Reformátusok Lapja 2019/32. szám

LAPJA

REFORMÁTUSOK

LXIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM, 2019. AUGUSZTUS 11. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Tóvá lesz a délibáb MEGÚJULT A MAGYARLÉTAI TEMPLOM

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Uram, kegyes Atyám, ki Lelkeddel már megvilágosítottál, magadnak gyűrűztél és szerettél: én vagyok a törvény átka alatt, rab a bűn tömlöcében, a sötétség hatalmában; soha ki nem szabadulhatok bűneim tömlöcéből, az ördög tömlöcéből, míg kegyelmed elő nem veszen.  MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER (1536–1572)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

9

12

16

24

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Berekméri Gabriella

INTERJÚ

6. Követendő következetesség | Hodossy-Takács Előddel, a Doktorok Kollégiuma főtitkárával beszélgettünk Zwingli Ulrichról

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Ne halogassuk! | Kovács Mihály vezércikke

AKTUÁLIS

9. Több Eszterre van szükség | A Csillagpont külföldi résztvevőit kérdeztük benyomásaikról 12. Örök üzenet érthetően | Göncön jártunk a Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállításon

REFORMÁTUS ÉLET

16. „Sok okunk van a hálaadásra”| Látogatóban a vámospércsi és a nyírmártonfalvai gyülekezetnél

GONDOLATOK

20. Üdvösség | Köntös László rovata

SZEMLE

24. „Borzalmas végigolvasni is, hogy nekünk pusztulni kell” | A cigány holokausztról beszélgettünk Sárközi Gyulával

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Kánya Gergely, a debrecen-Kossuth utcai gyülekezet gondnoka válaszolt kérdéseinkre 2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

VIII. 11. VASÁRNAP

VIII. 12. HÉTFŐ

VIII. 13. KEDD

VIII. 14. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(13) „Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról…” (ApCsel 9,10–19a) Mit hallunk és mit mondunk a másikról? Mit mondanak mások rólunk? Miként vegyük ezeket komolyan? Hogyan fogadhatjuk hitben a véleményeket? Anániás sok rosszat hallott Saulról. Az előzményeket ismerve mindez nem volt alaptalan. Joggal volt bizalmatlan, hiszen Saul ellen tetten érhető bűnei tanúskodtak (13–14). Isten kiválasztó kegyelme azonban felfoghatatlan. Ez a kegyelem felülírta Saul addigi életét, korábbi tetteit, és azokat eltörölve Jézus Krisztus szolgálatába állította őt. Élete irányt váltott (15–16). Ennek a kiválasztó kegyelemnek azonnal látható jelei mutatkoztak: Saul imádkozott (11), böjtölt (9), megkeresztelkedett (18), hirdette a Jézus Krisztust (20), és szenvedést vállalt az Úr nevéért (16). Szeme megnyílt: Krisztust látta, őt követte, szolgálta. Saul üdvösséges összefüggésekben látott (18). A hit szeme a terhelő vélemények ellenére is felfedezi a másikban az Úr választottját, de adott esetben észreveszi az aggasztó jeleket is. Reménységgel és intéssel is képes a másikhoz fordulni. A hit remél, de nem áltat. 1Krónikák 20  99. zsoltár (26) „…csatlakozni próbált a tanítványokhoz, de mindenki félt tőle…” (ApCsel 9,19b–30) A bizalom egyre ritkább kincs. Felgyorsult, nem egyértelmű világunkban a gyanakvás mindennapos. Saulnak el kellett hordoznia korábbi bűnei következményeit. Ennek egyik jele az volt, hogy a damaszkuszi tanítványok bizalmatlanok voltak vele szemben (20–21; 26). A hit szemének is idő kell, mire a reménység mellett bizalommal is tudunk tekinteni arra, aki sok rosszat művelt velünk. Az Úrba vetett bizalom sem adhat alaptalan, vak bizalmat bárkinek. Ugyanakkor az Úrba vetett bizalom nem lehet folyton és mindenkivel szemben gyanakvó. Az Úr ajándéka az a testvér – mint Saul számára Barnabás –, aki mellénk áll, jó bizonysággal szól rólunk a minket terhelő bizalmatlanság idején (27). Sault egyre jobban felbátorította az Isten Lelke: hirdette a Krisztust (22), vállalta az ezzel járó szenvedést (23–25; 29). Saul életének kitartóan jó bizonysága által megfogant az iránta való bizalom sokak szívében olyannyira, hogy az életét is megmentették (25; 30). Arra pedig semmi szükség, hogy mindenki bízzon bennünk. El sem bírnánk hordozni az ezzel járó terheket. 1Krónikák 21  88. zsoltár (31) „Az egyháznak…békessége volt: eközben épült…” (ApCsel 9,31–43) István megkövezése után a jeruzsálemi gyülekezet üldözése a hívek javát szolgálta, mert szétszóródva, több gyülekezetben élve benépesítették egész Júdeát, Galileát, Samáriát (31). Jusson eszünkbe, hogy javunkat szolgálja a nyomorúság is! (Zsolt 138,8; Ézs 38,17) A gyülekezetek javát szolgálta az üldözés utáni békesség, mert eközben épült, gyarapodott Jézus Krisztus népe. Ez az Úr félelmében való erősödést jelentette, látható jelekkel (33–40), amit számbeli növekedés igazolt. Ez a gyarapodás az Úr cselekvése volt. Nagy áldás, kegyelmi állapot, ha a hosszú békesség és jólét is hitünk és látható egyházunk gyarapodására lehet (31). A gyülekezetek javát szolgálta, hogy Péter valamennyit végiglátogatta. Nem az ő személye a lényeges itt, hanem az a tény, hogy Istennek mindig vannak olyan eszközei, akik pásztorolják a közösségeket, ezáltal munkálják az Úrhoz és az egymáshoz tartozás örömét (32). „…akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…” (Róm 8,28) 1Krónikák 22  127. zsoltár (11) „…és látta, hogy az ég megnyílik…” (ApCsel 10,1–16) Péter egy tímárnál lakott Joppéban. Ezt a megjegyzést kétszer is olvassuk (9,43; 10,6). A tímár a bőrt, nyersbőrt timsóval kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember megnevezése volt. Ez a zsidók szemében tisztátalan mesterségnek számított, hiszen tisztátalan állatok bőrét is felhasználták munkájuk során. A mózesi törvény és az abból következő értelmezések egyértelműen lehatárolták a világot: mi az Istennek tetsző és mi nem az. Zsidó ember nem léphetett be pogány római házába (10,20). A szabályozott világban könnyebb közlekedni, hiszen világos az út, az irány, pontosak a szabályok. Az Istenre hivatkozott szabályozásban azonban kérdés: az adott helyzetben tényleg helyesen értjük-e az Úr szavát, tényleg az ő akarata szerint való-e az út? Isten beleszól a mi törvény-, írás- és világértelmezésünkbe. Van, amikor az Úr frissíti, érleli ezt. Kornéliusznak és Péternek is megnyílt az ég (3; 11). Akkor Kornéliusz pogány római százados megtérése (1–5), valamint Péter látomása által (9–15) jelentette

Reformátusok Lapja 2019. augusztus 11.

| AZ IGE MELLETT |

ki az Isten, hogy nagyobb az ő kegyelme a mi szívünknél és gondolatainknál (Ézs 55,8–9; 1Jn 3,20). Lám, a pogány római is megismerheti az Úr megváltó szeretetét (15). Ma azonban Isten mint a történelem Ura a világban történő események által jelenti ki nekünk, hogy az evangélium megtisztít, szabaddá tesz, de ebben a világban a krisztusi szabadság csakis biztos, egyértelműen szabályozott keretek között élhető meg. 1Krónikák 23  135. zsoltár (23) „…Péter behívta, és vendégül látta…” (ApCsel 10,17–23a) Isten minket megelőzve cselekszik. Ő mindent jól intéz. Előttünk jár. Az evangélium ügyét csakis az Úr cselekvése viszi előbbre, nem pedig emberi igyekezet. Ebben a munkában ő mégis embereket használ fel – minket is! Így készítette elő az Úr Kornéliusz és Péter találkozását, benne pedig azt a csodát, amely akkor emberileg lehetetlennek tűnt: a pogány ember fogékony lett az Isten ügyére, a zsidó ember pedig beengedte őt a házába és a szívébe. Közben évszázados válaszfalak dőltek le Isten és ember, ember és ember között, mert mindketten hittek az Úr Jézus Krisztusban. Ez a hit Isten kegyelmének ajándéka. Így készítette el az Úr nekünk az üdvösséget, a földi életben a szolgálat örömét, a mindennapok döntései között a bölcsességet, a nehézségekben az erőt, a viszálykodásokban a krisztusi békesség munkálását, minden utunkon pedig az ő megtartó szeretetét, történjék bármi. Az Úr előttünk jár, ő üdvösségesen cselekszik. 1Krónikák 24  266. dicséret (33) „Most tehát mind itt vagyunk…” (ApCsel 10,23b–48) Szólj, Uram! Közhely, de igaz: ingermérgezésben szenvedünk, hiszen féktelenül árasztjuk egymásra saját magunkat a kommunikációs csatornák hálózatán. Isten ajándéka, amikor gyógyulásra, tisztulásra vágyunk, és elcsendesedve újra meg szeretnénk hallani mindazt, amit mondani akar nekünk. Ez a gyülekezet egyik fontos ismertetőjegye: együtt, imádsággal, nyitott és engedelmes szívvel várják az Úr szavát, amelyet ő mindig egy-egy tanúságtevőre bíz. Ebből az áldásból következnek a gyülekezet további ismertetőjegyei. Péter és Kornéliusz, valamint a velük lévők gyülekezetté lettek. Zsidók és pogányok – azokon belül is sokfélék – eggyé lettek abban a feltámadott Jézus Krisztusban, akiről Péter tanúságot tett (34–43). Akik az Úr Igéjére figyelnek, azoknak adatik a Szentlélek, hogy hitük élő, eleven, mégis érett, józan hitté lehessen (44–48). Ez a bizonyságtevő hit (42–43). Felsorolni sem tudom most, hogy csak ebben a szakaszban mennyi üzenet által szólíthat meg minket az Úr. 1Krónikák 251  50. zsoltár (17) „…ki vagyok én, hogy akadályozzam Istent?” (ApCsel 11,1–18) A jeruzsálemi gyülekezetben számon kérték Pétert a pogány Kornéliusz megtérése kapcsán (1–4). Súlyos kérdést kellett tisztázni: zsidó- és pogánykeresztyének viszonyát, együtt pedig Jézus Krisztushoz való viszonyukat, ledönthetetlennek tűnő válaszfalak leomlását minden megcsontosodott részletükkel együtt. Péter nem magyarázkodott, hanem bizonyságot tett az Úr vezetéséről, hiszen ő volt az, aki előkészítette, irányította és igazolta az eseményeket (5–17). Péter a Szentlélek által megérthette az Úr szavát, akaratát, és engedelmeskedhetett annak. Azt tette, amit egyedül tehetett: Isten cselekvésének engedelmes eszközévé lett, miközben minden részletet az Úrra bízott. Ebben a világban napi szintű a számonkérés gyanakváson, vádaskodáson, falhoz szorításon, zavart keltő részletek kiemelésén keresztül. Jó tudni, hogy ahol engedelmesen, hűségesen, alázattal követik az Úr akaratát (17), figyelve az általa uralt eseményekre, ott egységes megnyugvás, dicsőítés támad a legnehezebb ügy minden részletét illetően is (18). A végső számonkéréskor mindannyian az Úr kegyelméből állhatunk majd meg. Ez a kegyelem már ebben a világban is hordoz, megőriz, tisztáz minket súlyos, méltatlan helyzetekben is. 1Krónikák 26  162. dicséret

VIII. 15. CSÜTÖRTÖK

VIII. 16. PÉNTEK

VIII. 17. SZOMBAT

2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

az emlékműre. Miért nincs a főalakok között? Pedig igen erős hatása volt a munkásságának a reformáció első hullámakor Magyarországon, különösen Debrecenben. Volt időszak, amikor lényegesen erőteljesebb hatást gyakorolt, mint Kálvin. Persze őrizzük emlékét, neve szerepel a tankönyvekben, felsoroljuk őt is a reformátorok között, de nem kezeljük a súlyának megfelelően. Ezért lesz az ülésünk egyben adósságtörlesztés Zwingli emlékének.

Követendő következetesség HEGEDŰS MÁRK

Egy kissé elfeledett reformátor munkásságának szentelik a Doktorok Kollégiuma (DC) augusztusi nyilvános plenáris ülését. Emellett az éves szekcióüléseket is megtartják Debrecenben. A részletekről Hodossy-Takács Előddel, a testület főtitkárával beszélgettünk.

A DC augusztusi plenáris ülésének témája Zwingli Ulrich reformátor lesz. A Reformáció nemzetközi emlékműve – amelynek szoborcsoportját néhány hete leöntötték színes festékkel – a svájci reformátornak is emléket állít Genfben. Ön mit szól az emlékműrongáláshoz? Barbárság, rongálás. Nehezen tudom ezeket besorolni. Különösen érzékenyen érint keresztyén gondolkodóként, amikor bármilyen vallási emlékhelyet – legyen szó temetőről, szoborról vagy feliratról – értelmezhetetlen atrocitás ér. Mindez tényleg kapcsolódik az ülésünkhöz, annak ellenére, hogy – ahogy a kérdésében jelezte – Zwingli Ulrich nincsen ott a festékkel leborított főalakok között a Reformáció emlékművén. Az idei plenáris ülésre egyébként úgy tekintek, mint egyfajta adósságtörlesztésre. Például át kellett gondolnunk a reformációhoz kapcsolódó évfordulós ünneplésünket, illetve a protestáns irodalmat, hogy hol maradtak benne hézagok. Arra jutottunk, hogy Zwingli az a reformátor, akit talán nem kezelünk a helyén – gondoljunk csak 6

Reformátusok Lapja 2019. augusztus 11.

