek. Részben koordinatív feladatköröm 12 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

van, amelynek megfelelően segítenem kell a szakterületek, szaktárcák közötti együttműködést, és érvényesítenem kell a fiatalok szempontjait, de fontos megemlítenem az önkéntességet és a tehetséggondozást is. Számomra az egyik legnagyobb feladat, és egyben az egyik legfontosabb, a fiatalok biztos és tervezhető jövőképének elősegítése, például az ifjúsági munkanélküliség csökkentésén keresztül. 2010-ben a polgári kormányzás kezdetekor az ifjúsági munkanélküliség a huszonöt százalékot is meghaladta, de 2016 szeptemberében már lehetett látni az eredményeket. A mutató jelenleg a tíz százalékhoz közelít, míg az EU-s átlag még mindig tizennégy százalék felett van. Ez mindenképpen előrelépés.

| INTERJÚ |

Meg kell jegyeznem, ez elsődlegesen a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatáspolitikáért és Vállalati Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának az érdeme, de úgy gondolom, hogy mi is hozzájárultunk az eredményekhez az ifjúságpolitika részéről azáltal, hogy új eszközökkel, új csatornákon keresztül értük el a fiatalokat.

munkakörben is el tud helyezkedni, ha a korábbi munkahelye megszűnik vagy pozíciója, munkaerőpiaci keresete csökken. Mi segíthet a biztonság megteremtésében és a létbizonytalanság leküzdésében? A ’90-es évek elején indult folyamatok alapvetően alakították át Magyarországon a makrotrendek fiatalokra gyakorolt hatásait. A kilencvenes évektől a globalizáció már nemcsak a fiatalok elit csoportjainak értékorientációját, mintakövetését befolyásolja, hanem a média térhódítása miatt a minden-

Milyen új eszközökről van szó? A fiatalok ma már az online térben is jelen vannak, sok esetben ott élik a mindennapjaikat. Ezt felismerve létrehoztuk az Ifjúsági Garancia Program részeként az ifjusagigarancia.gov.hu című honlapot. Ennek „Ha a fiatalok a szülőktől is vallásos nevelést kapnak, köszönhetően ma már nem kell feltétlenül elmennie a munkalehetőséget, gyaakkor a vallásosság nagyobb mértékben jelenik meg a későbbi kornoki programot, továbbképzést kereső életszakaszaikban, de ebben a tanároknak, pedagógusoknak fiatalnak a munkaügyi központba vagy a és az iskolai közegnek is fontos szerepük van. kormányhivatal munkaügyi kirendeltségére, hanem lehetősége van a honlapon Kérdéses, hogy kik töltik be azoknál a példakép helyét, megadni a számára fontos paramétereakik most úgy nyilatkoznak, hogy nincs nekik.” ket, majd ezt követően az illetékes munkatárs megkeresi a fiatalt a megadott napi életükben is megjelent. Amikor a fiatalok tanulmányaik szempontoknak megfelelő lehetőségekkel. A visszajelzések után belépnek a munka világába, vagy amikor saját családot alapján azt tapasztaljuk, hogy ez a fejlesztés nagy előrelépés alapítanak, kevésbé tudják a szabályos életutat követni – ez a munkakeresés területén, amit a számok is alátámasztanak, szintén a bizonytalanság érzését növeli. A pénzügyi válság kihiszen az Ifjúsági Garancia Program eddig több mint száznegyrobbanásával pedig nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország és venhétezer fiatal elhelyezkedését segítette. a kelet-közép-európai térség is a világkockázati társadalom részesévé vált, ami nemcsak a kockázat valós megjelenését, Biztonságban érzik magukat a fiatalok Magyarországon? hanem annak valószínűségét is jelenti. Nem meglepő tehát, Amikor a biztonságról beszélünk, érdemes szót ejteni a minket hogy a fiatalok a felnőtté válás során bizonytalanságot élnek körülvevő közbiztonságról, az egzisztenciális biztonságról és meg. A hit, a vallás és a tradíciók viszont olyan lelki egyensúlyt a digitális térben megjelenő biztonságról is. Az egzisztenciális és belső biztonságot adhatnak, amelyek a létbizonytalanság biztonságérzet erősödik a munkaerőpiaci helyzet javulásával érzését is csökkenthetik. Ugyanilyen fontos a stabil, kiszámítés az elhelyezkedési lehetőségek megteremtésével. Az otthon­ ható jövőkép is. Ebben segítenek a kormány által nyújtott táteremtés szintén befolyásolja, hiszen az önállósodás a felnőtté mogatások, lehetőségek, amelyeket folyamatosan bővítünk. válás egyik fontos kritériuma. Ha a fiatalokat arról kérdezzük, Ilyen például a családvédelmi akcióterv, vagy a CSOK, amehogy mikortól tekintik magukat felnőttnek, nagyon sok szemlyekre a fiatalok hosszú távon számíthatnak, akár az egziszpontot fel szoktak sorolni. Ide tartozik a végzettség megszerzétenciális biztonság megteremtéséről, akár a továbbtanulásról, se, az önálló döntések meghozatala, az elhelyezkedés a munkaakár az önálló otthon kialakításáról, akár a családalapítással erőpiacon és az otthonteremtés is. járó anyagi terhek leküzdéséről legyen szó. Mindezeknek és a magyar gazdaság dinamikus növekedésének, a béremelésekA 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás szerint mi a fiatalok legnanek és a munkahely­teremtéseknek köszönhetően a magyar gyobb problémája? fiatalok előtt stabil és kiszámítható jövőkép áll. Az ifjúságkuA válaszadók több problémát is megjelöltek, ezek közül kitatás adatai alapján a fiatalok ezt tapasztalják. emelkedik a felnőtté válás körüli bizonytalanság kérdése. A ’90-es éveket követően a fiatalok életében megszűnt a liMiért fontos az ifjúságkutatás? neáris életpályamodell. A tömeges munkanélküliség mellett Magyarországon a kétezres években kezdődtek meg a nagymegjelent a környezetünkben több olyan új kihívás is, amely mintás ifjúságkutatások, amelyeknek köszönhetően négyéelsősorban a média térhódításának és a digitalizációnak kövente átfogó képet kapunk a magyarországi és a külhoni tiszönhető. Ennek okán ma már teljesen másra kell felkészülnie zenöt-huszonkilenc évesekről. A kormányzati intézkedések egy fiatalnak. Rugalmasnak kell lennie, fejlesztenie kell azokat előkészítéséhez fontos látnunk, milyen hatások érik ezt a a készségeket és képességeket, amelyek segítségével más 2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

korosztályt, és azt is tudnunk kell, hogy az előttük álló és a körülöttük lévő minták hogyan befolyásolják őket. Az adatfelvételekben kezdetektől fogva fontos szerepet kapnak a személyes kapcsolatokkal, a nemzeti-etnikai csoportokkal kapcsolatos attitűddel és a vallással kapcsolatos kérdések. Az ifjúságkutatást nemcsak Magyarországon végeztük el, hanem külhonban is. 2016-ban tizenkétezer fiatalt kérdeztünk meg a teljes Kárpát-medencében arról, hogyan látják jelenüket és jövőjüket. Az ifjúságkutatás azért is fontos, mert részben választ kapunk a fiatalok kihívásaira, részben pedig megtudhatjuk, melyek azok a társadalmi változások, amelyekre előbb-utóbb a társadalom valamennyi szegmense reagálni fog. Hiszen a körülöttünk zajló folyamatokra és társadalmi változásokra általában a fiatalok a legérzékenyebbek. Kitér a 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás a fiatalok és a vallás kapcsolatára is? Bár a rendszerváltást követően jelentősen megnőtt a vallásosság a fiatalok körében, a kétezres évektől kezdve újra csökkenést tapasztalunk. Amikor a fiatalokat a vallásról kérdezzük, két dologra vagyunk kíváncsiak: az egyik az, hogy az egyház tanításait követik-e, vagy hogy a saját maguk módján vallásosak-e. Ha megnézzük a 2000-ben készült felmérést és a legutolsó, 2016-os eredményeket, akkor azt láthatjuk, hogy a Magyarországon élő fiatalok körében a vallásosság aránya csökken, már csak a fiatalok 50 százaléka tartja magát vallásosnak. Ugyanezt Kárpát-medencei dimenzióban nézve a következő eredmények születtek: Kárpátalján tíz fiatalból majdnem kilenc tartja magát hívőnek. Erdély a második, itt tíz fiatalból majdnem nyolc gyakorol valamilyen vallást. Ezt követi a Vajdaság, ahol tízből majdnem hét fiatal vallásos, míg a felvidéki adatok hasonlóak a magyarországihoz. Bizakodásra adhat okot, hogy a hit különböző formáinak a vizsgálata során a fiatalok úgy nyilatkoznak: még mindig Istenben hisznek leginkább. Mi a fontos a mai fiataloknak, ha nem a vallásosság? A fiataloknál kamaszkorban alakul ki a csoportidentitás, ez az az életszakasz, amikor a világképük is megszilárdul. A híres fejlődéspszichológus, Erik H. Erikson szerint a gyermekekben serdülőkorban merül fel a gondolat, hogy milyennek tűnhetnek mások szemében, ekkor próbálnak ki különböző szerepeket, viselkedési formákat és új tevékenységeket. Ennek a folyamatnak a végén alakul ki saját identitásuk is, társas identitásuk alapja. Ha megkérdezzük a fiatalokat, hogy melyek azok a szempontok, amelyek igazán fontosak a számukra, akkor a családot és a barátokat helyezik a legelső helyre. Kiemelt helyen szerepel a lakóközösség, ahol a mindennapjaikat élik, valamint a ruházat és a külsőségek is mérvadóak. Ezt követi az iskola, adott esetben a munkahely, majd a zene, amit hallgatnak, könyvek, amelyeket olvasnak. 14 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

