Tizenhét éves püspöki szolgálatom alatt a legnagyobb ajándék a Kárpát-medencei Magyar Református Egyház létrejötte volt 2009-ben, amely aztán magához ölelte az európai és a tengerentúli magyar református testvéreket is. Ez a közösség élő: azóta is rendszeresen találkozunk, és megtapasztaljuk, milyen nagy szükségünk van egymásra. Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A szenvedéséről szóló Jézus mellett jól elbeszélgetünk arról, melyikünk a nagyobb. Vagy a szenvedő Krisztust látva vigadunk, kockát dobva eljátsszuk az Úr köntösét, sorsot vetünk: a kocka el van vetve, mi pedig fel vagyunk dobva. Vagy kigúnyoljuk a szenvedés valóságát és eljátsszuk, hogy egy megvert embert megkoronázunk tövissel, majd elégedetten szemléljük művünket. Barnóczki Anita lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A templom az a hely, ahol Krisztus nevében összejövünk. Magunknak, azaz gyülekezetünknek építjük, Istennek már nincs rá szüksége az Újszövetség korában, mint egykor az áldozóhelyre. Gyülekezésre alkalmas, jó szerkezetű, jó akusztikájú épület a megfelelő. De vajon nem tesszük-e hozzá ehhez a gyakorlati szükséglethez – a mi dicsőségünket? Szabó Zsolt egyetemi docens írása a Reformátusok Lapjából.