Mi jellemezte Zwingli tanítását? Hangsúlyozom: az előadást nem én tartom majd, hanem Bölcskei Gusztáv, a DC elnöke, így ez az előadástól független, szubjektív gondolat, de szerintem az övé volt a legszigorúbb társadalomfelfogás. Számára is mindig az volt a mérce, ami a Szentírásból világosan levezethető, és elveit végtelen következetességgel képviselte. Nincsen akkora irodalmi hagyatéka, mint például Kálvinnak, ezért nehezebb megérteni a motivációit. Nem tudjuk úgy végigkövetni a gondolatait, munkásságát, mint másokét.

Mit tanulhatunk ma tőle? Ismét a következetességét emelem ki: Zwingli ugyanis a szószéken, de a világban, a hétköznapokban is képviselni tudta biblikus meggyőződését – akár fegyveres konfliktusról, akár valamely városi ügy megítéléséről volt szó. A következetessége tehát példa ma is. Ha valaki szeretne csatlakozni, hogyan vehet részt az ülésen? Az egyes szekciók munkájába teológushallgatók és más egyetemek hallgatói is bekapcsolódhatnak. A Doktorok Kollégiumának csak azok lehetnek tagjai, akiknek van teológiai doktorátusuk, vagy olyan kutatók, akiknek a munkája teológiai szempontból is releváns. A plenáris ülés, valamint a szekcióülések azonban nyitottak. Augusztus 26-án és 27-én találkozunk majd a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Jelentkezni augusztus 12-ig lehet, részletek a dc.reformatus.hu honlapon találhatók. Egyébként Debrecenben megtartjuk közgyűlésünket is, például határozunk arról, kik kapják majd a két legfontosabb teológiai díjunkat. Döntünk az Aranygyűrűs teológiai doktor és az Arany­ okleveles teológus elismerésekről.  2020-BAN A FELVIDÉKEN ÜLÉSEZIK A DOKTOROK KOLLÉGIUMA A trianoni döntés századik évfordulóján Komáromban tartja plenáris ülését a Magyarországi Református Egyház tudományos szervezete. Ekkor a szokásosnál több előadás járja majd körül a nemzet kérdését teológiai szemmel. Az előadók bemutatják majd, milyen változásra kényszerítette eleinket Trianon: például hogyan hatott a Biblia értelmezésére és a prédikációkra.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

Ne halogassuk! A szerző nyugalmazott esperes

Egyszer egy tanárnak különös ötlete támadt. Egyik óráján azt kérdezte diákjaitól: tudjátok-e, mi az, ami egyszerre lehet barátja és ellensége is az embernek? A sok értetlen arcot látva később maga felelt a feltett kérdésre: az idő. Barátunk akkor, ha jól be tudjuk osztani, ha mi rendelkezünk vele, de ellenség akkor, ha lemaradunk valahonnan, lekésünk valamiről, ami fontos lenne. Az idő nagy hatalom. Néma társunk, aki ránk mosolyog egy-egy nevezetes alkalommal. Ott halljuk a lüktetését, amikor megkapjuk a diplomát, szakképesítést, de nem tágít akkor sem, ha család vesz körül, amikor fehéredik a hajunk, és már nem emlékezünk mindenre pontosan. Az időt együtt szokták emlegetni a tér fogalmával, amelytől általában úgy szokták megkülönböztetni, hogy a

„...nincs időhöz kötve, nem külső és merev szabályok betartásán múlik. Egyéni, mert minden ember életében más-más formában bontakozik ki. Nemcsak földi, hanem örök életünkre is kiható esemény ez. Ezért fontos, hogy ne halogassuk ennek komolyan vételét.” tér a dolgok egymásmellettiségének, az idő pedig a dolgok egymásutániságának a rendje. Három tulajdonsága figyelemreméltó: végtelen, egyki­ terjedésű, és csak egyszer lehet átélni benne va­lamilyen eseményt (ami elmúlt, az nem ismétlődik meg többé ugyanúgy). Életünk minden tevékenysége az időben megy végbe. Velünk születik, és fizikai értelemben csak a halállal szűnik meg. Az idő a Bibliának is egyik ismert és gyakran előforduló fogalma. Az Ószövetségnek nincs általánosan használt szava az idő kifejezésére, az Újszövetségnek viszont annál inkább: külön szavai vannak a világkorszak, a generációk, az időtartam és az alkalom megnevezésére. Úgy szerepel benne az idő, mint Isten ajándéka az ember számára. Először a teremtésben szemlélhetjük ezt, amelynek rendjébe Isten belehelyezte az embert, és elindította útján, amely a történelem különleges fordulatai nyomán bontakozott ki. Isten beleillesztette az eseményeket az idő rendjébe, és az emberi élet felett is ő rendelkezik (Zsolt 31,16). A Prédikátor könyvében pedig részletesen is olvashatjuk, hogy mindennek ideje van, és ezeknek ő az egyetlen rendező ura (3,1–15). Ezzel is helyes irányba terelve azt a téves történelemszemléle-

tet – amely még ma is fel-felbukkan –, miszerint az élet körforgás, és a dolgok ismétlődnek. Egyedül az embernek adatott meg, hogy hármas dimenzióban, lineárisan gondolkozzék, a múltjából elindulva a jelenen át a jövő felé igyekezzen. Az idők folyamán azonban ez a hármas szemlélet sok embernél egyensúlyát veszítette. Nagyobb hangsúlyt kapott benne a jelen, kiiktatta életszemléletéből a múltat és a jövőt, amelyek indíttatást, értelmet adnának további életének. Csak azt hiszi, amit tapasztal, érzéketlenné vált a magasabbrendű iránt. Egyéni életútján sokszor önmaga alkotja törvényeit és alakítja ki szokásait. Néha az idő csapdájába esik, amikor halogatja teendőit, vagy mámoros jókedvében azt vallja: sose halunk meg. Vagy a lemondás kötözi meg, amikor valamire rámondja: most már késő, vagy azt vallja, hogy minden nap egyforma, és a fogyatkozó remény miatt kifolyik a kezéből mindaz, amivel önmaga békességét megtalálná. Ezért egyre távolodik Istentől és másoktól. Az ilyen ember élete lelki értelemben inkább múlik, mint telik. Hogy ebből a zsákutcából megszabaduljon az ember, maga Isten készíti az utat őhozzá. Ez a megtérés, azaz a felismerés, amikor az ember belátja bűneit, bűnre hajlandóságát, Isten felé fordul, és ez a magatartásán is meglátszik. Ennek jellemző vonása, hogy nincs időhöz kötve, nem külső és merev szabályok betartásán múlik. Egyéni, mert minden ember életében más-más formában bontakozik ki. Nemcsak földi, hanem örök életünkre is kiható esemény ez. Ezért fontos, hogy ne halogassuk ennek komolyan vételét. „Jövőnknek kell meghatározni a jelenünket, mivel mindnyájunknak meg kell jelennünk Isten ítélőszéke előtt…” (Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja) Erre utal Jézus, amikor küldetése kezdetén megtérésre hív. Megjelenése annak bizonysága, hogy személyében elközelgetett az Isten uralma itt e Földön, és egyre jobban szükség van arra, hogy megtérésük által egyre többen tegyenek erről bizonyságot. Arról a másról, arról a többről, amelyet Jézus Krisztusban kaptak. Jézus hívó szava ma is hangzik, még tart a kegyelmi idő. Jó lenne, ha erre egyik énekünk szavaival válaszolnánk: „Amint vagyok sok bűn alatt, / De hallva hívó hangodat, / Ki értem áldozád magad, / Fogadj el, Jézusom!” (RÉ 460,1)  2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

A fiatalság az egyház ügye – Az az érzésem, mintha a május 18-i egységnapot folytatnánk: ugyanaz a jókedvű, érdeklődő közösség vesz körbe. A fiatalokon is azt látom, hogy nem először találkoznak, hanem régi testvérekként viselkednek – fogalmazott Fekete Károly tiszántúli püspök a Csillagpont több ezres forgatagában. A vendéglátó tiszántúli egyházkerület anyagilag is támogatta a Csillagpont megvalósulását. Az egyházi vezető úgy véli, fontos, hogy a fiatalok a maguk módján tudjanak elcsendesedni vagy éppen vidáman együtt lenni, ezért az egyháznak áldozatot kell hoznia. – Ha valljuk, hogy ők a jövő, akkor ez olyan befektetés, amelyet az egyház nem sajnálhat, és mindenkor meg kell teremtenie azokat a forrásokat, amelyek segítségével magvetés lehet az együttlét – mutatott rá Fekete Károly. A püspök szerint a Csillagpont jó alkalom arra, hogy a résztvevők egymás hite által épüljenek, megosszák a másikkal, amijük van, és együtt szolgáljanak. – Ha ez megtörténhet, akkor nem sajnálhatjuk a forrásainkat erre az ügyre. A Csillagpont ugyanis nem rendezvénysorozat, hanem ügy. A fiatalság az egyház ügye, de ha nem tekintjük annak, akkor a jövőt veszítjük el – hangsúlyozta Fekete Károly. Akik pedig ellátogattak az ifjúsági találkozóra, mindnyájan maguktól jöttek, a részvétel nem volt kötelező, mégis megtelt a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. – Különböző vágyakkal, de mindannyian belső indíttatásból érkeztek. Ez olyan páratlan lehetőség, ahol másként hangzik az imádság, az evangélium és az ének – fogalmazott az elöljáró. Az ifjúsági találkozó közösségében eltöltött egy hétről az egyházi vezető úgy gondolja, az jó alkalom arra, hogy a fiatalok a saját magukkal való viszonyukra is koncentrálhassanak, „önelemző módon reflektáljanak gondolataikra, és megnézzék, merre tartanak”. Ebben a közegben megismerhetik mások nehézségeit, kérdéseit, és a meglelt válaszokból is együtt tanulhatnak. – Ez a fajta kortárs jelenlét olyan ajándék, amely nélkül magányosak lennénk. Az a feladatunk, hogy tükröt tartsunk egymás és önmagunk elé, akkor is, ha nem mindig ugyanaz a véleményünk – tette hozzá a püspök. A Csillagponton kétévenként ennek jegyében alakul ki a párbeszéd lehetősége. – Mi gyakran monologizáló egyház vagyunk, pedig a kortárscsoporton belül és a generációk között is beszélni, kommunikálni kell. A Csillagponton megjelennek új egyéniségek, akik új nézőpontokat hoznak – foglalta össze Fekete Károly. – Könnyen kiderül, hogy tudok olyat mondani, amivel a másikat kihúzom a mélységből. Ezeket az élményeket olykor a családban és a testvéri kapcsolatainkban sem lehet megkapni, mert ezekre a baráti, Krisztus-testvéri kapcsolatban lehet rátalálni – zárta gondolatait a püspök.  FEKETE ZSUZSA / FARKAS ZSUZSANNA, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

8

Reformátusok Lapja 2019. augusztus 11.

| AKTUÁLIS |

Több Eszterre van szükség Tizenegy ország tizenhat partneregyházából érkeztek vendégek a Csillagpontra. Volt, aki konferenciára számított. Másokat az lepett meg, hogy itt fiatalos dalokat is szabad énekelni. Azt mondják, a szabad tér, a kötetlenség miatt a fiatalok úgy fordulnak Istenhez, ahogy nekik jólesik. A harmincegy vendég közül nyolccal beszélgettünk, és mindenkitől elkértük erőt adó bibliai igéjét is.  KAPÁS CSILLA, HEGEDŰS MÁRK FOTÓ: STEPHANIE CHUNOO

Hatalmas erő a kis létszámban

Royal Lawrence a Pakisztáni Presbiteriánus Egyházból érkezett, de a 'csodálatos' szót már magyarul mondja. – Amióta itt vagyok Magyarországon, mindig van alkalmam használni ezt a szót, mert az emberek szeretettel fogadnak. Én távoli országból érkeztem, ahol bár elfogadott a keresztyénség, kisebbségben működik az egyházunk. Persze a kisebbségi létnek is megvan a szépsége, hatalmas erő van abban a kicsi létszámban, hiszen Krisztust képviseljük – fogalmaz a fiatal. Royal Lawrence foglalkozása szerint zenetanár, jólesően megborzong, amikor arról kérdezzük, tetszenek-e neki a Csillagponton az énekek. – Libabőrös lettem. Inspi­ráló, ahogy a fiatalok tömege együtt énekel. Bátorító és lenyűgöző. A nemzetközi programon, a Giccs party-n mi is előadunk egy hagyományos, pándzsábi keresztyén éneket – invitál minket is a zenész. Ők a pakisztáni zsoltárfesztiválon inkább a tradicionális egyházzenére fókuszálnak. – Az itteni élmény hatására az lett a vágyam, hogy a mi fesztiválunkon is legyen modernebb, a jelenkori zenei ízlésre figyelő dicsőítő zene – vallja meg Royal, aki számára a 23. zsoltár mindig erőt ad: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.” (Zsolt 23,1–4)

Isten szabad ege alatt

Svenja Bluhm Németországból érkezett. – Az egyházban fiatalként azt éljük meg, hogy sok a szigorú szabály, például az öltözködésben. Az ilyen fesztiválokon, mint a Csillagpont, sokan vagyunk együtt a szabad ég alatt, és érezzük, hogy önmagunk lehetünk. Itt senki sem ítél meg másokat, ezek felszabadító pillanatok. Az ilyen élmény bátorítja a fiatalokat, hogy a maguk módján merjék megélni a hitüket. Sokan mondják, hogy mostanában kevesebben járnak templomba. Én viszont látom a sok lelkes fiatalt, például a Kirchentag Német Protestáns Napokon és itt is. Szóval reménykedem a protestáns egyházak jövőjével kapcsolatban – jelenti ki a fiatal lány. Erőt adó bibliai történetként Svenja Eszter könyvét említi. – A gyülekezetünkben ezen a nyáron egy színházi előadáson Eszter történetét adtuk elő gyerekeknek. Én játszottam Esztert, ezt a lenyűgözően erős, inspiráló nőt a Bibliából. Hogy több Eszterre lenne-e szükség nálunk, Németországban és a világban? A világnak, az egyháznak egyértelműen még több bátor nőre lenne szüksége – zárja gondolatait a német fiatal.

„Fesztiválhangulat, mégis egyházi rendezvény”

Noa Arellano Pérez és Milca Flores Domínguez ül mellénk az egyetemi épület folyosóján. Az ő egyházuk kicsi, kevés a fiatal. Noa például egyedüli fiatal a gyülekezetében, a spanyol lányt lenyűgözi az ifjak ezreinek látványa a Csillagponton. Ketten jöttek Spanyolországból, tetszik nekik a találkozó, mert náluk otthon csak a régi énekeket játsszák. A lányok sosem voltak ilyen fesztiválon, sőt, a Mexikóban született Milca teljesen másra, komoly, konferenciajellegű rendezvényre számított. Csalódásuk pozitív: nem gondolták, hogy rögtön érkezésük után ilyen közvetlen viszonyuk lesz a többiekkel. Bibliai igéjük: „God is love”, vagyis „Isten szeretet” (1Jn 4,8), illetve „Legyetek erősek és bátrak” (5Móz 31,6).

2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

Magamat is keresem

A tajvaniakat is meglepi, mennyi protestáns fiatal pihen, töltődik itt egy helyen. – Örülök, hogy itt lehetek, mert foglalkoztat, hogy ki vagyok én és kicsoda Isten, és hálás vagyok, hogy itt is kereshetek, töltekezhetek – állítja Yu Hskin Cheng Eszter. Kedves igéje neki is Eszter könyve. – Számomra ez a legkedvesebb történet, mert Eszter bátor és bölcs nő, sokat segít az embereken és a népén. Én is azért kaptam az Eszter nevet édesanyámtól, mert az volt a reménysége, hogy én is bölcs és bátor leszek, aki akár nagy tetteket is véghezvihet, segíti a népét és a közösségét – osztja meg, miért is jelent neki sokat a történet. Szintén tajvani vendég Yu Fan Shieng, aki az I love Taiwan Mission egyházi programjukat említi. – Külföldi partneregyházakból hívunk a gyülekezeteinkbe fiatalokat szolgálni. Ezt a programot is fiatalok szervezik fiataloknak – magyarázza. Legkedvesebb igéje a korábban már említett 23. zsoltár. – Anyukám tanította nekem, amikor kicsi voltam. Ha félek vagy rosszul érzem magam, segít megnyugodni, bátorságot meríteni – meséli mosolyogva.

Imádkozzatok Kanadáért!

Philip MacFie Kanadából jött, lenyűgözi a sokszínűség és a sokezer fiatal, akik Jézust keresik és dicsőítik. Van hasonló programjuk, a Kanadai Presbiteriánus Egyház ifjúsági programja Canada Youth címmel. – Eddig is éreztem, hogy Krisztusban testvérek vagyunk, de amióta itt vagyok, ez erősödött bennem. Sokat tanulhatunk a magyar reformátusoktól, elkötelezett szolgálatukból az oktatásban, az intézményrendszerükből. A fiatalok hite így növekedhet, és ez példaértékű. Ugyanakkor arra kérünk mindenkit, hogy imádságban hordozza Kanadát, a Szentlélek segítségét kérjétek a kanadaiak lelkének megújulásáért – kéri Philip, aki a szívének legkedvesebbjeként Pál apostol galatákhoz írott levelét említi. – Egyik legkedvesebb igém, amikor Pál apostol arról beszél, hogy Krisztusban nincsen görög, nincs zsidó, nincs szolga, nincs úr, mert egyek vagyunk (Gal 3,26–27). Én ezt élem meg a Csillagponton – zárja gondolatait Philip.

Ne a habokra nézzünk!

Areen Nasser Szíriából származik, ösztöndíjjal van pár hónapja Magyarországon, egészségügyi szociális munkás lesz. Nyíregyházán tanul a Debreceni Egyetem kihelyezett képzésén. – Amit itt tanulok, azt nem tanítják Szíriában. Tavaly jelentkeztem erre az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság által fiatalok számára meghirdetett kétéves programra. Még van egy évem, nagy kérdés, mit csinálok, amikor véget ér a mesterképzés. Szívesen részt vennék doktori képzésben, de ha nem sikerül, otthon keresek munkát. Ez a végzettség alkalmassá tesz arra, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedőkkel, gyászolókkal és olyanokkal foglalkozzak, akik nehéz lelki folyamatokon mennek keresztül. Feladatom és felelősségem van. Ez ad reménységet. A Csillagponton is gazdagodom lélekben – fogalmaz Areen. – A bibliai történetek közül különösen fontos számomra, amikor Jézus a vízen jár, és Péter arra kéri, ő is hadd járhasson a vízen. Péter addig tud lépéseket tenni, amíg tekintetét Jézusra szegezi. Ha a habokra és a hullámokra néz, elkezd süllyedni (Mt 14,25–33). Ha a habokra nézek, hogy Szíriában milyen súlyos a helyzet, vagy a jövőn aggódok, és a kérdések elborítanak és elbátortalanítanak, akkor elkezdek süllyedni, és lejjebb kerülök a gondok tengerében. Amíg Jézusra szegezem a tekintem, minden rendben van – vallja meg hitét a szír fiatal.

10 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 11.

| AKTUÁLIS |

Tranzit vagy végállomás? A hitre jutott fiatalok nem önistenítők, nem válnak függővé, és kinyílik számukra a világ – véli Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök. A Zsinat lelkészi elnöke szerint a Csillagpont üzenete ugyanaz, mint az egyházé: az evangélium.

Hogyan érezhetik meg a fiatalok a hétköznapokban: az iskolában, a konfliktusaikban, a szerelemben, hogy – a Csillagpont mottója szerint is – Isten körbevesz? A zsoltár azt mondja, hogy akár magasságba, akár gödörbe kerül az ember, Isten mindenütt jelen van. A hívő ember mély tapasztalata, hogy bármerre néz is, mindig ragyog rá a nap. Isten átölel, mint az édesanya a gyermekeit. Az egyháznak és ennek az ifjúsági találkozónak a közösségi tapasztalata is, hogy Isten nem külön-külön, hanem együtt vesz minket körbe. Vagyis az istenhitet csak közösségben jó megélni? Nem lehet másként, annak ellenére sem, hogy a hitre jutásnak és a hit megerősítésének vannak kibeszélhetetlenül egyéni pillanatai. Jézus azt mondja, hogy amikor imádkozol, menj be a belső szobádba! A hit gyakorlásának ezek olyan bensőséges alkalmai, amelyekbe tilos belegázolni. Az evangélium ugyanakkor rögtön a másik ember felé fordít minket. Jézus nem arról beszél, hogy veled vagyok, hanem úgy fogalmaz, hogy „veletek vagyok a világ végezetéig”. Milyen üzenetet közvetít a világnak, hogy a Csillagponton több ezer fiatal együtt imádkozik egy héten át és közösen keresik Istent? Egyrészt azt üzeni, hogy szabadok vagyunk megtartani egy ilyen találkozót. Sok fiatal háború sújtotta országból jött közénk a Csillagpontra. Nálunk Isten békét adott. Magyarországon semmi akadálya nincs az istenkeresésnek, a keresztyén élet megélésének. A világ számára az üzenetünk a Csillagponttal is az evangélium. Jó, hogy ezt hangsúlyozza, mert az egyik fiatal ma arról beszélt, hogy a gimnáziumában az osztálya kilencven százaléka még sosem nyitotta ki a Bibliát, és nem is tervezi azt. Tisztában vagyok ezzel a helyzettel. Úgy szokták mondani, hogy szekularizált világban élünk, de én inkább azt érzem, hogy a keresztyénségtől elszakadt Európában. Kontinensünk talapzata a keresztyén civilizáció, akkor is, ha sokan ezt nem tudják. Nem kell ettől kétségbeesni! Jézus nem vonta vissza a missziói parancsot 2019-re sem, tehát érvényes minden percben, hogy „tegyetek tanítvánnyá minden népeket”! A hit megóv valamitől? Az önistenítéstől mindenképp, de attól is, hogy homo addictusszá, vagyis függőségek között élő emberré váljunk. A legfontosabb mégis az, hogy a hitben élő ember számára kinyílik a világ, és ez átrendezi az életstratégiánkat. Ez az élet csak előkészület. Nem hajt semmi, nem kell ebben az életben mindent egyetlen összesűrített akcióban megélni. A keresztyéneknek ugyanis nem fogy az idejük, hanem telik, és ez jó dolog. Miben lehet más egy hitre jutott fiatal? Az is előfordulhat, hogy egy hívő fiatal az életpályamodell tekintetében a mai értelemben véve sikertelenebb. Talán a botlásai és vétkei is jobban ordítanak róla, és akkor ujjal lehet rá mutogatni. Isten azonban már kinyitotta előtte a kaput. A hívő tranzitban van, míg a többieknek ez az élet a végállomás.  FEKETE ZSUZSA, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 11

| EGYHÁZI ÉLET |

Örök üzenet érthetően Húszéves a gönci Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás. A visszaemlékezések szerint az 1999-es avató ünnepségen zsúfolásig tele volt a helyi református KOCSIS JULIANNA templom. Az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor is részt vett az eseményen, ő nyitotta meg az intézményt. A kezdetben mindössze három helyiségből álló tárlat az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, mondhatni újjászületett. Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke szerint a fejlesztéseknek köszönhetően ma nemigen akad olyan látogató, aki ne töltene el legalább két órát a maga nemében páratlan múzeumban. Erről pedig nem az épület adottságai tehetnek, bár azok sem elhanyagolhatók. A látogatókat világos falak, letisztult formák, modern megoldások várják – ízléses összhangban a múltat idéző, ám ma is helytálló emléktárgyakkal – már a kiállítótermeken kívül, az előtérben, a folyosókon is. A múzeum minden négyzetméterén érződik a gondos gazda szeretete. – A sárospataki múzeumigazgatóval, Pocsainé Eperjesi Eszterrel együtt jártunk a teológiára. Elmentem hozzá a terítőkért, kelyhekért, amelyeket ki akartunk állítani. Ez ott állt a sarokban rozsdásan, haszontalanul – mutat rá az előtérben álló gyönyörű vaskályhára Csomós József, a kiállítás megálmodója. – Megakadt rajta a szemem. Kiderült, hogy a mérai lelkészi hivatal öntöttvas kályhája volt valamikor. Elhoztam, gondoltam, majd csak lesz vele valami – idézi fel a püspök. 12 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 11.

Lett is: a pusztulástól megmentett kályha ma a múzeum előterének éke, mintegy jelezve, hogy különleges helyre jött a látogató. Néhány lépéssel később pedig már nem a vaskályha, hanem az értékes gyűjtemény győz meg minket arról, hogy nem tévedtünk.

ÉSZREVENNI AZ IGÉNYT – ÉS REAGÁLNI RÁ – Huszonöt éve hívott meg bennünket lelkész feleségemmel együtt a gyülekezet, akkor éppen abaúji esperes voltam. A harmincas években még hetven lakott parókiája volt az Abaúji Egyházmegyének, amikor esperes lettem, ebből már csak harmincötben élt lelkész. Néhány parókia már meg is semmisült, de több kúria jellegű is volt közöttük. Arra gondoltam, jó lenne, ha bárki, aki az egyházmegyébe látogat, legyen gyalogos, kerékpáros vagy autós, egynapi mozgással szálláshelyet találhatna, közben pedig megismerhetné a vidéket. Erre született az a megvalósítási tanulmány, amellyel részt vettünk egy vidékfejlesztési pályázaton – emlékezik vissza a püspök. Emellett Csomós József érezte azt az igényt is, hogy több figyelmet kellene fordítani a Bibliára és a vidék egyháztörténeti jelentőségére. – Amikor megérkeztünk ide, azzal szembesültünk, hogy sokan kirándulnak errefelé. Volt olyan, hogy öt refis osztály találkozott a Károlyi-szobornál úgy, hogy nem egyeztettek előre, nem tudtak egymásról: mind itt voltak, a Zemplénben, és ha már erre jártak, akkor eljöttek a szobrot megkoszorúzni. Idejöttek, és mi semmit sem tudtunk mutatni, csak a szobrot meg azt a templomot, amely Károlyi Gáspár idejében még nem lé-

| EGYHÁZI ÉLET |

tezett, kert volt a helyén. Akkor arra gondoltunk, hogy valamit tenni kellene. Így született meg a múzeum ötlete – osztja meg emlékeit Csomós József.

MÚZEUM SZÜLETIK

Jánvári Béla beosztott lelkész

Nem volt egyszerű dolguk. A helyszínnek kiszemelt régi református iskola és a környezete igencsak rossz állapotban volt: elvadult, gazos, mások által szemétlerakónak használt udvar vette körbe az épületet. Gondosan kitakarították hát, és füvesítettek. Az udvart díszítő hatalmas, életerős körtefát azonban meghagyták: ma is ott magasodik, és bőséggel terem. Közben felvették a kapcsolatot testvérvárosukkal, a partiumi Nagykárollyal. Az első látogatáson kiderült, hogy Károlyi Gáspár szülővárosa szeretne szobrot állítani híres szülöttének. Jó úton haladtak, ám a megvalósításhoz szükséges ös�szeg fele még hiányzott. Így hát az Abaúji Református Egyházmegye 1995-ben létrehozta a Pro memoria Károlyi Gáspár Alapítványt. Két célt tűztek ki: elsőként támogatták a nagykárolyi köztéri szobor elkészítését és felavatását – ez egy évvel később meg is valósulhatott. A másik a múzeum létrehozása volt – 1999-ben ez az álom is beteljesült. Így született meg a Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás, amelynek legfontosabb motivációja az utóbbi volt. – Kiállítás, és nem múzeum, a Biblia ugyanis nem múzeumi tárgy – hangsúlyozza a püspök. Az egyházközség örömmel támogatta az elképzelést, és rövidesen a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei is az ügy mellé álltak. A tárlat a bibliakiállítás mellett bemutatja Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait szellemi értékeikkel együtt, kiegészítve a helyi reformátusság évszázados egyházművészeti kincseivel és az egyházmegye, valamint az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Honlapjukon ezt így fogalmazták meg: szeretnék éreztetni a látogatókkal, hogy ezek a gyülekezetek mind összetartoznak, ugyanannak a közösségnek a tagjai.