Van összefüggés a családi háttér és a vallásosság között a felmérés szerint? A teljes Kárpát-medence magyar fiatalságára vonatkozóan kijelenthető, hogy többségük elfogadhatónak tartja szülei életét, így kevésbé lehet meglepő, hogy családjukat tekintik a legmeghatározóbbnak értékrendjük kialakítása során. Őket követik a sportolók, barátok, művészek, színészek, és idesorolják a tanárokat is. A média térhódítása ellenére az otthoni, valamint az iskolai vallásos nevelés meghatározó szerepet játszik a fiatalok életében, a vallásosság tekintetében. Példaképeik között a vloggerek és a youtuberek az utolsó helyet foglalják el, a sportolók és a családtagok karhosszal előzik meg a celebeket. Ha a fiatalok a szülőktől is vallásos nevelést kapnak, akkor a vallásosság nagyobb mértékben jelenik meg a későbbi életszakaszaikban, de ebben a tanároknak, pedagógusoknak és az iskolai közegnek is fontos szerepük van. Kérdéses, hogy kik töltik be azoknál a példakép helyét, akik most úgy nyilatkoznak, hogy nincs nekik. Kiktől vesz majd mintát a magyarországi fiatalok egyharmada? Saját tapasztalata szerint is fontos a vallás? Hálás vagyok, hogy erre a kérdésre igennel felelhetek. Mátészalkán születtem, a reformátusság és a szatmári lét az identitásom része. Középiskolába a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumába jártam, egyházi nevelésben is részesültem. A pataki gimnáziumot saját magam választottam, a szüleimnek nem volt könnyű elfogadniuk, amikor tizenhárom évesen meghoztam azt a döntést, hogy tőlük száz kilométerre szeretném folytatni a tanulmányaimat. Mindenképpen köszönettel tartozom nekik, hogy támogattak ebben. Számos református programon vett részt az elmúlt években, akárcsak idén. Volt a Bárka Táborban, ott lesz a Reformátusok Szárszói Konferenciáján, most pedig a Csillagponton beszélgetünk. Még kiegészíteném, mert a Magyar Református Egység Napján is részt vettem. Arra törekszem, hogy minden olyan eseményen ott tudjak lenni, ahol a református létünket, identitásunkat nemcsak a templom falain belül, hanem valamilyen más környezetben is meg tudjuk élni. Én azoknak a táborát erősítem, akik úgy gondolják, hogy a vallás és a hit nem feltétlenül magánügy. Lehet közügy is, egy szemléletmód képviselete. A hit érték, amely támaszt és erőt ad, segítséget nyújt a mindennapok során, értékrendet hoz létre a társadalmi problémák megközelítéséhez. Ezt szívesen megosztom másokkal is. A Csillagpont és a szárszói konferencia azért fontos esemény, mert olyan kérdéseket vitatunk meg, amelyek egyébként is feszítik a mindennapjainkat. Ha ezt közösen tudjuk megtenni, megosztjuk egymással a gondolatainkat, eszmét cserélünk, a kérdéseket őszintén feltesszük, és ezekre őszintén válaszolunk, akkor mindenképpen közelebb kerülhetünk olyan ideális megoldásokhoz, amelyek remélhetőleg mindannyiunk életét megkönnyíthetik.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Tanulságos Pál és Barnabás missziói útja, amelyről az Apostolok cselekedeteiről szóló könyvben olvasunk. A szíriai Antiókhia gyülekezetéből indultak el a Szentlélek elhívó és -küldő akaratára a Földközi-tenger mellékére, hogy vigyék Jézus Krisztus jó hírét. Már az fontos kérdés, hogy a Szentlélek hogyan szólította meg őket. Honnan tudták olyan bizonyosan, hogy jól értik Isten szavát, amikor elindultak? A gyülekezet imádkozó közösségében vált ez nyilvánvalóvá. A második legnagyobb keresztyén gyülekezet a jeruzsálemi után nem langyos imákat mondogatott, hanem vágyakozó, sóvárgó, intenzív könyörgéssel kérték, hogy a Szentlélek mutasson utat, mit kell tenniük, hogyan kell élniük, mi a feladatuk a világban. Ilyenkor nem számít, hogy mi lesz az ebéd, lesz-e egyáltalán, csak az lényeges, hogy megszólal-e valakiben a belső, felső hang, Isten akarata. Nem valamiféle vallási előírás és szabály alapján böjtöltek és imádkoztak, hanem a szívük vágya hajtotta őket arra, hogy kérdezzék Istent. Így lett világossá, hogy ennek a két férfinek a küldetése az, hogy missziói útra induljon. A többi próféta és tanító nem sértődött meg, hogy Isten nem őket választotta a történelmi feladatra. Nem volt köztük előítélet, versengés, hogy ki a nagyobb, inkább útravalót adtak nekik, talán éppen abból, amit böjtjük alatt nem ettek meg. Elfogadták a Lélek döntését, böjtölés, imádság és áldás (kézrátétel) után útnak indították őket. Így lett Pál és Barnabás Krisztus apostola és a gyülekezet küldöttje. Lehettek céljaik, valamilyen stratégia és útiterv lehetett a fejükben, hogy hová is menjenek, de előre nem tudhatták biztosan, mert alapvetően Isten Lelkére hagyatkoztak. Logikus volt, hogy Szíriából Ciprus szigetére menjenek, Barnabás hazájába. Az is, hogy először mindenütt a zsinagógákban hirdessék a zsidóknak az ószövetségi ígéretek alapján, hogy a názáreti Jézus, a megígért Messiás, akit Jeruzsálemben megfeszítettek, de Isten föltámasztotta őt a halálból. Ő él, ő a Krisztus, a szabadító. Ő ad bűnbocsánatot, megigazulást és örök életet azoknak, akik hisznek benne. A következő állomásukon, a piszidiai Antiókhia zsinagógájában eleinte sokan, nagy érdeklődéssel hallgatták őket, és voltak, akik be is fogadták az evangéliumot. Mások azonban fölháborodva elutasították, irigységből üldözést támasztottak ellenük. A görögök viszont örömmel és nyitottan fogadták, sokan közülük hívőkké lettek. „Az Úr igéje pedig elterjedt az egész tartományban.” (ApCsel 13,49) És általunk terjed-e az örömhír? 

IMÁDKOZZUNK!

Csak egy jelentéktelen pillanat, amikor megálltál, Uram, a reményvesztett rászoruló mellett, aki már rég nem hitte, hogy bármit is kaphat emberektől! Miben is reménykedhet az, akire harmincnyolc év alatt tíz perc sem jutott soha? Semmiben, ami földi, ami egyszerű, ami jelentéktelen, hanem valami nagyban, valami emberfelettiben, ami nem származhat embertől, földitől! Ám nagy harsonaszó és mennymegnyílás helyett mégis valami roppant emberi történt: Te megálltál mellette. Minden gyógyulásunk ezzel kezdődik. És jelenlétedben megérthette: nem az az ember igazi tragédiája, ha nincs embere, hanem ha nincs Istene! Ezért mi hálával kiáltjuk a világba: Te mindenki Teremtője, Ura vagy, emberek elhagyhatnak, megcsalhatnak, de Te soha el nem hagysz minket! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Timóteus, az igaz és szeretett fiú Pál apostol kedves, hűséges tanítványa és munkatársa volt Timóteus, akiről először az ApCsel 16,1-ben olvasunk. A népek apostola második missziói útjának kezdetén Lisztrába érkezett, ahol találkozott az akkor már tanítvány ifjúval, aki „egy hívő zsidó asszonynak és egy görög apának a fia” (ApCsel 16,1) volt. Nevének jelentése: istentisztelő. Az ottani keresztyének jó bizonyságot tettek róla, és Lukács tudósítása szerint Pál rögtön magával akarta vinni. Vegyes házasságból származott, de krisztushívő édesanyja származása révén minden bizonnyal ő maga is zsidónak számított. Azért, hogy a misszió folytatása ne ütközzön akadályokba, vagy ne keletkezzenek felesleges viták, Pál zsidó szokások szerint körülmetélte a talán húsz év körüli Timóteust (ApCsel 16,3). Az apostol nagyon szépen emlékezik az ifjú tanítványban élő képmutatás nélküli, valódi hitről, amely „először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott” (2Tim 1,5). Timóteust nemsokára önálló megbízásokkal küldi Pál Thes�szalonikába, Efezusból Korinthusba, Filippibe, és ott van Pállal a római fogságban is. Neve csak a Galatákhoz, Efezusiakhoz és a Tituszhoz írt levelekben nem szerepel. A Zsidókhoz írt levél pedig Timóteus kiszabadulásáról tudósít (Zsid 13,23). Az apostoli tanítás és hagyomány képviselőjeként, folytatójaként és az új nemzedék képviselőjeként ajánlja a gyülekezeteknek az idős, élettől búcsúzó tanítómester a tanítványt, akit többször igaz és szeretett saját fiának nevez (1Tim 1,1; 2Tim 1,1). Timóteus Pál fia a közös Krisztus-hitben. Az apostol végső szenvedéseit sem szégyelli: „mert tudom, kiben hiszek...” (2Tim 1,12) Euszebiosz Egyháztörténete (III. 4) szerint „Timótheus kapta elsőként az efezusi egyház püspöki tisztét”, és a hagyomány szerint itt halt meg.  PAP FERENC 2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

„Gyertek, építkezzünk!” Egerszalókról sokunknak az Európában egyedülálló, de világszinten is ritkaságnak számító sódomb és a finom borok jutnak eszünkbe. A település igazi ínyencség a tuKOCSIS JULIANNA ristáknak, azonban a reformátusokat Egerszalók neve ezentúl arra is emlékeztetheti, hogy Istennel a legmerészebb álmok is valóra válhatnak. Még az is, hogy a szórvány növekedésnek induljon, és templomot építsen – ugyanis pontosan ez történt a Heves megyei településen. A nyolcvanas években Denke Gergely lelkipásztor látta el a lelkészi feladatokat a község szórványgyülekezetében, amely azonban idővel megszűnt. De a lelkész özvegye, Virág Mária nem mondott le a közösségről: Tóth Katalinra bízta a gyülekezeti névsort, aki későbbi gyülekezeti társával, Márton Ibolyával együtt meglátogatta a testvéreket, hogy megtudja, van-e igény a szolgálat újraszervezésére. – Kiderült, hogy mindannyian szeretnénk, ha ismét lennének alkalmaink. Megkerestük Tóth Imre lelkipásztor urat Egerben, hogy vállalná-e közöttünk a szolgálatot. Vezetésével 2013 novemberétől először havi, később kétheti rendszerességgel gyűltünk össze. Ekkoriban összesen körülbelül huszonöten voltunk – emlékezik vissza a kezdetekre Tóth Katalin, a gyülekezet gondnoka. A maréknyi szórványgyülekezet a faluházban kapott helyet, hiszen az akkoriban Tőgyi Gábor, majd Varga István vezette önkormányzat anyagi forrásokat nem sajnálva folyamatosan támogatta a helyi kezdeményezéseket. Az integrált közösségi térben a baba-mama kör és a táncoktatás mellett a vasárna16 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

ponkénti istentisztelet is elfért. – 2013-tól idén júniusig ingyen használhattuk a faluházat – említi meg Márton Miklós presbiter.

A MERÉSZ ÁLMOK IDEJE A rendszeresen összejáró, együtt imádkozó hívekben hamarosan megfogalmazódott, hogy jó lenne, ha hajléka épülne a hitnek Egerszalókon. Ezt erősítette az is, hogy tudták: sokan azért nem vesznek részt az alkalmakon, mert furcsa számukra, hogy azokat nem templomban tartják. – Azt szoktam mondani, hogy Isten mindig megáldja, ha a kicsik, gyengék és erőtlenek hozzá fordulnak és őt hívják segítségül. Csoda volt számunkra, hogy mi, akik tizenöt-húszan hozzá fohászkodtunk, azt a választ kaptuk: „Na gyertek, építkezzünk!” Azt tapasztaltuk, hogy minden összeáll: amikor Isten csodát tesz és elindul, akkor nincs akadály – vallja a gondnok. Az elképzelést rövidesen megosztották Csomós Józseffel is. A Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke látott benne fantáziát, így az egyházkerület megvette a kiszemelt telket, amelyen régi, lakhatatlanná vált parasztház állt. Néhai lakója református volt, és megtudva, mit szeretnének az épület helyén emelni, a család örömmel adta el a telket. – A helyszín ideálisnak bizonyult a templomépítésre: nem magaslaton van, tehát idősek vagy akár a kerekesszékkel közlekedők is el tudnak jönni – mutat rá Márton Miklós.

VÁRNI ÉS IMÁDKOZNI A telek megszerzése után a hívek igyekeztek élni a kínálkozó lehetőségekkel. – Egy kisebb összegű pályázat révén lebontottuk a régi épületet. Ezt követően arra biztattam a közösségünket, hogy

| REFORMÁTUS ÉLET |

azt mondta: „Főnök, el ne vállald!” – emlékezik vissza Tóth Katalin, aki hozzáteszi: megérti, hogy a szakembernek voltak kétségei. Az épületben ugyanis nincs egyenes fal, derékszög – minden ívelt, kör alakú, befelé hajló. Az építkezés tehát rendkívüli kihívás volt, amelyet a Szépítész Eger Kft. a gondnok szerint szent ügynek tekintett. – Amikor a főmérnök, Fürjes István nagyon el volt keseredve, fohászkodva tért nyugovóra, és másnapra kitalálta, hogyan lehetne az adott feladatot megoldani – mondja a gondnok asszony. Hiába azonban a kivételes építészek és mérnökök munkája, ha nincs olyan kőműves, aki meg tudja valósítani az instrukció­ kat.– Két olyan kőművesünk volt, Hallai István és Nagy Imre, akik hihetetlen precizitással és lelkesedéssel dolgoztak télen a hidegben, nyáron a hőségben. Nagyon hálásak vagyunk nekik – hangsúlyozza a gondnok, hozzátéve, hogy az építkezésA templom­szentelés ben közreműködőknek a templomot ábrázoló bronz emszombaton volt, lékplakettel köszönték meg a kiváló munkát. másnap már istentiszteletre hívogattak a harangok. A résztvevők száma azóta megduplázódott, és az elöljárók azt remélik, ősztől még többen lesznek.

készíttessük el az építkezéshez szükséges engedélyeztetési terveket. Arra gondoltam, hogy mi legyünk készen! Legyen olaj a mécsesben! Hiszen bármi történhet velünk… 2015 decemberében nem egészen másfél millió forintunk volt, amelyből ezt pont meg tudtuk valósítani. Ezután pedig vártunk, imádkoztunk… Egy évvel később, karácsony előtt két nappal jelezte Csomós József, hogy részt vehetünk az egyházak közösségi célú programjainak és beruházásainak támogatására meghirdetett pályázaton. Alig bírtuk ki azt a két napot Tóth Imre tiszteletessel, hogy titokban tartsuk a jó hírt, és a karácsonyi istentiszteleten oszthassuk meg azt a többiekkel. Ennél nagyobb ajándék nem létezett – idézi fel Tóth Katalin.

ÉPÍTKEZÉS KEZDŐDIK Rácz Zoltán építészmérnök lett a társuk abban, hogy megvalósítsák az igencsak összetett elképzeléseket: modern, energetikailag korszerű, a konferenciaközpontok sajátosságait is magán viselő templomot szerettek volna némi Kárpát-medencei kitekintéssel. Az egerszalókiak ugyanis több éve táboroztatnak nyaranta kárpátaljai gyerekeket. Emellett Márton Miklós szerint a településen nincs tősgyökeres helyi reformátusság. – Aki itt református, az a helyiek szavajárása szerint mind gyüttment, azaz betelepült. Habár olyan is akad, aki azt mondja, ő csak gyütt, mert nem megy innen sehová – nevetnek össze a beszélgetőpartnerek. Miután Rácz Zoltán megalkotta a gyülekezet álmaival harmonizáló, igencsak merész terveket, a Szépítész Eger Kft. cégtulajdonosa, Szabó Zoltán vállalt erkölcsi és anyagi felelősséget annak kivitelezéséért. Nem minden munkatársa lelkesedett az ötletért. – Az egyik mérnöke, miután megnézte a tervrajzokat,

ÁLOMBÓL VALÓSÁG Így történt, hogy a 2017. őszi alapkőletétel után szűk két esztendő alatt megépült az energetikailag korszerű, önfenntartó, minden modern és hagyományos igényt kielégítő körtemplom. Arra törekszenek, hogy villanyszámlájuk a nullához közelítsen – ebben a tetőn elhelyezett harminckét napelem és az energiatakarékos égők segítenek. „Gyüttmentségüket” hirdetendő díszköveket helyeztek el a templom egyik oldalának lábazatában, amelyeken azon települések nevei szerepelnek, amelyekből az alapító tagok származnak. Van köztük erdélyi, felvidéki, délvidéki származású gyülekezeti tag is – magyarázza Márton Miklós, aki maga is Erdélyben született. A templombelső falát és a karzatot Északkelet-Magyarország többnyire református templomainak kazettáiból és padelőiből válogatott másolatok díszítik, amelyeket Gelsei Sándor helyi evangélikus bútorfestő népi iparművész készített. A legtöbb kazetta noszvaji, de van itt gömöralmágyi, miskolci, csetneki, mezőcsáti ábrázolás is. Gelsei Sándor festette meg a belső tér másik ékességét, a százéves szalóki padot is – tette mindezt szeretetből, anyagárban. Padok helyett székek teszik lehetővé, hogy a teret átalakíthassák, így a százötven férőhelyes templom ideális koncert- és konferenciahelyszín is. Gyereksarokkal ellátott, jól felszerelt konyhája is van, ahol a kisgyerekes anyukák-apukák is kényelmesen hallgathatják az istentiszteletet. Az épület, beleértve a vizesblokkokat is, akadálymentesített. Az udvar ideális helyszín bográcsozáshoz, sütögetéshez, kötetlen szabadidős tevékenységekhez. Emellett a tetőtérben rendhagyó módon két-kétfős, fürdőszobával, hűtővel, mikrohullámú sütővel felszerelt vendégszobák és hangulatos terasz kapott helyet. Itt elsősorban a gyülekezet vendégeit szállásolják el, de a szobákat igény 2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

szerint kiadják egyházközeli lelkületű érdeklődők számára, felekezettől függetlenül. – Szeretnénk, ha olyanok szállnának meg itt, akik érzik és tiszteletben tartják, hogy a templomhoz szorosan hozzácsatolt szálláshelyet vesznek igénybe – hangsúlyozza Márton Miklós.

TEMPLOM- ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS A piciny gyülekezetnek arra is gondolnia kellett, vajon hogyan viszonyulnak majd a helyiek az építkezéshez, hiszen az zajjal, porral jár, az új templom pedig újabb „zavaró” harangszót is eredményez. Egerszalók évi nyolcvanezer látogatójával ráadásul turisztikailag frekventált vidék, így nem mindegy, mi épül itt. Azt tapasztalták azonban, hogy a környékbeliek többsége már az elejétől úgy vélte: ez lesz a falu ékszerdoboza. Nem törvényszerű ez a hozzáállás, hiszen a település gyönyörű, műemlék római katolikus temploma mellett igazán erős kontraszt a modern épület. Azonban kiderült, hogy az új hajléknak közösségformáló ereje is van. Két hónap alatt volt már itt teltházas koncert, és a falu történetében idén először a katolikus és református gyülekezet együtt ünnepelte itt augusztus 20át. A templom zsúfolásig megtelt, a szertartás végén pedig a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége jóvoltából a nagy gyülekezet minden tagja kaphatott egy szeletet a Magyarok Kenyeréből, amely a tizenkilenc megyéből és tizenkét határon túli régióból gyűjtött búzából készült. – Úgy hisszük, ez lehetőség arra, hogy megtaláljuk azokat a közös pontokat, ahol nem ellenségeskedést szítunk, hanem barátságok születnek, erősödnek – vallja Tóth Katalin.

MEGSZENTELT TEREK – A közösség létjogosultságát egyébként már akkor kivívtuk, amikor alkalmainkat évekig a faluházban tartottuk. Így a település tudomást szerzett arról, hogy itt van egy mag, akikre lehet számítani – állítja Márton Miklós, aki bevallja: eleinte ő maga is ódzkodott a faluházban tartott istentiszteletek gondolatától. De a közösség és az ott megélt hit lassacskán megváltoztatta hozzáállását. Ma már úgy gondolja, az ott töltött évek alatt több jó szokás is a gyülekezet sajátja lett, amelyek közül néhányat az új helyszínen is megtartottak. – Amikor vége lett a templomban tartott első istentiszteletnek, a tiszteletes úr kivonult, hogy a szokás szerint mindenkivel kezet fogjon a kijáratnál. Kijöttem én is, kezet is fogtam vele, majd mondtam, hogy hiába várja a többieket, ugyanis ki se lehet őket zavarni a templomból – nevet össze Márton Miklós Petró József lelkipásztorral. – A faluházban ugyanis megszoktuk, hogy annyi mindenről akarunk beszélgetni, hogy rendszerint ott maradtunk még, és ez a szokás a templomban is megmaradt. Ma már a tiszteletes úr hirdeti, hogy akinek van ideje, maradjon egy kávéra, beszélgetésre – összegzi tapasztalatait a presbiter. 18 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

NEM CSAK A HIT HAJLÉKA Egerszalókon szeretettel várják a pihenni, feltöltődni vágyókat. A tetőtéri két-kétfős, fürdőszobával, hűtővel, mikrohullámú sütővel felszerelt vendégszobákkal kapcsolatosan további információt a katalin.toth.dr@gmail.com címen, illetve a +36-20-469-9773-as telefonszámon lehet kérni.

| REFORMÁTUS ÉLET |

ÚJ TEMPLOM, ÚJ LELKÉSZ, ÚJ FELADATOK Petró József június 15. óta szolgál itt, a templomszentelés napján nevezték ki a missziói gyülekezet élére. A fiatal lelkészt meglepte, hogy ilyen különleges szolgálati helyet kapott. – Amikor nem sokkal az ünnepség előtt megkeresett Csomós József püspök úr, nem is sejtettem, miről szeretne velem beszélni. Gyorsan kellett döntenem, és én vállaltam a feladatot. Öt évig kórházlelkészként szolgáltam Egerben – ezt félállásban továbbra is folytatom. Hálás vagyok, hogy Isten úgy intézte a dolgokat, hogy ide kerültem, és szeretnék azon munkálkodni, hogy családias környezetben szólhasson az evangélium – teszi hozzá a lelkész, aki nem volt teljesen ismeretlen a gyülekezetnek: évekkel korábban, egri segédlelkészként többször szolgált közöttük. Ugyan nem számított az egerszalóki lehetőségre, de Petró József lát fantáziát a gyülekezetben, amely nemcsak építkezik, hanem lélekszámban is gyarapodik.

„Én azt szoktam mondani, hogy Isten mindig megáldja, ha a kicsik, gyengék és erőtlenek hozzá fordulnak és őt hívják segítségül. Csoda volt számunkra, hogy mi, akik tizenöt-húszan hozzá fohászkodtunk, azt a választ kaptuk: »Na gyertek, építkezzünk!« Azt tapasztaltuk, hogy minden összeáll: amikor Isten csodát tesz és elindul, akkor nincs akadály!” (Tóth Katalin) A templomszentelés szombaton volt, másnap már istentiszteletre hívogattak a harangok. A résztvevők száma azóta megduplázódott, és az elöljárók azt remélik, ősztől még többen lesznek. Több evangélizációs és kulturális programot is terveznek. Petró József nagyon szeretné, ha a fiatalabb korosztályt is elérnék. – Reméljük, hogy az ifjak is csatlakoznak, ezért indítottunk nyáron napközis tábort, amelyből kinőhet az ifi – osztja meg a gondnokkal együtt terveit. – Jól érezzük itt magunkat, tényleg a második otthonunk lett a templom – magyarázza Tóth Katalin. – Mi valóban úgy éljük meg, hogy az Úristen megajándékozott bennünket ezzel a lehetőséggel, hiszen honnan is lehetne egy ilyen kicsi közösségnek temploma? Eddig az építők izzadtak, dolgoztak érte. Most a tiszteletes úrral együtt rajtunk a sor, hogy élettel teljen meg. Szeretnénk, ha mindenki érezné, hogy nem csupán az egyórás istentiszteletről szól az evangélium, hanem arról, hogy az Isten szeretet. Vágyunk arra, hogy odaszeressük az embereket Istenhez – úgy érzem, ehhez itt minden feltétel adott – zárja gondolatait a szórványból missziói gyülekezetté lett közösség gondnoka.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 19

| RE-KONSTRUKCIÓ |

Megismerés Az embert az különbözteti meg minden más lénytől, hogy meg akarja ismerni a világot. Ez a megismerési igény nem döntés kérdése. Az ember nem ura saját léthelyzetének, vagyis annak az örök és megmásíthatatlan adottságnak, hogy minden, amit lát, érzékel, tapasztal, beleértve önmagát is, ismeretlenként jelenik meg előtte. No de mi az, ami ismeretlenként jelenik meg? Mi az, amit meg kell ragadni, amit meg kell érteni, amit meg kell fogalmazni? Mióta az ember ember, ez a kérdés, és mióta az ember ember, ez a kihívás. A gondolkodás eddigi történetét úgy is fel lehet fogni, mint megismerési kísérletek végtelen sorozatát. Ilyen szempontból a vallásokat is megismerési kísérleteknek foghatjuk fel, még akkor is, ha vallás és filozófia között alapvető különbség van. Ez a körülmény természetesen nagy feladat elé állítja a

A megismerés azt jelenti, hogy fel kell fedezni az anyagnak nevezett valami működésének a belső törvényszerűségeit, ezeket le kell írni, meg kell fogalmazni, s ezáltal az ember egyre hatékonyabban birtokába veheti azt, „ami van”. keresztyénséget is, hiszen érvelnie kell saját maga mellett, és azt kell elmondania, hogy a világnak és az embernek az általa nyújtott magyarázata az igaz – szemben más kísérletekkel. Az egyik legnagyobb, mondhatni évezredes ellenfél a materializmus. Ennek a megismerési koncepciónak az a lényege, hogy a világ, vagyis az, ami „van”, amit látunk, érzékelünk, tapasztalunk, önmagában és önmagából ismerhető meg. Ez azt jelenti, hogy a megismerés tartalma valójában annak megragadása, hogy „az, ami van”, összefoglalóan az „anyagnak” nevezett valami hogyan működik. A megismerés azt jelenti, hogy fel kell fedezni az anyagnak nevezett valami működésének a belső törvényszerűségeit, ezeket le kell írni, meg kell fogalmazni, s ezáltal az ember egyre hatékonyabban birtokába veheti azt, „ami van”. Így valósul meg az amúgy ismeretlen világ humanizálása. Ez a koncepció, nevezzük egyszerűen a megismerés természettudományos koncepciójának, azért nagyon vonzó és nagy hatású, mert tapasztalati tények támasztják alá, hogy az ember valóban halad a világ működésének, belső törvényszerűsé20 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

geinek a megismerésében, és ez aztán tárgyiasul a hadiipartól kezdve az orvostudományon keresztül a kommunikációig. A megismerésnek ez a tárgyiasulása pedig egyetemes jelleggel kihat az életformára, a gondolkodásra. Elég bajos lenne ma elképzelni az életet például egy mobiltelefon vagy laptop nélkül. Ez óhatatlanul is azt az illúziót kelti, mintha a megismerés természettudományos koncepciója maga volna a megismerés teljessége. Ez a fejlemény természetesen azzal jár, hogy más megismerési kísérletek, így például a keresztyénség is, a hitelét veszti sokak szemében, és úgy jelenik meg az általános gondolkodásban, mint valamiféle egzotikum, megengedett, ám normatívnak semmiféleképpen nem tekinthető megismerési kísérlet. De a keresztyénségnek semmiféle racionális oka nincs arra, hogy az összefoglalóan materializmusnak nevezett világképnek megadja magát, mondván, hogy a keresztyénség a hit dolga, szemben a racionalitás fogalmát kisajátító materializmussal. A materializmussal – tisztán csak racionális szempontból – az az alapprobléma, hogy a világ megismerését kénytelen az általa egyedül hitelesnek és mértékadónak tartott természettudományos megismerés adott történeti állapotához kötni, és azt világmagyarázattá kivetíteni. Könnyen belátható, hogy abból, amit az ember a történelem egy adott pontján az anyagnak nevezett valami belső törvényszerűségeiből ismer, még messze nem lehet átfogó és mindig érvényes világmagyarázatot kreálni. Ez a megismerési igény beszűkítését jelenti, és olyan illúzió fenntartását, mintha az ember már birtokában lenne a megismerés titkának. Arról nem is beszélve, hogy válasz nélkül marad maga az alapkérdés, hogy mi is zajlik valójában abban a viszonyban, amely a megismerő és az ismeretlen között fennáll. A keresztyénségnek nincs tehát semmiféle racionális oka arra nézve, hogy elfogadja azt a ma általánosan bevett mítoszt, amely szerint van a „hit”, amely úgymond „irracionális”, szemben a megismerés „racionális” formájával, amely szükségszerűen materialista és ateista. Sokkal inkább a keresztyénség néz igazán szembe a megismerés folyamatának valódi mélységeivel, titokszerűségével, mert a világot és benne az embert nem önmagában látja, hanem olyan viszony részeként, amely Isten és ember között mindig is fennállt. 

| GONDOLATOK |

NAGY KÁROLY ZSOLT

Szabadságmarketing

A szerző kulturális antropológus, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa

A SZERZŐ ILLUSZTRÁCIÓJA

A marketing egyik alapszabálya: ha be akarsz vezetni valamilyen terméket, akkor teremtsd meg rá a keresletet. Ha azt akarod, hogy az emberek megvegyék azt, amit el akarsz adni, hitesd el velük, hogy szükségük van rá, hogy nem tudnak élni sem nélküle. Ezért hirdeti termékeit az egyik kozmetikai óriáscég hosszú ideje ezzel a roppant egyszerű szlogennel: „Mert megérdemled”. Ennél nem is kell több. Ugyanis a másik fontos szabály azt mondja ki: minél rövidebb, minél egyszerűbb és minél inkább az emberek alapszükségleteire, ösztöneire építő üzeneteket kell megfogalmazni.

Amióta a politika is inkább marketing, mint bármi más, a mindenkori hatalom is előszeretettel alkalmazza ezeket a szabályokat. Az emberi társadalmakban – legalábbis a modern nyugat társadalmaiban – talán a legalapvetőbb érték és szükséglet egy ideje a szabadság. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata első cikkében leszögezi, hogy minden ember szabadon (és egyenlőnek) születik, és a cikkek jó része ennek a szabadságnak a védelmével foglalkozik. A szabadság és a belőle levezetett értékek – például az önrendelkezés – korlátozása állandó és legitim alapja az elnyomó hatalmakkal szembeni ellenállásnak, a szabadságért folytatott harcnak, és az ilyen harcok többnyire a nemzetek vagy egyes közösségek azonosságtudatának meghatározó elemei. A szabadság vagy annak hiánya az etikában a jó és a rossz, az esztétikában a szép és a rút meghatározó eleme lehet.

Nem véletlen tehát, hogy a politikai marketing egyik központi koncepciója is a szabadság megteremtése vagy védelme. A mindenkori hatalom – vagy azok a politikai mozgalmak és erők, amelyek hatalomra akarnak kerülni – mindig a szabadság védelmezőjeként és letéteményeseként tünteti fel saját magát. Akár úgy is, hogy átértelmezi a szabadság fogalmát, ahogy az a diktatúrákban szokás. Ha pedig az emberek a hatalom közreműködése nélkül is eléggé szabadnak éreznék magukat, akkor – kivált az autoriter rendszerekben – a politikai marketing a félelem, bizonytalanság és bizalmatlanság érzésének felkeltésével igyekszik megteremteni az igényt arra a védelemre, amelyet a hatalom kínál. Ez alaprecept. Mindig beválik, mert az ember – legalábbis „mifelénk” – mindig, minden körülmények között igyekszik megvédeni a szabadságát. Van azonban a szabadságnak olyan formája, amellyel szemben a politikai marketing elvileg hatástalan, mert az nem külső körülményektől függ, hanem belső, és nem is vehető el soha az embertől. A börtönben bilincsbe verve Istent szabadon szárnyaló énekszóval dicsőítő Pálok és Szilászok paradox szabadsága ez. Az a szabadság, amel�lyel Krisztus helyre tette Pilátust. Az a szabadság, amelyet csak a Fiú adhat, és amelyet senki el nem vehet attól, akiknek ő adta. A Krisztusban nyert keresztyén szabadság ez, amely – mint azt az előbbi példák is érzékeltetik – nem függ a keresztyének szabadságától, vagyis azoktól a helyzetektől, amelyekben ezen a világon élnek. A kettőt pedig nem jó összekeverni. Mindez persze triviális. Amiért mégis érdemes rá szót vesztegetni, mert a hazai politikai marketing a keresztyén szabadság fogalmát is elkezdte használni, és próbálja átértelmezni azt. Az utóbbi hetekben a hatalom a keresztyén szabadság védelmezőjeként kezdte meghatározni magát, és jóllehet ez teológiai nonszensz – hiszen ahogy ezt a szabadságot egyetlen földi hatalom sem veheti el a keresztyénektől, úgy egyetlen földi hatalom sem védheti azt meg –, erre a politikát a teológiával keverő kijelentésre a keresztyén teológia, az egyházak részéről nem született semmilyen reakció. Mindazáltal érdemes lenne legalább csendesen, magunkban tisztázni a keresztyén szabadság fogalmát, mert ha elfelejtjük, mi is az, könnyen úgy hihetjük, hogy tényleg elvehetik tőlünk, és veszélyben vagyunk.  2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

„…ha tűzben jársz, nem égsz meg…”

LAPJA

REFORMÁTUSOK

PETRŐCZI ÉVA

2019 megpróbáltatásokkal, viharokkal teli nyarának utolsó napjaiban – hála Istennek, szerencsés kimenetelű – tűzeset történt. A majdnem-áldozat közeli barátnőm, Ábrahám Ferencné Kati. Ő az Üllői út és József körút sarkán álló szép, régi házak egyikében él, de otthonának vallja Kispestet is, ahol a rózsatéri gyülekezet egyik hűséges és aktív tagja. Barátságunk pontosan harminc éve, 1989 szeptemberében kezdődött, amikor mindketten levelezős „gólyák” voltunk az akkori Református Teológiai Akadémia vallástanári szakán. Érthető, mennyire megrázott, amikor meghallottam a kis híján drámába forduló történéseket. Kati egy rövid esti, de nem kései szundikálásból felriadva arra ébredt, hogy a lakásban furcsa, recsegő-ropogó zaj van. Amikor kinyitotta hálószobája ajtaját, rémülten látta, hogy a szomszédos előszobát lángok és vastag füst borítja; mint kiderült, egy zárlatos hűtőszekrény „jóvoltából.” Lélekjelenlétét nem veszítette el, szája elé egy törülközőt kötve tárcsázta és riasztotta a tűzoltókat. Jóformán már a telefonhívás perceiben ott termett az első, öt főből álló mentőosztag, öt poroltóval. A szomszédos étterem konyhaablakából ugyanis észrevették a sötéten gomolygó füstöt, s így önkéntes lánglovagokként berúgták a lakás ajtaját, és megkezdték az oltást. Így a lángok Kati tartózkodási helyét nem érték el. Külön megható, sőt megrázó, hogy – mint utóbb kiderült – az őt segítők közül kettő Kati lánya, Bartháné Ábrahám Katalin egykori gimnáziumi tanítványa. A példás gyorsasággal lezajlott hivatalos tűzoltással szinte egy időben a mentők is befutottak, az öt segítőt szakszerű helyi kezelésben részesítve, Katit pedig huszonnégy órás kórházi tartózkodásra szállítva. Valószínű, hogy sem a vendéglős, sem a hivatásos mentőangyalok nem tudták, kinek segítettek megmenekülni, és milyen csodálatos időzítéssel, alig hat nappal Ábrahám tanárnő egyik lányunokájának balatonfűzfői esküvője előtt. A megmentett személyében többek között a Református Pedagógiai Intézet, a kunszentmiklósi református gimnázium, a biai és a verőcei református általános iskola egykori igazgatója, továbbá az Északpesti Egyházmegye mindmáig szolgáló iskolaügyi előadóját tisztelhetjük, aki több mint húsz esztendővel hivatalos nyugdíjazása után is híven munkálkodik a szívének és értelmének oly kedves egyházi oktatás ügyeiben. Amikor csodával határos megmenekülése hírét először lányától, majd később tőle magától meghallottam, az a drámai igeszakasz jutott az eszembe, amely sok évvel ezelőtt a kecskeméti refiben fiunk konfirmációi útravalója volt: „…ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.” (Ézs 43,2 Károli-ford.) Legyen ez az igaz történet annak megerősítése, hogy Isten a legnehezebb percekből is képes kimenekíteni bennünket! 

LXIII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM, 2019. SZEPTEMBER 1. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

A magyar fiatalok leginkább Istenben hisznek ILLÉS BOGLÁRKA AZ IFJÚSÁG JÖVŐKÉPÉRŐL

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás: ...................................................................................

| GONDOLATOK

|

BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN

Kálvin-plagizátor? Bár olvasni szívesen elolvasom, de kommentálni általában nem kommentálom a politikai kommentárokat. Ugyanis a pillanatnyi és folyton változó benyomások miatt a politikai kommentár éppúgy a mulandóság alá van rekesztve, mint a labdarúgó-mérkőzéseket követő jóízű beszélgető műsorok: ezek a végeredményen nem változtatnak, legfeljebb csak a kedvenc csapatunk iránti rajongásunkat vagy éppen csalódásunkat módosíthatják némiképp – mondjuk a következő meccsig. Ráadásul természeténél fogva maga a politika is az érvek, viták, szóharcok, vagy tágasabban: az emberi közösségek kommunikációs rendszerében él, és mint ilyen, folytonosan ide-oda változik. Ha tehát a politikusok, többek közt, a változtatás művészei – legalábbis ezt ígérik magukról folyton –, aligha vitatható el tőlük a megfontolás lehetősége. Ezért mondják, hogy a politikában soha ne mondd azt, hogy soha. Most mégis megjegyzést fűzök egy kommentárhoz. Egy újságot kaptam nemrégiben. Nyilván ajándékba, a lapot ugyanis nem járatom, és nem olvasom, feltehetően az egyik benne olvasható cikk miatt küldték meg, hátha érdekel. A szerző plágiumnak nevezi a magyar miniszterelnök legutóbbi bálványosi beszédét, amelyben a kormányfő a modern keresztyéndemokrácia lehetőségei mellett érvelt. A cikkíró szerint a kálvinista szabadságeszmére utalni – merthogy ezt tette volna a miniszterelnök – a mai viszonyok között: plágium. Hogy kerül a csizma az asztalra? Kálvin liberális lett volna? Vagy illiberális? Vagy éppen keresztyéndemokrata? Netán haladáspárti vagy maradi? A liberalizmus élharcosa vagy minden autokrácia ősatyja? Hiszen ezek újkori kategóriák! Vagy ha régiek, van mai tartalmuk. Ráadásul Kálvin az Institúciót egy királynak ajánlotta, mondhatnánk tehát, hogy royalista volt. De éppenséggel Genfben adta ki, ahol élete végéig működött, márpedig a 16. századi Genf nem volt platóni értelemben vett demokrácia. S hogy lehetett ott diktátor az, aki csak élete utolsó évében kapott korlátozott polgárjogot? Igen, azt lehet mondani, hogy a miniszterelnök tévesen vagy rosszul hivatkozik Kálvinra, vagy teljességgel félreérti a keresztyéndemokrácia kapcsán, amely szintén újabb kori politikai létesülmény. Még azt is lehetne mondani, hogy az az

eszme, amelyre hivatkozik vagy utal, az maga is tévedés, és elfogadhatatlan. De hogy plagizálna? Plágiumon azt értjük, ha egy író, költő, zenész művének a szerzőségét valaki elbitorolja, vagy tudományos munkájában korábbi tudományos eredményeket tüntet fel a maga nevén, egyszóval más tollával ékeskedik, még egyszerűbben: rabol. (Az eredeti latin szó a gyermekrablással függ ös�sze.) Mostanában sok helyt indult plágiumgyanúval eljárás politikus ellen is; volt, aki belebukott, más kapcsán maradt a rettentő gyanú. Én úgy tudom, a szabadságot nem lehet plagizálni. Ámbár, ha jól értem dolgaink állását, amit ma, a 21. században liberalizmusnak és demokráciának, vagy éppen liberális demokráciának neveznek, az sem mentesíthető egykönnyen a plágiumgyanú alól, ha már eszerint nézzük a dolgokat. Sokféle eszme kering és hat igen erősen, amelyek – Kálvinnal szemben – nem nekünk ajándékozott szabadságról beszélnek, hanem velünk született, eleve adott szabadságról. Eszerint aztán ha bármiféle törvény, szokás, hagyomány korlátozza ezt a szabadságunkat, akkor törvénybe kell foglalni a korlátozó törvény, szokás, hagyomány eltörlését, még akkor is, ha az a szokás, hagyomány vagy törvény éppenséggel liberálisnak számított egykor. Így szokta elrabolni a zsarnokság a szabadságot, mert ez a szabadságeszme, tudjuk, puszta elvonatkoztatás. Az igazi szabadság, mondja Kálvin, elnyert szabadság. Nem szabadok, hanem megszabadítottak vagyunk Isten kegyeleme folytán. Ezért a törvény, a jószokás, a hagyomány, a közfelfogás nem akadálya a szabadságnak, hanem kerete, vagy még inkább: kalauzunk a boldog életre. És ezen máris indítani lehetne jófajta vitát, maradiak és haladók, konzervatívok és liberalisták, demokraták és autokraták, politikusok és nem-politikusok között, mindenesetre plágiumgyanú nélkül. Régebben mondogatták, hogy Magyarország tízmillió szövetségi kapitány országa, jelezve, hogy a focihoz mindenki ért. Talán jobb lenne, ha Magyarország tízmillió Kálvin-plagizátor országa lenne. Minthogy azonban ez merő illúzió, inkább ajánlom megfontolásra a régiek bölcsességét, mindenféle szellemi-eszmei megfontolásra nézve: amivel egyetértek, az az enyém.  A JEGYZET ELHANGZOTT A KOSSUTH RÁDIÓBAN AUGUSZTUS 18-ÁN

2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 23

| SZEMLE |

Utazás a kincses városba Habár lassan vége a nyárnak, talán nem késő még egyszer útra kelni, elvonulni egy kis időre máshová, mint ahová kötnek majd bennünket a dolgos őszi mindennapok. Bolyongani egy régi-új ismerős város utcáin, a falakhoz és a köztük élő emberekhez kötődő emlékeink között. Erre kínál lehetőséget a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent különleges irodalmi kalauz, a Kolozsváros. A kiadvány szerkesztői – Daray Erzsébet, Balázs Imre József és Bartos-Elekes Zsombor – harminc kortárs magyar író (többek között Bodor Ádám, Selyem Zsuzsa, Tompa Andrea, Visky András, Vida Gábor, Szabó T. Anna vagy a közelmúltban elhunyt Térey János) különböző műfajú, Kolozsvárhoz kapcsolódó szövegeivel kalauzolnak el bennünket a sokidentitású kincses városba. A kötet különlegessége, hogy az irodalmi szövegek mellé különböző korszakok várostérképeit is az olvasó elé adja, a 17. századtól napjainkig. Ezek párbeszéde által terek, korok, emberi történetek sokasága elevenedik meg mindazok előtt, akik a kiadványt fellapozva rászánják magukat erre az utolsó, nyári útra. Utazás közben kiderül: a Kolozsváros nemcsak földrajzi, hanem érzelmi térkép is, amelyen helye van az elveszett otthonnak, a felfedezendő idegennek és a központtá váló peremvidéknek is.  BAGDÁN ZSUZSANNA

24 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

Sibel Ha augusztus, akkor Locarnói Filmfesztivál. Az idei díjnyertes filmek sorát augusztus közepén ismerheti meg a közönség, a fesztiválról pedig a későbbiekben személyes beszámolót is olvashatnak, de addig is ismerkedjünk meg azzal a filmmel, amely 2018-ban elnyerte az ökumenikus zsűri és a nemzetközi filmkritikusok díját is Locarnóban. A Fekete-tenger török partvidékén élnek még olyan közösségek, amelyek „beszélik” az ősi füttynyelvet. Ebbe a világba visz el bennünket Çağla Zencirci és Guillaume Giovanetti forgatókönyvíró és rendezőpáros harmadik közös nagyjátékfilmjével, amivel ismét a kirekesztés témáját dolgozták fel. Amíg a hegyek között eldugott falucska lakosai alternatív kommunikációs eszközként használják a füttynyelvet, addig a húszas éveinek közepén járó néma Sibel (Dalma Sönmez) számára ez az egyedüli mód arra, hogy megértesse magát. A gyermekkora óta néma Sibelt és egészséges húgát, Fatmát (Elit Íşcan) egyedül nevelte fel özvegy apjuk (Emin Gürsoy). A falu asszonyai kinézik maguk közül Sibelt, fogyatékosnak tartják, akin minden bizonnyal valamilyen isteni átok ül, és aki csak balszerencsét hoz másokra. Ezzel együtt nagyobb szabadságot is élvez, mint a többiek: nem hord fejkendőt, apja – aki a falu polgármestere is – engedélyével saját puskája lehet. Amellett, hogy ő vezeti otthon a háztartást, és gondoskodik az erdőben remeteként élő, fiatalkori szerelmét mai napig visszaváró idős asszonyról, Narinról (Meral Cetinkaya), napjainak nagy részét kint tölti az erdőben, egy farkast hajszol, amely emberemlékezet óta rettegésben tartja a falu lányait és asszonyait. Egy napon Sibel farkascsontokra akad, és ettől kezdve még megszállottabb keresésbe kezd, az erdő minden szegletét átkutatja, mindent átrostál, hogy minél több csontot megtaláljon. Ha összeáll a teljes csontváz, nem lesz mitől félnie a falunak. A bizonyítékok hajszolása közben egy idegen férfival találkozik az erdőben, a hatóságok elől bujkáló dezertőr Alival (Erkan Kolçak Köstendil). Kívülállóként Alinak kettős szerepe lesz Sibel életében: a lány vele tapasztalhatja meg, mit jelent nem tárgyiasító, megszégyenítő, kárhoztató viszonyrendszerben létezni, hanem nőiességében is önálló méltósággal bírni, illetve ő ébreszti rá a lányt, hogy nem állati, hanem emberi csontokat talált, és ezzel lelepleződik a félelmetes farkasról szóló mítosz. Ez a számos meseelemet tartalmazó mozgóképi történet arra világíthat rá, hogy egy közösség hogyan gyárthat mítoszokat annak érdekében, hogy másokban félelmet keltsen, illetve hogyan használhatja a vallást és a hagyományt arra, hogy másokat kirekesszen, méltatlannak tartson. Félreértjük a történetet, ha egy emancipálódó fiatal lány történetét látjuk benne. Sibel a nemkívánatos, a felesleges, a kiközösített, a kitaszított, a fogyatékos, aki menekül saját maga elől is, és azzal akar a falu hősévé válni, hogy elpusztítja a gonosz farkast. A történet nem a lázadásról szól, hanem arról, ahogy őt megvetik, lenézik, miközben szeretné, ha szeretnék, ha ő is együtt ülhetne és teázhatna a többi lánnyal. Talán számunkra is ismerős helyzetek, kérdések, érzések ezek.  RÁCSOK GABRIELLA

| EMLÉKEZÉS |

„...nemcsak tisztelegtünk a nagy elődök emléke előtt, hanem a lelkiismeret parancsának engedve mi is megpróbáltunk szembenézni önmagunkkal, és annak a kornak a fenyegetettségével, amelyben élnünk rendeltetett.” (Albert Gábor a szárszói konferenciák újraindításáról)

Albert Gábor példát élt elénk FEKE GYÖRGY

Kossuth-díjas író, nemzetéért aggódó értelmiségi, szervezője a rendszerváltás utáni szárszói református konferenciáknak – a három éve elhunyt Albert Gáborra emlékeztek augusztus 24-én Balatonszárszón.

– Nehéz, ugyanakkor könnyű is ilyen kiváló emberek nyomdokaiba lépnünk, mert példát éltek elénk. Adja Isten, hogy felnőjünk hozzájuk, és visszanézve a 21. század eleji küzdelmekre, ránk is így emlékezzenek – mondta a két világháború közötti és a rendszerváltás utáni szárszói konferenciák megálmodóiról Gér András zsinati tanácsos. A Reformátusok Szárszói Konferenciáján ezúttal az 1992 és 2002 közötti találkozók egyik szervezőjére emlékeztek: Albert Gábor Kossuth-díjas író, szerkesztő életútját és munkásságát Bakonyi István irodalomtörténész méltatta. Albert Gábor 1929. október 30-án született a Baranya megyei Egyházasharasztiban, református családban, felmenői között számos lelkipásztort találunk. Hallgatott jogot, református teológiát, végül tanári és könyvtárosi diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1954-től tíz éven át az Országos Széchényi Könyvtárban, majd 1964-től három évtizeden keresztül a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében dolgozott, utóbbiban a könyvtári és dokumentációs osztályt vezette.

EMELT FŐVEL ÉLT ÉS ALKOTOTT Első novelláskötete Albérleti szobák címmel 1966-ban jelent meg, amelyet 1983-ig hat kötet – kisregények, novelláskötetek, regény – követett. Érdeklődése kiterjedt a magyar múlt nagy fordulataira, az Árpádok korára, az 1848-as szabadságharc utóéletére, de a trianoni békediktátum következményeire és az 1956os forradalom eseményeire is. Tellér Gyula szociológus szavaival: „Albert Gábor olvasónaplót tesz elénk köteteiben, amelyben a XIX és XX. századi magyar és világirodalom, a magyar közélet konfliktusrendszerei, döntési problémái is ábrázolódnak.” 1983-ban jelent meg a Magyarország felfedezése sorozatban Emelt fővel című szociográfiája. Legismertebb műve a 20. századi kényszerű magyar migrációról, a ki- és betelepítésekről,

a bukovinai székelyek sorsáról, a Felvidékről elűzött magyarok megpróbáltatásairól szól. A Magyar Írószövetség 1986-os közgyűlésén elmondott, a kádári diktatúrát bíráló beszéde miatt egy ideig nem jelenhettek meg könyvei. Tanulmányaiban korának társadalmi kérdéseire, a magyar sorskérdésekre kereste a választ, a magyar esszé legjobb hagyományait folytatva. 1990 után főszerkesztője volt az Új Magyarország napilapnak, az Új Magyar Híreknek és a Magyarok Világlapjának is. Volt elnök és választmányi tag a Magyar Írószövetségben, 2011-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett. Teljesítményét József Attila-díjjal, a Magyar Érdemrend lovag-, majd tisztikeresztjével ismerték el, 2015-ben Kossuth-díjat kapott. „Népi és urbánus, nemzeti és globalista vitázók között Albert Gábor európai magyar, független értelmiségi, aki tudja, hogy a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Őrlelke ennek a népnek, szolgáló örököse Németh László, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kós Károly nemzetépítő munkájának” – mutatták be munkásságát a Magyar Örökség Díj átadásakor.

TOVÁBB ÉLTETTÉK SZÁRSZÓ SZELLEMISÉGÉT „Elvhű és gondos ember, a hagyományos keresztyén és magyar értékek jeles képviselője” – méltatta őt halálakor Tőkéczki László történész, akivel 1988-ban megszervezte a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesületet, ennek később elnöke is lett. Feleségével, Albert Zsuzsa költővel, rádiós szerkesztővel együtt a budakeszi református gyülekezet tagja volt. 1999-től a református egyház közéleti, kulturális és társadalmi folyóirata, a Confessio szerkesztőbizottságának tagja volt, 1992-től kezdve részt vett és előadásokat is tartott a szárszói értelmiségi konferenciákon. Merétey Sándor akkori zsinati tanácsossal, Tőkéczki Lászlóval és Tenke Sándor teológiaprofesszorral közösen egy évtizeden át tervezte-szervezte is ezeket a találkozókat. Javaslatára a tíz év alatt elhangzott legfontosabb előadásokat 2002-ben kötetben adták közre. „Az 1943-as szárszói konferencia annak idején a negyven év túléléséhez adott muníciót” – fogalmazott Albert Gábor 1993-ban elmondott előadásában. 2017. december 8-án hunyt el.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

Mindennapi kenyerünk Együtt készültek az államalapítás ünnepére annak előestéjén a magyarországi keresztyén egyházak a városligeti fasori evangélikus templomban. Az ökumenikus alkalmon az azt szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak vezetői mellett Mohos Gábor katolikus segédpüspök és Róna Tamás főrabbi is részt vett. A különböző felekezetű hívek közösen adtak hálát azért, hogy Isten bűneink ellenére megtartotta magyar népünket, és kérték el tőle a megújulás útját. – Amikor a független keresztyén Magyarországért adunk hálát, ünnepünk középpontjában az érkező mennyei Király, Jézus Krisztus áll, akit a próféták megjövendöltek, akinek második eljövetelét már István király is várta, és aki ma is velünk van, kapaszkodót ad, megerősít minket – tette egyértelművé köszöntőjében Kondor Péter evangélikus püspök. Bogárdi Szabó István Dávid király nyilvános végrendelkezése (1Krón 28) és az utolsó neki tulajdonított zsoltár intelme – „Megtartja az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de a bűnösöket mind elpusztítja.” (Zsolt 145,20) – alapján hirdette Isten igéjét. Mint mondta, István király fiának írt intelmeiből is kihallani az Ige szavát. – Kire bízhatjuk rá egy ország sorsát? Arra, aki keresi, szereti az Urat, és megtartja rendelkezéseit – eltökélt szívvel és boldog lélekkel – fogalmazott a dunamelléki püspök. Hozzátette: Isten igéje tükör mindan�nyiunk számára – akár egy egész országért, egyházi közösségért, iskolai osztályért vagy egy családért vagyunk felelősek – mind arra teremtettünk, hogy Istent megismerjük és őbenne boldog életet éljünk. Az egyházak képviselői együtt könyörögtek a szenvedőkért, terheket hordozókért, a különböző közösségek vezetőiért, a keresztyének egységéért, valamint azért, hogy Isten használjon minket a világot építő, gazdagító és kiteljesítő tervében.  FEKE GYÖRGY

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (L, T, M, O). 13. Pedagógus. 14. Három, franciául. 15. Kráter páratlan betűi. 16. Turku svéd neve. 17. Bosszús indulatszó. 19. Arcrész. 20. Egy helyben áll, megreked. 22. Olasz sportszergyártó cég (SIMOD). 25. Hosszú ideig. 27. Moha egynemű betűi. 28. Stroncium vegyjele. 30. A szobából elemel. 32. Merész vállalkozás. 34. Határidőjelző. 36. Finom a végén! 38. Jézus első csodája ennek fogytán következett be. 39. Paradicsomkert. 40. Stanisław Lem ismert műve. 42. Cate Blanchett. 43. Ritka női név. 44. Elárusító bódé. 45. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet angol rövidítése. 46. Téli csapadék. 47. Máté Péter-díjas énekes, alias Molnár Ferenc. 48. Amely tárgyat. 49. Jód és ón vegyjele. 50. Nevetni kezd! 51. Balatoni üdülőhely. 53. USA-tagállam. 56. Osztrák költő (Rainer Maria). 58. AAA! 59. A zenei alaphangsor 5. és 8. hangja. 60. … Beach, Florida ékszerdoboza. 62. Függőzár. 64. Hosszú Katinka foglalkozása. 66. Megteendő útszakasz. 68. Kettőzve: sportfogadás. 69. Róma modern városrésze. 71. Tengeri emlős. 72. Kis vízfolyás. 74. Szórványosan előforduló. Függőleges: 1. Posta vége! 2. Lóeledel. 3. Esőjelző. 4. Szolmizációs hang. 5. A három testőr egyike. 6. A múlt idő jele. 7. Román terepjáró. 8. Életvonal. 9. Heves megyei település a Mátra és a Bükk között. 10. Kertet művel. 11. Kaluga folyója. 12. A … többszólamúsága, Zsengellér József monográfiája 2014-ből. 18. Kérdőszó. 20. Magyar alapítású szerzetesrend a 13. századból. 21. Az idézet második része (A, A, I, R, L). 23. Görögkeleti szentkép. 24. Világhírű skót énekes, gitáros. 26. Öltözőfülke. 29. Hangátviteli készülék. 31. Óriásmolekulájú anyag. 33. Arrafele! 35. Chris …, brit rockgitáros, énekes, zeneszerző. 37. Robert Merle egyik regénye. 40. Kén és argon vegyjele. 41. Zsarolás része! 42. Lassú állat. 44. A Fiat egyik modellje. 45. Becézett férfinév. 47. Olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, jogász (Gábor). 48. … iacta est, a kocka el van vetve (Julius Caesar). 49. Római 4. 51. Olyan méretű. 52. Szándék. 54. Festőszerszám. 55. Álomba ringat. 57. Régi tömegmérték. 61. Evangélista. 63. Cselekedet. 65. Zalaegerszegi sportklub névbetűi. 67. Fém. 70. Belül csukott! 72. Rövid köszönés. 73. Kicsinyítő képző. 75. Isaac Newton. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Kenyér helyett könnyel etetted őket, – bőségesen adtál inni könnyeket.

26 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

| GYERMEKEKNEK |

ta ki Isten Saul helyett Dávidot királynak. Dávid hallgatott az Úrra, ezért sikert sikerre halmozott. Sault pedig egyre inkább elöntötte a harag és féltékenység. Meg akarta ölni Dávidot, és életre-halálra üldözte. De az Úr megmentette Dávidot, aki Izráel egyik legnagyobb királya lett.

Izráel első királyai  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Ki volt Izráel első királya? Saul, de igazság szerint Istennek nem nagyon tetszett ez a királyság dolog. Izráel Isten választott népe volt, vezetőjük maga az Úr. Nála jobb uralkodót senki sem akarhat. De a zsidók akartak, ezért Isten kiválasztotta Sault, hogy ő legyen a király. De miért akartak a zsidók királyt maguknak? Biztosan veled is előfordult már, hogy elmentél játszani egy barátodhoz, és ott nagyon jól érezted magad. Minden más volt, mint otthon, sokkal jobbnak, kényelmesebbnek tűnt minden. Még az is lehet, hogy sokkal jobb fejnek tartottad a barátod apukáját, mint a sajátodat. Így voltak ezzel a zsidók is. Látták, hogy a környező népeknek királyuk van, hát királyt akartak ők is. Hiába figyelmeztette őket Sámuel próféta, hogy nincs jobb uralkodó Istennél. A király elviszi fiaikat katonának, a lányaikat szolgálónak, elveszi a legjobb földeket, tizedet szed majd a termésből, egyszóval uralma alá hajtja Izráelt. De hiába beszélt Sámuel, a nép nem hallgatott rá. Királyt akart, és meg is kapta Sault. Miért? Annyira rossz király volt Saul? Kezdetben nem, amíg hallgatott Istenre, és megfogadta Sámuel tanácsait. Csak aztán fejébe szállt a dicsőség, és elfeledkezett Istenről. Ekkor választot-

Akkor Dávid jó király volt… Vele nem volt semmi baja Istennek, ugye? Dávid jó király volt, kiváló harcos és hadvezér. Ráadásul gyönyörű énekeket írt Isten dicsőségére, mint például ez a dicsőítő zsoltár: Zsolt 24,7–8. Dávid tette Jeruzsálemet Izráel fővárosává, odahozatta a szent ládát, és templomot is akart építeni az Úrnak. Ám ezt Isten nem engedte, mert túl sok vér tapadt Dávid kezéhez. Ez nem csoda, hiszen egyfolytában háborúzott. Sikerrel járt, legyőzte Izráel ellenségeit, és megerősítette az országot. Isten megígérte neki, hogy az utóda megépítheti majd a templomot, és hogy Dávid háza és trónja örökre megmarad. Dávid tehát Isten segítségével hatalmas király volt, de ő sem volt bűntelen. Szerelmes lett az egyik hűséges vitéze, Úriás feleségébe, Betsabéba. Hogy megszerezze az as�szonyt, Dávid az első sorba állíttatta a csatamezőn Úriást, akit ott meg is öltek. Dávid, mintha minden rendben volna, feleségül vette Betsabét. Amikor Isten Nátán prófétán keresztül figyelmeztette a bűnére, Dávid nagyon elszomorodott, és megbánta, amit tett. Isten a büntetést nem engedte el, hamarosan meghalt Dávid Betsabétól született gyermeke. De azután megszületett a fiuk, Salamon, aki később követte Dávidot Izráel trónján. És Salamon végre megépítette a templomot? Igen, Salamon az akkori világ egyik legszebb templomát építtette fel Jeruzsálemben. Az egész országot felvirágoztatta, gazdagságának és bölcsességének messzi országokba híre ment. Sába királynője is meglátogatta, mert kíváncsi volt a bölcsességére. A példabeszédek könyvét Salamonnak tulajdonítják, több zsoltárt is írt, és a Biblia egyetlen „szerelmes verse”, az Énekek éneke is az ő nevéhez kapcsolódik. Ám időskorára Salamon szíve is elhajolt az Úrtól: idegen országból származó feleségei kedvében akart járni, és az isteneiknek áldozóhalmot építtetett. Így az Úr büntetése nem maradt el: Salamon halála után kettészakadt az ország, és immár két király uralkodott.  2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

Tanulni a vendégtől A Szeged-Honvéd téri gyülekezet tizenkét éve lát vendégül nyaranta egy-egy hétre kárpátaljai csoportokat. Idén Bátyú református gyülekezetének gyermekei és lelkészcsaládja vakációzott náluk. A szegediek azt remélték, adhatnak, ám kiderült számukra, hogy ők többet kaptak a vendégektől. BARÁTSÁGOK SZÖVŐDTEK – Van olyan gyermek a csoportban, aki még sosem lépte át az ukrán határt – osztja meg Kacsó Géza, a bátyúi gyülekezet lelkésze. Szerinte fontos, hogy a szegedi és a bátyúi gyerekek megismerjék egymást, tudatosuljon bennük, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik és ugyanannak a nemzetnek a tagjai annak ellenére, hogy határ választja el őket. – Az internet pedig lehetőséget biztosít arra, hogy akármikor újra kapcsolatba léphessenek egymással – fogalmaz a lelkipásztor. Amíg Ópusztaszeren sétálunk, a gyerekek szívesen mesélnek az élményeikről. Elárulják: vannak, akik első pillanattól kezdve egymás mellé szegődtek és összebarátkoztak.

ADNI AKARTAK, VÉGÜL ŐK KAPTAK A szegediek szeretnék, hogy a kárpátaljaiak érezzék: nincsenek egyedül. A közös vakáció kezdeményezése a gyülekezet

APRÓHIRDETÉSEK

kismamakörétől indult, akik szerettek volna valamilyen mis�sziót vállalni, segítséget adni. – Bármilyen messze vagyunk is egymástól, mindig gondolunk rájuk – állítja Kereskényiné Nemes Lívia, a gyülekezet egyik lelkésze. – Amikor szükség van ránk, ahogy tudunk, segítünk. Nagyon szeretjük a gyerekeket, kézenfekvő volt, hogy közös tábort szervezünk a meghívott kárpátaljai gyülekezet gyermekeinek a Szeged-Honvéd téri közösség gyermekeivel. Tizenkét éve Gyura Erika volt a program egyik megálmodója. – Adni akartunk valamit ezeknek a gyerekeknek, de valójában mi kapunk tőlük – foglalja össze a vakációs hetek lényegét. Azt mondja, egy-egy ilyen hét a következő táborig feltölti. – Sokat tanultunk az évek alatt a vendéggyerekektől a szeretetről, az odafigyelésről, az együttérzésről, a gondoskodásról – zárja gondolatait Gyura Erika.  HEGEDŰS MÁRK, FOTÓ: KAPÁS CSILLA

A HÉT KÉPE

Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-6309502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu.

50 éve ha­rang­ön­tés Őrbottyánban

GOM­BOS MIK­LÓS

Arany­ko­szo­rús ha­rang­ön­tő mes­ter

Kiváló magyar szakemberek ál­ tal készített, külföldön is elismert magyar termékeket gyártunk a harangokkal kapcsolatos bármely munkában.

Referencia: www.ha­rangontes.hu Levélcím: 2162 Őrbottyán, Rákóczi u. 134. Pf. 10. Telefon: (00-36) 06-28-360-170 Mobil: +36-30-9489-575, +36-30-7288-161 E-mail: gombosmi@harangontes.hu info@harangontode.hu

28 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

Farkas Zsuzsanna kolléganőnk, a reformatus.hu főszerkesztője és Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Központ titkárságvezetője nem riadtak vissza a szokatlan feladatoktól sem – példát mutatva a keresztyéndemokráciáról szóló konferencia előtt arra, hogyan is álljunk a komoly kihívásokhoz.  FOTÓ: SZARVAS LÁSZLÓ

| EGYHÁZI ÉLET |

Ugorjuk át saját árnyékunkat! Harminc évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-ére hirdette meg a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete és a Soproni Ellenzéki Kerekasztal pártja a Páneurópai FARKAS ZSUZSANNA Piknik elnevezésű rendezvényt, amelyen a békéért és a határok lebontásáért álltak ki a résztvevők. A különleges esemény végül fontos előzményévé vált az Európát kettéosztó vasfüggöny végleges eltűnésének, Németország újraegyesítésének és az Európai Unió keleti bővítésének. Erre a jeles alkalomra három évtizeddel később ökumenikus istentiszteleten emlékeztek a történelmi egyházak képviselői, Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár augusztus 19-én a soproni evangélikus templomban. – A köszönet a történelem Urát illeti, aki harminc évvel ezelőtt és azt követően tett valamit az európai emberek és nemzetek szabadságáért – hangsúlyozta Balog Zoltán, a budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkipásztora. Hálával emlékezett a Páneurópai Piknik kezdeményezőire, akiknek – mint mondta – egy diktatórikus rendszer egyszerű polgáraiként is megvolt a bátorságuk, hogy nyilvánvalóvá tegyék és megünnepeljék az európai népek határokon átívelő összetartozását. Orbán Viktor köszönetet mondott a német kancellár látogatásáért. – Nekem jutott az a kitüntetés, hogy a magyar emberek, a magyar nép és a teljes magyar nemzet nagyrabecsülését kifejezzem ön iránt, aki Európa legnépesebb és legerősebb államának tizennégy éve, négy egymást követő választáson megválasztott vezetője, és aki saját hazáján túl hosszú éve dolgozik a nemzetek közötti együttműködésért és Európa újraegyesítéséért – fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, a nagyrabecsülés mértékét növeli, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. – Európa alapját a független és szabad nemzetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni – tette hozzá. A miniszterelnök külön köszöntötte Sopron polgárait is, akik „különleges helyet foglalnak el a magyarok szívében”, és mindig a hűség városa maradnak, hiszen az ott élő nemzetiségek közel száz éve, a vesztes első világháború után a népszavazás erejével kötötték magukat Magyarországhoz.

– A magunkfajta szabadságharcosok a kettészakítottság idején is tudtuk, hogy Európa csak egy van. Hittünk benne, és újra egyesült – újra egyesült, mert hittünk benne. Ma is ezen múlik minden. Ha hiszünk benne, kelet és nyugat egysége fennmarad, Európa pedig gazdag és erős otthona marad az európai népeknek – zárta gondolatait Orbán Viktor. A harminc évvel ezelőtti rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők megünnepeljék a békét, a rendezők pedig azt tervezték, hogy szimbolikusan megnyitják a határt. Azon a nyáron azonban a magyar kempingekben rengeteg keletnémet nyaralt, közöttük is elterjedt a piknik híre, és százával keltek útra Sopron felé, hogy mindent hátrahagyva kijussanak a szabadságba – idézte fel a történelmi nap előzményeit köszöntőjében Angela Merkel. – A piknikből a legnagyobb keletnémet menekültáradat lett, amely a berlini fal felhúzása óta megindult. Világraszóló eseménnyé vált – hangsúlyozta a kancellár, ugyanakkor azt is elmondta, erős volt a bizonytalanság és a feszültség is bennük, hiszen mindenki tudta, hogyan végződött az 1953-as keletnémet felkelés, az 1956-os forradalom Magyarországon vagy a ’68-as prágai tavasz. Mindenki emlékezett még az 1981-es lengyelországi szükségállapotra is, ám „a magyar határőrök még­ sem lőttek, átengedték a keletnémet polgárokat a ha­ tá­ ron, és olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely az emberiességet a szolgálati előírások fölé helyezte”. Néhány héttel később, 1989. szep­ tember 11-én véglegesen meg­ nyitották a határokat, no­ vem­­ber 9-én pedig leomlott a ber­lini fal, és Európa megosztottsága véget ért. – Így lett a piknik az 1989-es év nagyszerű szabadságmozgalmainak szimbólumává. Megmutatja, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni, bennünket, európaiakat közös értékek tesznek eggyé. Megmutatja, mit tudunk közösen elérni – fogalamzott Angela Merkel. A kancellár szerint 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit, Németország, Magyarország és az Európai Unió többi állama „ma szomszédokként, partnerekként, barátokként közösen alakítjuk a jövőt egy egységes Európában”. – Menjünk tovább együtt a szabadság, a demokrácia és az egység útján – ebben erőt adhat, ha visszaemlékezünk a Páneurópai Piknikre. Ezért sokat jelent, hogy itt lehetek, ahol harminc éve világtörténelmet írtak – mondott köszönetet Angela Merkel.  FOTÓ: HIRADO.HU 2019. szeptember 1.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Gyulai Sándort, a Hajdúböszörmény-Bocskai téri Református Egyházközség gondnokát kérdeztük.

1

Gyermekkorától kezdve hitben nevelkedett? Nagyszüleim hitben élő emberek voltak, de a szülői nemzedék már nem járt templomba. Én magam is voltam úttörő, KISZ-tag, sőt KISZ-vezető is. Visszatekintve viszont már látom, hogy mindig is ott volt körülöttem az Isten. Télen, a gimnáziumból hazafelé menet sokszor figyeltem a kivilágított Bocskai téri templomot, amely mindig magával Gyulai Sándor intézményvezető a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban. Vallja: ugyan az egyházi iskolákkal ellentétben az állami iskolákban nincs rá lehetőség, hogy egy hívő pedagógus vagy vezető, amikor szükségét érzi, fennszóval hívja segítségül az Urat, a maga csendességében ott is meg tudja ezt tenni.

és megoldani. A másik fontos dolog, hogy a gyülekezethez tartozásnak nagy hagyománya van, főleg itt, Hajdúböszörményben, ezen belül a Bocskai téri gyülekezetben, ahol a szószék felett van egy több száz éves címer, amelynek felirata arra utal, hogy a vallásszabadságért és a földért harcoló hajdúk által mindkét üdvössége, a földi és az égi üdvössége is vérrel váltatott meg. Ebbe itt beleszülettek az emberek. A harmadik dolog pedig, hogy a gyülekezetnek helyet kell adnia Isten egyházának. Az, hogy miként tudja ez a közösség Isten országát és ügyét szolgálni, napi témája az imádságaimnak. Sokszor a családunknak és a munkánknak is ellent kell mondanunk a gyülekezet javára, mert itt mindig valami többről van szó.

4

ragadott. Ma már tudom, hogy ez egyfajta vágyódás volt. A döntő fordulat akkor történt, amikor a lányomat megkeresték az ifiből. A feleségemmel ekkor kapcsolódtunk a gyülekezethez, 2008 óta vagyunk jelen a közösség életében.

2

Hogyan vezetett az út a gondokságig? Sokszor úgy érzem, egy-egy közösségben valahogyan mindig megtalál engem az, hogy rám bíznak valamilyen vezetői feladatot. Először szerettem volna menekülni a gondnokságtól, mert nagyon sok olyan nehézséggel kell megküzdenie a gyülekezetnek, amelyeknek a megoldásához nincsenek meg a képességeim. Annak örülök, hogy az Úr munkája itt is látható, hiszen a presbitérium tagjaival nagyon jól kiegészítjük egymást.

3

Mit jelent az ön számára a gyülekezet? A legfontosabb, hogy minden tudomásunkra jutó problémát megfelelő módon tudjunk kezelni 30 Reformátusok Lapja

2019. szeptember 1.

Néhány évvel ezelőtt az egyházközség szerette volna visszakapni az ön által vezetett gimnáziumot. A kezdeményezés végül nem járt sikerrel. Ez milyen érzéseket váltott ki önből? Ez hosszabb, 2015-től 2017-ig tartó folyamat volt, de visszatekintve már látjuk az Úr szándékát. Nem vagyok biztos abban, hogy ez az egész csupán a gimnáziumról szólt. Olyan problémák is felszínre kerültek, amelyek valószínűleg nem rendeződnének, ha nincsen ez az ügy. A másik oldalról viszont azt is látnunk kell, hogy amikor az Úr nemet mond, akkor nem mindig örökre mond nemet. Azóta is munkálkodik bennem az, hogy itt évszázados, évtizedes problémákat kell rendbe tenni, és az egyházat olyannak bemutatni, amilyen valójában.

5

Hogyan látja gyülekezeteink jövőjét? Pedagógusként és hívő emberként is alapvetően bizakodó vagyok. Jó azt megtapasztalni, hogy a gyülekezetekben és az iskolák életében is az Úr munkálkodik. Viszont azt is látom, hogy az egyház ügyét nem feltétlenül az intézmények viszik előre. Nagyon sok helyen, és nem csak a református egyházon belül, találkozom olyan Istennek szánt életű emberekkel, akiket az Úr hívott el, és akik hitem szerint valóban építik Isten egyházát.  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET