34 találat a „” kifejezésre

A csendhez méltón alkotni

A vallások felé mutató művészetalkotás napjainkban is jelen van, még ha nem is ez képezi a fősodort – állítja Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar frontembere. Az együttes szembetűnő példája, hogy a kereskedelmi popzenében is sikerre lehet vinni a befelé forduló, elcsendesedő, imádságos zenét, amely a legegyetemesebbről beszél – a legszemélyesebb módon.

2023. május 12.

Költészet és hitvilág – Művészet és vallás III.

Összeegyeztethető-e a lelkészi hivatás és a költőiség? Netalán bűn lenne az alkotás? Vagy lehet, hogy a művészet éppen a Biblia parafrázisa? Mi a közös egy imában és egy verseben? Jelentős magyar költők vallásos művészetfelfogását gyűjtöttük csokorba cikksorozatunk harmadik részében.

2023. április 11.

Nikelszky Géza és a János vitéz mesevilága

„A szecesszió világát is megidéző motívumok segítségével teremtett összhang jellemzi a János vitéz illusztrációit is. Költészet és képzőművészet fonódik meggyőző vizuális egységgé e költői sorozatában” – így méltatta Merényi György Nikelszky Géza Petőfi művéhez készített illusztrációit. Petrőczi Éva ezekről az illusztrációkról írt a Reformátusok Lapjában.

2023. április 4.

„Fellegajtó-nyitogató”

A művészet ismeretével és gyakorlásával a gyermek megkapja azt az eszköztárat, amivel kifejezheti önmagát, amivel a „fellegajtót nyitogathatja”, amivel a lelkét a teste fölé emelheti szükség esetén – állítja Lovász Irén népdalénekes és néprajztudós, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. A Kossuth-díjas művésznővel a hagyományos magyar paraszti kultúra művészeti és vallási összefonódásának jártunk utána.

2023. március 26.

Művészetre érzéketlen reformátusok?

„Noha még a közelmúltban is előfordult, hogy rosszul értelmezett puritanizmusra hivatkozva frissen megtalált középkori freskókat meszeltek le református templomban, gyülekezeteink többsége ma már egészen máshogy viszonyul a reformáció korszakát megelőző díszítésekhez” – írja Ablonczy Bálint, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa a Reformátusok Lapjában.

2023. február 22.

Magyarság, művészet, reformátusság

A régi értékek megőrzése és a fejlődés igénye évszázadokon át tartó emberi dilemma. Egyházi tradícióink nemcsak hovatartozásunk alapjait határozzák meg, de nemzetté is kovácsolnak minket. Tóth Károly művészettörténésszel, a Szépművészeti Múzeum igazgatóhelyettesével beszélgettük.

2022. november 12.

Az Úr napja

„A vasárnapot sok művész ábrázolta, köztük világhírűek is, irodalmi művekben, zenei alkotásokban és festményekben.” A Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában Petrőczi Éva egyik kedvenc ilyen képéről ír, amellyel egy különleges történetű régi képeslapon találkozott.

2022. augusztus 21.

Hogyan jelenítsük meg a megjeleníthetetlent?

A rossz beidegződések következtében a puritánságot gyakran összetévesztjük a képzőművészet negligálásával – hívta fel a figyelmet Lőrincz Zoltán művészettörténész, teológus. Úgy véli, hogy Krisztus alakját csak absztrakt módon van értelme ábrázolnunk, mert az isteni fenségét csak emberileg tudnánk feldolgozni.

2022. július 17.

Az ember, aki látta a mennyet és a poklot

Egy hétig látható még a Hieronymus Bosch németalföldi festő műveiből – a művész életművének csaknem felét kitevő tíz festményéből, valamint több saját készítésű rajzából – készült, Menny és Pokol között című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Az általa boncolgatott témák, a bűn és a jogos büntetés, valamint a túlvilág kérdése egyidős az emberiséggel, így a 21. században éppen annyira érvényes felvetések ezek, mint a 15–16. században.

2022. július 9.
< Előző oldal Következő oldal >