RÉGI CÉL – ÚJ FORMA Az elmúlt húsz esztendő alatt nagyot változott mind az épület, mind a kiállítás. A tárlat 2015-ben, a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját, amelyet Pocsainé Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád tervezett és rendezett be. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátotta rendelkezésükre. A kezdetben szűkre szabott kiállítás ma négy részlegből áll. Az első, bevezető terem a Károlyi-szoba a helytörténeti kiállítással. A második az „orosz hadifogságból” Sárospatakra hazaérkezett könyvek terme értékes ősnyomtatványokkal. A harmadik az egyházművészeti terem, ahol a gönci gyülekezet úrasztali kellékei mellett a környékbeli gyülekezetek egyházművészeti ritkaságait állították ki. A negyedik terem – a múzeum teljes alapterületével megegyező, most kialakított tetőtéri emelet – a bibliakiállítás. Itt a terem közepén egy eredeti Vizsolyi Biblia, és körben, a tárlókban – az országban egyedüliként – annak 2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 13

| EGYHÁZI ÉLET |

minden revíziós kiadása látható eredetiben, az 1908. évivel bezárólag. Ezeken túl különböző fordítású és nyelvű bibliákkal, interaktív kiállítási alkalmazásokkal segítik a látogatót a Szentírás jelentőségének megértésében. – Amikor a kiállítást megálmodtam, az egész ars poeticája az lett, hogy mi a Biblia, hiszen nem csupán egy könyv a sok közül. Ezért indul a tárlat egy eredeti zsidó pergamentekerccsel, majd jönnek utána a könyvek, és végül a számítógép szerepével fejeződik be. Az adat hordozója koronként változik, de az adat mindig ugyanaz marad. Ez együtt a Biblia – magyarázza Csomós József. A különböző termek egymásból nyílnak, szinte észrevétlenül vezetnek a tárlat középpontjához, a bibliakiállításnak otthont adó emeletre. Itt aztán AMIÉRT ÉRDEMES PÁLYÁT MÓDOSÍTANI általában észrevétlenül elszalad egy-két óra, ami alapvetően nem szokványos a hasonló funkciójú Csomós Józsefnek nem csak Gönc hagyatéka, a bibliafordító prédikátor intézményeknél. A kiállítás úgy segíti a Szentírás emléke miatt fontos az intézmény – személyesen is megtapasztalta, hogy az Ige szava élő és ható, hogy annál nincs nagyobb Istenhez vezető megismerését, hogy ötvözi a hagyományos, nyomerő, ezért a múzeum négy részlege közül egyértelműen a bibliakiállítás a tatott Biblia bemutatását a 21. századi igényekre kedvence. – Én a Biblia miatt lettem lelkész, habár eredetileg állatorvosnak reagáló interaktív megjelenítéssel. A cél, hogy bekészültem – ezzel a szándékkal mentem a Debreceni Református mutassák a Biblia évezredeken átívelő feladatát, az Kollégiumba. Az egyházközeli lét nem volt számomra idegen, hiszen hívő, állandóan változó világban is változatlan, örökérvétemplomos családban nevelkedtem, a bibliaolvasás és a templomba járás természetes része volt az életünknek. Mégis Debrecenben csodálkoztam rá nyű üzenetet. A forma – az adat hordozója – lehet kamaszként, micsoda kincs a Szentírás: minden benne van. Akkor értettem bármilyen: pergamen, kódex, könyv vagy számítómeg, milyen sokat jelent ez nekem. Ezután jött a pályamódosítás, mert úgy gép, a benne fellelhető „Adat”, a mindenkinek szóló gondoltam, ha ez ennyire fontos, akkor érdemes rászánni az életemet, hogy Isteni szándék, az üzenet ugyanaz marad. minél többet mondhassak el, mutathassak meg belőle az embereknek – A kiállítás utáni érdeklődés nem lankad, a Moosztja meg lelkésszé válásának történetét a püspök. holy-Nagy Művészeti Egyetem TechLab munkatársainak segítségével megvalósított installációk révén még a gyerekcsoportok is élvezettel merülnek el a Szentírásban, órákon keresztül. A kiállítótérben kilenc meg – véli a fiatal lelkipásztor, akinek Csomós Józseffel együtt interaktív alkalmazás és egy mobilapplikáció segíti ebben a vannak még ötletei a múzeum fejlesztését illetően. Szeretnék látogatókat. Játékos formában ismerhetők meg a Biblia helyugyanis, ha a látogatók vissza-visszatérnének, ehhez pedig színei, állat- és növényvilága, nevei. Megtudható, mely szóláidőnként szükség van az újításra. Emellett sok külföldi turissok és közmondások származnak a Bibliából, és a különböző tát megindít a tárlat, akik hazatérve a kiállításhoz kapcsolódó református fordítások is összehasonlíthatók, megvizsgálva, ajándékot küldenek. Ezeket is szeretnék bemutatni az érdekhogyan változott a magyar vagy akár az eredeti nyelv értellődőknek. – Ghánából például egy református énekeskönyvet mezése az évszázadok alatt. A digitális galériában több száz kaptunk. Ebben nincsenek kottafejek, csak szolmizációs hangok műalkotáson szemlélhető, hogyan jelent meg Jézus Krisztus betűvel lejegyezve, négy szólamban, alattuk pedig a szöveg – ez születésének és szenvedésének a története a festészetben. még Kodály országában is különlegesség – véli a püspök. Azt is Ezen túl az egyik leglátványosabb elem a Krisztus életét megtervezik, hogy az épület melletti egykori portásfülkéből kávézót elevenítő Dürer-metszeteket mozgásba hozó installáció. alakítanak ki, hogy legyen hol megpihenni a kirándulóknak. Ezek a munkálatok a következő hetekben elkezdődnek. A LÉNYEG A MISSZIÓ A kiállítás azonban a vezető szerint alapvetően már így is teljes, és eléri a célját. Csomós József hálásan tapasztalja, hogy sikerült A kiállítás nem titkolt célja, hogy a Biblia széles körű megisközelebb vinni embertársaihoz a Bibliát. – Amikor megmutattam mertetésével misszionáljanak, ami Jánvári Béla helyi beosztott a kiállítást Kató Bélának, Erdély püspökének, ő azt mondta: „Ha lelkész tapasztalatai szerint működik. – A látogatócsoportok semmi mást nem csináltál volna az életben, csak ezt, már akkor is hetven százaléka a kiállítás megtekintése utána a templomba érdemes volt megszületned!” És ez az elismerés nagyon jólesett is bejön, a gyülekezet életéről is hallanak néhány dolgot. Tehát – összegzi mosolyogva Csomós József.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD a meglátogatásunkkal élő, aktív, mozgó történetet ismerhetnek 14 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 11.

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

A kegyes hazugság kifejezést sokszor használjuk mentségül. Mit értünk ezen? Kegyesek, kegyelmesek akarunk lenni valakihez, azért nem mondjuk el a vaskos valóságot, hogy megkíméljük a másikat. Nem mindent mondunk el, ködösítünk, vagy elhallgatjuk azt a részt, amelyről tudjuk, hogy fájna neki, nem értene egyet vele, esetleg konfliktusokat okozna kettőnk között. Gyakran elkerülünk nehéz témákat csupa jó szándékból, másra tereljük a szót, amikor arról kérdeznek. Kertelünk, diplomatikusan átfogalmazunk, hogy ne kelljen ellenérzéssel vagy ellenséges indulatokkal szembesülnünk. Helyes-e ez? Lehet mérsékelni az információkat, és nem mindig kell mindent mindenkinek a tudtára adni. Például gyerekek előtt nem beszélünk bizonyos dolgokról, amelyek megzavarnák őket, amelyeket nem értenének, és fölösleges félelmeket gerjesztenének bennük. Természetesen sokszor elhallgatjuk, kiről mit gondolunk, nem kockáztatjuk a kialakult jó kapcsolatot, és gyerekeinket is arra tanítjuk, hogy nem illik kimondani mindent, ami eszünkbe jut másokról. Hazugságra tanítjuk őket? Vagy ez az illemtan lényege, a nevelés nélkülözhetetlen része, egymás közti kommunikációnk alapeleme? Nem is olyan egyszerű a helyére tenni, helyesen értékelni a kettő közötti különbséget. Csak egy hajszál választja el ezeket egymástól. Azt érdemes vizsgálni ilyenkor, mi az oka és célja egy-egy közlés elhallgatásának. Finom tapintat, a másik ember ízlésének, érzéseinek és véleményének tiszteletben tartása? Ha erről van szó, akkor szeretetből és tiszteletből történik. Ha viszont ártó vagy félrevezető szándékkal tudatosan elhallgatunk valamit, vagy kifejezetten valótlanságot közlünk, az hazugság és álnokság. Az sem mindegy, hogyan mondjuk meg az igazat, hogyan adagoljuk annak, aki nincs rá felkészülve. Váratlan rosszullétet okozhat, infarktust is kaphat az, akit készületlenül ér a rossz hír. Az orvosok ma már megmondják az igazat nemcsak a hozzátartozóknak, hanem a páciensüknek is. Régebben elrejtették a súlyos diagnózist a beteg elől, áltathatta a család a betegét azzal, hogy hamarosan rendbejön. Sokan részt vettek az ilyen színjátékban, és vidám arccal igyekeztek reményt kelteni a haldoklóban, miközben mindnyájan érezték, hogy hazugság. De aki nem akarja tudni az igazságot, mert képtelen szembenézni vele és elfogadni azt, annak nem szabad a képébe vágni. Szabad viszont az igazságot szeretettel közölni és evangéliummal vigasztalni: „akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.” (Róm 14,8) Tanítani kellene a hogyant. (Folytatjuk) 

IMÁDKOZZUNK!

Segítségre, mások mellé állásra késztet Igéd, ezért sokan vagyunk, akik szeretnénk segíteni másoknak, szolgálni akarunk társadalmi csoportoknak, és mindez nemes, hitünkből fakadó vágyunk, Urunk. De azt is látjuk, hogy előbb magunkon kellene tudnunk eligazodni, hogy utána másokon segíthessünk. És itt sok a hiányosságunk. Sok felújított, üresen tátongó templomunk vajon mit tükröz a világnak Egyházad látható dimenziójáról? Sokszor erőtlen, furcsa nyelvezetű igehirdetéseink, azokon elszunyókáló egyháztagjaink vajon vonzóvá teszik gyülekezeteinket? Urunk, hisszük, kedvesek vagyunk előtted esetlenségünkkel, sokszor naiv hozzáállásunkkal, de mindez ne legyen felmentés az alól, hogy egyre erőteljesebben, egyre érthetőbben, egyre professzionálisabban csináljuk azt, ami a feladatunk! Formálj minket akár nehézségek árán is szerinted valókká! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Damaszkusz, Egyenes utca Pál apostol megtérésének története ma is megrázó. Az Apostolok cselekedeteinek élénk leírásában meglátjuk a haragtól eltorzult arcú fiatalembert, akinek egyetlen cél lebegett a szeme előtt: csírájában elfojtani a lassan kibontakozó egyházat. Ő később erre a kortársakat felülmúló hithűségként emlékezett vissza (Gal 1,14). Az ifjú Pál célja világos volt, de nem számolt Isten minden emberi szándékot felülírni képes hatalmával és kegyelmével. Aztán amikor a földről felszedett, megvakult leendő apostol Damaszkusz felé botorkált, talán már érezte, hogy az élete örökre megváltozott. Pál üldözőből lett Isten választott eszköze (ApCsel 9,15), ez pedig a damaszkuszi utat is közmondásossá tette. A mai Szíriában fekvő város Pál korában nem sokban emlékeztetett az ősi, a Krisztus előtti harmadik évezredben alapított településre. Az Ószövetség Ábrahám történeteitől kezdve emlegeti a várost, az itt uralkodó arám királyok gyakran fenyegették Izráel népét. Róma keleti terjeszkedése előtt, a Kr. e. 3–2. században jelentősen átépítették, a hellenista Szeleukida Birodalom meghatározó települése lett. Itt magasodott Jupiter híres temploma, amelynek helyén a Krisztus utáni negyedik században keresztyén bazilika, majd a muszlim hódítás után a ma is álló nagymecset épült fel. Pál a damaszkuszi Egyenes utcában kapott szállást, amely széles oszlopsorával keletről nyugatra, kaputól kapuig szelte át az egész téglalap alakú várost. Itt haladt végig az, aki a színházba vagy a korábbi palotát elfoglaló helytartói rezidenciára igyekezett. Egyenes utca. Szójátéknak is beillik. Pál itt töltött pár napot, itt talált rá Anániás, a tanítvány. Az Isten útját választók évezredek óta könyörögnek a zsoltárral: „A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!” (143,10; Ézs 57,2; Jer 31,9). Pál ezt szó szerint élhette meg.  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD 2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

„Sok okunk van a hálaadásra”

Petró László és lánya, Veronika

Közös lelkészük és az általa szervezett alkalmak, kirándulások kovácsolják testvéri közösséggé a vámospércsi és a nyírmártonfalvai gyülekezetet. Mindkét helyen nagy gondot fordítanak a fiatal családok megszólítására, a folyamatos külső és belső megújulásra és a missziós lehetőségek felismerésére is. – Nagy gyülekezet a vámospércsi, hiszen az itt lakók jelentős része református. A közösségünk nagy múltra tekinthet vis�sza, amelyben voltak nehezebb időszakok, de hála Istennek volt és van fejlődés is. A mai közösség erősségét abban látom, hogy az istentiszteleten részt vevők száma megnövekedett, ami sok lehetőséget és áldást tartogat számunkra – mondja Nagy Sándorné, aki másfél éve szolgál gondnokként a gyülekezetben. Az egyházközségnek mintegy hatszáz tagja van, közülük száz-százhúszan látogatják rendszeresen az istentiszteleteket. Az elmúlt időszakban sok minden változott a vámospércsiek életében. – A létszám növekedett, ezzel együtt a közösségben végbemenő folyamatok azt mutatják, hogy élő gyülekezet vagyunk. Ha az infrastruktúrát nézzük, sok okunk van a hálaadásra, hiszen már eddig is számos pályázat valósult meg, elkészült a templom padfűtése is, amire évtizedek óta vágytunk – teszi hozzá a gondnok.

ÉPÜLŐ KÖZÖSSÉG A gyülekezeti tagok látják és érzik, mennyire fontos a jövőjük szempontjából, hogy minél többeket elérjenek és megszólítsanak a településen. – Dinamikus, fejlődőképes közösség vagyunk, és a lelkipásztorunk feleségével együtt fáradságot nem kímélve mindent megtesz azért, hogy ez a dinamizmus az Isten erejében teljesedjék ki. Sokféle szolgálata van a gyülekezetnek, szeretnénk a településen élők minden rétegét elérni – emeli ki Nagy Sándorné, aki így vall a vámospércsiek lelkiségéről: – Erre a misszióra gondolva mindig a 395. dicséretünk szavai fogalmazódnak imádságként bennem: „Isten szívén megpihenve forrjon szívünk egybe hát (…) Szeretetben összeforrva, egy közös test tagjai…” Nyírmártonfalván valamivel több mint kétszázan szerepelnek a választói névjegyzékben, harmincöt és negyvenöt fő közé tehető az istentiszteletet rendszeresen látogatók száma. Nem csak a települések lélekszámának különbözősége miatt kisebb a gyülekezet. – Míg Vámospércs nagyrészt református, 16 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 11.

Nyírmártonfalván kisebbségben vagyunk, itt már megjelennek a görögkatolikusok is – indokolja Petró László lelkipásztor. Ez nem jelenti azt, hogy számukra másodlagos ez a gyülekezet, itt is komolyan veszik a szolgálatot. – Minden alkalmat, amit csak lehet, ugyanúgy megtartunk itt is – mondja a lelkipásztor. Feleségével együtt arról beszélnek, hogy nagyon sok áldást élnek meg ebben a kicsi, de tenni akaró közösségben. Most is nagy feladat áll előttük: a gyülekezetnek több rossz állapotú épülete van, ezeket szeretnék felújítani. Legfontosabb a gyülekezeti terem korszerűsítése. – Így olyan alkalmakat is megtarthatnánk, amelyekre most nincs lehetőségünk. Itt is fontos célunk a fiatalok megszólítása – hangsúlyozza Petró László. – Vágynak a kirándulásokra, nagyon várják a lehetőséget, hogy kimozdulhassanak – egészíti ki felesége, Petróné Oláh Edina, aki vallástanár, most a kislányukkal van otthon. A kirándulásokat ugyanis mindig közösen szervezik a két gyülekezetnek, akik a lelkipásztornak köszönhetően élő kapcsolatban vannak egymással.

A HAJDÚSÁGTÓL LUXEMBURGIG Vámospércsen a megújult lelkészi hivatal egyik kis szobájában beszélgetünk Petró László lelkipásztorral és feleségével. Három és fél éve szolgálnak a gyülekezetben, ez idő alatt sok minden megújult. – Először a parókiát újítottuk fel, hogy be tudjunk költözni. Másfél évig laktunk albérletben. Mára a lelkészi hivatal is megszé­pült. Fontos szempont volt, hogy a különböző réteg-

| REFORMÁTUS ÉLET |

Dinamikus, fejlődőképes közösség a gyülekezetünk, és a lelkipásztorunk feleségével együtt fáradságot nem kímélve mindent megtesz azért, hogy ez a dinamizmus az Isten erejében teljesedjék ki.

ÜNNEPLŐ GYÜLEKEZETEK Hálaadó istentiszteletet tartottak május 19-én, vasárnap a nyírmártonfalvai és a vámospércsi gyülekezetben. A vámospércsiek régi vágya vált valóra a padfűtés elkészülésével, Nyírmártonfalván pedig emléktáblát avattak, amelyen a gyülekezet volt lelkipásztorainak neve olvasható, majd a település zászlaját is elhelyezték a templomban. Az egész napos ünnepség igehirdetője mindkét templomban Bölcskei Gusztáv korábbi tiszántúli püspök volt. Ez alkalommal nyitották meg Vámospércsen H. Csongrády Márta fotóművész az egyházkerület templomait és különleges klenódiumokat bemutató kiállítását is, amelynek anyaga a lelkészi hivatal és a gyülekezeti terem falát díszíti majd.

alkalmaknak helyet tudjunk adni, például az ifióráknak vagy a baba–mama körnek, és a templomban is sok munkát kellett elvégeznünk – idézi fel a lelkipásztor. Felújították a harangokat, a toronyórát, elkészült a padfűtés, és emlékművet is állítottak a reformáció jubileuma alkalmából. A lelki építkezésnek is nagy figyelmet szentelnek. – Sok alkalmat indítottunk el azzal a céllal, hogy a gyülekezet megerősödését szolgálja. Tizenkilenc konfirmandusunk volt ebben az évben, Vámospércsen kétszázötven gyerek vesz részt a hitoktatásban. Éppen ezért fontosnak látjuk, hogy ne csak hittanórán találkozzunk ezekkel a fiatalokkal – emeli ki Petró László. Gyermek-istentiszteletet indítottak, péntek esténként ifjúsági órát tartanak, és minden évben szerveznek gyermektáborokat Óhutára, az egyházmegye üdülőjébe. – Tavaly óta két turnust kell tartanunk, olyan sokan jelentkeznek. Idén kilencvenhat gyereket viszünk táborozni – tájékoztat a lelkipásztor. Családi napokat és szalonnasütéseket is szerveznek, hogy kevésbé kötött alkalmakon is együtt lehessenek a fiatalok. Nyaranta angoltábort is tartanak, ahová az USA-ból érkeznek segítők. – Itt nemcsak lelki, hitbeli kérdések kerülnek elő, hanem szeretnénk lehetővé tenni a gyerekeknek, hogy anyanyelven beszélőktől tanulhassák a nyelvet – magyarázza Petró László. A lelkipásztor havonta egy hétvégén a Luxemburgi Magyar Protestáns Gyülekezetben szolgál, többnyire európai uniós dolgozók, fiatal családosok között. Így a három gyülekezet is 2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |



kapcsolatban áll egymással. – Ez a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy a Luxemburgban élő testvéreink minden évben küldenek adományt az itthoniaknak – mondja a lelkipásztor.

MEGNYÍLÓ SZÍVEK ÉS SZÁJAK

Bölcskei Gusztáv vámospércsi igehirdetésében rámutatott, hogy az emberben ösztönösen benne rejlő tagadó hozzáállás helyett Krisztusra igent mondva kell az Úr mellé állni. Az istentiszteleten hálát adott a gyülekezet a padfűtésért, amelynek melegét már érezhette is az alkalom közben az ünneplő közösség. Az alkalom után a gyülekezeti teremben Bölcskei Gusztáv nyitotta meg H. Csongrády Márta fotókiállítását. A fotóművész képein a kerület templomai, különleges klenódiumok láthatók, amelyeket még a diplomamunkája készítése folyamán fényképezett. H. Csongrády Márta elmondta: most először látható a kiállítás, amelyet teljes egészében a gyülekezetnek adományozott.

A beszélgetés közben megjelenik a kétéves Veronika is, a lelkészcsalád legkisebb tagja. Édesapja öléből kíváncsian hallgatja a beszélgetést. – Tavaly a család éve volt, ezért múlt ősszel elindítottuk a baba-mama klubot, amelyet a feleségem tart – idézi fel Petró László. – Hála Istennek, akkora érdeklődés mutatkozott, olyan nagy az igény a találkozásokra és a beszélgetésekre, hogy most már két csoportra kellett bontanunk a kört, hiszen hetente mintegy harminc anyuka fordul meg nálunk a kisbabájával – veszi át a szót felesége. Mint mondja, nagy álma volt a klub elindítása, az összes szolgálata közül azt érzi legközelebb magához. – Azt hiszem, gyermekemnek is nevezhetem a baba-mama klubot. Nemcsak feltöltekezés minden egyes alkalom, hanem lehetőség is, amely által épülhetünk és épülünk is. Csodálatos, ahogyan megnyílnak a szívek és a szájak, ezt korábban el sem mertem volna gondolni – vallja meg Petróné Oláh Edina. A sok áldás mellett gyakran szembesülnek a halállal is. A lelkipásztor arról is beszél, hogy gyakran kell ravatal mellett megállniuk. – Évente ötven-ötvenöt közé tehető a temetések száma. Igyekszünk a gyászolók mellett állni minél több eszközzel és alkalommal, hogy osztozhassunk gyászukban, és a vigasztaló Isten felé terelhessük őket. Minden nagyszombaton, amikor Jézus is a sírban volt, a gyülekezet egyik csoportjával kimegyünk a temetőbe, és megtisztítjuk ezeket a sírokat, azért, hogy másnap reggel, a feltámadás ünnepi hajnali istentisztelet után 18 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 11.

együtt mehessünk ki megemlékezni – mondja a Petró házaspár. A gyülekezet és a lelkészházaspár nyitott a fiatal felnőttek irányában is. – Elsősorban az ifjú házasokat szólítottuk meg. Novemberben tartottunk egy sorozatot, amely a Házaskurzus nevet viseli, és szeretnék minden évben megismételni. Nagyon fontos, hogy az Ige támogatásával a fiatal házasok figyelmét és energiáit egymás felé tudjuk fordítani. – Tartunk olyan átfogó gyülekezeti alkalmakat is, amelyekre egyaránt várjuk a kicsiket és a nagyokat. Évente egyszer gyülekezeti kirándulásra megyünk, ezenkívül nyaranta evangélizációs alkalmak is – minden évben egyszer külön a nőknek és a férfiaknak is – vannak nálunk – mondja Petró László.

SEGÍTSÉG CSERÉBE – Általában augusztusban elutazunk a gyülekezet férfitagjaival Óhutára, ahol a gyerekekkel is szoktunk táborozni. Van ott egy kolostor, amelynek a feltárásában szoktunk segédkezni a helyieknek. A gyerektáborok során a település annyit segített már nekünk, hogy úgy gondolta a presbitérium, valamilyen módon viszonozzuk ezt. A nőknek például minden évben olyan programot tervezünk, amely kifejezetten az érdeklődési körükbe tartozik. Idén a hollókői porcelánmúzeumba visszük őket – osztja meg a lelkipásztor. A lelki programok mellett a tanulásra, tanításra is szánnak időt a közösségben. – Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a presbitérium ne csak a gyülekezet döntéshozó testülete legyen. Ezért olyan alkalmakat szervezünk, amelyeken nemcsak lelkileg tudnak töltődni, hanem az egyházlátásuk, a gyülekezetépítő tapasztalatuk és az ebbéli gondolataik is elmélyülhetnek – teszi hozzá.  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET

| REFORMÁTUS ÉLET |

Szerepi reménység A kis falusi gyülekezetekre jellemző feladatok várták Török Andrást Szerepen, amikor első önálló szolgálati helyére érkezett. A fiatal lelkipásztornak többek között az elvándorlás hatásaival is szembe kell néznie a gyülekezetben. A Hajdúvidéki Református Egyházmegyét nyugatról határolja az ezerháromszáz lakosú Szerep. – Tipikusan falusi gyülekezet a miénk, az egyházközség háromszáz fős, de a templomlátogatók száma szerény – mondja Török András lelkipásztor, akit tavaly iktattak be a gyülekezetbe. – Vasárnaponként kevesebb, mint húszan járnak az istentiszteletre. Annak viszont örülünk, hogy közel százhúsz hittanosunk van – árulja el a lelkipásztor, aki az idősek klubjában is rendszeresen tart bibliaórákat.

KULCS A SZOROSABB KAPCSOLATHOZ Török András arról is beszél, hogy a faluban mindenki ismer mindenkit, mégis vannak bizonyos körök – baráti, rokoni vagy akár a közös érdeklődésűek köre –, amelyek tagjai jobban ös�szetartozóknak érzik magukat. – Ha a kör egészét szólítjuk meg, akkor nagyon szívesen jönnek, részt vesznek bármilyen alkalmon, nagy örömmel szolgálnak, együtt készülünk. Viszont a körök között kicsi az átjárás, és ez a gyülekezetünkre is érvényes. Most az egyik legnagyobb lelkipásztori feladatomnak tartom, hogy megtaláljam a kulcsot ahhoz, hogy közelebb hozzam őket egymáshoz. Például havonta egyszer tematikus istentiszteleten szólítjuk meg őket, amelyen szolgálatot is vállalhatnak – fogalmaz Török András, aki szerint jellemző, hogy az emberek nagyobb lelkesedéssel jönnek az istentiszteletre, ha ők is tevékeny részesei annak.

CIGÁNYMISSZIÓ A FIATALOK KÖZÖTT Alapvetően befolyásolja a falu és így a gyülekezet életét, hogy a magyar családok nagy része elköltözik, a fiatalok máshová mennek tanulni, és az esetek többségében a tanulmányaik végeztével sem jönnek vissza. Mindezek ellenére igyekeznek megszólítani a fiatalokat a gyülekezetben. – Nagy feladat,

hogy megtaláljuk a közös hangot. A konfirmációnak például a cigányok között egyáltalán nincs hagyománya – avat be Török András. Idén öt gyermekkel indult a csoport, ebből végül ketten konfirmáltak. A lelkipásztor szerint a szülők tudják, hogy a gyermekük az egyháztól csak jó dolgokat kap, eddig mégsem köteleződtek el az egyház mellett. – A napközis bibliatáborunk népszerűbb, és a itt szülők támogatása is jobban érződik. Az ifjúsági és gyermekmunkával voltaképpen cigánymissziót folytatunk – magyarázza a lelkipásztor.

MEGÚJÍTÓ TERVEK A jövőbeli tervek között szerepel a fiatal felnőttek körének beindítása. Török András azt mondja, itt apró, óvatos lépésekre lesz szükség. Ebben a korosztályban sokan vannak, akik már többször jártak a templomban, de mivel látták, hogy a saját korosztályuk nincs jelen, elmaradtak. – Fontos lenne a gyermek-istentisztelet beindítása. A nagyobb testvéreknek nagy szerepük van a cigány családokban, hatodikos-hetedikes korukban sokszor vigyáznak a kicsikre, minden gyermekprogramra ők hozzák el őket. Éppen ezért szeretnénk őket megnyerni, hogy aktív részesei legyenek a gyermek-istentiszteletnek. Ennek egyik módja lenne egy bábcsoport létrehozása, amihez most lehetőségünk nyílik az eszközök beszerzésére. Ez nekik is új lesz, bele kell tanulniuk, de ez az ő szolgálatuk lehetne – véli a lelkipásztor.

VÁLTOZÁS ÉS JÖVŐ Török András legfontosabb lelki támasza a felesége. Mint mondja, az ő áldozatvállalása nélkül nem is szolgálhatna Szerepen. A gyülekezet jövőjével kapcsolatosan pedig így vélekedik: – Nehéz megmondani, mi lesz tíz év múlva, milyen irányba történik elmozdulás. A gyülekezet jövőjét nagy részben befolyásolják majd a demográfiai változások. Sok egyházközségben küzdenek nehézségekkel: elöregedéssel, elvándorlással, elszegényedéssel, a hit háttérbe szorulásával. De a legnehezebb és a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetekből is van kiút, amelyet csak a nap mint nap vigasztaló, bátorító és reménységet adó Ige tud megmutatni – foglalja össze.  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET 2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 19

KÖNTÖS LÁSZLÓ

Üdvösség Nos, a címbeli kifejezés az a szó, amellyel egyszerűen nem tud mit kezdeni a mai általános gondolkodás. Már nem az a kérdés, hogy az ember miként nyerhet üdvösséget, hanem az, hogy maga az üdvösség fogalma bír-e még egyáltalán értelmes tartalommal. Az, hogy bizonyos fogalmak milyen tartalommal telnek meg, avagy hogyan vesztik el jelentésüket, attól függ, hogy az adott kort mely világkép határozza meg. Az üdvösség keresztyén fogalmának a megértése ma azért problematikus, mert olyan világképbe, amelyben nem Isten a viszonyítási pont, aki az emberi életnek végső értelmet és jelentést ad, az üdvösség koncepciója nem fér bele. Ha egyszer Isten „meghalt” – mint Nietzsche mondotta volt –, akkor az üdvösség fogalma értelmét vesztette.

De ha a keresztyén üzenet az ember és a világ sorsáról igaz – márpedig igaz –, akkor bizony nem kell e kihívás elől menekülni se alkalmazkodással, se beletörődéssel, hanem sokkal inkább rá kell mutatni a keresztyénség alapfogalmait kiüresítő és ma uralkodó világkép alapvetően hamis voltára.

Ezért aztán nem kell csodálkozni azon, ha az egyháznak sokszor van olyan tapasztalata, hogy a gondolat, amelyet közvetíteni szeretne, minden igyekezete ellenére sem ér el az emberekhez. De ebből nem azt a következtetést kell feltétlenül levonni, hogy az egyház nem tudja megszólítani a ma emberét, hanem azt, hogy a keresztyén gondolatnak is alapfogalmakban megtestesülő, koherens rendszere van. Ennek következtében könnyen megeshet, mint ahogyan ezt átélhetjük napjainkban is, hogy abban a világképben, amelyben nincs helye Isten valóságának, a keresztyénség alapfogalmai – mint például az üdvösség – rendszeridegenként hatnak. A helyzet alapvetően megváltozott a hosszú, felvilágosodásnak nevezett fordulathoz köthető folyamat eredményeként. Az egyházat természetesen mindig megkísértette az eszmetörténeti folyamatokhoz alkalmazkodás lehetősége, hiszen a folyamatos nyomás alatt érzékelnie kel20 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 11.

lett, hogy a fogalmak, amelyeket használ, egyre kevésbé érthetők az emberek számára. Ez bizony súlyos teher, hiszen ez a mindennapi életben úgy csapódik le, hogy a látásmód, amelyet az egyház képvisel, „nem normális”, „irracionális” az ateista-szekuláris valóságértelmezéshez képest. De ha a keresztyén üzenet az ember és a világ sorsáról igaz – márpedig igaz –, akkor bizony nem kell e kihívás elől menekülni se alkalmazkodással, se beletörődéssel, hanem sokkal inkább rá kell mutatni a keresztyénség alapfogalmait kiüresítő és ma uralkodó világkép alapvetően hamis voltára. A kor, amelyben élnünk adatik, olyan, amelyben – a reformáció idejétől eltérően – eltűnt már a keresztyén világkép magától értetődősége. Rekonstruálni kell a keresztyénség alapfogalmait, ami jóval több, mint restauráció, hiszen a fogalmak mögötti gondolatot kell újra megérteni és újrafogalmazni. Könnyen kiderülhet, hogy nem a keresztyén gondolat a hamis, a „nem normális”, az „irracionális”, hanem az a világkép, amely kisajátította a racionalitás fogalmát, és a keresztyénséget a mítoszok világába utalta. Az üdvösség keresztyén fogalmában pontosan kifejeződik az emberi lét állandó fenyegetettségére, folyamatos kiszolgáltatottságára, a történelem tervezhetetlenségére, a jövő birtokolhatatlanságára adott keresztyén reflexió, ugyanakkor az a meggyőződés is, hogy az emberi sors része az Istennel való végső közösségre irányuló nagyobb összefüggésnek. Ugyan mitől lenne ez a gondolat „irracionális”, szemben azzal a mai, beszűkült világképpel, amely gyáva ahhoz, hogy szembenézzen a lét brutális realitásával, szekuláris messianizmusokba menekül, és már képtelen arra, hogy az emberi létet tágabb horizonton lássa? 

| GONDOLATOK |

VÁRADI FERENC

Az ihletett ének tisztasága A szerző irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója

A SZERZŐ ILLUSZTRÁCIÓJA

„Legyen a zene mindenkié” – szól az ismerős, Kodály Zoltánnak tulajdonított mondás. A világhírű zeneszerző és zenepedagógus gondolata az első világháború előtti utópisztikus lélektani irányzatok neveléstani alapelveivel rokon. Ez idő tájt sokan ráéreztek: a városi életvitel és a modern technológiák lényegében fogják átalakítani az emberi élet körülményeit, lehetőségeit, talán annak egészen legmélyéig. Egy ilyen időszak nem csupán kockázatokat rejt, hanem lehetőségeket is. Rudolf Steiner, Émile Jaques-Dalcroze, Carl Orff és

Kodály is a nevelés útján szerették volna megteremteni annak lehetőségét, hogy viselkedésükben és érzelemvilágukban kiegyensúlyozottabb emberek népesítsék be a huszadik század világát. Szokás még Kodály (és persze Bartók) kapcsán azt is megemlíteni, hogy a magyar népzenét méltóképp felemelve az egyetemes kultúra részévé tették azt. Ez részben igaz, de két fontos kiegészítéssel: egyrészt már a tizenkilencedik század is nagy érdeklődéssel fordult az „egyszerű nép” dalai, meséi felé – a Grimm testvérek vagy Petőfi életműve ennek tanúsága –, és a „tiszta forrás” metaforáját már a romantika megteremtette. Másfelől a magyar népi zenekultúra részletekbe menő kutatása igazából a Kodályék generációja után következők jóvoltából valósult meg. Martin Györgyék, Halmos Béláék, Kallós Zoltánék célja már a szinte csodaképp létező hatalmas népzenei kincs átalakítása és felemelése helyett annak mély megértése és minél szervesebb formában való továbbéltetése volt. Kodály és Kallós tagadhatatlanul korszakalkotó tevékenysége mel-

lett ugyanakkor, sőt, ugyanebben az időszakban létrejött az a globális (könnyű-)zenei kultúra (vagy zeneipar), amely a mind modernebb technikai eszközök elterjedésével teljesen más perspektívába helyezte mindazt, amit a zenéről gondolunk. Ennek a jelenségkörnek is nagyon érdekes gyökérzete van: egyrészt a világsikereket termelő kiadók és médiahálózatok a szabad vállalkozás két őshazájából, Amerikából és Nagy-Britanniából kiindulva építették fel birodalmukat. (Max Weber nyomán szokás ezt a szellemiséget a protestantizmus létrejöttével is kapcsolatba hozni.) Másrészt, az amerikai kontinens benépesülésével párhuzamosan afrikaiak milliói kerültek az újonnan meghódított területekre. Sorsuk ott volt a legmostohább, ahol a legtovább kitartott a rabszolgaság, vagyis az emberi lények egy részének törvények által tárgyiasított módon való számontartása. Érdekes módon ezek épp a leginkább vallásos, mégpedig protestáns déli vidékei az Amerikai Egyesült Államoknak. És miközben a rabszolgaság barbár gyakorlata elképzelhetetlen szenvedést és nyomort hozott ezekre az emberekre, a bibliás keresztyénség megismerésével párhuzamosan Isten Igéje, Krisztus szabadító örömhíre mélyen meggyökerezett az Afrikától távolra szakadt milliók szívében. Az ő csodásan mély lelkiségű dicsőítő énekeik, fájdalmas reménykedéssel teli spirituáléik jelentik a modern, globális könnyűzene egyik legfontosabb forrását. Erre az alapra épül a gospel, a soul, a jazz és a blues – később a rock, valamint még annyi minden. Az emberi érzések őszinte, keresetlen és intenzív kiáradása a dalban – amiért olyannyira szeretjük saját népzenénket is – a könnyűzenei ipar „sikerreceptjévé” vált, a csodás finomságú, érzékeny darabok mellett megteremtve az értéktelen és érdektelen (de egyszerű és közvetlen hangvételű) popzenei produkciókat is. Amikor a könnyűzene formáinak megjelenését észleljük a mai keresztyén élet különböző színterein, jó, ha nem feledjük, micsoda tisztasággal volt képes megszólalni a zenei értelemben nem képzett, de az Istennel épülő kapcsolatban ihletett ember éneke a magyar népzenében és az amerikai rabszolgák hatalmas erejű spirituáléiban egyaránt. Ha a zene valóban mindenkié, akkor vegyük észre az újjáteremtő kegyelem erejét a rabszolgasorban vagy faluszéli, tévézajtól zümmögő nyomortanyán megszülető dallamok tisztaságában!  2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

Az Isten porszívója

LAPJA

REFORMÁTUSOK

MAI TÖRTÉNETEK

A fiatal pár jó ideje kereste élete értelmét, az igaz hitet, Jézust. Plébániákat, templomokat bejártak, amikor meghívták őket keresztszülőknek egy református keresztelésre. Az előkészítő beszélgetésre csak egyikük tudott elmenni. Azzal tért haza: – Képzeld, itt Jézusról beszélnek! Magától értetődő, hogy egy-egy keresztelési előkészítőn szólnak Jézusról is. De ez a felkiáltás annak szólt, hogy ott úgy beszéltek arról, akit ők régóta kerestek, ahogyan még soha nem hallották. Ettől kezdve a fiatal pár elmaradhatatlan lett a gyülekezetünkből. Az elkövetkező hetekben csendeshétre készültünk – elsősorban az idősebbekkel, hiszen az iskolaév alatt a fiatal családok gyermekeik miatt nem jöhettek velünk. De ez a pár megoldotta, hogy a nagyszülők vállalják két gyermeküket. Nekik ott a helyük a gyülekezeti héten is. Szomjas szívvel itták az igehirdetéseket, figyelték az embereket, még a személyes beszélgetésekbe is – amelyeket a lelkipásztorok négyszemközt folytattak valakivel – „bekéredzkedtek”, mert semmit nem akartak elmulasztani. Igaz lett életükben is az ige: „…megtalálnak engem, akik keresnek.” (Péld 8,17) Előbb a férj jutott élő hitre, nemsokára a felesége is követte. Látva hitük és életük alakulását, így fogalmaztam: – Az Isten „nagy erejű porszívója” beszippantott benneteket. A házaspár továbbra is odaadóan jött az alkalmakra, szolgálatokat vállaltak. Hamarosan a harmadik, a negyedik, majd az ötödik gyermekük is megszületett. Több hívővé lett házaspár esete is mutatja, hogy a demográfiai problémára a legjobb megoldás: Jézus. A férj a gyülekezet presbitere, majd a Duna-parti községben bérelt, volt úttörőtábor gyülekezeti konferenciateleppé formálásának vezetője lett. Felesége a gyermekmegőrző szolgálatot irányította, hogy a vasárnapi istentiszteletek alatt a fiatal szülők és a nagymamák is részt vehessenek az alkalmakon. Már gimnazista volt a legidősebb fiuk, amikor befogadtak a családba egy hasonló korú, elárvult fiút, és évekig nevelték, szerették, tanácsolták, segítették. A feleség ma már a gyülekezet óvodájának odaadó munkatársa, férje részt vesz a szolgálatokban, gyermekeik pedig sorra felnőnek, és a gyülekezet ifjúsági körében tevékenykednek. Milyen nagy áldás, amikor egy-egy pár fiatalon szorgalmas szívvel keresi az Urat, és küzdelmes életük áldott vezetőjeként ismerik meg őt! Ha mindazt papírra vetnék, amit ezek alatt az évtizedek alatt megtapasztaltak, vastag könyvet írhatnának a Mindenható hétköznapi csodáiról, gondoskodásáról.  VÉGH TAMÁS

LXIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM, 2019. AUGUSZTUS 11. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Tóvá lesz a délibáb MEGÚJULT A MAGYARLÉTAI TEMPLOM

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás: ...................................................................................

| REFORMÁTUS ÉLET |

Tóvá lesz a délibáb Teljesen felújították a magyarlétai református templomot és parókiát. A háromszáznegyven lelkes erdélyi gyülekezet sosem BEREKMÉRI gondolta volna, hogy egyszer elvégezhetik GABRIELLA ezt a nagy munkát templomukon. A hála kifejezése sem maradt el a közösségben: augusztus 3-án megtelt a hajlék, ünnepi istentiszteleten köszönték meg Istennek a bőkezű áldást. Az alkalmat a kis Eszter, a lelkészházaspár lányának megkeresztelése tette még emlékezetesebbé. Magyarléta református közösségének legnagyobb álma teljesült azáltal, hogy templomuk kívül-belül megújult. Az 1851-ben épült hajlékot 2018 szeptemberében a tetőszerkezet megerősítésével kezdték el rendbetenni. Aláfalazták a tornyot, felszerelték az elektromos hálózatot és a fűtést. Ezután a falak külső és belső javítása, a sok gondot okozó eső- és talajvíz elvezetésének megoldása, majd a padló felújítása és az udvar rendezése következett. A munkálatok során a karzat lambériája alól festett kazetták és pajzsok kerültek elő, amelyeket szintén restauráltak. Emellett a padlózat felbontásakor régi sírgödörre bukkantak, amelyben a toronyépítés idején a szószék alá temetett csontokat találták meg. A maradványokat a templomban helyezték el másfél méteres mélységben egy időkapszulával és egy magyar zászlóval együtt. A munkálatokat április végén fejezték be, majd a parókia és a gyülekezeti terem felújítása került sorra – ismertette a folyamatot Vajda István Gellért helyi lelkipásztor.

SZÍVÜKÖN HORDOZZÁK A KÖZÖSSÉG GONDJAIT Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az Igét az Ézs 35,1–10 alapján. A kiválasztott rész rávilágít, mit is jelent igazán reménykedni. Az emberek a történelem során mindig olyan világ eljövetelében reménykedtek, amilyet a felolvasott ige leír: ahol a siketek hallanak, a vakok látnak, a sánták meggyógyulnak, nincs fájdalom, a délibáb valósággá, éltető tóvá válik. Az ilyen ideális állapot vajon csak a képzelet szüleménye lenne, és a valóságnak ki kellene józanítania az álmodozókat? – Vannak olyan emberi lelkek körülöttünk, amelyekben csodálatos vágyak születtek meg. Ők tudják, hogy egyszer ez az idő elkövetkezik. Ne értékeljük le azokat, akik álmodnak, akik szívükön hordozzák a közösség gondjait – jelentette ki Kató Béla, és rámutatott: ilyen emberek és remény nélkül az emberiség nem maradhatott volna fenn. Isten másfajta világot ajánl: előkészíti az örök életet, és mindig ad reménységet nekünk, ígéreteit pedig beteljesíti, mert szeret bennünket. Az istentiszteleten Vajda István Gellért a Zsolt 28,7–8 verseivel köszöntötte az egybegyűlteket, majd köszönetet mondott a templomfelújítás támogatóinak: Magyarország Kormánya és az Erdélyi Református Egyházkerület mellett Tordaszentlászló önkormányzata, a Kolozs Megyei Tanács, helyi vállalkozók, a presbitérium és a gyülekezeti tagok is hozzájárultak az anyagiak megteremtéséhez, a munka elvégzéséhez. – Nem a pihenés napjai következnek, hanem a cselekvés ideje – hangsúlyozta a lelkipásztor, majd hozzátette: helyi vállalkozókkal gazdaságfejlesztő és turisztikai projektek megvalósítását is tervezik a településen. 2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 23

| REFORMÁTUS ÉLET |

NEM CSÜGGEDÜNK Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország kolozsvári konzulja „a csüggedőket elnyeli a történelem” idézettel hangsúlyozta a közösség kitartó küzdelmének, élni akarásának jelentőségét. – Nem vagyunk csüggedő nemzet, de hajlamosak vagyunk legyinteni a dolgokra, miközben tudjuk, hogy ott parázslik bennünk a ragaszkodás egyházunkhoz és nemzetünkhöz – mondta el, majd hozzátette: nélkülözhetetlenek a közösségi együttlétek, a lelkiség megerősítése, a jövőbe tekintés. – Templomaink és intézményeink építésével, megtöltésével nem nyelhet el a történelem – hangzott el. A továbbiakban Lengyel István, a Kolozsvári Református Egyházmegye főjegyzője a Zsolt 43,3–5 versekkel köszöntötte az ünneplőket, és elmondta, az egyházmegye harmincegy gyülekezetében folynak építkezések, felújítások, többek között Magyarléta leányegyházközségében, Alsójárában is. Az ünnepi istentiszteletet a helyi hittanos gyerekek műsora zárta. 

„Borzalmas végi hogy nekünk pus A náci Németország hetvenöt éve, az 1944. augusztus 3-ra virradó éjszakán számolta fel az auschwitz-birkenaui cigánytábort. Csaknem háromezer roma férfit, nőt és gyereket végeztek ki. A dátum 1972 óta a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja. A Madách Tánc- és Színművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában ez év tavaszán született meg egy, a tragédiát feldolgozó mozgásszínházi darab, amelyet az érdeklődők nemrég a Csillagponton is láthattak. Sárközi Gyulával, az iskola alapítójával és művészeti vezetőjével a Lappang a múlt-kór című előadás hátteréről és az események máig ható örökségéről beszélgettünk. Ki állt elő a darab ötletével? A Madách Táncművészeti Iskola két tanára, Kováts Gergely Csanád és Kovács Zsolt a Gulág-emlékév során koreográfiát készített a témáról, én pedig romaként nagyon fontosnak tartottam, hogy a roma holokausztot is feldolgozzuk. Olyan tragédia ez, amelyről vannak információink, de nem igazán beszélünk róla. Miért? A zsidók pontosan tudták, kiket vittek el, kik haltak meg, a cigányok nagy része azonban írástudatlan volt, és nem foglalkoztak azzal, hogy lejegyezzék a történteket. Esetükben a mai napig nem ismert, mennyien vesztek oda: kétmillióan-e

24 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 11.

| SZEMLE |

is arról, hogy nekünk pusztulni kell, és nem vagyunk erre a Földre valók. Fontosnak tartom elmondani, hogy nem cigány fiatalok adják elő a darabot, és az ő lelküket is ápolni kellett, hogy el tudják táncolni a művet. Mindannyiuknak meg kellett mártózniuk abban a vérben, amelyet annak idején kiontottak.

igolvasni is, sztulni kell”

Mitől működik és válik befogadhatóvá mindenki számára a Lappang a múlt-kór? Noha alapvetően tánciskolásokról van szó, nem a tánc, hanem inkább a testbeszéd dominál a darabban. Az előadás történelmi tényeken alapszik, és érzelmi alapokon nyugvó gondolatokat, kérdéseket ébreszt a nézőben: jó volt ez így? Az elején érzékelni lehet, hogy szinte gyerekek adják elő, hiszen mindannyian középiskolás korúak, de a történet annyira magával ragad, hogy pillanatokkal később el is feledkezünk erről. Csak a legvégén döbbenünk rá, „Sokan mondták már, hogy fiatalok által élhettük át azt a borzalhogy a történelmet a mat, amely a nagyapáinkkal és dédnagygyőztesek írják, a vesztesek pedig apáinkkal megtörtént. magyarázzák. Mi csak magyarázni

tudjuk a holokausztot, de hetvenöt év problémáját nem lehet varázsütésre megváltoztatni, csak türelemmel és kitartó munkával. Ehhez pedig egymás kölcsönös tiszteletére, szeretetre és odafigyelésre van szükség.”

vagy kétszázezren. Olyan szörnyűségről beszélünk, amelyben akár Budapest jelenlegi lakosságának megfelelő embertömeg is eltűnhetett. Hogyan épült fel az előadás? Csanád nagyon alapos kutatómunkát végzett a történelmi háttérről, és rettentően megviselte, mire feldolgozta a rendelkezésére álló forrásokat. Erőteljes lelki támogatás kellett ahhoz, hogy legyen elég ereje mindehhez, hiszen borzalmas akár csak olvasni

Milyen volt a darab fogadtatása? A darabot először ez év tavaszán mutattuk be a Cigánykerék Fesztiválon az Akvárium Klubban. Úgy éreztem, hogy katartikus hatása volt, amelyet jól példáz, hogy a zárást követően az emberek sokáig nem tudtak megszólalni. Az egyik pakisztáni nézőnk elmondta, hogy keresztyén, és a hazájában üldözik emiatt – az édesapja a kezei között halt meg. Azt mondta rám, hogy bátor ember vagyok, mert a mai világban nem szokás, hogy ilyen nyíltan, egyenesen és őszintén beszél valaki olyan témáról, amely mindannyiunk lelkét nyomja. Debrecenben, mivel este fél kilenckor kezdtünk, a színpadmester már nagyon fáradt volt, ráadásul nagyon kevés ideje maradt beállítani a fényeket. Ennek ellenére az előadás után köszönetet mondott: ez volt élete második legfelemelőbb színházi élménye, és hálás volt azért, hogy részt vehetett benne.

Hogyan látja a tragédia örökségét? A cigányság mai gondjainak egy része is ebből a népirtásból fakad. A túlélő a romák azt hitték, hogy már túl vannak a borzalmakon, és hazamehetnek, de megdöbbenve tapasztalták, hogy a házaikat elfoglalták. Ezért szeméttelepek mellett, erdőkben voltak kénytelenek élni és világra hozni gyermekeiket, bármilyen vagyontárgy vagy örökség nélkül, amely máshol, ha hiányosan is, de megmaradt. Sokan mondták már, hogy a történelmet a győztesek írják, a vesztesek pedig magyarázzák. Mi csak magyarázni tudjuk a holokausztot, de hetvenöt év problémáját nem lehet varázsütésre megváltoztatni, csak türelemmel és kitartó munkával. Ehhez pedig egymás kölcsönös tiszteletére, szeretetre és odafigyelésre van szükség.  DEZSŐ ATTILA, FOTÓ: SUBA VIKI, BOTÁR GERGELY 2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

Minden „szinten”… Sűrűn találkozunk a sajtó és a közélet, a hivatal nyelvében – és gyakran a mindennapi beszédben is – a szint főnév két ragos, toldalékos formájával (szinten, szintjén). Mindkettő fontoskodó, hivataloskodó, „mindenes” divatszó lett – a ranglétrán elfoglalt helytől egy-egy szakterület megjelöléséig sokféle értelemben használják az ezekkel alkotott kifejezéseket. Íme, egy sor példa: „Országos szinten is egyedülálló leleteket találtak”; „megyei szinten az influenzaszerű megbetegedések száma nem érte el eddig a járványos küszöb szintjét”; „Milyen formában szabályozható helyi szinten az útépítési hozzájárulás?”; az író „emlékét több mint száz éve községi szinten is őrzik”; „albizottsági szinten vitatták meg a különböző kérelmeket”; „Hangsúlyozom, szigorúan pletykaszinten beszéltek róla”. Továbbá: „ráébredtem, hogy ez a párbeszéd fel sem merül a nyilvánosság szintjén”; „az információáramlás struktúráját a szervezeti egységek szintjén is át kell alakítani”. Kerülendő divatszavak, egyszersmind a beszédet terjengőssé tevő kifejezések ezek. A sok „szinten” és „szintjén” helyett tömörebb és pontosabb például ez a beszéd: országosan, a megyében, helyben, a községben; az albizottság(ok)ban vitatták meg; pletyka, szóbeszéd, mendemonda tárgya; a nyilvánosság előtt; az információáramlás struktúráját a szervezeti egységekre lebontva is át kell alakítani. A szó a régi személetességét még őrző, képfelidéző erejű szerkezetekben azonban szükséges, pontos: ilyen például a szinten tart (értsd: ’ügyel a megfelelő mértékre’, ’állapotot, helyzetet megőriz’, ’a kellő színvonalon tart’): „a szén-dioxid-kibocsátást az elérhető optimális szinten tartjuk”; „szinten tartjuk és csiszoljuk a már meglévő nyelvtudását”. Nem árt tehát szinten tartani a szóban forgó divatszavak használatát sem!  ARANY LAJOS

26 Reformátusok Lapja

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (SZ, Á, S, Ü, A, T). 13. A sor elején. 14. Felém. 15. Lent. 16. Otis …, a túzok tudományos neve. 18. Alkotórész. 20. Londoni bor! 21. Klasszikus évkönyv. 23. Karmosmajomféle. 25. Fény páros betűi. 26. A tetejéről elcsen. 28. Járműgarázs egyik részlege. 29. New York második püspöke (Arthur Cleveland COXE). 30. Több spártai király neve (AGISZ). 32. Vanádium és nátrium vegyjele. 33. Érzősejt. 35. Latin köszöntés: Isten veled! 37. Támadás. 39. … Gibson ausztrál színész, rendező. 40. Félretett pénz. 42. Francia területmérték. 43. Két lábon, egyenes testtartással. 45. Bíró Zsolt zeneszerző, szövegíró művészneve (DRED). 46. Veteményes. 47. Római 501. 48. A vékonybél orvosi neve. 50. Norvég matematikus (Niels Henrik). 52. Folyadék. 53. Széchenyi-díjas történész (Mária). 55. Kettős betű. 56. Placebo-effektus. 59. Személybejáró. 61. Svájci mondahős (Vilmos). 62. Olasz férfinév. 64. Tüskésmakréla-féle hal (SELAR). 65. Olajsav. 67. Költői arc. 69. A zsolozsma egyik imaórája. Függőleges: 1. Ütővel játszott hagyományos magyar labdajáték. 2. Nyelvtani fogalom. 3. Szívesen, németül. 4. Ábrándozva jár. 5. Pertu. 6. Spanyol falucska Navarrában (ARESO). 7. Elárul egynemű betűi. 8. … kune do, Bruce Lee által kifejlesztett harcművészeti ág 9. Tantál vegyjele. 10. Fémet forráspontig hevít. 11. Afrikai főváros. 12. Kortyolni. 17. Idegen Sándor rövid alakja. 19. Szülő kedveskedő megszólítása. 22. A kezdetektől. 24. Ruhát mással tisztíttat. 25. Az idézet második része (S, J, K, E, G). 27. Szicília közigazgatási székhelye. 29. Angol nyelvű tudományos folyóirat, jelentése: sejt. 31. Kis kerti madár. 32. Tűvel, cérnával dolgozik. 34. Délceg termetű. 36. A Maldív-szigetek legdélebbi atollja (ADDU). 38. Kínai súlymérték. 40. Harapásnyi étel. 41. Világhírű holland félkemény sajtfajta. 44. Vis …, természetfeletti életerő. 46. Vékony. 49. Lendület. 51. Német textilboltos, majd ruhagyáros (Hugo Ferdinand). 52. Sugallat. 54. Nobel-díjas német orvos, mikrobiológus, elöl a keresztnév kezdőbetűjével. 55. Bécsi rüszt! (SPANN) 57. Vadat elejt. 58. Jeruzsálem legnagyobb dombja. 60. A liliommal rokon, húsos, szúrós, lándzsás levelű afrikai eredetű növény. 63. Standard menetjegy, angol rövidítéssel (NRT). 66. Novotny Zoltán. 68. Klasszikus diftongus. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Hallgass meg, ha hozzád kiáltok – igazságos Istenem!

2019. augusztus 11.

| GYERMEKEKNEK |

let döntötte el. Ha itt sem tudtak egyezségre jutni, akkor minden zsidónak joga volt ahhoz, hogy a nép vezetőjéhez, a legfőbb bírához (például Debórához, Gedeonhoz) vagy később a királyhoz forduljon segítségért.

A Törvény népe  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Kislóci apukája ügyvéd, és rengeteg dolga van. A Biblia korában is voltak peres ügyek? Már hogyne lettek volna! Ahol emberek élnek együtt, ott mindig vannak gondok és veszekedések, sőt bűncselekmények is előfordulnak. Isten a Tízparancsolatban írta le az alapvető emberi törvényeket. Aztán részletesen is elmondta Mózesnek, hogyan, milyen szabályok szerint kell élniük. A zsidók igyekeztek betartani a törvényeket, ám ettől függetlenül náluk is előfordult lopás, csalás, gyilkosság. Kik ítélkeztek a bűnösök fölött? A legelső időkben Mózes elé vittek minden vitát. De egyetlen ember nem képes az egész nép ügyes-bajos dolgaiban dönteni, így Mózes bírákat állított maga mellé, akik a kisebb ügyekben döntöttek. Miután letelepedtek Kánaánban, minden településnek volt saját bírói testülete, a vének tanácsa (5Móz 16,18). Ruth történetében Boáz a kapuban ülő véneket kérdezi meg, hogy feleségül veheti-e az özvegyet (Ruth 4,1–12). A súlyosabb ügyeket azonban már a papokból álló bírói testü-

Kislóci apukája a városi bíróság szép, nagy épületében dolgozik. Voltak ilyenek Izráelben is? Nem, nem voltak. Amit csak lehetett, a vének tanácsa intézett el. Ők a városkapun belüli szabad térségen gyűltek össze. Oda érkeztek a peres felek. A vének ülve tárgyaltak, a többiek pedig körbeállták őket. A vádlott mellett állt a vádló, akinek legalább két szemtanúval kellett bizonyítania az igazát. A vallomástevőket – csakúgy, mint ma – megeskették, és esküt kellett tenniük ártatlanságukról azoknak is, akikre nem lehetett rábizonyítani a vádat. Ezt nagyon komolyan vették, hiszen ha hamisan esküdtek, Isten haragját vonták a fejükre. Aki ártatlan volt, kézmosással jelezte, hogy neki nincs semmi köze a bűnhöz, amellyel megvádolták. Ezt tette Pilátus is, amikor elítélte Jézust, mert tudta, hogy ártatlan embert adott halálra, és ezt nem ő akarta. A bűnöst súlyos büntetésben részesítették. Az egyik legnagyobb vétség az istenkáromlás volt, amiért halálos ítélet járt. Ezzel vádolta Jézust is a Nagytanács. Igen, a húsvéti történetben először a Nagytanács elé viszik Jézust. Ez is a vének tanácsa volt? Olyasmi. A vének tanácsa hagyományából fejlődött ki a babiloni fogság utáni időkben. A Nagytanácsot, a Szanhedrint hetvenegy tag alkotta, élén a főpap állt. Tagjai a vezetők voltak: papok, írástudók, előkelő emberek. Ők döntöttek az ország vagy a zsidók sorsát érintő legfontosabb ügyekről. A templom udvarán gyűltek össze, de sürgős esetekben a főpap otthonában is megtarthatták a tanácskozásukat. Azért vitték Jézust először Kajafás főpap házához, hogy a Nagytanács ítélkezhessen felette. 

2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora pályázatot hirdet az egyetem Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékére egy főállású, teljes munkaidős egyetemi tanári munkakör betöltésére. A kinevezés 2020. szeptember 1-jétől határozatlan időre szól. A pályázatot és annak mellékleteit a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egyetemi tanári pályázatokra vonatkozó útmutatója szerint kell összeállítani (elérhető a MAB honlapján: www.mab.hu/web/index.php?lang=hu). A pályázat benyújtásának határideje: október 31. A pályázat szenátusi véleményezésének határideje: december 31. Az egyetemi tanári kinevezés átadásának tervezett időpontja: 2020. szeptember–december. A pályázatot négy nyomtatott példányban, valamint CD/ DVD-re kiírva, digitális formában kell az egyetem rektorához benyújtani (4026 Debrecen, Kálvin tér 16., Rektori Hivatal). A részletes pályázati felhívás május 23-i közzététellel megtalálható az egyetem honlapján az alábbi linken: drhe.hu/hu/palyazati-felhivas-0. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást Kustár Zoltán rektor ad (e-mail: rektori@drhe.hu, tel: 06-30-56-45-803). HALOTTUNK

Hidvégi Csongor, ötven éven keresztül a rákospalota-óvárosi gyülekezet, majd huszonöt éven át a budahegyvidéki gyülekezet kántora életének hetvenötödik esztendejében, hos�szan tartó betegség után július 28-án hazatért teremtő Urához. Temetése a Rákospalotai temetőben lesz augusztus 23-án pénteken 12.45-kor. „Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.” (Ézs 35,10)

28 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 11.

A HÉT KÉPE

A pákozdi házaspárkör tagjai és gyermekeik július elején egy hetet töltöttek Balatonszárszón, a Soli Deo Gloria Konferenciaközpontban. A színes programban balatoni hajózás is szerepelt, a csoport a földvári kikötőben állt meg egy napsütötte csoportképhez – tájékoztatta szerkesztőségünket Kardos Péter lelkipásztor. 

| EGYHÁZI ÉLET |

HÁLAADÁS BIHARDANCSHÁZÁN

Hálaadás Dunakeszin

Nyáron vette birtokba új gyülekezeti házát a Dunakeszi Református Egyházközség. Az ünnepi istentiszteleten Matyó Lajos egyházmegyei főjegyző hirdette az Igét. Az épületet Tuzson Bence országgyűlési képviselő és Balog Miklós gondnok adta át. Az öt év alatt, három ütemben felépült gyülekezeti ház az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Északpesti Egyházmegye, Dunakeszi városa és a gyülekezeti tagok támogatásával készült el Szőke Attila Szilárd lelkipásztor szolgálata alatt. A házban kiállítás nyílt a Kirner Adalbert Bertalan alapító lelkészről elnevezett teremben.  MUNKATÁRSUNKTÓL

Temploma felújításáért adott hálát július 20-án a bihardancsházai gyülekezet. Megújult az épület tetőszerkezete, külső vakolata, új külső nyílászárókat kapott, valamint külső térelemeket – padokat, kerékpártárolót – helyeztek el a környezetében, és az akadálymentesítése is megtörtént. Az istentiszteleten

Kerámiákon a lélek rezdülése

Időszaki kiállítás nyílt július 21-én M. Kiss Katalin kerámiatervező művész munkáiból a Debreceni Református Nagytemplom Kálvin János Galériáján. A Lélekből lélekkel című tárlatot Vad Zsigmond esperes és Szalay Emőke nyugalmazott főmuzeológus nyitotta meg. M. Kiss Katalin 1941-ben született Debrecenben, 1967-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán Litkei József és Illés Gyula tanítványaként. Tagja a Magyar Keramikusok Társaságának. A művésznek először nyílt kiállítása a Nagytemplomban. – Tudom, hogy képességem Isten ajándéka, nem az én érdemem, és azért kaptam, hogy alkotásaimmal is őt dicsőítsem. Így a művészi munkám nemcsak hivatás számomra, hanem egyben küldetés is, amellyel a teremtő Isten kijelentett szavait továbbítom az embereknek, hogy megérinthesse vagy erősítse őket – tesz bizonyságot hitéről a művész. Az október 21-ig látogatható kiállításon szeptemberben és októberben M. Kiss Katalin személyes tárlatvezetéseket is tart.  TTRE.HU ÁLLÁS

A váci Bernáth Kálmán Református Gimnázium teljes munkaidős pedagógus álláshelyeket hirdet: kereskedelmi szakoktató, vendéglátóipari szakoktató, vendéglátóipari szakmai tanár, biológia-kémia-természetismeret szakos tanár, magyar-történelem szakos tanár, testnevelés szakos tanár, angol nyelvtanár, református vallástanár, informatika szakos tanár, matematika szakos tanár. Önéletrajzot, a végzettséget igazoló dokumentumok másolatát a keri. vac@refor­matus.hu e-mail címre várjuk. APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS Quasi-Modo Kft. Padfűtés (svájci fűtőfóliával), harangvillamosítás, toronyóra-felújítás, -kiépítés, programórák, hangosítás, dallamjáték, énekszámkijelző. Honlap: www.quasi-modo.hu. E-mail: kapcsolat@quasi-modo.hu. Tel.: 06-30-940-8223 (Sárdi György). EGYÉB Német nyelvű bibliai lexikonok, konkordanciák, magyar nyelvű imádságos- és prédikációskötetek eladók. Tel: +36-30-298-0112.

Fekete Károly tiszántúli püspök a Róm 12,1–2 alapján elmondta: ahogyan a templom tájékozódási pont egy-egy településen, úgy Jézus Krisztus tájékozódási pont az ember életében, hiszen ő az, aki Igéjéből iránymutatást ad nekünk. Az 1830-as években emelt épület utoljára az 1980-as évek végén esett át rekonstrukción – tájékoztatta lapunkat a közösség lelkipásztora, Dancsházi Ildikó.  FORRÁS: TTRE.HU

LÉGY JÓ MINDHALÁLIG!

Kocsák Tibor és Miklós Tibor zenés játékát szimfonikus zenekar kíséretével mutatták be Debrecenben. A Nagyerdei Szabadtéri Játékok és a Csokonai Színház közös produkcióját Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából állították ismét színre Debrecenben július 23-án. A Nyilas Misit alakító Németh Krisztián Róbertnek, Kocsák Tibor zeneszerzőnek és Bókai Zoltán karmesternek Papp László polgármester, Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Fekete Károly püspök gerundiumot adományozott, amelyhez hasonlót a Debrecen Református Kollégium egykori diákja, a mű szerzője, Móricz Zsigmond is használt egykor.  FORRÁS: TTRE.HU 2019. augusztus 11.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Kánya Gergelyt, a Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség gondnokát kérdeztük.

1

Mikor került kapcsolatba a hittel és az egyházzal? Nagyon régi emlékeim vannak erről: ahogyan keresztanyám olvasott nekem a Bibliából, vagy az anyai nagyanyám, aki már kicsi korunkban is közvetítette nekünk az üzenetet. Az egyházzal a konfirmáció időszakában kerültem közelebbi kapcsolatba, a Széchenyi-kerti gyülekezetben. Az egyetemi évek alatt kezdtem rendszeresen templomba járni, és itt, a Kossuth utcában találtam olyan gyüleke-

Kánya Gergely jogász három gyermek édesapjaként végzi a gondnoki szolgálatot a debrecen-Kossuth utcai gyülekezetben. Fontosnak tartja, hogy a közösség tagjai aktívan, ne tisztségként, hanem szolgálatként tekintsenek arra a feladatra, amelyet rájuk bízott az Úr.

3

Mi a legfontosabb önnek ebben a szolgálatban? Az, hogy az Úr bízta rám. Szolgálatnak tekintem a gondnokságot, nem tisztségnek. Amikor a jelölést megkaptam, sokáig gondolkodtam rajta, hogy elfogadjam-e. Emberi nézőpontból nem az ideális időszakban talált meg ez a felkérés, mégsem tudtam nemet mondani, mert meggyőződésem, hogy Isten akaratára mondtam volna nemet. Több pályázat is folyamatban van most az egyházközségben, itt a szakmai tudásomat is a gyülekezet szolgálatába állíthatom. Emellett nagy örömöm, hogy a lelki szolgálatba is bekapcsolódhatok. Két éven keresztül részt vettem a gyermekek konfirmációi előkészítésében, de a nyári gyülekezeti táborunkban is számítanak rám a lelki munkában, a csoportvezetésben.

4

zetre, amelyet az otthonomnak érzek. Már az ide­ kötött, hogy itt kereszteltek, de emlékszem, amikor az egyik istentisztelet után a beosztott lelkész, Tóth-Mihala Veronika hívott az ifjúsági bibliaórára, és tetszett az, amivel ott találkoztam. Nálunk a bibliaórák nagyon jó ötvözetei a tanításnak és a beszélgetésnek.

2

Hogyan jutott el a gondnoki szolgálatig? Első hivatalos szolgálatom a számvizsgálói bizottsági tagság volt a Kossuth utcában 2007 körül, majd 2008-ban létrehoztuk az ifjúsági presbitériumot, amelybe engem is megválasztottak. Rendkívüli szakmai élmény volt, hogy az alapokmányul szolgáló egyházközségi szabályrendeletet én alkothattam meg. 2012-ben választott meg a gyülekezet presbiternek, 2018 óta pedig gondnok vagyok. 30 Reformátusok Lapja

2019. augusztus 11.

Jogászként a munkájában, a mindennapjaiban miként van jelen a hit? Szép párhuzama a keresztyéni életnek és a hivatásomnak, hogy reformátusként a „Sola Scriptura”, az Írás, a törvény érvényes ránk, eközben a szakmámban is nap mint nap jogszabályokkal, írott normákkal kell foglalkoznom. Van különbség a kettő között, más megközelítést igényelnek, és ebből adódik az a bennem is gyakran felmerülő a dilemma, hogy keresztyénként, Isten országának polgáraként olyan világban kell boldogulnunk, élnünk, gondoskodnunk másokról, amelynek az elsődleges üzenete sajnos nem az evangélium.

5

A családban hogyan élik meg a hitüket? Három lányunk van, a tízéves Emma, a hét­ éves Abigél és az ötéves Flóra. A családunkban a hétköznapi beszélgetések része Isten, esténként pedig együtt imádkozunk a gyerekekkel, akik részt vesznek a gyermek-istentiszteleteken és a nyári táborokban is. Szerintem a hit átadása nagyon fontos feladata a mai szülőknek. Nehéz úgy tenni ezt, hogy ne ráerőltessük a gyerekekre, hanem felkeltsük az érdeklődésüket, és önmaguktól menjenek Isten felé.  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET