Nehéz objektíven kérdezni, amikor az ember a saját lelkipásztoraival ül le beszélgetni. Bogya-Kis Ferenctől és feleségétől több évtizednyi szolgálat után, 2023 augusztusában könnyek között és hálatelt szívvel búcsúzott a szatmárnémeti Szamos-negyedi gyülekezet, amikor nyugdíjba vonultak. Most, két év elteltével együtt idéztük fel, hogyan élték meg a búcsú és a költözés pillanatait, mit jelent számukra az, hogy a gyermekeik is a lelkészi hivatást választották, és hogyan formálódott át a szolgálatuk a nyugdíjas évek szabadabb ritmusában.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1925. március 8-án iktatták be a vajai gyülekezet élére idős Bencze János lelkipásztort. Száz év múlva erre emlékezett a hálás utókor a nyírségi városban. A Tiszántúli Református Egyházkerület, de még az ország életében is egyedülálló: nagyapa, apa és fia követte felmenőjét a szószéken.
Az emberek többségének a karácsony a várakozásról, az ünneplésről, a családról, a szeretetről szól. Vannak azonban olyanok, akik a szentestén is szolgálnak. A rendőrök, tűzoltók, orvosok vagy a lelkészek ilyenkor is a bensőséges családi együttlét helyett a közösségért dolgoznak. Utóbbiak a kis családjuk mellett a gyülekezeti „nagy családban” is helytállnak, fontos feladatokat végeznek. Hogyan élik ezt meg a hozzátartozók, a lelkészfeleségek és a gyerekek?